Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-11 / 266. szám, kedd
A vrbovéi Trikota gyár és a trenőtni Konfekcióipari Gépesítési Kutató Intézet kiváló együttműködése lehetővé telte, hogy az üzemben beruházás mentesen növeljék a munkatermelékenységet. Ezt új munkamegosztással érték el. Űj technológiai eljáráso kát és munkanormákat vezettek be, valamint új gépeket helyeztek üzembe. Ilyen módon a munkatermelékenység 28 százalékkal növekedett, és műszakonként 9 munkaerőt takarítanak meg. Felvételünkön Mária Macová az új gépeken dolgozik. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN A. B. C.: A családi törvénykönyv 93. §-a szerint az elvált házastársnak a szükséges tartásra vonatkozó igénye öt évig tart. Ezt az öt évet a bírósági gyakorlat szerint nem a válóperes ítélet jogerőre emelkedésétől számítják, hanem az igény érvényesítésének napjától. A bírósági gyakorlat szerint az öt év elmúltával a tartási kötelezettség nem szűnik meg automatikusan, a kötelezett azonban indítványozhatja az említett rendelkezésre való hivatkozással a tartási kötelezettség bírói ítélettel való megszüntetését. Valószínű, hogy az ön által megindított el járásban volt felesége hivatkoznék a családról szóló törvény 92. §- ának további rendelkezésére, hogy a tartási kötelezettséget a bíróság időbeli korlátozás nélkül is megállapíthatja, ha a volt házastárs továbbra is (öt év után is) rászorul és nem képes saját keresetéből eltartani magát. G. S.: Az Ön által említett Juttatásokon kívül más segítségre igényük nincs. P. A.: A polgári törvénykönyv 119. §-ának 2. bek. szerint a telkeken (talajon) kívül ingatlannak számít minden olyan építmény, amelyet szilárd alap köt a talajhoz. Tehát a fából készült szilárd alapozásit garázs szintén ingatlannak számít és felállításához építési engedélyre van szükség. G. H.: Közölt adatai alapján az egymást fedő idők figyelem- bevételével négy gyermekének azok hároméves kúráig való gondozása és nevelése címén összesen 10 év pótidőt kell önnél beszámítani. Az 1933—1943 közti időben ledolgozott 1529 nap összesen 4 év és 3 hónapnak felel meg. Ezen kívül 1968 óta a mai napig, ill. 1975. december 1-ig 7 ledolgozott éve lesz, összesen tehát 18 év és 3 hónap. Csupán a korhatár alapján 54. életéve betöltésével lett volna már igénye öregségi nyugdíjra, do mivel nincs meg a 25 beszámítható éve, öregségi nyugdíjra csupán még további ö és fél év ledolgozása után lesz igénye. Korábban 00. életéve betöltésekor és 2ü ledolgozott és beszámítható éve alapján lesz majd igénye az alacsonyabb összegű aránylagos összegű öregségi nyugdíjra (pomerný starobný dôchodok). Korábban csak akkor lenne igénye nyugdíjra, ha egészségének leromlása miatt teljesen, vagy részlegesen rokkantnak ismernék el. A. F.: B'irátja, aki lél szemére világtalan, mint teljesen rokkant, képességei és egészségi állapota alapján vállalhat munkát. Mindenképpen ajánljuk, hogy a kérdést és a munka jellegét kezelőorvosával beszélje meg, hogy a másik szemét ne veszélyeztesse. Ha huzamosabb ideig lenne munkaviszonyban, esetleg azzal számolhatna, hogy rószleges rokkanttá minősítenék át. M. M.: Eddig nem volt munkaviszonyban. A tényleges katonai szolgálatát teljesítő férje után saját magára és gyermekére összesen havi 750 ko róna ellátási illetményt kapott és kap még most is. Ha a szülés előtti évben legalább 90 napon át nem volt részese sem alkalmazotti, sem az efsz biz tosításának, annak ellenére, hogy a gyermekgondozási segély szempontjából magányosan élőnek számít, nem kaphat gyermekgondozási segélyt, mert első gyermekéről van szó. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN F. J.: A nyugdíjnál mindig a teljes időt számítják be, tekintet nélkül arra, öt- vagy hatnapos munkaidejük van. 1976- ban 30 ledolgozott éve alapján öregségi nyugdíja .az eddig érvényes kiszámítási táblázat szerint 2750 koronás, nem redukált, és 2250 koronás redukált havi átlagkeresete alapján 1143 korona lesz. Feltehető, hogy ez az összeg a nyugdíjadó összegével (kb. 70 ko- rana) lesz magasabb a várható új rendezés alapján. A pénzben kifizetett szabadságát jól számították ki, mivel az előző évben elért átlag- fizetés szerint kell a bérmegtérítést kiszámítani. Ennek kiszámításánál azokat a napokat, amikor munkabérmegtérítést kapott, sem a napok számába, sem a keresetbe nem lehet beszámítani. A kiszámításnál figyelembe kell venni az alapbért, a prémiumokat, a teljesítményi pótlékot, a rendkívüli jutalmakat is, ha utánuk béradót kell fizetni, a nehezebb munkakörülményekért folyósított pótlékot is, a túlórái munkáért fizetett bért, s a vasárnapokért és ünnepnapokért kifizetett bért is. Ezzel szemben nem lehet beszámítani sem a nyugdíj, sem a szabadság szempontjából a mellékfoglalkozásért folyósított juttatásokat, még akkor sem, ha a dolgozó bevétele után rendes munkabéradót fizetett. Sz. M.: Mint ismeretes, mun- katörvénvkönyvünket 1975. július 1-től kezdődő hatállyal több rendelkezésében módosította a Szövetségi G/űlés. Az új rendelkezésnek egy része a munkafegyelem megszilárdítását szolgálja. A munkatörvénykönyv 89. §-a értelmében legfeljebb ötórai megszakítás nélküli munka után van igénye a dolgozónak arra, hogy a munkaidőbe beszámítandó 15 perc pihenőt és étkezési szünetet kapjanak. Ez alatt az idő alatt lehet kávézni és esetleg 1 más módon is pihenni, ezen időn kívül az esetleg hosszabb 1 ebédszünetet rá kall dolgozni. Más, és hosszabb szünetre akár a leányoknak, akár az asszonyoknak Igényük nincs. Helyi problémáikat elsősorban a szakszervezeti szerveiken keresztül kíséreljék megoldani. Dr. F. J. MEGLEPETÉSEK A VENUS FELHÔFÄTYLA MÖGÖTT Október 22-én elérte az ég legfényesebb „csillagát“ a Vénus 9 Jelzésű szovjet automatikus bolygóközi állomás, s az űrkutatás történetében először egy másik bolygó mesterséges holdja lett. Ugyancsak először láthattunk — az állomás leszállóberendezése segítségével — felvételeket szomszédos bolygónk felszínéről — jelentette a TASZSZ hírmagyarázója. A világsajtó is nagy figyelmet szentelt a szovjet tudomány és technika e nagy sikerének, hiszen a Venus 9, majd a Venus 10 révén sok tekintetben új kép tárult elénk a Venusról. A régi görögök két nevet adtak a bolygónak. Ennek az az oka, hogy külön csillagnak tartották az esti égen látható Venust és a pár hónap múlva a hajnali égen látható fényes csillagot, amely pedig szintén a Venus volt. A magyar nép Est- hajnalcsillognak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Venus az év legnagyobb részében közel van a Naphoz és elmerül annak fényében. Felső együttállás idején megvilágított félgömbjét fordítja ugyan felénk, de ilyenkor a Nap a bolygó és a Föld között van és ezért a Venus n^m látható. Alsó együttállás idejében viszont — amikor a legközelebb van hozzánk — az árnyékban levő félgömbjét mutatja felénk. Általában minél közelebb van hozzánk, annál keskenyebb a sarlója és annál kisebb részt látunk a Naptól megvilágított félgömbjéből. A megfigyelések nehézségét az is fokozza, hogy mindig csak este, napnyugta után és reggel, napkelte előtt figyelhető meg, amikor közel van a láthatárhoz. Ilyenkor azonban a látősugár vastagabb légrétegen halad keresztül ami zava rólag hat, mert a Venus képe erősen hullámzik a távcsőben. A Venust általában világos, sík, fehér színű égitestként látjuk a távcsövön keresztül. Kár azonban, hogy mindaz, amit a bolygón látunk, csak a felszín felett lebegő összefüggő felhőzet. A bolygó felszínét a Földről figyelve még senki sem látta. 1761. június 6-a nevezetes nap a Venus kutatás történetében. Ezen a napon a Venus átvonult a Nap koronája előtt. Lomonoszov, a kiváló orosz tudós, nagy figyelemmel kísérte a Nap koronája előtt átvonuló bolygót. Feltűnt neki, hogy mielőtt a bolygó belépett volna a Nap korongjába, fényes kör volt látható körülötte. Lomonoszov ezt a jelenséget helyesen azzal magyarázta, hogy a bolygót légkör veszi körül. A színképelemzések tanúsága szerint a Venus légkörében sokkal nagyobb százalékarányban fordul elő a széndioxid, mint a földi légkörben. Ezzel szembén oxigént csak nyomokban, vagy egyáltalán nem találtak. Meglepő, hogy a későbbi és pontosabb vizsgálatok szerint a bolygó légkörében vízpára sincs. Voltak, akik kétségbe vonták ezt az eredményt, és feltették a kérdést, hogy akkor miből keletkeznek a Venus felhői? Ezzel a kérdéssel egyebek között Bajev szovjet fizikus is foglalkozott. Szerinte a Venus légkörében a széndioxidon kívül eredetileg vízpára, nitrogén, argon, neon és több egyéb gáz, is volt. Amikor a bolygó felszíne a víz forráspontjánál alacsonyabb hőmérsékletre hűlt le, a vízpára lecsapódott, kitöltötte a felszín egyenetlenségeit és ilyen módon tengerek jöttek létre. Ezután nagyobb mennyiségben csak széndioxid és nitrogén maradt a Venus légkörében. Bajev feltevése szerint az előbbi gázból több, az utóbbiból kevesebb van a Venuson, mint a Földön. Van egy másik feltevés is, amely Wildt amerikai kutató nevéhez fűződik. Ő azon a véleményen van, hogy a Venus felhői formaldehidből állanak. Feltevését arra alapozza, hogy a széndioxidból és vízből az ibolyántúli sugárzás hatására formaldehid és oxigén keletkezik. Szerinte a formaldehid apró cseppekké sűrűsödve lebeg a Venus légkörében. Az újabb kutatások szerint az oxigén kérdését az úgynevezett üvegházi effektus segítségével magyarázhatjuk meg. Mit értünk üvegházi effektuson? Tudjuk, hogy a látható napsugarak áthatolnak az üvegen. A felmelegített Föld és a földi tárgyak alacsonyabb hőmérsékletűek, mint a Nap és nagyrészt hosszú hullámú, vörösöntúli sugarakat bocsátanak ki. Ezeket viszont az üveg nem bocsátja át, így az üvegen át beeső energia fogva marad az üvegházban. így viselkedik a levegő is abban az esetben, ha vízpára vagy széndioxid van benne. Miképpen vonatkoztatja Whipple az eddig mondottakat a Venus bolygóra? A Venus széndioxiddal telített légköre jól átbocsátja a Nap sugarait — többek között a formaldehid képződéséhez szükséges ibolyántúli sugarakat is — de a hosszú hullámú vörösöntúli sugarakat nem bocsátja keresztül. A széndioxid tehát valósággal csapdát készít a napsugarak részére. És mi történik a szabad oxigénmolekulákkal? — tehetjük felezek után a kérdést. Az oxigénről tudjuk, hogy kémiailag igen aktív elem, vagyis könnyen vegyül más elemekkel. Ezt az egyesülést a magasabb hőmérséklet is elősegíti. Azt Viszont tudjuk, hogy a Venuson magasabb a hőmérséklet, mint a Földön (a Venus 108, a Föld pedig kereken 150 millió km középtávolságban kering a Naptól). Whipple elgondolása szerint a szabaddá vált oxigén a keletkezése után szinte azonnal vegyül más elemekkel — például a bolygó felszínét borító sziklatömbök anyagával, esetleg vastartalmú kőzeteivel. Ilyen módon érthető, hogy miért nem sikerült mind ez ideig szabad oxigént kimutatni a Venus légkörében, és az is érthető, hogy miért nem nyeli el az oxigén a fent említett reakcióhoz szükséges ibolyántúli sugárzást. A Venust borító sűrű felhőréteg nemcsak abban akadályoz bennünket, hogy felszínét távcsövön át megismerjük és feltérképezzük, de megnehezíti a tengelyforgás idejének meghatározását is. Az mindenesetre bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgást. Az eddigi idevonatkozó megfigyelések és számítások szélső eredményei igen távol állnak egymástól, mert a csillagászok mindössze annyit tudtak mondani, hogy a bolygó tengelyforgási ideje 20 és 220 nap között van. További rejtelmekkel övezett probléma a Venuson tapasztalható sarki fény, amelyet ez ideig egyértelműen nem sikerült megmagyarázni. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel is, hogy van-e élet a Venuson? Hosszú ideig uralkodott a nézet, hogy a Venuson buja növényzet van, amely a Föld karbonkorszakbeli növényvilágához hasonlítható. A régiek közül Lomonoszov, a nagy orosz tudós, az újabb kutatók közül pedig Svante Arrhénius azt is feltételezték, hogy esetleg állatok is élnek a bolygón. Egy 35 évvel ezelőtt kiadott népszerű csillagászati könyben ezt olvassuk: „A fehér felhők meseszerű fényén túl világrengető „isteni komédia“ folyik. A Nap melege miatt a bolygó óceánjai állandó forrásban bugyborékolnak, sisteregnek egész nap. A Venus egyenlítőjénél állandóan 100 fokon felül van a meleg. Ennek következtében állandóan hatalmas trópusi eső szakad alá felhőiből a Venus felületére s a dühöngő viharoknak soha sincs pihenésük szárazon és vízen. Ilyen borzalmas viharok színhelye ez a csillag, amely oly derűs, tiszta fénnyel mosolyog le ránk, mint békés esthajnalcsillag!“ A fentebb felsorolt kérdéseknek a tisztázására indították útra a Szovjetunióból a Venus-típusú űrszondákat. Elsőként 1965 novemberében a Ve- nus-3 állomás jutott el a bolygóra. Az 1967-ben felbocsátott Venus-4 s a két következő állomás is értékes adatokat szolgáltatott a Venus felhő- takarójának kémiai összetételéről és hőmérsékletéről. Ennek alapján a tudósok megközelítőleg 500 Celsius-fokra becsülték a bolygó hőmérsékletét, s mintegy 100 atmoszférára a légnyomást. A Venus-7, melynek leszállóberendezése 1970, december 15-én érte el a Venust, kis eltéréssel igazolta a tudósok feltételezését. A Venus-8 folytatta elődei munkáját: 1972. július 22-én sima leszállást hajtott végre a bolygó felszínén, s 50 percen keresztül közvetített információkat. Legújabban a Venus-9 és a Venus-10 folytatja az adatok továbbítását. A több mint 300 millió kilométeres utat 136 nap alatt tették meg, és simán szálltak le a Venus felszínén. Az orbitális részt elliptikus pályára vezérelték, s jelenleg 1500 kilométeres távolságban, mesterséges holdként keringenek a Venus körül. A leszállóberendezés már az ejtőernyős leereszkedés közben megkezdte a bolygó' felhőtakarójának vizsgálatát, majd leszállás után folytatta a felhőtakaróval és a légkörrel kapcsolatos méréseket. Az adatokat az orbitális berendezés közvetítette a Földre. A beérkezett adatok a Venus felhőtakarójára, a légkör optikai jellemzőire és paramétereire, a felszín megvilágítoltságára, valamint a leszállás helyének fizikai sajátosságaira és a talaj jellegére vonatkoznak. Kiderült belőlük, hogy a Venuson a földinél 90-szer nagyobb a nyomás és 485 Celsius-fokos a hőmérséklet. A Venus bolygó felszínéről készített felvételek tanúsága szerint az első űrállomás szétszórt, nagy kövek között érte el a bolygót, ami cáfolni látszik azt az eddigi feltevést, hogy a Venus felszíne az állandó szél és erózió miatt homoksivataghoz hasonlatos. A felvételeken egyúttal jól kivehető a látóhatár vonala,, megkülönböztethetők a részletek, ami azt a hipotézist vonja kétségbe, hogy a sűrű légkör által szétszórt napfény nem ad lehetőséget a kontrasztos képek készítésére. A világ tudósai a szovjet tudomány csodálatos teljesítményének tartják a Venus felszínéről készített első felvételeket s az első hatalmas lépésnek nevezik őket a „Venus megértéséhez“. !dj) A Venus-9 által továbbított jelvétel a bolygó felszínéről.
