Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-15 / 295. szám, hétfő
Az olimpia esélyesei Az előjelekből arra lehet következtetni, hogy Innsbruckban ismét Vjacseszlav Vegyenyin lesz a szovjet sífutóválogatott központi alakja. Edzője, Pavel Kolcsin legutóbb röviden így nyilatkozott róla: „Vegyenyin azok közé a ritka egyéniségű sportolók közé tartozik, aki társait kitűnő küzdőszellemével. rendkívüli akaraterejével magával ragadja és jó teljesítményre ösztönzi. Semminemű kiváltságot sem igényel, amire pedig méltán jogot tarthatna.“ Vegyenyin sikerekben gazdag múltra tekint vissza. 1966-ban az oslói világbajnokságon az 50 kilométeres síjutásban ugyan még „csak“ a hatodik helyen végzett, de helytállásáról már akkor arra lehetett következtetni, hogy szép jövő előtt áll Így is történt. Két esztendővel később első olimpiai érmét szerezte: ezüstöt a maratoni távon. Formája állandóan felfelé ívelt, tudása gyarapodott, és a néhány év alatt szerzett tapasztalatok is közrejátszottak abban hogy az 1970. évi Strbské Plesonál rendezett világbajnokságon már a hómezők királyaként ünnepelték. Aranyérmet szerzett 30 kilométeren, ezüst töt 50 kilométeren és a 4 X10 kilométeren győztes váltónak is tagja volt. Sapporóban 30 kilométeren és a váltóban végzett az élen. A szovjet sísport szaklap riportere nemrég néhány kérdést tett fel a sífutó kiválóságnak, aki ezekre a következő válaszokat adta: ® Az 1974-es faluni VB-n megsérült. Nem foglalkozott akkor a visszavonulás gondolatával? — Nagyon lelkiismeretesen készültem a világbajnokságra és Sajnálatos létszámcsökkenés A TJ Spartak Komárno vízi- motoros-szakosztályának taglétszáma az utóbbi két évben 270- ről 55-re csökkent. Az ok: a csónakkikötőből megszüntették a vízi kijáratot. Ráadásul a szakosztály anyagi gondokkal küzd. A nagy központi csónakház, s az említett kijárat hiánya az evezősök és vízituristák működését természetesen befolyásolja. Remélhetőleg minden megváltozik, ha megvalósul a Vág— Duna parton tervezett nagy központi csónakház felépítése. Boncsek László Kézilabda olimpiai selejtezők Befejezésükhöz közelednek a férfi kézilabda olimpiai selejtező mérkőzések. A második forduló kétségtelenül legérdeke- kesebb mérkőzését, a Nagy- Britannia—Norvégia találkozó jelentette, amely 55:5 arányú norvég győzelemmel végződött, tehát 60 perc alatt 60 gól esett. Emlékeztetőül felelevenítjük a további eredményeket: Izland— Luxemburg 29:10, Olaszország— Svédország 14:28, Svájc—Bulgária 17:14, Ausztria—Franciaország 22:23, NSZK—Belgium 21:10, Hollandia—Spanyolország 12:15. A következő fordulót december 20-án, illetve 21-én játsz- szák le ebben a párosításban: Csehszlovákia—Svédország, Magyarország—Bulgária, Jugoszlávia—Izland, Szovjetunió—Franciaország, NSZK—NDK, Lengyelország—Norvégia és Dánia —Spanyolország. Ök már csak tudják Bremner a Leeds United és Alan Ball, az Arsenal játékosa meg van arról győződve, hogy az angol liga legjobbja ismét a Derby County lesz. A Derby rajtja nem sikerült valami fényesen, de ez mit sem von le a népszerű „kosok“ kétségtelen népszerűségéből. Különben ugyanez a véleménye a londoni fogadási iroda vezetőinek is. A fogadások legtöbbje a Derbyt teszi esélyessé. Utána a legtöbb lehetőséget a Manchester United és az Aston Villa csapatának adják. A két újonc pályáján ugyanis nem megy ritkaság- számba a 40 ezres nézőátlag. jó formában éreztem magam. Egy Achilles-ín szakadás kö veikeztében azonban a nézők, számomra rendkívül kellemetlen szerepét kellett vállalnom. De már akkor Falunban kijelentettem: Innsbruckban ott leszek és megpróbálok ismét sikeresen szerepelni. €> Az olimpia előtti évben azonban alig hallatott magáról? — Achilles ín sérüléseket — nemcsak mi, hanem a tornászok, atléták is — ma már sikerrel vészelnek át és folytathatják aktív pályafutásukat. Nálam azonban komplikációk léptek jel. Csaknem egy évig tartott, míg úgy ahogy ismét megkezdhettem edzéseimet. Most már azonban minden a legnagyobb rendben van és a lehető legkörültekintőbben készültem az olimpiára. ® Miként vészlte át a kritikus időszakot? — Őszintén be kell vallanom: a baleset érzékenyen érintett, mert Falun előtt ragyogó fór mában voltam. Sajnos, nem tud tam szabadulni attól a kelle metlen érzéstől, hogy a balszerencsés versenyzők közé tartozom. 1964 ben betegség forgatta fel olimpiai terveimet. Négy évvel később ugyan ott voltam e nagyszabású eseményen, de meghűléssel bajlódtam és betegen „szenvedtem“ át a versenyeket. Azután jött Falun, hát nem peches sorozat? Edzőmnek, Pavel Kolcsinnak köszönhetem elsősorban, hogy lelket öntött belém, ő biztatott, próbálkozzam még egyszer. & Most milyen a formája? — Pszichológiailag jól állok, e téren nincs semmi baj. Semminemű problémák nem zavarhatták meg felkészülésemet. Csupán egy utat ismertem, azt amelyik az olimpiai kiküldetéshez vezet. Edzés, edzés és megintcsak edzés szerepelt a műsoron. Így igyekeztem elérni egykori jó formámat. Erőnlétem mel azonban még nem vagyok teljesen megelégedve. • Jelenleg 34 éves. Nőm jelent ez hátrányt? — Jó néhány példával bizonyíthatom, hogy idősebb sportolók is elérlek jelentős sikereket, mint például: Tyldum, Grimmer, Myrmo, Mcintyranta, Hakulinen, Jernberg, no meg — hogy ne menjek messzire —, Kolcsin és még mások. • Kit tart versenytársai közül a legjobbnak? — Garanyint és Rocsevetl Ök már az elmúlt esztendőben is a szovjet csapat erősségei, legsikeresebb tagjai voltak. • Mit vár az olimpia seefeildi futóversenyeitől? — Mindennemű meglepetést1. Az aranyérmeknél csaknem húsz versenyző jön számításba. Nagy csalódás lenne számomra, ha nem lehetnék én is ott, ha nem tudnám olimpiai részvételemet biztosítani. Ez azt jelentené: abba kell hagynom. Azért jelent az olimpiai rajt számomra oly sokat. (kj Kulagin A Moszkvai Pravda sportro- vatában Borisz Kulagin, a szovjet jégkorong-válogatott főedzője értékelte a szovjet válogatott jégkorongozók új idényét. Ezt az évadot különösen nehéznek tartja, mivel a szovjet jégko- rongozóknak olimpiai és világ- bajnoki címüket kell megvédeniük. Ez a kettős feladat változtatta meg a hazai bajnokság megrendezésének mikéntjét. Az eddigi jelek arra vallanak, hogy a változtatás nem sikerült teljes mértékben. A vezető csapatok túlzsúfolt programja megnehezíti az edzők munkáját, s a játékosoknak nem ad elég időt erőnlétük felújítására. Ebijén kereshető a vezető csapatok formájának ingadozása. Az elmondottak nem vonatkoznak a válogatottra, mivel annak a kanadai hivatásos csapatokkal, a svéd együttesekkel és amerikai klubokkal való mérkőzései lehetőséget adnak egész sereg játékos kipróbálására. Végezetül ugyanezt a célt szolgálja a december folyamán sorra kerülő Izvesztyija- torna is. Az említettekből kiderül, hogy a válogatott érdekét tartották elsősorban szem előtt. Kulagin az olimpiai játékok jégkorong-tornájáról úgy vélekedik, hogy az aranyérem sorsa a csehszlovák és a szovjet csapatok erőpróbáján oldódik meg. Arra figyelmeztetett, hogy a szovjet jégkorongozókat a csehszlovák válogatott fölött aratott legutóbbi győzelmek ne kábítsák el, hiszen a csehszlovák együttes még messze van értékel legjobb formájától és nagyon sokat javulhat. Az természetes, hogy a szovjet együttesnek is lehetősége van még a javulásra. A szovjet jégkorong-válogatottban kifogástalan a játékosok fegyelme, s ez növeli a csapat erejét. Kulagin szerint az a szovjet válogatott nagy előnye, hogy nem szorítkozik bizonyos taktikára, de a Játék változatait az ellenfél erejétől függően alkalmazza. Borisz Kulagin közölte azoknak a játékosoknak a névsorát, akik az Izvesztyija-tornát megelőző összpontosításon részt vesznak. Ezek a következők: Tretyak, Szigyelnyikov, Zinger (kapusok), Vasziljev, Lutcsen- ko, Ljapkin, Korotkov, Cigan- kov, Guszev, Babinov, Kuznye- cov és Fedorov (hátvédek), Harlamov, Petrov, Mihajlov, Jakusev, Sadrin, Salimov, Golikov, Zsluktov, Balderis, Lebegyev, Anyiszin, Bodunov és Malcev. Oj táv Mennea számára Pietro Mennea, az olaszok világhírű vágtázója Montrealban rajthoz áll a 400 méteres síkfutásban. Edzője, Carlo Vittori. úgy vélekedik, hogy ez ö változás Menneának csak előnyére szolgál. Szerinte ezen a távon sokkal nagyobbak az esélyei, mint 100 vagy 200 méteren. Ezt a kijelentést Vittori röviddel azután tette, hogy Mennea az Európa Kupa nizzai döntőjében 200 méteren legyőzte a kétszeres olimpiai győztes Valerij Borzovot. Üléseznek a labdarúgás reformátorai Ülésezett a monacói „kerekasztal bizottság“, amelynek alkotó munkáját a labdarúgás szabályainak megreformálása jelentené. A tanácskozáson részt vett Joao Havelange, a FIFA elnöke és Artemio Franchi, az UEFA elnöke is. Elhatározták, hogy a bizottság hivatalosan kétévenként ülésezik, s egy „állandó bizottság“ készíti elő a nagy tanácskozás napirendjét. A legutóbbi monacói ifjúsági tornán ismételten alkalmazták a kis szögletet és az időre szóló kiállítást. A kerekasztal bizottság szeretné, ha mihamarább más nagyobb eseményeken is kísérleteznének ezzel a két szabálymódosítási javaslattal és kifejezték véleményüket a véglegesen paragrafusba iktatásról. Ezzel a hírrel függ össze az is, hogy Zürichben a FIFA játékvezetői bizottsága egyelőre elvetette azt az elképzelést, hogy szabadrúgásoknál ne legyen leshelyzet. Ennek az elgondolásnak kivitelezése is szerepelt a monacói tornán, de nem hozott pozitív eredményt. Gallist (balról) egyhamar megkedvelték a válogatott tagjai. Képünkön Nehndával, a válogatott legeredményesebb játékosával beszélget. (Tóthpál Gyula felvétele) Bizonyít-e végre tavasszal is a VSS? Kezdjük talán a számokkal. Az őszi tabella második helyezettje, amely ugyanannyi pontot szerzett mint a bajnok Slovan, 36 gólt lőtt ellenfeleinek és ezzel messze megelőzött mindenkit az eredményességben. Viszont a sárga-kék védelem 24 gólt kapott és ez több, mint sok. A VSS hét otthoni mérkőzését simán, fölényesen és általában remek játékkal nyerte. Idegenből is hozott négy pontot, és ha a szerencse mellé szegődik, akár hetet is hozhatott volna, de a Zilina, a Slávia és a Dukla ellen azutoísó pillanatokban ment füstbe a remény. Most pedig adjuk át a szót Stefan Jaőiansky- nak, az edzőnek, aki a csapatáról beszél: — Az őszi idény elején némi változás állt be a VSS házatáján. Elhatároztuk, hogy mi is áttérünk a Slovannál is jól bevált team-irányításra, azaz három személy vezeti majd az együttest. Hunöár edző nem maradt nálunk, átvette a Szlovák Nemzeti Ligában szereplő VSZ edzését. Visszatért viszont hozzánk Felszeghy Sándor, egykori játékosunk, akivel nagyot nyertünk. Felszeghy jól kiegészít engem, a rugótechnikája még ma is nagyszerű, a fiúk tisztelik, és mivel hivatásos edző, minden idejét a pályán töltheti. Ha én távol vagyok, nyugodtan bízhatom a munkát Sanyira, mert tudom, hogy becsülettel helytáll. Jó szereplésünk tehát neki is köszönhető. Védelmünkben kellemes meglepetést szerzett a kapus, Baranec, akit eleinte bíráltak, de aki bizonyítani tudott. Voltak mérkőzések, amelyeken káprázatosán védett. A védelem most játszott először Ilyen összetételében. Lipnick^ fiatal, tehetséges labdarúgó, aki előtt még ott van a Jövő. Máris tagja a junior válogatott keretének. Oborillal — aki katonai szolgálata letöltése után tért vissza hozzánk — jól jártunk, mert magas, kemény és kitűnően fejelő védőre tettünk szert általa. Jutka és Tamás már ismert labdarúgók. A középpályás sorunk teljesítményéhez talán nem kell sokat hozzáfűzni. Dafíko, Stafura és Pollák a csapat irányítói, ők diktálják az iramot. Okvetlen meg szeretném viszont jegyezni, hogy Pollák nem jelent „módszertani forradalmat“ a labdarúgásban, mint ahogyan azt egyik lapunkban írták! Arról van szó, hogy a válogatott játékos nem vett „részt a nyári felkészülésen a csapattal, mert el akart menni. És ősszel mégis a válogatott oszlopa volt! Csakhogy mialatt a többiek közösen edzettek, addig Pollák otthon becsületesen teljesítette az általam előírt adagot. Sőt, délutánonként még kiment az erdőbe és futkározott! Edzés nélkül nincsenek nagy teljesítmények és ez PolIákra is vonatkozik, nincs tehát forradalom a labdarúgás módszertanában. A csatársorban a legtöbbet Gallisról beszélnek és írnak manapság. Tizennyolc gólja nagyszerű fegyvertény, de azt hiszem, korai még az aranycipőt emlegetni, azzal csak ártunk a játékosnak. Gallis tudja, hogy társai nélkül aligha lőtt volna ennyi gólt. Remélem továbbra is úgy küzd majd klubcsapata találkozóink, mint eddig és akkor bizonyítani tud a válogatottban is. A VSS a bajnokság őszi idényének befejezése után egyrészt itthon, másrészt idegenben készül a tavaszi szezonra. Itthon a jól bevált Magas-Tátra lesz alapozásunk színhelye, idegenben pedig Irán. Jó pályákon játszhatunk majd, megfelelő ellenfelekkel, Jeáek edző dicsérettel szólt a válogatott tavalyi, iráni tapasztalatairól. Aztán jöhet a bajnokság befejező szakasza. Nyolc mérkőzést játszunk itthon, Valamenyi komoly ellenfelünket saját pályánkon fogadjuk. Ko§icére látogat a Slovan, a Slávia, a Dukla, az Inter, a Trnava. A lehetőség mindnyájunk kezébe van letéve. Bízzunk benne, hogy jól sikerül az alapozásunk, nem tizedelnek meg sérülések és a szerencse sem pártol el mellőlünk. Akkor talán sikerülhet az, ami után már olyan régen vágyunk. A VSS-ben most ért el csúcsára egy nemzedék, a Pollák—Daűko—Stafura—Hoholko generáció. A felszabadulás után néhányszor már nagyon közel állt ko§icel csapat a bajnoki címhez, de azt megszerezni sohasem tudta. Most óriási alkalom kínálkozik. A város szurkolói, a VSS hívei megérdemlik, hogy egyszer BEK-mérkőzést is láthassanak. És a kiváló szakember, Stefan Jaőiansky eddigi munkásságára is egy bajnoki cím tehetné fel a koronát. (batta) A hodicr.ek a jégkorunguzás egyik tartozéka. Aki adja, Macháü, aki kapja Murto, a finn válogatott csatára...
