Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-10 / 265. szám, hétfő

ÚJ ÜZEM KOMÁRNÓBAN ANGOLA HOLNAP FÜGGETLEN tízembe helyezték pénteken, november 7-én Komáméban (Ko­máromban) a Partizánskei Augusztus 29-e Cipőgyár n. v. tij üze­mét. Az ünnepélyes átadáson megjelent Viliam Salgovifi, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZISJT elnöke és több más ven­dég. Az tij gyárban a próbaüzemeltetés ideje alatt eddig 1 millió pár gyerekcipőt gyártottak. Felvételünkön: Viliam Salgovift elv­társ a megnyitón. (Felvétel: j. Lofaj — CSTK | RÖVIDEN ★ Bratislava lakossága szom­baton este a CSSZBSZ Házában ünnepi estet tartott. A jelenle­vők megemlékeztek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jelentőségéről. Az ünnepi gyű­lésen Pjotr Jefimovics Goros- kin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának konzulja, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság állandó csehszlovákiai képviselőjének szlovákiai he­lyettese is megjelent. Jelen volt Vitalij Fjodorovics Jakiinuv ez­redes, a Szovjet hadsereg bra­tislavai parancsnokságának kép­viselője is. Az ünnepi estet kul­turális műsor követte, amelyen bratislavai művészek léptek fel. ★ A Dunajská Streda-i (du­naszerdahelyi) Cukorgyár a tervbe vett cukorrépa-mennyi­ségnek már 45 százalékát fel­dolgozta. Szombaton további négyezer tonna cukorrépát dolgozott fel. A napi termelési tervet a gyár 100 százalékra teljesíti. ★ A Salai (vágsellyeli) Duslo nemzeti vállalatban szombaton rendkívüli műszakot tartottak. A hámm műszakban csaknem ezer dolgozó vett részt. ★ A Keleti Vasúti Igazgatóság teherszállító osztályának dol­gozói szombaton 10 274 teher­vagont raktak meg, ami több mint 205 vonatszerelvényt je­lent. A napi teherszállítási ter­vet őzzel 104.5 százalékra telje­sítették. A legjobb eredményt a vasúti igazgatóság koSlcei dolgozói érték el. akik terven felül 358 vagont raktak meg, és ezzol a tervet csaknem 100 százalékra teljesítették. ★ Az új 100-as számú közúti közlekedési szabályzat, amely 1976. január 1-én lép hatályba, több új intézkedést tartalmaz a gépkocsivezetőkre, az útitár­sakra, és a gépkocsik tulajdono­saira vonatkozóan. A környe­zetvédelem érdekéljen megtilt­ják, hogy a parkoló kocsik mo­torját Fölöslegesen járassák | pl. a hideg motor bemelegítése). A motorkerékpáron való do­hányzás megtiltását az új sza­bályzat az útitársra is kiter­jeszti még abban az esetben is, ha az oldalkocsiban ül. KÖZÉLET ★ Martin Dzúr hadseregtá- bomok, nemzetvédelmi minisz tér tegnap hivatalos látogatásra Indiába utazott. Nemzetvédel­mi miniszterünk Szardar Szwarau Szingh indiai nemzet- védelmi miniszter meghívására utazott Indiába. ★ Tegnap Bratislavából Prá­gába utazott Norzai Kobra, az Afgán Nőszövetség elnöke és Homaira Hamidi leánylíceumi igazgatónő, akik a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsá­gának meghívására az Afgán Nőszövetség képviseletében Szlovákiában tartózkodtak. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára Moszkvában találkozott az Argentin Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárával, Geronlmo Arnedo Alvarez elv társsal és a pártközi kapcsolatokon kívül a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáról tárgyalt ve­le. SZOM HATON befejezte hiva­talos szovjetunióbeli látogatá­sát a Vietnami Dem-okratikus Köztársaság párt- é.s kormány- küldöttsége, amely Le Duan elv­társnak. a párt első titkárának vezetésével Moszkvából Varsó ba utazott. A MOSZKVAI PRAVOA tegna­pi számában közölte Gustáv Hubáknak, a CSKP KR főtitká­ra, köztársasági elnök és Lubo- bír Strougal szövetségi minisz­terelnök üdvözlő táviratát a Szovjetunió vezetőihez a NOSZF 5R. évfordulóin alkal­mából. A CSEHSZLOVÁK —SZOVJET BARÁTSÁGI SZÖVETSÉG moszk­vai helyi szervezetének kül­döttei koszorút helyeztek el a Lenin Maozóleumnál. Az ün­nepélyes aktuson jelen volt Jan Havelka csehszlovák nagykö­vet is. A LIBANONI fővárosban az utóbbi 48 óra során nem került sor lényegesebb fegyveres ösz- szetűzésre a szembenálló felek között. Karámi miniszterelnök korábbi fegyverszüneti felhívá­sa ezúttal mindkét fél részé ről meghallgatásra talált. A kormány azonban súlyos gaz­dasági gondokkal küzd. Luanda — Angola, a korábbi portugál gyarmat holnap nyeri el függetlenségét. Az ország e nagy ünnepe eilőtt azonban továbbra is fokozódik a külön­böző érdekellentétek politikai és fegyveres összecsapása. Az Angolai Népi Felszabadí­tó Mozgalom (MPI.A) csapatai Luandától 70 km-re északkelet­re feltartóztatták a szakadár FNLA páncélos oszlopának elő­renyomulását. A heves ütközet során megsemmisítették az el­lenség kilenc harckocsiját, s nagy mennyiségű fegyvert zsák­mányoltak. Az északi front más térségeiben az MPLA erői ellenoffenzívájuk során jelentős állásokat foglaltak el. Lisszabonban a Portugál Kom­munista Párt Politikai Bizott­sága nyilatkozatot tett közzé .Angola függetlenségének elnye­rése alkalmából. A nyilatkozat megállapítja, hogy a független­ség kikiáltása megfelel az an­golai és portugál nép közös ér­dekeinek, és a két ország jó szomszédi kapcsolatainak. A portugál kommunisták sürge­tik a lisszaboni kormányt, hogy helyzkedjék nyílt állás­pontra az angolai ügyben és ki­zárólag az MPLA-t ismerje ej az angolai néD egyetlen törvé­nyes képviselőjének. Nairoiban Amin ugandai el­nök, aki jelenleg egyben az Af­rikai Egységszervezet soros el­nöke, elfogadta az MPLA elnö­kének meghívását és holnap részt vesz az Angola függutín­ségének kikiáltása ünnepsége­in. A PALESZTIN KÉRDÉS AZ ENSZ-BEN Bizonytalanság Spanyol-Szahara ügyében New York — Agadir — Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára a marokkói uralkodó elhatáro­zását, aki fegyvertelen menete­lüket küldött Spanyol-Szahara elfoglalására, a nemzetközi helyzet szempontjából veszé­lyes lépésének tekintette. Martinez spanyol miniszter, a kormány külön megbízottja egyébként vasárnapra virradó éjjel tért vissza Agadirból, ahol 11. Hasszán királlyal folytatott tárgyalásokat a szaharai prob­lémáról. Jelenleg mintegy 250 ezer marokkói állampolgár tartózko­dik Spanyol-Szahara területén, ahol farkasszemet néz az ott állomásozó spanyol katonákkal. New York — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem­csak az a kötelessége, hogy ismételten megerősítse a pa­lesztin nép jogát — beleértve az önrendelkezési és az állaim- alapítási jogot is —, hanem határozottan el kell ítélnie mindazokat. akik elszabotálják az ezzel- kapcsolatos ENSZ-ha- tározatok megvalósítását. Ezt a megállapítást tükrözi az a ha­tározattervezet, amelyet 50-nél több állam — köztük a Szov­jetunió — képviselői terjesz­tettek a közgyűlés elé a pa­lesztin kérdésről folytatott vi­ta végső szakaszában. A hatá- i’ozattervezet követeli, hogy ad­ják meg Palesztina népének a jogot az önrendelkezésre, nem­zett függetlenségre és szuve­renitásra. A közgyűlési vita ismét iga­zolta: a világszervezet tagálla­mai túlnyomó többségének az a meggyőződése, hoqy az igaz­ságos és tartós közel-keleti bé­ke megteremtése érdekében fel­tétlenül ki kell vonni az izrae­li csapatokat az 1967 ben meg­szállt arab területekről és biz­tosítani kell Palesztina arab népének törvényes jogait. A palasztin kérdés megvita­tása során ismét elszigetelődött Peking delegációja. A kínaiak semmilyen konkrét lépésre nem tettek javaslatot, s immár so kadszor tettek bizonyságot ar­ról, hogy Peking egyforma bá­násmódban részesíti az agresz- szorokat és azok áldozatait. Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője a világszerve­zet fórumán leleplezte a közel­F ontos évfordulóra emlé­kezünk. Ma tizenöt éve, hogy megkezdődött Moszkvá­ban a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sa. Az 1960. november 10-től 1960. december 1-ig tartott tanácskozáson nyolcvanegy kommunista és munkáspárt vett részt. A kommunista és munkás- mozgalmat egykor központilag irányították. A központi Irányí­tó szerepét az Internacionálé, a Kommunista Internacionálé és a Kominform fa Kommunis­ta és Munkáspártok Tájékozta­tó Irodájaj töltötte be. Ma a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak nincsenek szabályszerű központi szerve­zeti keretei. A kommunista és munkáspártok között a kölcsö­nös kapcsolatok úi formái ala­kultak ki. Azt a feladatkört, amelyet egykor a központi irá­nyítás teljesített, ma — a megváltozott viszonyoknak megfelelően — a pártok közölt fennálló kétoldalú kapcsolatok, a regionális találkozók és a nemzetközi tanácskozások tel­jesítik. Az új típusú kapcso­latok Jegyében a kommunista és munkáspártok eddig három­szor f 1957-ben, 1960-ban, és 1969-ben) találkoztak. Mind a három alkalommal Moszkvában. A jubiláló 1960-as találkozó megerősítette hűségét az 1957- ben megrendezett tanácskozáson elfogadott dokumentumhoz, és egyhangúlag újabb nyilatkoza­tot fogadott el. Az 1960-ban el­fogadott nyilatkozat elemezte a nemzetközi helyzetet, a társa- r’''lmi fejlődés fő tendenciáit, a szocialista világrendszer nö­vekedése, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, va­lamint a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatait. Rámu­tatott, hogy a kapitalizmus ál­talános válsága új szakaszba lépett, és e szakasznak az a jellemzője, hogy nem világhá­borúval összefüggésben követ­kezett be, hanem a . két világ- rendszer (a szocializmus és a is, hogy korunknak — törté­nelmi jelentőségét tekintve — az egyik legfontosabb eseménye a szocialista világrendszer ki­alakulása, a másik pedig az, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom csapásai alatt össze­omlott az imperializmus gyar­mati rendszere. A függetlenné vált országok népei a szocia­Ä helytálló következtetések A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSÁNAK TIZENÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA kapitalizmus) versenyének és harcának körülményei között, amikor világszerte hatalmas mértékben növekednek az an- tiimperialista erők. Az 1930-as nyilatkozat sze­rint korszakunk a két ellenté­tes társadalmi rendszer har­cának a korszaka, a szocialis­ta és a nemzeti felszabadító forradalmak korsznka. az im­perializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámo­lásának, egyre több nép szo­cialista útra téréséneik, a szo­cializmus és a kommunizmus világméretű diadalának a kor­szaka. Az emberi társadalom történelmi fejlődésének tartal­mát, fő irányvonalát és fő sa­játosságait korunkban a szo­cialista világrendszer- azok az erők határozzák meg. amelyek az imperializmus ellen, a tár­sadalom szocialista átalakításá­ért harcolnak. Kiemelte a nyilatkozat azt lista tábor támogatásával szem­beszegülhetnek az imperialisták mesterkedéseivel, létrehozhat­ják a maguk nemzeti demokra­tikus államát, a nem kapitalis­ta fejlődés útjára léphetnek. Elemezte a kapitalista országok munkásmozgalmának a helyze­tét, feladatait. A szocialista országok kommunista és mun­káspártjainak azt az utat ie- lölte ki. hogv szilárdítsák meg egyséeüket. tanulmányozzák a szocializmus építésének kollek­tív tapasztalatait, használják ki iobban a szocialista rend­szer előnyeit, tartsák magukat a proletár nemzetköziség elvé­hez. legyenek engesztelhetetle­nek a nacionalizmus és a sovi­nizmus minden megnyilvánulá­sával szemben. A tanácskozá­son elfogadott — a /ilág népei­hez intézett — kiáltvány azt hangsúlyozta, hogy a szocializ­musnak nincs szüksége hábo­rúra a régi és az új rendszer között, a szocializmus és a ka­pitalizmus között folyó törté­nelmi küzdelmet nem háború­val, hanem békés versengéssel kell eldönteni. A kiáltvány sík- raszállt a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, és sürgette a hidegháborús akciók meghiúsí­tását, a külföldi katonai tá­maszpontok megszüntetését, a más államok területén tartóz­kodó csapatok visszavonását, atomfegyvermentes övezetek lé­tesítését, egyben akcióegységre szólított fel a béke érdekében. A ma tizenöt éve kezdődött történelmi jelentőségű moszkvai tanácskozás sokoldalúan ele­mezte annak a harcnak főbb stratégiai irányát, amelyet a kommunista és munkásmozga­lom a békéért, a demokráciá­ért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vív. A ta­nácskozás dokumentumai alko- tóan taglalták a kommunisták­nak a békeharccal kapcsolatos elméleti és taktikai teendőit, valamint a békés egymás mel lett élésnek — mint a szocia­lizmus és a kapitalizmus közöt­ti osztályharc saiátos formájá­nak — a kérdését Az 1960-ban elfogadott dokumentumoknak az a vezérgondolata, hogy a békeharc és a szocializmusért folytatott küzdelem elválaszt- hetatlanul összefügg. A z 1960-as tanácskozás az általános világhelyzet felmérése alapián határozta meg a korszak jellemző Jegye­it. Fő következtetése — ame­lyet az 1969-es tanácskozás to­vábbfejlesztett — helyesnek bi­zonyult, több tekintetben az 1975 derekán Helsinkiben alá­írt Záróokmányban is kifelezés­re jut. BALÁZS BÉI*A kelettel kapcsolatos maoista felfogást, rámutatva, hogy en­nek alapjául Peking nagyhatal­mi érdekel szolgálnak, és hogy Kína nem hajlandó csatlakoz­ni a haladó és békeszoretd erőkhöz, ameilyek a világszer­vezeten belül nyomást akarnak gyakorolni Izraelre. 30 éves a DÍVSZ Harminc évvel ezelőtt, 1943L november 10-én alakult meg Londonban a világ haladó if­júságának legnagyobb szerv®» zete, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. (DÍVSZj. 1949- ben a szövetség budapesti kongresszusa úgy határozott, hogy az egész világon novem­ber 10-ét az ifjúság világnap­jaként ünnepük meg. A DÍVSZ megalakulásának kezdete a háborús évekro esik. 1942-ben Londonban ala­kult meg az Ijüsági Világta­nács, melynek 29 nemzet lett tagja. 1945. október 29-én a londoni Royál Albert Hallban jött össze a világ ifjúságának első kongresszusa, melyen 437 delegátus 63 ország 30 millió fiatalját képviselte. A záróülésen — november 10- én, — került sor az ünnepé­lyes eskütételre. Ekkor fogad­ták el az alapszabályokat, és felhívták az egész világ ifjú­ságát, csatlakozzon a szerve­zethez, vegyen részt a világ háború nélküli építésében, har­coljon a fasizmus és a gyar­mati elnyomás ellen. Kimond­ták: olyan szövetség alakul, amely a békéért küzd, harcol a fasizmus újraéledése ellen, az új háborús veszély elkerü­léséért. A DÍVSZ fennállása óta hű maradt ezekhez az alapelvekhez. Számos világ­méretű akciót szervezett, te­vékenysége szorosan össze­fonódott a világ ifjúsága leg­szélesebb tömegeinek alapve­tő érdekeivel. Szakadatla­nul küzdött és küzd az ifjú­ság egységéért, a szolidaritás erősítéséért. A DÍVSZ tagjainak száma 1945 óta nagyot növekedett: ma már több mint száz ország csaknem 250 ifjúsági szerve­zetének 100 millió fiatalját tömöríti soraiba. Akciói közül kiemelkedik a vietnami világkampány, az arab népekkel, a chilei haza­fiakkal való szolidaritási mozgalom és más hasonló ak­ciók. Az erkölcsi támogatáson kívül a DÍVSZ anyagi segélyt is nyújt a fiatal politikai emigránsoknak, például chi­lei diákokat, akik nem foly­tathatták otthon tanulmányai­kat, ösztöndíjban részesít. A legjelentősebb akció: az ,.Ifjúság vádolja az imperia­lizmust" jelszóval indított kampány, amely Budapesten a DÍVSZ VIII. kongresszusán született. Ennek az akciónak világméretű sikere késztette a szövetséget arra, nogy IX. kongresszusán újabb kampányt hirdessen „Az ifjúság az an- ttimperialista szolidaritásért, a békéért és a haladásért" elnevezéssel. új sző

Next

/
Thumbnails
Contents