Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-25 / 278. szám, kedd
A trhoviStei (mi- chalovcei járás) Csehszlovák— Szovjet Barátság Efsz tagjai legfelsőbb szerveink felhívására válaszolva értékes szocialista felajánlást tettek. ígérték, hogy 30 000 liter tejjel teljesítik túl az állami tej felvásárlási tér. vet; és jó minőségű tömegtakar- mány használatával csökkentik a szemes takar- mány-sziikségle tét. Felvételünkön Mária Cek- lovská, az egyik szocialista munkabrigád tagja, a kocák és a malacok gondozása közben. (Felvétel A. HaSCák CSTK) VALASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEIKBEN K. I.: A munkatörvénykonyv 4*1. §-ának 1. bek. a) pontja értelmében az alatt az idő alatt, míg a dolgozó betegállományban van (még ha a betegállomány utolsó napjáról Is lenne szó), a munkaadó vállalat nem adhat felmondásit. Kivételt képez az olyan betegállomány, amelyet a dolgozó szándékosan, vagy ittas állapotban idézett eJő. Ez a felmondási tilalom vonatkozik még arra az időre, amely az intézeti kezelésre való indítvány, vagy a fürdőkeze! ós engedélyezésének időpontja és az intézeti, illetve a fürdőkezelés befejeződése között eltelik. Tuberkulózis esetében ez a védelmi idő meghosz- szabbodik az intézeti kezelésből való elbocsátás utáni 6 hónap Idejére is. Egyébként, ha a dolgozó egészségi okokból tartósan alkalmatlanná válnék a munkaviszonyából folyó kötelezettségek ellátására, a munkaadó vállalat a munkatörvény- könyv 4(3. §-ának 1. bek. d) pontja alapján adhatna felmondást, de az idézett rendelkezés 2. bek. alapján csak akkor, ha nem tudná a dolgozót más munkahelyen alkalmazni, vagy ha a dolgozó nem lenne hajlandó vállalni más munkát az eddigi, vagy más munkahelyen. Egyébként a munkaadó vállalat által adott felmondás csak akkor érvényes, ha ebbe az üzemi bizottság is beleegyezett és ha írásban kézbesítik. V. A.: A munkatörvénykönyv 37. §-ának 3. bekezdése a) pontja értelmében a munkaadó vállalat dolgozóját annak beleegyezése nélkül is beoszthatja a szükséges időre a szerződéstől eltérő munkára állási kényszer, kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, ha ez elemi károk megelőzése, vagy következményeinek mérsékelése miatt szükséges, továbbá, ha azt a munkaadó vállalat más, elkerülhetetlen üzemeltetési szükséglete kívánja meg, de legfeljebb e<gy naptári évben 30 munkanap idejére. A más munkára való beosztásnál az idézett rendelkezés 4. bek. értelmében köteles a munkaadó vállalat figyelembe venni, hogy a végzendő munka a dolgozó számára alkalmas legyen (tekintettel a dolgozó egészségi állapotára, képességeire és lehetőségeire, és figyelembe kell venni a lehetőség szerint a dolgozó minősítését is). Nézetünk szerint a hideg vízzé! való ablakmosás hideg időben nem tekinthető alkalmas, és az idézett rendelkezésnek megfelelő munkának. A cukorrépaszedés esetében egyénenként kellene elbírálni az elrendelt munka megfelelő jellegét. Az idézett rendelkezés 5. bek. értelmében a más munkára való beosztást, annak idejét és okát előzetesen kell a dolgozókkal megbeszélni. Mivel -a munkaadó fenntartja álláspontja jogosságát, vitájukat az Önök keresete alapján vagy a vállalat üzemi bizottsága mellett szerv ez et t d ö n t ő bí r ásko dá si szerv (1975/42 sz. hirdetmény alapján), vagy ha ilyen szerv még nem működnék, a járásbíróság dönthetné el. A bérkövetelés az esedékességtől számított egy éven belül évül el. A heti munkaidő 42 és fél óra, s általában egyenletesen kell elosztani. M. J. és K. I.: a munkatörvénykönyv 74. §-a tartalmazza a vezető dolgozók kötelességeinek felsorolását: többi között kötelesek a munkát irányítani és ellenőrizni, rendszeresen értékelni a dolgozók viszonyulását a munkával, valamint a dolgozók kollektívájával szemben és értékelni munkateljesítményeiket. A munka termelékenysége érdekében kötelesek a munkamenetet a lehető legjobban megszervezni, megteremteni a kedvező munkafeltételeket ós biztosítani a munkabiztonságot és az egészség védelmét, kötelesek következetesen alkalmazni a munkáért járó javadalmazás szocialista elveit, stb. A vezető dolgozók feladataik ellátásában és főként a munkafegyelem biztosításában együttműködnek a szakszervezeti szervekkel. A munkatörvénykönyv 170. §-a a munkaadó szervezeteket még külön is kötelezi olyan 'munka- feltételek biztosítására, hogy sem a dolgozók egészségében, sem a vagyonban kár ne keletkezzék. Ha hibákat állapítanak meg (pl. a dolgozók vagy a szakszervezeti szervek figyelmeztetése, ill. jelentése alapján), kötelesek intézkedni ezek megszüntetése érdekében. A munkaadó vállalatok i*endsze- resen kötelesek ellenőrizni a dolgozókat, úgy dolgoznak-e, hogy kár ne keletkezzék. A már régebben nehezményezett fogyatékosságok megszüntetését szakszervezeti szerveiken keresztül, esetleg a kollektív szerződésbe való foglalással szorgalmazhatják a legeredményesebben. Ha a 40 évnél idősebb dolgozó nem tud hivatkozni külön minősített felmondási okra, akkor írásbeli felmondással 3 + 6 havi felmondási idő betartásával szüntetheti meg munkaviszonyát. K. B.: A munkatörvénykönyv 88. §-a értelmében a dolgozó köteles már a munkaidő kezdetekor a munkahelyén lenni ós onnan a munkaidő befejeztével távozni. Az előírások kivételi a bányászok ós a fertőző környezetben dolgozók számára engedélyeznek, akiknél a szükséges személyi tisztálkodást is munkakötelessógnek kell tekinteni és így be kell számítani a munkaidőbe. A kivétel hiányában a személyi tisztálkodás, átöltözés, stb. ideje nem számítható be a munkaidőbe. A munkalörvény könyv 89. §-a értelmében a munkaidő vállalat legkésőbb öt óra folyamatos munka után köteles a dolgozónak étkezésre és pihenésre legalább 15 perc szünetet nyújtani. Ezt az időt be kell számítani a munkaidőbe. Ha a munkamenetet nem lehet félbeszakítani, ebben az esetben is köteles a munkadó vállalat az illen munkát végző dolgozója részére megfelelő pihenést és étkezési időt biztosítani. Az idézett §. 2. bek. értelmében a munkaadó vállalat az üzemi bizottsággal való megegyezés alapján megfelelő ideig tartó ebédszünetet rendelhet el a szünet kezdetének és végiének megjelölésével. Ha az ebédszünet hosszabb lenne, mint az említett beszámítható 15 perc, akkor annak idejét rá kell dolgozni. Dr. F. J. Csak az utóbbi évtizedekben végeznek tervszerű, geológiailag, geofizikailag megalapozott kutatásokat, céltudatos földhőfeltárást Régebben az olajkutatás, a földgázkutatás és az egyéb célú fúrások melléktermékeként jelentkezett a meleg 'víz, és vagy felhasználásra került, vagy felhasználatlanul elfolyt, illetve a nem meleg víz feltárását célzó fúrást eltömték. Ma már ezen a területen is tervszerű gazdálkodás kezd érvényesülni. A mélyfúrási technikának az utóbbi két-három évtized óla elért eredményei lehetővé teszik a föld belsejében felhalmozódott készletek feltárását, hasznosítását. Kecsegtető ilyen irányú kutatást végeznek egyebek között a Csallóközben Is. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mélységi forró vizek nyomása rendszerint olyan nagy, hogy egészen a terepig vagy még annál magasabbra is felszökik. Ezért e hő kitermelése minimális beavatkozással elérhető. Ebben a tekintetben is kedvező a geotermikus hő kihasználása. Meg kell jegyeznünk azt Is, hogy a geotermikus erőműhöz a hagyományos tüzelőanyag helyett használt földhő a levegőt nem szennyezi el. Egy másik nagy előny a biztosított állandó utánpótlás. Földünk a körülötte levő térségbe annyi meleget ad le évente, amely a Föld egész lakosságának összes hőszükségletét — beleértve az iparit Is — felülmúlja. Természetes, hogy ilyen hőhatás esetén a Föld belsejében hőforrásnak is kell lennie. Ezért bizonyos mélységben és mennyiségben — ez területenként változó — biztosan van termálvíz. A Föld hőenergiájának felhasználása, értékesítése több irányú lehet. Ilyen lehetőségek pl. az elektromos energia termelése, a fűtés (lakás, középület, ipari és mezőgazdasági fűtés); a melegvíz-ellátás (lakás, üzem, fürdő); a hőkivonás (hőszivattyúval); esetleg ásványi anyagok kinyerése. A legkedvezőbb a komplex értékesítés, vagyis a többlépcsős kihasználás. Ez részleges vagy teljes lehet. Részleges kihasználás esetén az előbb említettek közül kettőt vagy többet összekapcsolnak: pl. a fűtést és a melegvíz-ellátást; az energiatermelést és a fűtést, valamint a melegvízellátást stb. A teljes kihasználás — ez igen ritkán lehetséges — az összes felhasználási folyamatok szoros kapcsolata. Földünk számos országában, pl. a Szovjetunióban, az USA-ban, Olaszországban, Űj-Zélandban, Izlandon a geotermikus hőhasznosílás számos formájával találkozunk. Fontos szerepet játszanak itt a geotermikus erőművek. A földmeleg csekély költséggel aknázható ki, de viszonylag alacsony hőmérséklete miatt csak rövid távra szállítható. Ez az utóbbi sajátosság döntő ar geotermikus források kihasználása szempontjából. A hőforrás és a fogyasztó közötti gazdaságilag még elfogadható távolság gőzvozatésre 10 km, forró-melegvízre (fűtéshez) 50—100 km. Nagyobb távolságra csak nemesített energiát lehet szállítani. Ezért a földhőből — ha erre lehetőség van — villamos energiát kell előállítani, mert ez már alig van helyhez és feltételekhez kötve. Ezért a hasznosítás egyik fontos és érdekes módja az energiatermelés az ún. geotermikus erőművekben. A földgőzerőmű beruházási és üzemi költségeit a mindenkori helyi adottságok szabják meg, pl. a források teljes élettartama, a gőznedvesség, a forró víz hőmérséklete, a kondenzáció, a gázelvétel, a korrózió stb. Több ország épített már vagy épít geotermikus erőművet. Dél-Kamcsatkában részben elkészült a pauzsetkai hőforrások hasznosítására egy geotermikus erőmű. Nagy gonddal végzett előmunkálatok során 17 db 220—500 m mély kutatófúrást mélyítettek a rétegek feltárására, geológiai, hidrogeológiai, termometriai, geofizikai és kémiai vizsgálatokkal. Már 100 m mélység alatt 155—187 fokos, 55 m hidrosztatikai nyomású 50—150 tonna/óra gőzvíz (keverék) hozamú termálvizet tártak fel. A víz ammóniát, nátriumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Mivel a terület geotermikus energia hasznosítására igen kedvező, ezért építettek egy 5000 kW-os kísérleti-ipari geotermikus erőművet. Ennek tervezési, építési és üzemi tapasztalatait kívánják a későbbi hasznosításnál felhasználni. A mélységi feltárást tovább folytatják. A geotermikus erőmű jellemzői is érdekesek: évi üzemeltetési költségei a villamosenergiatermeléstől nem függenek és állandóak, ezért amortizációs költségekből (50 százalék), folyó javítással, tartalékrészekkel és -anyagokkal kapcsolatos költségekből (10 százalék), munkabérből (20 százalék) és összerőművi kiadásokból (20 százalék) állnak. Ebből következik, hogy az ilyen erőművet egész éven át maximális terheléssel lehet üzemeltetni. Az ilyen erőművekben termelt villamos energia önköltsége általában annál olcsóbb, minél nagyobb az évi termelés. A kihasználási óraszámot (5000 óra/év) a reálisnál egyelőre kisebbnek vették, mert a korróziós kérdést még nem tanulmányozták eléggé. Nem kell tüzelőanyag-raktár, tüzelőanyagadagoló, vegyi vízlágyító, kazánház, porleválasztó, és salakeltávolító; a mindezt helyettesíthető fúrt kutak és külső gázvezetékek költsége viszont az erőmű önköltségének mindössze 20 százalékát jelenti. Az adott feltételek között az egész erőmű-beruházása egy évnél rövidebb idő alatt megtérül. Hasonló eredményeket értek el Űj-Zélandban is a wairakei A és B erőművekkel, amelyek a pauzsetkaihoz hasonló körülmények között üzemelnek. A gépi berendezés (turbinák) kialakításánál a fél évszázad előtti tapasztalatokat lehet jól hasznosítani (kis nyomás, közepes hőmérséklet, nedves gőz). KÍSÉRLETEK A MÜUTAK FŰTÉSÉRE A világ különböző tájain kibocsátott statisztikák szerint a jegesedés okozta országúti autóbalesetek általában súlyos kimenetelűek, és néha az egymásra tornyosuló járművek miatt a tömegbalesetek méreteit öltik. Napjainkban legtöbb országban még konzervatív eszközökkel védekeznek az utak jegesedésév'el szemben, így homokkal, és a jégréteg felolvasztására sóval szórják be a jeges szakaszokat. Több európai államban az úttestek fűtésével is kísérleteztek az utóbbi években. Klimatikus viszonyai mindenekelőtt Angliát és Franciaországot késztetik a korszerű jégolvasztási módszerek tanulmányozására. Ezen a téren a francia technikának bizonyos előnye van már, az elmúlt években ugyanis jelentős eredményeket értek el repülőterek betonkifutóinak fűtésével. Az úttesteket az útburkolatba épített hosszú, elektromos fűtőellenálíásokkal fűtik. Ezek megfelelő ötvözetű, gondosan szigetelt és külső védőburkolattal ellátott fémkábelek, amelyekbe elektromos áramot vezetnek. Ez a módszer természetesen sokkal célravezetőbb a szórásnál, mert segítségével a jegesedést meg lehet előzni. Az úttest fűtését elsősorban a jegesedési gócokban kell kiépíteni. Az elektromos fűtőkábel-rendszert az útvonallal párhuzamosan és keresztirányban lehet beépíteni az útburkolatba. Gyártása és beépítése technikai szempontból ma már nem okoz különösebb nehézséget, sajnos azonban ez a módszer ma még meglehetősen költséges. Franciaországban különösen a Jura tartomány útjain gyakori a jegesedés. Az itteni híd- és útépítő igazgatóság újabban ez ellen infravörös sugarakkal kísérli meg felvenni a harcot. Kétféle módszerrel kísérleteznek: az egyik szerint az úttest mentén 6 méterenként kétkarú lámpaoszlopokat állítanak fel, úgyhogy minden 3 méterre egy infrahőforrás sugároz hőenergiát az úttestre. Az infrasugárzó egy egyszerű fémlap, amelyet propángázzal vörösre izzítanak. Az izzó fémlapot egy homorú ernyő középpontjába helyezik, így a hősugarakat az úttestre lehet irányítani. A másik módszer egyszerű és igen szellemes megoldás. Egy speciális kocsi elejére a föld felé irányított infralámpákat szexeinek. Az infrasu- garak megolvasztják, vagy legalább 1/10 milliméter mélységig megrepesztik a jégréteget, amelyet azután a kocsi hátsó részére szeneit útkefélő berendezés egyszerűen összesöpör forgó keféjével. A kocsi egy óra alatt ily módon 3 kilométeres útszakaszt képes megtisztítani. Ez a módszer egyszerű, egyben kevésbé látványos és veszélyes, mint amikor a repülőterek betonkifu- tőit különféle lángszórós módszerekkel olvasztják meg. Bár az ismertetett jégolvasztó módszerek ma még inkább kísérletezés stádiumában vannak, alkalmazásukkor elsősorban gazdasági és nem technikai nehézségekkel kell számolni. (dj) A csúcsteljesítmények elérésének egyik jeltétele, hogy a sportoló egész éven át intenzív edzést végezhessen. A szovjet- unióbeli Novgorodban ebből a célból speciális eve- zőiskolát létesítettek, amelynek két medencéje, tornaterme, edzőhelyisége stb. van. Az iskolát 350 tanuló látogatja. Az itt végzett növendékek közül több mint 60 kiemelkedő helyezést ért el az olimpiai játékokon, az európai és világbajnokságokon, valamint egyéb versenyeken. GEOTERMIKUS ERŐMÜVEK
