Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-19 / 273. szám, szerda
A számok mögött emberek állnak Csípősen, Hidegen vág a novemberi szél, a meggémberedett ujjakat jólesik néhány pillanatig a kabá t zsebben megmelengetni. A szántóföldeken az őszi munkák befejező szakaszához érkeztek. így van ez Keszegfalun a Steiner Gábor Földmű ve s sz ö v etk eze t ben is. — Még kö^al 200 hektárra kell kihordani az istállótrágyát, eddig a dupláját végeztük el — tájékoztatott Koltai Gyula agronómus. — Ezzel párhuzamosan folyik a takarmányrépa behordása, a 10 hektárról «00— ^00 mázsás átlaghozamra száradtunk. A zöldségkertészat- ben a napokban fejeztük be — öt hektárról — a sárgarépa betakarítását, átlagosan 500 mázsa lett a termés. A petrezselymet 20 hektárról kell 'jegyű j^eni, a termés meghaladja a 200 mázsát. Értékes vállalások Az irodában a kellemes meleget még hevíti a vita hangulata. Varga Kálmán elnök, Szabó János zootechnikus és Halmo Antal üzemgazdász a Komáromi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság statisztikai tájékoztatóját böngészi. „Előbbre is kerülhettünk volna, ha ..— s összecsapnak a vélemények. A szövetkezet 1 kg sertéshúst 3,69 kg, 1 liiter tejet pedig 0,3 kg szemes takarmányból állít elő. Mindkettővel a 6. helyre kerültek a járásiban. — A számok mögött emberek állnak, erényeikkel, hibáikkal együtt, s az embert mindig a munkájával mérik — mondja Varga Kálmán. — Az eredmények mérlegelésekor erről sosem szabad megfeledkezni. Nemrégiben taggyűlést tartottunk, melyen megtárgyaltuk a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülésének határozatait, s a XV. pártkongresszus tiszteletére kötelezettségvállalást tettünk. A növénytermesztésben 450 000 koronával szárnyaljuk túl tervünket az 1976. évben. Az állattenyésztés dolgozói eddig sem pazarolták a szemes takarmányt, de ezentúl még inkább a fehérjedús töraegtakarmá- nyok etetésével kívánjuk elérni a tej- és a húshozamok növekedését. Például a sertéshizlaldában a tervezettnél 1 dkg-mal akarják növelni a napi súlygyarapodást, s csökkentik az állatok elhullását is, úgyhogy 45 mázsával több húst tudnak termelni. Marhahúsból hasonló módon 49 000 koronával termelünk többet, a fejők pedig 3000-ről 3037 literre emelték a tervezett évi átlagos tejhozamot. A gyűrne lcí>rakt ár és a szárító dolgozói 9000 korona értékű villanyáramot takarítanak majd meg. A szövetkezet évi szükségletét a szemes takarmányokból 3 százalékkal csökkentjük^ •»ni további 90 000 koronát jelent. Miárt alacsony a tejhozam ? Nem nagy számok ezek, de sokat ketll tenni értük. Csak annyit vállaltunk, amennyit teljesíteni Is tudunk. Két problémát említek példaként. Az öt- léves terv mutatóit csaknem minden téren túlszárnyaltuk, ezekről azonban később szólok. Fájó pontunk például, hogy a tejtermelés növelése csupán a iteh én á 11 om án y gyarapításának köszönhető, nem pedig a hozamok növekedésének. A megyercsi, a gadóci és a keszeg- ifalusi telepek, de az egyes gondozók teljesítményei között is mutatkoznak különbségek, bár a feltételek azonosak. Ha lecseréljük a gyengébb munkát végző gondozókat, nincs kit a helyükbe állítani. A sertéstelepen a malacok elválasztása után az elhullás 15 százalékra ugrik fel. A takarmányban, az állatokban, az emberekben egyaránt keressük a hibát. Még nem sikerült megtalálnunk. — A tejtermelésben viszont ijen — folytatja Szabó János. — Tavaly 2800 liter volt tehenenként az évi átlag, az idén a tervezett 3000 helyett csak 2850 körül lesz. Mindkét évben kevés volt a silótakarmány. Míg tartott a készlet, 10 liter körül fejtünk naponta, amikor elfogyott, rohamosan csökkent a hozam, mivel hoil ezt, hol azt ©tettünk, s az állatok nem tudtak átállni a gyors változásokra. Az idén elég silót készítettünk, jövőre be tudjuk vezetni a monodiétás takarmányozást. Szerintem ez nagyban növeli majd a tejel ék eny séget, akkor is, ha a szemes takarmányt literenként 0,25 kg-ra csökkentjük. 1980-ig a tejtermelést jelentősen növeljük, 31 millió koronás beruházással új, 1000 férőhelyes tehénistállót építünk a csallóközaranyosi szövetkezettel közösen. — Szemes takarmányból nem önellátó a szövetkezet — lapozza fel a kimutatásokat Halmo Antal. — Például csak a kacsa- és esirkefarm 150 vagont igényel évente. Hústermelésünk jelentős: 42 vagon sertéshúst és marhahúst, továbbá 30 vagon kacsahúst és 16 vagon csirkehúst adunk el. Egy kilogramm kacsahúst 3,22 kilogramm szemes takarmányból termelünk. Nehezíti a körülményeket az idei aratás, hiszen a búza és az árpa a 400 hektáron elszenvedett jégkár miatt csak 39 mázsa átlagot adott, összesen 130 vagonnal kevesebbet a tervezettnél. — Nagyon jó azonban a kukorica — veszi át a szót Koltai Gyula. — Szemeset 211 hektáron termesztünk, a 60 mázsás hektárhozamot jóval túlszárnyaltuk. Például a galbóci 59 hektáros parcellán csúcshozam született: nyers állapotban 105 mázsa hektáronként. Szárítva ez kb. R0 mázsát tesz ki. Tömegtakarmányok — kiváló minőségben A tömeglakarmányok terén jól áll a szövetkezet, több lett a szükségesnél, így jelentős tartalékaink vannak, s ez a jövő évbén a szemesek további csökkentését jelenti a takarmányozásnál. Silókukoricából 99 hektáron 518 mázsa átlagos hozamot értünk el, de például a hullámtéri 17 hektáros parcellán 752 mázsás csúcshozamot, összesen 540 vagon jó minőségű kukoricasilót ke jzítettttnk. A cukorrépa hozama 112 hektáron meghaladta a 400 mázsát, s a répafej további 400 vagonnal növeli a takarmányalapot. Készítettünk még 100 vagon Iu- cemaszenázst, s az év végéig 31 vagon lucernalisztet gyártunk. Jövőre ez úgyszintén megduplázódik. Az idei szeszélyes időjárás a gabonán kívül más téren is okozott érzékeny veszteségeket. Amint megtudtam, 100 hektáron termesztettek hagymát, s 250 mázsás hozamot terveztek. A valóság azonban csak 152 mázsa lett. Még a májusi vihar miatt mintegy 30 hektárt likvidálni kellett, igaz, ezért a biztosító 1,25 millió korona kártérítést fizetett nekik. Később a peronoszpőra támadta meg a növényt. Ez mintegy 1,8 millió koronás veszteséget jelent a szövetkezetnek. Gyülmölcsösük 72 hektáros, ebből 45 hektár a termő, a többi új telepítés. Csak almát termesztenek, Stairking, Jonatán, Ontarió és G. Delicius fajtákat. Félszáz vagon termésre számítottak, azonban csak 20 vagonnal tudtak leszedni. A jégkáron kívül a lisztharmat főleg a Jonatánban tett kárt, ez a legérzékenyebb és ebből van a legtöbb. A betegség elleni védekezést nem oldották meg, nem tudják az oikát, pedig már több intézethez fordultak tanácsért. — Eleinte azt hittük, hogy a virágzás ideje alatt árt a permetezés — mondja Koltai Gyula. — Ez azonban nem igaz, Talán kevés a köi’nyéken a méh, pedig a beporzásnál nagy szerepük van. Jó lenne méheket tartani, ha netalán ráfizetéssel is, hiszen a gyümölcsön megtérülne a veszteség. Ugyanis az amatőr méhészek ki sem engedik a méheket, ha látják, hogy a környéken permeteznek. A másik elgondolásom az, hogy a gyümölcsösben az öntözőrendszer kiépítésével eredményes harcot lehelne folytatni a lisztharmat ellen. E kettő talán 50 százalékos terméstöbbletet is eredményezne. Ezt csupán saját tapasztalataim alapján állítom. Igényes, de megvalósítható tervek Az elhangzottakból is kitűnik, hogy bár teljesítették az ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat, nem elégednek meg az eredményekkel, keresik a gazdaságosabb termeléshez, a hozamok további növeléséhez vezető utat. Ez állandó folyamat kell, hogy legyen. Például az 1970. év, a ngéy szövetkezet egyesítése óta a gabona- termelés 88,1 százalékkal emelkedett, amit a hozamok növekedésének és a rekultiváció által nyert 248 hektáros plusz területnek köszönhetnek. Cu- korrépatermelésük 285 vagonról 448-ra emelkedett, az olajos növények termelése pedig megháromszorozódott. Állatállományukat jelent ő sen gyarapították, a tehenek számát 85-tel, a hízó marhákét 450- nel, kocák számát 60 nal emelték. Egyedül a birkaállományt csökkentették. A szövetkezet vagyona az öt év alatt 50 százalékos gyarapodást mutat, hiszen az utóbbi 3 óv alatt 5,5 millió korona értékben vásároltak korszerű gépeket. A tervek szerint 1980-ig a növénytermesztésben 36,6 százalékos, az állattenyésztésben pedig 16,1 százalékos növekedést kell elérnünk. További 147 -hektár földterület rekultivációjával és a hozamok 12,6 százalékos növelésével el akarják érni, hogy az állammal szembeni kötelezettségeiken kívül saját szükségletüket is maradéktalanul ki tudják elégíteni. Nem lesz könnyű a 3260 literes fejési átlagot elérni, ezenkívül a tehénállomány számát is emelik, mégpedig 8,5 százalékkal. Igényes ez a terv, de nem megvalósíthatatlan. A termelés fokozásához náluk megvan a három legszükségesebb: a korszerű technika, a szaktudás, s nem utolsósorban a dolgozók becsületes, kitartó munkája. MALINAK ISTVÁN Több mint 42 vagon sárgarépát adnak el az idén a Jelvásárlási szervezeteknek az Ohra- dyi Efsz — Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi ) járás, — tagjai. A szövetkezet az idén 19 hektáron termesztett sárgarépát, s így a járás legnagyobb répatermesztője. Felvételünkön Bu- gár Edmond (bal odalon) a gyümölcs- és zöldségtermesztő részleg vezetője és Németh László agronómus, megvizsgálják a termést az elszállítás előtt. B. Palkoviö, (Felvétel: ŰSTKJ Levelezőink írják ■ - — ....................- - ■ ---- A v álasztási program teljesítéséről Gazdagabbak vagyunk A választási program feladatainak teljesítését Naszvad községben is mérlegre tették. Gondos mérlegelés után Tóth Miklós elvtárs, a hnb elnöke örömmel állapította meg: Gazdagabbak vagyunk. A megbízatási időszak során 32 család költözött új lakásba. Házépítésre 138 lakos kapott engedélyt a tervenulók, a szülők és a tömeg- szervezetek tagjai a magyar tannyelvű iskola mellé két sportpályát építettek. Gazdagabbak vagyunk szellemi javakban is, hiszen járásunkban a „Szocialista módon élni és dolgozni!“ elnevezésű verseny egyik részvevője — Hanzelík Kálmán igazgató vezetésével — Az új bevásárlási központ zett 78 helyett. A faluban 6,5 km hosszú útszakaszt építettek és elvégezték a Komárom-^-Ér- sekújvár közötti útszakasz javítását. Ez 15 millió koronába került. Az új bevásárlási központ 1973-ban készült el. Értéke 4,5 millió korona. Tavaly októberben egy új, 60 férőhelyes óvodát adtak át rendeltetésének. Most bővítik még két tanteremmel, így januártól fogva újabb 40 gyermek látogathatatja az óvodát. Kibővítették a községi hangszóró hálózatát is. Felépítették 19 millió koronás költséggel a 22 tantermes iskolát, melyet talán hamarosan „birtokukba vesznek“ majd a tanulók. Egyébként Vlahy Jenő igazgatóhelyettes vezetésével a ta[Tóth Ferenc felvétele] a magyar tannyelvű alapiskola, mely két ízben ért el első helyezést. Ezzel kapcsolatosan említésre méltó, hogy az utóbbi években a cigányszármazású tanulók iskolalátogatása 200 százalékkal javult. A hnb elnökének tájékoztatása szerint azonban még bőven maradtak problémák a következő megbízatási időszakra is. Megkezdték a gázvezeték építését, szerelését, de a befejezés a következő évek feladata. Még nem megfelelő az egészségügyi ellátás. Jobb feltételeket kell teremteni ezen a téren. Gazdagabbak vagyunk anyagi és szellemi javakban egyaránt, annak ellenére, hogy problémáink még bőven vannak. TÖTH ERIKA Ä lakosok segítségevei Madar községben hamarosan nyilvános gyűlésen számolnak be arról, hogy miként teljesítették a választási program feladatait. Borsányi Béla, a hnb elnöke erre vonatkozólag először nagy általálosságban ilyen tájékoztatást ad: Az eredményt, amit ma látni lehet Madaron, a lakosok segítségével értük el. Azután sorolja a tényeket. Felépült a hnb irodaház, szép épületet kapott a művelődési otthon, hangszórót kapott a község. Az utak portalanítására 570 000 koronát költöttek, a lakosok 130 000 korona értékű munkáját is beleszámítva. Másfél millió korona értékű emeletes épületbe költözött az óvoda. A költségek 20 százalékát a lakosok társadalmi munkájával fedezték. Körülkerítették a művelődési házat, korszerűsítették a közvilágítást. Az ifjúság részére cukrászdát építettek. Az efsz régi irodáját orvosi rendelővé alakították át. A nyugdíjasok számára étkezdét létesítettek, ahol naponként 180 személy étkezik. A heti étrendet az idős emberek kérése, kívánsága alapján állítja össze az étkezde vezetője. A ZVÁZARM (PHSZ) tagjai számára lövöldét építettek, amelyen már járási versenyeket is rendeztek. Egyetlen akció, melyet nem tudtak megvalósítani: a ravatalozó felépítése. Megkezdték a munkát, de a megfelelő építőanyag hiánya késlelteti a befejezést. A nyilvános gyűlésre készülve a következő évek terveiről, a távlati tervekről is tájékoztatást ad a hnb elnöke. Jövőre megkezdik 2,6 millió koronás költségvetéssel a sportközpont építését. Artézi kutat szeretnének fúrni, 300 000 koronás költséggel. ÜJ bevásárlási központot szeretnének építeni, és bővíteni szeretnék az iskolát. Az 1800 lakost számláló község tehát így épül és fejlődik a lakosok segítségével. MIRIÁK FERENC fények bizonyítják A 3700 lakosú Horné Saliby (Felsőszeli) községben valamikor komoly probléma volt a por, illetve a sár. Természetesen hangsúlyozandó: valamikor. Ugyanis a legutóbbi választási időszakban a „Z“-akció keretében 4118 folyóméter hosszan építettek járdát a faluban. Értéke: 2,5 millió korona. Az utcákat leaszfaltozták. A lakosok dicséretére le kell írni: a házak elé virágokat, díszfákat ültettek. így a por és a sár problémája már megoldódott. Egyébként tények bizonyítják, hogy a választási programot becsülettel teljesítik. Befejezték a ravatalozó építését. Értéke: 498 000 korona. A lakosok hatásos segítségével új óvodát építettek: Értéke: 1,2 millió korona. Az persze nem a hnb hibája, hogy az óvoda számára szükséges bútorok még nem érkeztek meg. Elkészült az új fürdő is. Értéke: 1,5 millió korona. Említésre méltó, hogy az új termálvízű fürdő közkedvelt nemcsak a helyi lakosok körében, hanem járásunkban is, hiszen a nyári hónapokban mindig zsúfolt. A sportolók örömére új lelátót építettek a labdarúgó pálya mellé. Értéke: 161 000 korona. A választási időszakban 40 000 koronát költöttek az utak javítására, karbantartására, 28 000 koronát a helyi hangszóró jár vitására, 32 000 koronát a köz- világítás javítására. Tények bizonyítják tehát, hogy Farkas János elnök vezetésével a hnb a lakosok odaadó támogatásával maradék nélkül teljesíti a választási program feladatait. F. SZABÖ BÉLA
