Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-09 / 45. szám, Vasarnapi Új Szó

A jáuhymovi Béhounek Gyógyszálló

Karlovy Varytól északra, az Érchegy- ség völgy katlanába szorulva húzódik í' A 4 az uránércbányászatáról és radioak- Jf A 1 tív fürdőjéről híres Jáchymov. Ez a ma 3000 lakosú város a XIV. század- a » bán — a lakosság számát tekintve — Prága után a második legnagyobb vá- ' ' ros volt Csehországban. Ugyanis ekkor ezüstbányáinak vonzereje 18 000- re duzzasztotta lakosainak számát, de még el sem telt egy évszázad, az ezüstbányák kimerülése, járványok és hadjáratok pusztítása félezerre csökkenti a lakosok számát. A bányászat a városban a XVIII. században éled újjá. Ebben az időben főleg bizmutot, arzént, ólmot és kobaltot bányásztak itt. A város története azzal Is büszkélkedhet, hogy 1716-ban itt nyílt meg a világ első bányásziskolája. Mivel a föld kincseinek felszínre juttatása egyre nagyobb erőfeszítéseket és anyagi ráfordításokat igényelt, a já- chymovi bányaipar idővel ismét háttérbe szorult.

Új, szinte történelminek nevezhető fejezet kezdődő l a városka életében a múlt század végén, 1898- ban, amikor a Curie-házaspár párizsi laboratóriumában két tonnányi jáchymovi uránérchulladékból kiválasztotta a rádium elnevezésű új elemet. A városka szinte egy csapásra a kereskedők, tudósok, kalandorok, politikusok és az orvosok érdeklődésének a középpontjába került. Az orvostudomány hamarosan felfedezte, hogy az egykori bányák vízzel elöntött folyosóiból, aknáiból származó víz radioaktív hatású, s főleg a reumás betegségek gyógyítására alkalmas.

Még az első világháború előtt felépültek Jáchy- movban az első gyógyfürdők, közöttük a világviszonylatban is a legkorszerűbben felszerelt Rádium Palace gyógyszálló. 1911-ben megnyílik az állami sugárgyógyító intézet. Pár évvel később, már az első világháború után, 1923-ban a Svornost (összetartás) bánya aknáiból kifogyott a radioaktív víz, de a bánya

12. emeletén egy újabb bőséges radioaktív termálvízforrásra bukkantak. A vízforrást 1925-ben Marié Cu rieről, a rádium felfedezőjéről nevezték el.

jáchymov a húszas évekig a világ rádiumtermelé- sének egyharmadát állította elő A városkát övező hegyekben rejlő kincs, a kiváló minőségű uránérc azonban a második világháború után töltötte be történelmi szerepét Ugyanis a jáchymovi uránérc számottevően hozzájárult a szocialista közösség stratégiai potenciáljának és védelmi képességének növeléséhez.

Az uránérclelőhelyek kimerülésének következtében a hatvanas években befejeződik Jáchymov uránkorszaka. Leszerelik a bánya felszerelését, az aknákat elárasztják vízzel és befalazzák, a lakosok egy része ismét elköltözik a városból. A Svornost bányát azonban nem falazzák be, mert azt, mint a rádióaktív gyógyvíz gazdag forrását a Csehszlovák Állami Gyógyfürdőigazgatóság veszi gondozásba.

1960-ban a Svornost bányában a hidrogeológusok újabb forrásra bukkantak, amelyet Marié Curie cseh tanítványáról, František Béhounek neves radiológusról neveztek el. A város a szocialista állam, a helyi népképviseleti és társadalmi szervek, az egész lakosság kitartó munkájának eredményeként a korszerű fürdővárossá való fejlődés útjára lépett. A jáchymovi radioaktív, a mozgásszervi, ér- és idegbetegségeket gyógyító fürdő iránt világszerte nagy az érdeklődés, ami érthető is, hiszen, amint ott jártunkkor dr. Josef Slánský érdemes orvos, a jáchymovi fürdőigazgatóság vezetője is igazolta, a gyógykezelésben részesülő páciensek 80 százaléka teljesen, illetve részben felgyógyulva tér haza Jáchymovból.

Ezekben a napokban jelentős esemény történi Jáchymov fürdővendég kapacitásának bővítésében. Átadták rendeltetésének a Béhounek akadémikusról elnevezett űj gyógyszállót. A Rádium Palace közelében .levő új objektum további 238 hellyel bővíti a város férőhelykapacitását. A szállót a belgrádi „Sedmi julí“ építővállalat építette. A Béhounek Gyógyszálló rekordidőben, 18 hónap alatt épült fel. A felső emeleteken beépített szekrényekkel, fürdőszobával ellátott egy és kétágyas szobák várják a fürdővendége két. A földszinten van az ebédlő, a társalgó, innen nyílik az ajtó a téli kertbe is. A gyógyintézetnek külön könyvtára és olvasóterme van. A gyógykezelés íi félemeleten, illetve az alagsorban kapott hajlékot. A balneológiai osztályon a 24 kádfürdőn kívül megtalálható a vízgyógyászat minden felszerelése és berendezése — masszírozőfülkék, egyéni és kollektív gyógytornatermek, nagy úszómedence stb. Az intézet tetején levő, ugyancsak szépen kiképzett teraszról gyönyörű kilátás nyílik az Érchegységre.

Jóllehet ezzel a 206 millió korona befektetéssel épült intézettel még nem oldódik meg a jáchymovi gyógykezelés iránt érdeklődők igényeinek teljes kielégítése (hiszen helyhiány miatt eddig évente 2500 kérést volt kénytelen a fürdőigazgalóság elutasítani), a Béhounek Gyógyintézet felépítése kezdetét jelenti Jáchymov férőhelykapacitása bővítésének. A gyógyintézet üzembe helyezése konkrét hozzájárulást jelent a CSKP XIV kongresszusa határozatának valóra váltásához, amely többek közt a gyógyfürdők kapacitásának bővítését is kitűzte célul. A soron levő hatodik ötéves tervidőszakban teljesen felújítják a Praha gyógyszállót és a központi páciens-kivizsgáló intézetet is. Jáchymov fürdővárossá való továbbfejlesztése azonban nemcsak a férőhelyek számának növelésétől függ. Ezzel a város szolgáltató, idegen- forgalmi, kulturális létesítményei fejlesztésének is lépést kell tartania. Az Érchegység mélyéből fakadó gyógyvíz, amellett, hogy ezreknek adja vissza az egészségét, jelentős devizaforrás is, amelynek kihasználásához érdemes megteremteni a feltételeket. A jáchymovi Béhounek Gyógyintézet átadása és e festői környezetben fekvő határ menti város fejlesztése is ezt az utat jelzi SOMOGYI MÁTYÁS

NEGYEDSZÁZAD A NEPHATALOM SZOICAIATABAN

M

ilyen gyorsan elszaladt felettünk az idő, állapítottuk meg vendéglátómmal. Huszonöt esztendővel ezelőtt találkoztunk először, az 1950- es év derekán. Még pedig Kráľovský Chlmecen (Királyhelmecen) a jnb épületében ... Most Dvozsák Antal elvtárssal, a kétgyermekes, immár negyvenkét éves apával szomotori lakásán emlékezünk az első találkozás óta eltelt időre, a néphatalom szolgálatában eltöltött negyedszázad eseményeire.

Betöltötte tizennyolcadik életévét,, amikor a járás vezetői közölték, hogy számolnak vele a népválasztotta államhatalmi szervben, a nemzeti bizottságban.

— Abban az időben számolták fel a körzeti jegyzőségeket. Először tanfolyamon vettem részt, majd 1950 októberében irodai munkával bíztak meg a kistárkányi hnb-n, ahol Madliak elvtárs volt az elnök — emlékezik a jubiláns.

Nap mint nap Szomotorról utazott vonattal Čierna nad Tisouig, onnan meg — ha fújt a szél, ha esett az eső — gyalogszerrel tette meg a háromkilométeres utat Kistárkánylg. Akkoriban az autóbuszok nem jártak olyan sűrűn, mint ma. Személygépkocsi még* a járási nemzeti bizottságon is csak egy volt.

— Másképpen volt abban nz időben, mint ma — folytatja emlékezését Dvozsák elvtárs. A magamfajta fiatal mindig megtalálta a módját, hogy ide jé ben ott legyen, ahová küldik.

Ugyanis, a munkahelyi feladatokon kívül egyéb dolgokkal is megbízták. Az irodában nem volt sok munka. Az ötvenes években alakultak a bodrogközi efsz-ek, s a hozzá hasonló fiatalok járási instruktorként látogatták a környező falvakat, gyűléseken vettek részt.

— Ha az ember ma visszagondol azokra az időkre, néha elmosolyodik azon, ami annyi gondot, álmatlan éjszakát okozott — jegyzi meg Dvozsák elvtárs. — Milyen nehezen „tört meg a jég“. Sokan még azok is, akik immár közel másfél évtizede a közös gazdaságok sorsát irányítják, és őszinte hívei a szocialista mezőgazdaságnak, kezdetben nem értették meg a szövetkezés gondolatának jelentőségét. Ma pedig — ha kellene — a faluból is kiűznék azokat, akik a szövetkezet ellen vétenének.

A szövetkezetesítés időszakában Ladmóc a „nehéz“ községek közé tartozott. 1953-ban helyezték ide Dvozsák elvtársat. Elmondta, hogy ott már

az anyakönyv vezetése is az ő dolga volt, meg az élelmiszerjegyekkel ösz- szeíüggő munka is nagyon lekötötte. A gyűléseket este tartották. Sok-sok probléma akadt a helyi szövetkezet körül, amit az akkori efsz-elnökkel, Trója Ferenccel és a hnb titkárával, Karol Unokával igyekeztek megoldani.

— Nagy tisztelettel emlékszem Sütő Vince bácsira Zemplénből, aki mint körzeti instruktor készségesen segített. Hreho (ózsef elvlárs és felesége Anna néni, mint tanácstagok gyümölcsöztet- ték a hnb munkájában politikai felkészültségüket, bizonyították az épülő szocialista társadalom iránti hűségüket.

1953 augusztusában tényleges katonai szolgálatra vonult be, s két év múlva tért haza. Majd a Királyhelmeci ]nb munkaügyi osztályán kezdett dolgozni. Abban az időben nagy feladatot jelentett a munkaerő toborzás. A szocializmus építésének ebben a szakaszában az egyik legfontosabb feladat volt az üzemek, bányák munkaerőellátása. Egyéb megbízatások mellett ebből a munkából is kivette részét Dvozsák elvtárs. Munkáját elismerés koronázta: 1956 bán felvették a CSKP- ba.

A területi átszervezést követő években 1963-ig a hnb-titkári tisztséget látta el Nagykövesden. Közben a falusi pártszervezet elnökévé választották, s így felelősséget kellett vállalnia a szövetkezetért is.

— A nagykövesdiek közül kire emlékszik vissza?

— Elsősorban azokra, akikkel közösen dolgoztunk. Például a hnb akkori einökére, Balog István elvtársra, Kiss Gyula bácsira, aki magas kora ellenére becsületesen ellátta tanácstagi tisztségét. A politikai munkában igen sokat segített Bodnár András bácsi, az NOSZF vöröskatonája. Rajtuk kívül mások is segítettek, és közös munkánk nem volt hiábavaló. A Nagykövesdi Efsz Juhász János mérnök elnöklete alatl ma a trebišovi járás egyik jó szövetkezete.

Dvozsák elvtárs tizenhárom éves politikai tömegmunkát tudott maga mögött, amikor a trebišovi járási szervek magasabb tisztséggel bízták meg. 1963- ban a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság képviselőjévé és tanácstagjává választották. Itt a belkereskedelmi bizottság elnökeként kezdte el tevékenységét. Nagy része van abban, hogy az utóbbi években a járás területén csaknem hatvan új üzlet, elárusítóhely létesült, több korszerű áruház felépült. Javult, kulturáltabbá vált az árusítás.

Munkáját a központi szervek is elismerték. 1970-ben az SZSZK kormánya a nemzeti bizottságok emlékplakettjével tüntette ki. Birtokosa az ügyészség 20 éve és a népbíróság 25 éve alkalmából kiadott emlékplakettnek is. Saját bevallása szerint régóta vonzalmat érez a jogi kérdések iránt. Ezért volt népbíró, s az sem véletlen, hogy a Bratislavai Komenský Egyetem Jogi Karának negyedéves hallgatója. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott:

— Szükségét éreztem, hogy tovább tanuljak, ezért 1971-ben egyetemre jelentkeztem. Levelező tagozaton végzem, eddig sikerrel. A járási vezetőknél megértésre találtam, nyugodtab- ban tanulhatok, mert kérésemre egyéb beosztást kaptam, a jnb közlekedési osztályát vezetem. Előreláthatólag 1977 júliusában befejezem tanulmányaimat, s remélem, a nemzeti bizottságok szakaszán gyümölcsöztethetem jogi »«nk- képzettségemet.

Amikor beszél, ót figyelem. Arca ma is fiatalos, csupán a dús hajába belopakodí) ősz hajtincsek jelzik, hogy valóban gyorsan telik az idő. Főként, ha az ember, mint Dvozsák elvtárs is, ezt az időt a néphatalom szolgálatában, kommunistához méltó elkötelezettséggel végzett munkával tölti ki.

KULIK GELLERT