Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-12 / 267. szám, szerda

Pártunk alapvető céliának tekinti a nemzetközi feszültség enyhítését Bohuslav Chnoupek beszéde a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és a Nemzetek Kamarájának 20. együttes liléstül Pártunk és népünk értékeli a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesí­tését, előkészíti Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XV. kongresszusát. A csehszlovák külpolitika minden erejével bekapcsolódik ebbe a közös munkába. Fáradhatatlanul, kéz a kéz­ben a szocialista közösség országaival a lehető legkedvezőbb nemzetközi fel­tételeket alakítja ki a fejlett szocialista társadalom építéséhez. E politika tartalma elsősorban a szo­cialista országok egységének és felzár­kózottságának további megszilárdítása, valamint a többi országgal folytatott egyenrangú és kölcsönösen előnyös együttmüködés fejlesztése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek további elméJyítése és érvényesítése, valamint az imperializmus agresszív erői és a nemzetközi feszültség enyhítésének el­lenségei ellen folytatott szüntelen harc. Hála a szocialista közösség országai egybehangolt külpolitikájának, sikerült megvalósítanunk ezeket a magasztos célokat. Kialakultak az új kapcsolatok kontúr­jai, amelyek figyelembe véve a reális valóság bonyolultságát, és ellentmondá­sait, megnyitják az utat az égető prob­lémák ésszerű megoldásához, valamint a béke és a nemzetek biztonságos élete érdekében kifejtett együttműködéshez. A háborús veszély lényegesen csökkent, sőt elhárult. A békés távlatok egyre biztatóbbakká válnak. Reális lehetőség alakult ki, hogy elhárítsuk az új világ­háborút, véglegesen kiküszöbölhetjük a társadalom életéből. A nemzetek sza­badabban lélegzenek. A szocializmus döntő erő Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ez a kedvező légkör csak a szocialista világközösség egyre növekvő politikai, gazdasági, védelmi és erkölcsi ereje, a kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom foko­zódó ereje eredményeképpen alakult ki. Visszatekintve a múltra, a közelmúlt szempontjából értékelve a mai helyze­tet teljes mértékben nyilvánvalóvá vá­lik a nemzetközi fejlődésben végbement változások mélysége, valamint a nem­zetközi életben történt változások ter­jedelme és hatása. Milyen ez a méiieg? Elsősorban: a szocialista közösség a mai nemzetközi kapcsolatokban döntő erő lett, politikája az egyik döntő té­nyező a világbéke érdekeinek és a nemzetek függetlenségének védelmé­ben. Továbbá: a világ két leghatalmasabb állama, a Szovjetunió és az Egyesült Államok több mint 40 megállapodást kötött, amelyek szilárd és egészséges nemzetközi alapot képeznek a békéhez és a két ország politikai együttműködé­séhez. Ezek a kapcsolatok meghatározó befolyást gyakorolnak a nemzetközi sta­bilitásra és döntő mértékben befolyásol­ják az egész nemzetközi helyzet alaku­lását. Harmadszor: Indonkína nemzeteinek a szocialista közösség támogatásával sikerült eloltaniuk Délkelet-Ázsiában a háború tűzfészkét és felszámolniuk a feszültség gócpontját, amely évtizede­ken keresztül aggasztotta a világot, amely a nemzetközi feszültség egyik fő forrása volt, s mérhetetlen szenvedést okozott az e területen élő nemzetek­nek. Továbbá: rendeződlek a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Csehszlová­kia kapcsolatai a Német Szövetségi Köztársasággal, ami néhány évvel ez­előtt még szinte elérhetetlennek tűnt. Négyoldalú megállapodás született Nyugat-Berlinről, ami fontos lépést je­lentett ahhoz, hogy Európa szívében felszámolják ezt a puskaporos hordót. A Német Demokratikus Köztársaság sokoldalú nemzetközi elismerésben ré­szesült, megszilárdult a nyugati félte­kén a szocializmus előretolt bástyája, a Kubai Köztársaság, amely kiállta és később áttörte az imperialista blokádot. A szocialista országok, köztük Cseh­szlovákia kapcsolatai a legnagyobb nyugati hatalmakkal a békés egymás mellett élés elvei alapján normalizálód­nak. A nemzeti felszabadító harc, elsősor­ban Afrikában sikeresen folytatódik. A gyarmati rendszer elvesztette további támpontjait. A szabad nemzetek nagy családja újabb független államokkal gyarapodott. A helsinki konferencia inagy jelentőségű esemény volt Rendkívül nagy jelentőségű nemzet­közi esemény volt harminchárom euró­pai ország, az Egyesült Államok és Ka­nada vezető képviselőinek ez idei júliu­si helsinki találkozója, ahol az orszá­gok legmagasabb rangú képviselői elő­ször ültek össze, nem azzal a céllal, liogy felosszák a világot és ezáltal ujabb háborús gócpontokat teremtse­nek, hanem azért, hogy közös útmuta­tást Veressenek arra vonatkozóan, ho­gyan menthetik meg Európát a hábo­rútól. A szocialista országok kezdeménye- zés-é.* és a többi európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada által támogatott konferencia kollektí­ván levonta a szükséges politikai kö­vetkéz* etést a második világháború eredményeiből és a háború utáni fejle­ményekből, megerősítette az erő és a hidegháborús politika hiábavalóságát és ártalmas voltát. Egyúttal új lehető­ségeket teremtett a jelen kulcsfontos­ságú feladatának megoldásához — a béke és a biztonság megszilárdításá­hoz, elsősorban á politikai feszültség és a katonai feszültség enyhítésével. A konferencia eredménye azok a megállapodások, amelyeket általános egyetértéssel, valamint a résztvevők nézeteinek és érdekeinek respektálásá­val értek el. Ezek á megállapodások anélkül, hogy elkendőznék az Ideoló­giák és a társadalmi rendszerek külön­bözőségét, világrészünk összes nemze­tének, tehát a kis és a nagy nemzetek­nek, a szocialista és a nem szocialista országoknak javát szolgálják. Az érte­lem győzelmét, valamennyiünk győzel­mét jelentik. Megfelelnek az államok közt kialakult bizalomnak, amelyet a nemzetközi feszültség enyhítésének mai folyamatában értünk el. Kifejezik an­nak a ténynek általános elismerését, hogy a mai helyzetben a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése az egyedüli ész­szerű és lehetséges alternatíva Európa és az egész világ számára. Ezért 1975-öt teljesen jogosan Európa évének nevezték el. Megszilárdult hazáink nemzetközi helyzete Csehszlovákia minden erőfeszítést megtett azért, hogy az európai bizton­sági és együttműködési konferencia si­keres legyen. Sokéves aktivitásunk ki- csúcsosodását jelentette a Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök által vezetett küldöttség részvé­tele a konferencia zárószakaszán. A csehszlovák küldöttség tárgyalt az összes szocialista ország küldöttségé­nek vezetőivel. A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter rövid helsinki tartózkodása alatt 27 kétoldalú megbeszélést folytatott a nyugati partnerekkel, ami azt bizonyít­ja, hogy megszilárdult nemzetközi helyzetünk. Most az a legfontosabb, hogy a kon­ferencia eredményei következetesen érvényesüljenek az életben. Ezek alap­ján kell tovább fejlesztenünk kölcsö­nösen előnyös és egyenrangú politikai, gazdasági és kulturális együttműködé­sünket. Bízunk abban, hogy az államok közötti kapcsolatok tíz alapelve hozzá járul a biztonság és a kölcsönös biza­lom légkörének kialakításához, s biz­tosítja minden ország szabad, független és békés fejlődését. Megelégedéssel^. tölt el bennünket, hogy a csehszlovák javaslatról folyta­tott tárgyalások alapján intézkedéseket foganatosítottak, amelyeknek értelme az európai biztonság és együttműködés gondolatainak továbbfejlesztése. Két év múlva a résztvevő államok képviselői összejönnek Belgrádban, hogy értékel­jék, hogyan mélyítettük el a feszültség enyhítésének folyamatát, beleszámítva annak lehetőségét is, hogy összehívják az újabb európai konferenciát. Az európai biztonsági és együttműkö désl konferencia eredményei tehát megteremtik a feltételeket az európai államok együttműködésének lényeges kibővítéséhez. Nemcsak politikai téren, hanem a gazdaság, a tudomány és technika, a kultúra, az iskolaügy, az életkörnyezet védelme, a tájékoztatások terén is. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a CSSZSZK kormánya és népünk öröm­mel vette tudomásul a konferencia eredményeit a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának felhívásá­ban. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság ebben a felhívásban ünnepé­lyesen kinyilatkoztatta, hogy mint a szocialista közösség szilárd láncszeme készen áll a konferencia határozatai­nak következetes teljesítésére. Osztály- és szocialista érdekeinkkel összhang­ban megvédjük ezeket az elveket a hi­degháború nyílt és leplezett híveivel szemben, és meghiúsítjuk azokat a kí­sérleteket, hogy támadásra használják fel őket szuverén érdekeink, szocialista rendszerünk és a szocialista közösség biztonsága ellen. Felelősségérzetünk teljes tudatában látunk hozzá a konferencia -záródoku­mentumának megvalósításához, ame­lyet némely államoktól eltérően teljes terjedelemben nyilvánosságra hoztunk. Az emberek előtt derűs jövő áll Az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia annak a pozitív folya­matnak aZ eredménye, amely. a hideg háborútól a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez vezető út folyamán ment vég­be. Sok nehézséget és akadályt kellett leküzdeni. Ebben a legnagyobb szerepet a szocialista közösség országai, elsősor­ban a Szovjetunió, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és személyesen L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára játszotta. Céltudatosan, kitartóan meg­valósították az SZKP XXIV. kongresszu­sa által elfogadott békeprogramot, amelyet pártunk XIV kongresszusa is magáévá tett. Büszkék vagyunk rá, hogy mi is aktívan részt vehettünk eb­ben az úttörő munkában. Elvtársak! Jogosan értékeljük mind azt, amit a nemzetközi feszültség eny­hítésének folyamatában elértünk. Nem állunk meg ezen az úton. Pár­tunk. kormányunk és köztársaságunk, mint a szocialista világrendszer szilárd része, továbbra is lenini külpolitikája egyik alapvető céljának tekinti a nem­zetközi feszültség enyhítését. Ez bonyolult, igényes, de egyúttal szükséges feladat. Népünknek,-a nem­zetközi munkásmozgalomnak és az egész haladó emberiségnek felelősség­gel tartozunk teljesítéséért. Amint nem­rég Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök hangsúlyozta, a békéért, a nemes haladó gondolatokért folytatott küzdelem része, a társadalmi haladásért, a háború, a kizsákmányolás, az osztály-, a nemzetiségi és a faji el­nyomás nélküli világért folytatott nem­zetközi küzdelem része. A nemzetközi erőviszonyok változása kétségtelenül csakis egy alternatívát, a feszültség enyhítését teszi lehetővé, ha nem akarjuk másik alternatívának a to­tális nukleáris konfliktust tekinteni. Ennek a konfliktusnak a következ­ményeit nehezen tudjuk elképzelni. Az Egyesült Államok fegyverkezést és le­szerelést ellenőrző hivatalos ügynöksé­gének becslése szerint a mai atomfegy­verek egytizedének bevetése esetén az első másodpercben 100 millió ember pusztulna el, nem számítva bele ebbe a robbanás következtében bekövetkezett halálos eseteket. Az amerikai tudomá­nyos akadémia optimista becslése sze­rint 25 évig tartana a mai atomfegy­verkészlet egyharmada robbanása^-kö- vetkezményeinek felszámolása. Az ame­rikai tudósok szövetsége bírálja ezt a két jelentést, s felelőtlennek és meg­alapozatlannak minősíti, mivel azt a re­ményt keltik, hogy az ember túlélhet­né ezt a katasztrófát, ami arra ösztö­nözhetné a katonákat és a politikuso­kat, hogy a nukleáris háborúról mint a politikai megoldás egyik lehetőségé­ről beszéljenek. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy sok nyugati reálisan gondolkodó politi­kai és gazdasági vezető, sőt a kor­mánykörök képviselői is támogatják a totális nukleáris katasztrófa ellenzői­nek álláspontját. Egyúttal határozottan visszautasltunk olyan nézeteket, hogy a mai nemzetkö­zi helyzet „csak nagy káosz“, az egész világ görcsökben fetreng, kiéleződnek az ellentétek, és tulajdonképpen nem is létezik a „feszütség enyhítésének“ folyamata, fokozódik a háborús ve­szély, de ennek ellenére a helyzet ki­tűnő és az emberiség derűs jövőnek néz elébe. A lenini külpolitika következetesen humánus célokat követ Ezzel kapcsolatban meg kell mon­danunk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének lenini politikája soha­sem azonosította a nemzetközi kap­csolatok területét a társadalmi hala­dás területével. A világon nincsen olyan erő, amely visszafordíthatná a társa­dalmi élet felújításának objektív fo­lyamatát. Ezért a békés egymás mel­lett élés politikájának kiharcolását nem úgy értelmezzük, mint egy hamis pacifista törekvést, hanem mint aktív offenzív politikát, amely osztályel­veinkből indul ki, s ezek az ideológia területén kizárják a kompromisszum lehetőségét. A lenini külpolitika, ameiy követke­zetesen olyan humánus célokat való­sít meg, mint a tartós béke és a biz­tonság megszilárdítása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rend­szer felszámolása és valamennyi állam közti egyenjogú kapcsolatok kialakítá­sa, társadalmi' rendszerünk lényegéből következik. Rendszerünk megszüntette az embernek ember által való kizsák­mányolását, anyagilag biztosította a dolgozók politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait, s így kialakította a szocialista humanizmust, a humaniz­mus új, magasabb típusát. Elvtársak! A mai helyzetben, amikor az embe­riségnek lehetősége van arra, hogy el­pusztítsa önmagát, a világcivilizáció egész hagyatékát, azt tartjuk a leg­fontosabbnak, hogy a politikai feszült­ség enyhítését katonai enyhülés köves­se. A lázas fegyverkezés megszünteté­sének a leszereléshez vezető reális lé­pésekké, a nemzetközi feszültség eny­hülése konkrét megnyilvánulásaivá kell válnia. Az utóbbi években sok remény- teljes intézkedést foganatosítottak ezen a téren. Ezek hatást gyakoroltak a nemzetközi helyzet iavulásá'­Folytatni kell ezt az irányvonalat* a fegyverkezés további csökkentésére, majd későbbi beszüntetésére kell töre­kednünk. Az egyik elsőrendű feladat­nak tartjuk, hogy megtaláljuk az utat a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet számának csökkentéséhez. További fontos feladat a nemzetközi leszerelési konferencia összehívása. Teljes mértékben támogatjuk az atom- fegyverkísérletek^ teljes és általános betiltására vonatkozó szerződés javas­latát, amelyet a Szovjetunió az ENSZ- közgyűlés 30. ülésszaka elé terjesztett, valamint a Szovjetuniónak azt a to­vábbi javaslatát, hogy az államok kös­senek megállapodást az újfajta tömeg- pusztító fegyverek fejlesztésének betil­tásáról Készek vagyunk hogy tovább­ra is felelősségteljesen megvalósítsuk a szocialista közösség országainak irányvonalát és konkrét eredményeket érjünk el a leszerelés terén. A nemzetek vágyai csakis békében valósulhatnak meg Egyúttal meggyőződésünk, hogy az európai .biztonsági és együttműködési konferencia eredményei jótékony ha­tást gyakorolnak a világ többi részé­nek fejlődésére is. A csehszlovák kül­politika mindig arra törekedett, hogy a feszültség enyhítésének folyamata az egész világra kiterjedjen, mivel a bé­két oszthatatlan értéknek tekintjük. Ezért teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak és a többi békeszerető államnak az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer kialakítására irányuló törekvését. Elvtársak! A feszültség enyhítése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése nem ajándék, ha­nem harc. Nem egyszeri akció, hanem folyamat. Nem születik önmagától, ha­nem csakis igényes, aktív, céltudatos és offenzív tevékenység eredménye­képpen. A múltban sohasem lehettünk tanúi olyan aktivitásnak a nemzetkö­zi kapcsolatban, mint ma. A feszültség enyhülése elsősorban a politikai kapcsolatok kibővítését jelen­ti. Ezért a politikai kapcsolatok kiépí­tése platform a kulcsfontosságú kér­dések megoldásához. A békéért, a biztonságért, a világ nemzeteinek szabad fejlődéséért foly­tatott nagy nemzetközi küzdelembe tel­jes mértékben bekapcsolódott a cseh­szlovák külpolitika is. Ez a törekvésünk abból a meggyőző­désünkből ered, hogy csakis békében valósíthatjuk meg nemzeteink vágyait. Éppen ebben az évben emlékeztünk meg az emberiség történelme legbor­zalmasabb háborús katasztrófájának 30. évfordulójáról, hazánk szovjet hadsereg által való felszabadításának 30. évfor­dulójáról. A béke elérésére kiejtett tö­rekvésünk közvetlenül történelmi ta­pasztalatainkból táplálkozik. Hazánk mindig a szociális összecsapások, a társadalmi áramlatok, a kulturális út­keresések útkereszteződése volt, s ezért egyúttal a hatalmi összetűzések és konfliktusok állandó áldozata is, ezért történelmünk legnagyob szemé­lyiségei mindig a béke gondolatait ter­jesztették. Ennek a filozófiának a szel­lemét tükrözte az integrált békés Eu­rópa nagyvonalú terve, mai törekvé­sünk középkori előjátéka, amellyel Po- débrád György fordult az európai ál­lamok vezetőihez. Békébein, barátságban akarunk élni a világ összes nemzetével Országunk népe ezért a béke és az együttműködés politikáját tartja egész külpolitikai tevékenységünk alapjának. Szocialista államunk alkotmánya is le­szögezi, hogy békében és barátságban akarunk élni a világ összes nemzeté­vel, hozzá akarunk járulni a különbö­ző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez és jó kap­csolataihoz. Pártunk a szocialista építés felada­tainak teljesítését mindig nyílt kül­politikai irányvonallal kapcsolta össze. Soha el nem múló érdeme marad, hogy — Klement Gottwald szavaival élve — nemzeti és állami hajónkat a Szovjet­unióval való barátság és szövetség biz­/Folytatás az 5. oldalonJ 1975 XI. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents