Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-02 / 284. szám, kedd
i\ jelenlegi szovjet ötéves tervidőszak mostani, utolsó évében a Szovjetunióban összesen több mint 1500 km hosszú vasútvonalat adnak át. A Haskir Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban szintén új vasútvonal épül Heloreck és Csisma közölt. (Felvétel: CSTK—TASZSZ) VAlASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN P. E.: Az efsz nyugdíjbizto- sításáról szóló, eddig érvényes 1964/103 sz. törvény (az 1972'8 sz. alatt a Törvénytárban kihirdetett szövegezésben) 67. §-a azonos a munkaviszonyban dolgozók 1964/101 sz. nyugdíjbiztosítási törvényének (1972/5 sz. szövegezésben) 32. §-ával. Mindkét rendelkezés az özvegyi járadékot élvező nők özvegyi járadékának a munka- viszony ideje alatti ideiglenes csökkentéséről szól. A rendelkezések értelmében ugyanis azoknak a kereseti tevékenységet folytató nőknek özvegyi nyugdíját, akiknek esetében az özvegyi nyugdíj és a munkaviszonyból, vagy efsz munkatevékenységből származó bruttó- keresete együtt meghaladja a havi 1500 koronát, az özvegyi járadékot a kereseti tevékenység idejére annak az összegnek a felével csökkentik, amely meghaladja az említett havi 3 500 koronát. Az ön esetében ez a csökkentés 209 korona Tenne havonta, mivel özvegyi nyugdija havi 749 korona és az efsz-ben elért keresete 1170 korona. Ez együtt 1919 korona, tehát 419 koronával több, mint a havi 1500 korona. A csökkentés a 419 korona fel®, tehát 209 korona. A csökkentés alól mentesek a dolgozó özvegyi járadékosok minden esetben egy éven át .érjük halála után, és azok a dolgozó özvegyek, akik még legalább egy árvajáradékra jogosult gyermekről gondoskodnak (főiskolások esetében 26. év betöltéséig). Azt a körülményt, hogy mint özvegyi járadékos tovább dolgozik, az efsz is és Ön is köteles bejelenteni a Nyugdíjigazgatóságnak (Správa dôchodkov) és az efsz minden félév után köteles közölni a dolgozó özvegy bruttó-fizetésének összegét az elmúlt félévre vonatkozóan, külön-külön kimutatva a havi jövedelmet. M. J.: ön részleges rokkant járadékot kap ez év májusától havi 613 korona összegben. Járadéka mellett mint ’éjjeliőr havi 900 koronát keres. Az 1964/ /102 sz. végrehajtási hirdetmény 18. §-a alapján az egészségromlás következtében az alacsonyabb kereset feltételét akkor teljesíti, ha az utolsó hat hónapban nem keres többet, mint amennyit a Járadék megállapításakor i, nem redukált havi átlagkeresete kitett. Mindenképpen megkereshet az idézett hirdetmény 18. §-ánnk 2. bek. értelmében havonta 1000 koronát (1976. január 1- től havonta 1100 koronát ) anélkül, hogy részleges rokkantjáradékát megvonnák. A részleges rokkantjáradékosra is vonatkozik a nyugdíjtörvény 9. § ának 3. bekezdése (az új nyugdíjtörvény szerint is), hogy az öregségi nyugdíj megnyílásakor nem szabad alacsonyabb átlagból kiszámítani az öregségi nyugdíját, mint amilyenből korábban részleges vagy teljes rokkant járadékát kiszámították. Csak ezzol az előírás sál kapcsolatban jön számításba a teljes havi átlagkereset. Nincs más olyan előírás, amely a részleges rokkant járadékon és a keresetén kívül valamiféle „harmadik harmadra“ jogosítana, kivéve az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek esetét, amikor esetleg igénye lehet a korábbi havi átlagkereset összegéig való kiegészítésre a munkaadó vállalattal szemben (2500 koronáig teljes mértékben, magasabb átlagkereset esetében csak fele összegig). Ha ilyen esetről van szó, akkor az ügyre vonatkozó iratai alapján a rövid elévülési határidők miatt is forduljon ügyvédhez. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEIKBEN ü. A fizetett szülési szabadság (rendszerint 26 hét) idejét a munkatörvénykönyvet végrehajtó 1975/54 sz. rendelet 64. §-ának 2. bek. értelmében egyértékűnek kell tekinteni a rendes munkatevékenységgel, tehát ebben az évben is teljesítette a 75 nap tényleges ledolgozásának feltételét. A munkatörvénykönyv .106. íjának 5. bek. értelmében igénye van arra, hogy az eddig nem merített 7 nap szabadságát fizetett szülési szabadságát követően közvetlenül kivegye. Feltehető, bogy a munkatörvénykönyv 157. §-ának 2. bek. értelmében igénybe veszi a további fizetés nélküli, meghosz- szabbított szülési -szabadságot. Mivel ebből a szabadságból ebben az évben semmiképpen sem meríthet 100 munkanapot, szabadságát a munkalörvénykünyv idézett végrehajtási rendelele 16. §-ának 1. bek. értelmében csökkenteni sem lehet. Mivel terhessége az első gyermekének születésétől számított egy éven belül következett be, a második gyermekére járó fizetett szülési szabadsága alatt az első szülési segéllyel azonos összegű szülési segélyre lesz majd igénye, ha a szülési szabadságát legkésőbb egy hónapon belül attól az időponttól számítva, amikor első gyermeke betölti első évét, kezdi majd meg. Ha a szülés később következnék be, időközben legalább 25 munkanapot kellene ledolgoznia újabb szülési szabadságának megkezdéséig. Második gyermeke utáni fizetett szülési szabadságának kimerítése után ajánlatos lesz igénybe venni születendő gyermeke kétéves koráig a meghosszabbított szülési szabadságot és erre az időre igényelheti majd az 1971/107 sz. törvény szerinti gyermekgondozási segélyt, amíg kettő, két évnél fiatalabb gyermekről fog gondoskodni havi 800, majd havi 500 korona összegben. K. E.: A munkatörvényköny- vet végrehajtó 1975/54 sz. kormányrendelet függelékének 3. pontja szerint a családtag gyógykezelésére való elkíséré se oda és vissza fontos személyi munkaakadálynak számít és erre a szükséges időre, de legfeljebb egy munkanapra — mindkét utazás esetében — íi- zetésmegtérítéses szabad időre van igényé. Az útiköltségeket a kiküldő egészségügyi intézmény téríti meg egy kísérő személynek, a kedvemény is csak egy személynek jár. Dr. F. I. ULTRAHANGOS ANYAGVIZSGÁLAT Az egész világon ma kb. 500 000 tudományos kutatóintézet dolgozik, azaz több, mint amennyi az emberiség története során együttvéve létezett. Ebből talán következtethetünk a műszaki tudományos munka várható fejlődésére és ütemére is. E hatalmas arányú fejlődésnek alig van olyan ága, amelyben az anyagvizsgálat valamilyen formában ne kapna szerepet. Létezik laboratóriumi kísérleti tudományként, a gyártástechnológia be épített ellenőrzési folyamataként s a készáruk minőségének ellenőrzésében is döntő jelentő ségű. A roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek között nagy szerep jut az ultrahang alkaima'ví sának. Az anyag belsejében több centimétar, vagy esetleg méter mélységben fekvő anyaghi bák kimutatására az ultrahangnak anyagvizsgálati célra való bevezetés-e előtt egyáltalán nem voll mód. A radiográfiai módszerek éppen a mé lyen fekvő hibák kimutatásában erősen korlálo zottak. Azt mondhatj'’c, hogy kb. 150 mm-nél mélyebben fekvő hibák indikálására az igen drága betatronon kívül ma az egyetlen lehetőség az ultrahang vizsgálati módszer. Az ultrahangra:!c anyagvizsgálati célra vaió el ső alkalmazása az 1924—28-as években Szoko lov leningrádi professzortól származik. Sajnos ennek ellenére e vizsgálati módszor C;-:ak a második világháború alatt és főleg után kezdett erőteljesen elterjedni, amikor a berendezés megépítéséhez szükséges nagy érzékenysége elektronikus és finommechanikai készülékelemek épí tése terén jelentős haladást értek el. Az eljárásnak több módszere, illetve rendszere terjedt el a gyakorlatban. A következő eljárások ismertek: a hangvisszaverődéssel, a hangi- erősség csökkenéssel, a rezonancia módszerrel és végül a hangfénytani úton működő eljárás. A négy fenti elven működő eljárás közös tulajdonsága, hogy az ultrahang hullámok keltését és elektromos feszültségekké való visszaalakításukat a Curie testvérek által 1880 bán felfe dezett piezoelektromos hatás, illetve az 1896-ban felfedezett reciprok piezoelektromos hatás révén végzi. A rezonancia elvét alkalmazandó eljárás főként falvastagság mérésére használatos és így mint hibakereső eljárás legfeljebb csak közvetve nyer alkalmazást. A hangfénytaui eljárás jelenleg világviszonylatban is még legfeljebb csak laboratóriumi méretekben mondható alkalmazható* nak egy-egy szűkebb területre korlátozva. így tulajdonképpen csak az első két módszerrel lehet 'számolni mint olyannal, amely már ma mint hibakereső eljárás széles körben elterjedt. Az eljárások elvi megoldása alapján két nagy csoportot lehel megkülönböztetni, éspedig folytonos hullámokat és hangimpulzusokat alkalmazó eljárásokat. Az ultrahang anyagvizsgálat fejlődési irányá bán háromféle tendenciát lehet megállapítani. Ezek szerint igyekeznek a vizsgálandó darabok belsejéből az eddig használt úgynevezett cikk cakk ernyőképek helyett a hibáknak az anyag belsejében való elhelyezkedését és elosztását röntgenképszerűen ábrázolni. Egy további irányzat könnyű, áramforrástól lehetőleg független! tett, kisméretű tranzisztorrá lt hordozható készülék alkalmazása és végül létezik egy barma dik eljárás is, ahol lehet — különösen tömeg- gyártás ellenőrzésére — teljesen automatizálni. Ami az első irányzatot illeti, ill meg lehet említeni a jénai Zeiss gyár törekvését, amelyet a Sonnvisor típusú készülékeiben igye'kszik ineg valósítani. Ez az úgynevezett metszetkép eljárás. Lényegében azt célozza, hogy mind a darabok hossz-, mind pedig keresztmetszetét a katódsugárcső ernyőjén fényképezés révén mintegy lát hatóvá tegye a benne levő hibákkal együtt. El ső sorban durvalemezek és más s.'k felületek esetén alkalmazható jó eredménnyel. Eredményesen használták már kazánok, csövek és nagynyomású edények anyagának vizsgálatára is. A berendezés kb. 50—200 mm vastagságú acéltárgy vizsgálatát teszi lehetővé. Hasonló elven működik a hengeres tárgyak keresztmetszetének leképzésére szolgáló úgynevezett forgó metszetkép-el járás is. Amennyiben hehgeres tárgyat (rúd, cső, tengely stb.) las sú forgatás közben vizsgálunk oly módon, hogy a vizsgálófej a hengeralakú tárgy hossziránya mentén mozog, akkor az ún. forgó metszetkép- eljárást alkalmazzuk. Tranzisztorizált, hálózati áramforrástól fiigget lenített berendezések gyártásával több cég kísérletezik és ma már azl mondhatjuk, hogy kb. 4— 5 kg súlyban valóban hordozható kivitelű kis készülékeket sikerült előállítaniuk. Ez lehetővé teszi magasan, vagy mélyen fekvő építmények beépített alkatrészeinek a vizsgálatát olyan hlyeken is, ahova a régebbi, kb. 35—40 kg súlyú és nagy terjedelmű készülékek fel- és levitele nehézséget okozott. A berendezést olyan helyen, ahol hálózati csatlakozási lehetőség nincs (pl. szabadba fektetett olaj- vagy gázvezetékek vizsgálata esetén) cserélhető elemekkel lehet működtetni, amelyeknek töltése, illetve újratöltése üzemidőn kívül történhet. A kisméretű készülékek megfelelő nagyítóval ellátva éles. jól látható hibaképet szolgáltatnak és érzékenységük teljes mértékben egyenlő a nagyméretű készülékekével. A harmadik törekvés a kohászati alapanyagok (rudak, lemezek, csövek, bugák) automatikus vizsgálatának megvalósítása több területen már teljes sikerrel járt, s a hegesztési varratok folyamatos, gyártása közbeni ellenőrzése is megoldottnak tekinthető. Meg kell említeni, hogy például az újabban széles körben alkalmazott úgynevezett sph’álhe- gesztésű csövek hegesztési varratainak folyamatos. automatikus ellenőrzése kizárólag ultrahanggal történhet. Mind ezen a területen, mind általában a hegesztési varratok ellenőrzése terén a régebben használatos röntgen és radioizotóp vizsgálati módszereket egyre inkább az ultrahang-vizsgálat váltja fel, tekintettel arra, iiogy ez az egyetlen eljárás bizonyult termelékeny sé« szempontjából olyannak, amely követni tudja a nagy teljesítményű hegesztő automaták működését. Egy igen elmés automatikus megoldás lehetővé telte varrat nélküli acélcsövek teljesen automatikus ellenőrzését. A vizsgálandó rúd , vagy csőanyagot vízzel telt kádban görgőkre helyezik, amelyeknek segítségével a darabot a hajtómotor forgatni képes. A tárgynak a fürdőbe való továbbítását a görgők ferde beállításával lehet megvalósítani és eközben a kád alján elhelyezett vizsgálófejek a forgó és haladó mozgást végző rúd-, illetve csőtárgyakat teljes kereszt metszetükben átvilágítják. Egy-egy mérési ponton 3 vizsgálófejet helyeznek el, amelyek közül egy a hosszirányú, egy a keresztirányú hibákat mulatja ki, míg egy kristály segítségével falvastagságmérést végeznek. A berendezés a hibakimutatáson kívül a hibahelyet színes festékkel megjelöli, -valamint megfelelő relék mozgatásával a darabot automatikusan egy lejtős pálya seg tségével osztáyozza hibás, illetve hibátlan varratok szerint. LEGXBZELB81 mm-ummix Központi csillagunk, a Nap és ezzel egész bolygórendszerünk korát 4,6 milliárd évre becsülik. Vannak csillagok az univerzumban — mindenekelőtt a vörös törpék —, amelyek jóval öregebbek, más csillagok viszont lényegesen fiatalabbak lehetnek. A Regulus korát például mindössze 200 millió évre, a Sirius és a Vega korát pedig 300 millió évre teszik. Legújabban legközelebbi csijlag-szomszédunkat, az Alfa Centaurit vizsgálták. A tőlünk 4,35 fényévnyire levő Alfa Centaurl tulajdonképpen hármas rendszer. Az Alfa Cenlau- ri A fényessége megegyezik a Napéval, az Alfa Centauri U viszont csak 0,28-szor ilyen fényes. E kettős csillagrendszer keringési ideje 80,1 év. Tőlünk másfél billió kilométernyire (egyhatod fényévnyire) helyezkedik el az Alfa Centauri C, amely csak 0,000052-szer olyan fényes, mint a Nap. Minthogy csak 4,29 fényévnyire van tőlünk, Proxima Centaurinak (a legközelebbi csillagnak) nevezték e'. Ez azonban nem önálló csillag, hanem az Alfa Centauri A/Ő pár körül kering még pontosan meg nem határozott, de nagyon hosszú időtartammal. Legújabb vizsgálatok alapján a kutatók az Alfa Centauri A korát 3,9 milliárd évre becsülik, am a különböző módszerek eredményei eltérőek. Végül három milliárd évet fogadnak el az Alfa Centauri A korára — vagyis fiatalabb a mi Napunknál —, és ugyanez vonatkozik az Alfa Centauri B-re is. Érdekes módon, a Proxima Cen- tauri sokkal fiatalabb — az ilyen típusú flér- cslllagok csak 400—1000 millió évesek. Ha felteszik, hogy az Alfa Centauri hármas rendszer együtt keletkezett — ez a legkézenfekvőbb feltevés — .akkor a Proxima Centauri lényegesen idősebb, mint az eddig ismert flér- csillagok — nem illik tehát az eddigi elméletekbe. Lehetséges azonban, hogy az Alfa Centauri eredetileg kettős rendszer volt, amely rsak jóval később fogta be a Proxima C°r>‘;"irít. jdj) A Metra Blansko nemzeti vállalat egyik legújabb gyártmánya az EC 7013 jelzésű kimeneti soroló lyukasztógép. Egy harmadik nemzedékbe tartozó számítógép elsődleges egységéről van szó, amely a számítási adatokat, 80 oszlopos lyukszalagra rögzíti. Másodpercenként négy lyukkártya eredményét jegyzi fel. Az új lyukasztógép az elektronikus számítógépek egységes rendszerének alkotórésze. A jövő évben a Szovjetunióba is fogjuk szállítani.
