Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-28 / 281. szám, péntek
Imum Friedrich Engels születésének Néhány hete (ez év augusztus 5-én) halálának 80. évfordulója alkalmából idéztük az emlékét. Ma születésének 155. évfordulójára emlékezünk. ' Engels Barmenben, egy Rrajna-vidéki textilgyáros fiaként született. A szülői házban szigorúan nevelték. Középiskolás korában az Ifjú Németorstág nevű radikális érzelmű csoporttal tartott kapcsolatot, majd a hegeliá- nusok balszárnyához tartozott. Az egyetemre csak rövid ideig járt. Körülményei amr'VPny- szerítették, hogy apja kereskedelmi irodájában dolgozzék. Ennek ellenére megtanult több nyelvet, és otthonosan mozgott számos tudományágban. Diákkorában figyelemmel kísérte a különböző vallási vitákat, behatóan tanulmányozta az irodalmat, közben verselgetett. ’ Viszonylag fiatalon — alig 19 évesen — kezdett el újságba írni. Első cikkében a gyári munka nehézségeit ecsetelte, és kifejezte a munkások iránt érzett rokonszenvét. A Berlinben töltött jkatonaévei alatt sokat foglalkozott önképzéssel. Irodalmi és filozófiai érdeklődését kiterjesztette a szociológiára, valamint a gazdasági és politikai életre. Első tudományos igényű művét 22 éves ko rában írta. Már ekkor elítélte és élesen bírálta Hegel tanait. Az 1H40 es évek elején apja unszolására Angliába utazott, hogy tanulmányozza a kereskedelmet. Manchesterben kapcsolatba került a chartista mozgalommal, és behatóan tanulmányozta az angliai kapitalizmust és a munkásosztály életkörülményeit. Az ekkoriban szerzett tapasztalata és élménye döntően meghatározta gondolkodásmódját, és arra az elhatározásra bírta, hogy életét a munkásosztály ügyének a szolgálatába állítsa. Engels hamar felismerte az utópista szp- cialisták befolyása alatt álló említett mozga lom ideológiai gyengéit, és sajátos utat követett. Bár az 1839 és az IH43 között írt cikkei elméletileg még kiforratlanok, rájött, hogy az angol burzsoázia a szabadságról csak beszél, a gyakorlatban azonban csupán a saját gaz dasági érdekeiért harcol. Forradalmi demokratikus elveit olyan élesen fogalmazta meg, hogy nézetei egyértelműen a kapitalizmus ellen irányultak, és összefonódtak a munkásosztály harcával. Leleplezte a burzsoá demokráciát, rámutatott a munkások kínzó nyomorúságára, bírálta az utópisták miszticizmusát, a magántulajdonnak tett engedményeket, és meggyőzően hirdette a társadalom forradalmi átalakításának a szükségességét. A munkásmozgalomnak Marx mellett Engels a legnagyobb tanítója. A két óriás tulajdonképpen külön-külön jutott el a történelmi materializmus alapjaihoz, a társadalom fejlődéstörvényeinek a felismeréséhez. Aztán egymást mindenben megértve és támogatva közösen alkották meg nagy rendszerüket^ a marxizmust, a tudományos szocializmust, a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb fejlődéstörvényeinek a tudományát. Marx és Engels — bár előzőleg már levelez tek — személyesen először csak 1844-ben találkoztak. Ekkor szövődött a nagyszerű, egész életre szóló barátság, kezdődött a közös harc, és indult meg a proletariátus tudományos ideó-> lógiájának a kidolgozása. Az önállóan alkotott munkákat ettől az időtől kezdve egész sor (A szent család, A német ideológia, A Kom munista Párt Kiáltványa stb.) közösen írt művek gazdagították A proletariátus és a kapitalizmus fejlődése közötti összefüggéseket elemezve Marx is, Engels is abból Indultak ki, hogy a munkás- osztály a legfejlettebb termelési eszközökhöz kapcsolódó, a termelés növekedésével együtt növekvő, egyre szervezettebb, fegyelmezettebb FRIEDRICH ENOF.rr és állandóan fejlődő osztály, a kapitalizmus viszonyai között a leginkább elnyomott osztály. A két klasszikus nagy műve: A Kommunista Párt Kiáltványa a proletariátus gazdasági és társadalmi helyzetéből vezeti le álT. láspontját az erkölcsről, a törvényről, a nemzetről, a vallásról, és indokolja a munkásosztálynak a létezésétől elkezdődő harcát a burzsoáziával. A munkásosztály történelmi küldetését A Kommunista Párt Kiáltványa többek között így határozza meg: a proletariátus leg fontosasabb feladata az, hogy osztályerejét megszervezve örégdöntse a burzsoázia uralmát megszerezve a politikai hatalmat, önmagát uralkodó osztállyá emelje és kivívja a demokráciát. A politikai hatalom birtokában a munkásosztálynak köztulajdonba kell vennie a termelési eszközöket, megszüntetve ezzel a ki zsákmányolás lehetőségét. A termelési eszkö zök magántulajdonának megszüntetése nyomán fokozatosan eltűnnek a társadalmi osztályok és az osztályellentétek. Elhal az állam, és a régi társadalom helyére olyan lép, amelyben kialakul az egyes ember és a közösség szabad fejlődésének egymást feltételező" kölcsönhatása... A több mint száz éve megfogalmazott gondolatokat a munkásosztály ma — teljesítve történelmi küldetését — a gyakorlatban va lósít ja meg. Engels nagy jelentőségű alkotásai (Anti- Düliring, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Feuerbach és a klasszikus né met f Hozó fia felbomlása, A természet dialek tikája stb.) nemcsak visszaverték az akkori idők idealista és reakciós nézeteit, hanem ki fejtették a marxista filozófia lényegét, hozzájárultak e hatalmas eszmerendszer megalapozásához. Az említett művek jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy kidolgozták a természettudomány módszertani kérdéseit, a tu domány felfedezéseit filozófiailag általánosították, és a materialista dialektikát követke zelesen alkalmazták a politikai gazdaságtanra, a történelemre, a természettudományokra, a munkásmozgalom politikájára és taktikájára!“ Engels élete végén különösen a párt el\0 szervezéti kérdéseivel foglalkozott. A Bebelh^z és a Kautskyhoz írt leveleiben hangot adott annak is, hogy a proletár párt diktatórikus vezetését csak a fejlődés alacsonyabb fokán tartja hasznosnak, midőn vasfegyelemre van szükség, és nem tűrhető meg az ellenzék. Bírálta mind a jobboldali, mind a „baloldali'' elhajlókat, és élesen szembeszállt a frakciós tevékenységgel. Később úgy látta, hogy a párt egészséges derékhada képes a frakciósok tö rekvését felszámolni, leküzdeni. Friedrich Engels a nemzetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb tanítója, Marx barát ja és harcostársa, kitűnő tudós, teoretikus, irodalmár, mozgalmi munkás és pártszervező, a tudományos szocializmus, a marxista politikai gazdaságtan, valamint a történelmi materializmus egyik megteremtője, a világot át formáló eszmék alapozója. Műve, tanítása örök. BAL AZS BÉLA 1975. XI. 28. Pártunk mindenkihez szól... AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRE KÉSZÜLNEK A Záhoriei Építőanyagipari Kombinál második részlegének, a Portlandcement Üzemnek építésű befejezés előtt áll. A forgókemenne szerelését a Pjtorovi Gépgyár szerelői végzik. Felvételünkön: Jozef Horecky, a főszereid helyettese (bal oldalon), Milán Hauf, főszerelő (középen) és Milán LiSka, szerelő tanácskozás közben. , (Felvétel S. Petrás — CSTK) A napokban a tömegtájékoztatási eszközök a nyilvánosság, dolgozó népünk elé tárták a CSKP KB nak a XV. kongresz- szus előkészítésével kapcsolatban a pártszervekhez, -szervezetekhez intézett levelét. Ez a levél társadalmi életünk minden szakaszait érinti és tulajdonképpen hazánk minden polgárához szól. Pártunk ezáltal is lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy'Sássa és tudja, a legközelebbi időszakra — népünk érdekében -- milyen feladatok megvalósítását tűzte ki célul, s azt is kimondja, hogy a társadalmi feladatok valóra váltásában számít minden becsületes embeu lelkes tenni akarására. A kommunistákhoz olyan értelemben is szól a levél, ho gyan készüljenek a párt életében olyan jelentős eseményre, mint az évzáró taggyűlés. Ezenkívül mérlegeli azokat az eredményeket, melyeket szocialista társadalmunk a CSKP vezetésével a XIV. pártkongresz- szus irányelveinek alapján elért. Ketet-Szlovák iáinak, hazánk hajdan egyik legelmaradottabb országrészének dolgozói az évzáró taggyűlésekre készülő -időszakban örömmel számba vehetik annak a hatalmas és sokrétű fejlődésnek eredményeit, amilyet eddig ez a kerületi még soha nem- ért el. Az ötödik ötéves tervidőszakban a tervezett 60,5 százalék helyett- előreláthatólag 62 százalékkal — közel 12 milliárd koronával — növekedett az ipari termelés Kelet Szlovákiában. Több mint 47 milliárd koronát használtak föl jelentős beruházásokra. Felépült 54 513 Lakás— Ll ezerrel több, mint az előző ötéves tervidőszakban — és 1204 tanterem. Jelentősen növekedett a dolgozók keresete, emelkedett életszínvonala. Pártunk levele világos képet ad jövőnkről, az-építésével járó közös feladatainkról. A jövő évi és az egész 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok Kelet-Szlovákiában is nagyon igényesek. Az előzetes tájékoztatás szerint a kerületben 1980-ig további 50 százalékkal növekszik az ipari termeié«, beruházásokra közel 62 milliárd koronát fordítanak és felépítenek csaknem 60 000 lakást. A mezőgazdaság fejlesztése terén az egyik lóg jelentősebb feladat — az önellátásra törekvő gabonaprogram keretén belül — 1980 ig a kalászosokból 38—40 mázsás átlaghozam elérése. Az említett eredményekről,' fogyatékossakokról, okálkról, de főleg a jövőbeni feladatokról fognak tárgyalni a kommunisták Kelet-Szlovákiában is a közelgő évzáró taggyűléseken, majd az ezeket követő nyilvános pártgyűlé&eken, közösen a párton kívüliekkel. Az előkészületeik jegyében élnek Kerület szedte minden járásban, községben, üzemben és egyéb munkahelyen az évzáró taggyűlésekre és a pártunk XV. kongresszusára történő előkészületek foglalkoztatják a kommunistákat és a többi dolgozói. Az alapos előkészületek-^ re utal a dolgoz&k" rendkívül lelkes munkája, az ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítésére irányuló törekvése. A kerületi szerveknél nyilvántartott, a kongresszusi felhívásra és a CSKP KB levelére reagáló 142 vállalati, 521 üzemi felajánlás alapján Kelet- Szlovákia ipari üzemei 166 millió korona értékben óhajtják túlszárnyalni a termelési tervet. Talán egyetlen olyan üzemet sem lehetne találni a kerületben, amelynek munkaközössége a központi szervek felhívása es a pártlevól alapján ne módosította volna eredeti vál- . lalását a XV. pártkongresszus tiszteletére. Például Kosicén 30 vállalat, 134 üzem, 2076 kollektíva és 8256 egyén felajánlásai szerint az árutermelést további 24 millió koronával növelik. A poprádi járásban 60 millió koronára növelték, a svidníki járásban 7,4 millió koronával módosították eredeti felajánlásaik értékét. Hasonló példákat sorolhat« nánk fel a legkülönbözőbb munkahelyekről, konkrétan a Sviti Chemosvlt, a Tatrasvit, a Poprádi Vagongyár, a Rudfta- nyi Vasércbánya, a Sp. N. Ves-i Bútorgyár és más üzemek kollektíváinak kezdeményezéséről. Külön figyelmet érdemel a kelet-szlovákiai kommunista vasutasok kezdeményezése. A csaknem 4900 tagot, illetve tagjelöltet számláló 216 alapszervezet irányításával 171 bizottság és 125 pártcsoport folytatott beszélgetést a kommunistákkal és a tagjelöltekkel. Kocska Gyula elvtárs, a Csehszlovák Államvasutak kelet-szlovákiai kirendeltsége mellett működő vállalati párt- bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy az évzáró taggyűlésekre történő előkészületek keretében lezajlott beszélgetések alkalmából figyelemre méltó kezdeményezés nyilvánult meg a kommunisták részéről. Többek között tizenhatan vállalták, hogy 1976-ban egy-egy fiatal munkást előkészítenek a tagjelöltségre, 41 fiatalt beszerveznek a SZISZ-be, 781-en 1—2 műszakot bértérítés nélkül dolgoznak le. 136 konuum- nisía 196 000 korona értéket meghaladó üzemanyagmegtakarításra tett felajánlást. Mások: újítási javaslatok kidolgozását vállalták. Színvonalas, tartalmas gyűlések Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának illetékes szervei rendszeresen érté» kelik a kommunistáknak, a pártszervezeteknek a közelgő^ tanácskozásokkal kapcsolatos előkészületi munkálatait. A legutóbbi értékelés szerint av** rór számolhatunk be, hogy ebben az országrészben nagy körültekintéssel, szervezetten, az irányelveknek megfelelően kidolgozott tervek alapján, a párttagság zömének bevonásával, népes munkacsoportokban, konkrét feladatokkal megbízva dolgoznak a párttagok az évzáró taggyűlések alapos előkészítésén. A kerületi pártszervek által végzett felmérések szerint az alapszervezetek vezetőségeinek 99,7 százalékában értékelték már a pártmunkát. A taggyűléseken részt vett a tagság 'több mint 90 százaléka, és csaknem negyven százaléka gazdasági, illetve pártpod'tikai kérdésekkel kapcsolatban szólalt fel. Majd 422 nyilvános pártgyűlésein több mint 31000 ember hallhatott tájékoztatót a KB leveléből. Az alapszervezetek értékelő és előkészítő tanácskozásainak színvonalát emeli a felsőbb szervek részéről küldött aktivisták jelenléte és segítsége. A kelet-szlovákiai kerületben közel ötszáz kerületi aktivista segédkezik a járási szervek munkájában. A járási pártbizottságok körzeteket alakítót tak és aktivistáik útján a sziik ségleteknek megfelelő segítsé get nyújtanak az alapszervezeteknek. A kerület több mint száz alapszervezetében végzett fel mérések alapján azt mondhatjuk, hogy Kelet-Szlovákia kommunistái mind káder-, mind szervezési szempontból felelősségteljesen készülnek a közelgő évzáró taggyűlésekre. (kulik)
