Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-24 / 277. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetekf 1975. navember 24. HÉTFŐ BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 277. szám © Ára 50 fillér A KULTURÁLIS FRONT ÉS A FELHÍVÁS A párt a művészi értékek alkotását, s a lakosság legszéle­sebb rétegei kulturális színvonalának emelését jelentős ténye­zőnek tarlja a szocialista ember formálásában és a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésében. Ismét előtérbe lép a mű­vészetek fontos társadalmi és nevelő szerepe. A CSKP XIV. kongresszusa óta elért legjelentősebb eredmények egyike két­ségtelenül az, hogy megújult a művészet szocialista jellege. A művészeti alkotások igyekeznek reagálni a jelen valóságára, a haladó és forradalmi hagyományokhoz kötődnek, művészi megfogalmazásban közelebb hozzák ezeket a mai nemzedékek­hez, és a művészi színvonal emelésében tiszteletben tartják az internacionalista összefüggéseket. A CSKP XIV. kongresszusa fontbfí mérföldkövet jelent a szo­cialista kultúra fejlődésében is a művelődéspolitika lenini el­veinek megújításában. A kultúra ebben az összefüggésben je­lentős társadalmi tényezővé, a sokoldalúan és harmonikusan fejlett szocialista személyiség megformálásának eszközévé lett. Csak természetes, hogy a szocialista társadalom céltudatosan arra törekszik, hogy az egyre fejlettebb munkamegosztás, a munka nagyarányú szakosítása, gépesítése és automatizálása ne legyen terhére az embernek, ne tegye lélekölővé, monotonná a munkát, hanem segítse elő, hogy színvonalasabb legyen, hogy az új életstílus humánusabb legyen, tegye kultúráltabbá az embert. Ezért ma egész törvényszerűen minden kulturális dol­gozót és művészt foglalkoztatja a kérdés, hogyan tudna alko­tásaival minél aktívabban részt venni a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. Az első energikus lépést e program megvalósítása érdeké­ben a CSKP XIV. kongresszusa után tettük meg, amikor a mű­vészeti szövetségek kizárták tagjaik közül a revizionista, szov­jetellenes és pártellenes nézetek hirdetőit, amikor elutasították a művészet és a kultúra s a művészi alkotások nem marxista koncepcióit. A kulturális front konszolidálódásának és eszmei­politikai egységének legközvetlenebb eredményeként figyelemre méltó drámai alkotások születtek a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás 30. évfordulójának alkalmából. De ugyanígy beszélhetünk komoly sikerekről az irodalmi és a zenei alkotá­sok területén, s igen nagy lendületet vett az öntevékeny mű­vészeti mozgalom is. Üj, a szocialista ma és a kommunista táv­latok iránt elkötelezett filmalkotások születtek. A szocialista társadalmon kívül egyetlen más társadalom sem szentel annyi figyelmet a kultúra fejlesztésének és az al­kotóművészek támogatásának. Egyetlen társadalomban sincs a kultúrának olyan szuverén helyzete, mint a szocialista államban, amelyet a munkásosztály vezet élcsapatával, a kommunista párttal. Sokatmondó adat a tömegkultúra fejlődéserői, hogy Szlovákiában több mint 8000 öntevékeny együttes, szakkör mű­ködik a hivatásos együtteseken kívül, s ezek 1974-ben több mint hatvanezer rendezvényt tartottak. Ebből is látni, hogy dol­gozóink szabad idejük jó részét felhasználják aktív kulturális tevékenységre és környezetük kultúráltabbá tételére. A népmű­velési intézmények, a nemzeti bizottságok, de az üzemek és a földművesszövetkezetek is lehetőségeikhez képest támogatják az amatőr művészeti tevékenységet. A CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bi­zottságának a kongresszusi versennyel kapcsolatos felhívása a kultúrális dolgozókhoz is fordult. „Kulturális dolgozók, bontakoztassák ki a kultúra szocialista jellegét, törekedjenek a szellemi értékek szaporítására, azokért, amelyek a nép munkáját és életét tükrözik, tökéletesítsék mű­vészetüket és erőfeszítéseikkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy szellemileg és fizikailag fejlett emberek nőjenek fel társadal­munkban.“ A kultúra területén a XIV. kongresszus óta elért kétségtelen sikerek ellenére a felhívás figyelmeztet arra, hogy alaposabban kell elemezni, a CSKP XIV. kongressszusa határozatainak telje­sítésével kapcsolatos tapasztalatokat, hogy ne rekedjünk meg az elért színvonalon, hanem hogy minden irányban tovább fej­lődjék a szocialista művészet és kultúra, kiküszöbölve az eset­leges fogyatékosságokat, s kitűzve az előrehaladás útját. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, természetesen politikailag fejlett, esz­meileg szilárd, a szocializmus ügye iránt odaadó művészekre és dolgozókra van szükség. Az ilyen művészek iránt van bizalom­mal a párt, és minden segítséget megad nekik, mint ahogy Va­sil Bifak elvtárs mondotta a CSKP KB 1972. októberi ülésén: „A párt nem írja elő a művészeknek, hogyan, milyen formában ábárzolják a valóságot. Erről maguk az alkotók döntenek. Pár­tunk nemcsak elismeri a jogot a kísérletezésre, a kifejezési esz­közük keresésére, hanem ezt a jogot támogatja az egyéni adott­ságok és tehetségek érvényesüléséért, a szocialista realizmus módszereiből kiinduló formák és műfajok sokoldalúságáért. Úgy gondoljuk, hogy az igazi művész, aki maga megbecsüli a sa­ját munkáját, mindenekelőtt a szocialista társadalom rendkívül sokrétű és kimeríthetetlen életéből kell hogy merítse az ösztön­zést, s nem szabad, hogy szemétdombok hulladékai között ko torásszon.“ A felhívás a kultúra dolgozóihoz és a művészekhez fordult, hogy olyan művészeti alkotásokkal gazdagítsák kultúránkat, amelyek magas művészi szinten ábrázolják a szocializmusban élő ember életének gazdagságát és bonyolultságát, történelmi perspektíváit. E tekintetben fontos szerepe van minden mű­vészeti szövetségnek. Ezek feladata, hogy céltudatosan töreked­jenek fiatal tehetségek felkutatására, nevelésére, lehetővé léve számukra a társadalmi érvényesülés széles körű lehetőségeit. Ezt természetesen tökéletes eszmei-politikai előkészítés nélkül nem tudják elérni. A művészek, a kulturális dolgozók felajánlá­saikkal, alkotó terveikkel már eddig is aktívan reagáltak a fel­hívásra. Mindez arra mutat, hogy a művészek és a kultúrális dolgozók hivatásuknak megfelelően becsülettel kiveszik a ré­szüket a szocialista kultúra fejlesztéséből. A felsőoktatási intézmények a párt Központi Bizottsága hatá­rozatainak szellemében igyekeznek minél nagyobb mértékben megvalósítani az elmélet és a gyakorlat egységét. A Bratislavai Műszaki Főiskola gépészmérnöki kara már évek óta együttműkö­dik több üzemmel. A képen: A gázban levő szilárd és cseppfo­lyós részecskék különválasztására szolgáló berendezés kísérlett kipróbálása. (Felvétel: CSTK — M. Borodáöová) A forradalmi haovománvok szellemében IKommuinista főiskolások aktívaértekezíete 0 Pezlár elvtárs beszéde © A diákok levele Gustáv Húsaik eJvtársin ak (CSTK) — A felsőoktatási Intézményekben elért eredmé­nyekkel és a CSKP XV. kong­resszusa előtti feladataikkal foglalkoztak a Bratislavai Tudo­mányegyetemen és a főiskolák kommunista hallgatói a városi pártbizottság által összehívott, szombaton megtartott aktívaér­tekezletükön. Az értekezleten részt vett Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ľudovít Kilár, az SZSZK oktatásügyi miniszter- helyettese, Pavol Lomén, a vá­rosi pártbizottság titkára, Ján Lipiansky, a SZISZ SZKB titká­ra, a bratislavai felsőoktatási intézmény rektorai 6s mások. Ľudovít Pezlár elvtárs beszé­dében megismertette a fiatalok­kal a pártnak és a társadalom­nak a CSKP XV. kongresszusa előtti faladatait. Hangsúlyozna a CSKP Központi Bizottsága lei- veiének nagy jelentőségét. Mint mondotta, a Központi Bizottság levelében kifejtett fő gondola­tod kulcsfontosságúak a felső- oktatási intézményekben végzett eszmei-politikai munka vonat­kozásában is. A fiatal pártta­gok és jelöltek feladatai sem­mivel sem könnyebbek, mint azok, amelyeknek megoldásával az előző nemzedék foglalkozott. E feladatokat csak akkor tud­ják maradéktalanul teljesíteni, ha következetesen foli/tat ják az előző nemzedékek forradalmi hagyományait A CSKP Központi Bizottságá­nak levele — mondotta, a to­vábbiakban Pezlár elvtárs — magy igényeket támaszt minden egyes párttaggal szemben, ami a kommunista célok és eszmék iránti odaadást, az eszmei fej­lettséget illeti. Büszkeséggel kell eltoltenie bennetekeit — mondotta —, hogy a kommu­(Folylatás a 2. oldalonf A katonai enyhülésért A leningrádi békeértekezlet tanácskozása Leningrád — A nemzeti bé­kemozgalmi szervezetek lenin­grádi világértekezletének részt­vevői örömmel üdvözölték Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZLKP KB főtitkárának a Joliot-Curie Emlékérem arany fokozatával való kitüntetését, amelyet a Béke-világtanács adományozott neki. Leonyid Brezsnyev kitünteté­st» a Szovjetunió Kommunista Pártja és személyesen az SZKP KB főtitkára óriási érdemeinek elismerését jelenti, amelyeket a béke és a népek barátsága megszilárdításában szerzett — mondotta a TASZSZ hírügynök­ség tudósítójának dr. Werner Rümpel, a Béke-világtanács fő­titkára. A leningrádi értekezlet tár­gyalásainak középpontjában a fegyverkezési verseny megszün­tetéséért és a leszerelésért in­dított új stockholmi mozgalom kérdései állnak. A békevédők nemzeti szerveinek képviselői felhívják a figyelmet arra, hogy e mozgalom keretében, amelyet a Béke-világtanács kezdemé­nyezett, egyre sürgetőbben hangzik el az a követelmény, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülés egészítse ki. A küldöttek a vitában hang­súlyozzák, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet eredményei a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­se politikájának győzelmét je­lentik. Megállapítják, hogy a Helsinkiben aláírt záróokmány kedvező feltételeket teremtett a lázas fegyverkezés beszünte­téséhez és a teljes leszerelés­hez. A feszültség enyhülésének út­jába akadályokat gördít a kínai maoista vezetés, amely az im­perializmus leg reakciósa bb mi­litarista és fasiszta erőivel együtt háborús konfliktusok szí­tására törekszik — hangsúlyoz­zák az értekezlet küldöttei. A maoizmus szembehelyezkedik a békemozgalom valamennyi főbb elvével ós célkitűzésével. Beható vita folyt az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről, és a világ más részeiben levő feszültség enyhítéséről is. § umM irakainegBSäB HOLNAP NYÍLIK A KGST TAGÁLLAMOKBAN GYÁRTOTT FÉM- ÉS FAMEGMUNKÁLÖ GÉPEK III. KIÁLLÍTÁSA Az eredményesen zárult prá­gai és nitrai kiállítás után eb­ben az évben Brnóban rendezik meg a KGST-tagállamokban gyártott fém- és famegmunká- ló-gépek eladással egybekötött bemutatóját. A moszkvai Sztan- koimport, a szófiai Masinoex- port, az NDK-beli WMW Ex­port-Import Berlin és a Carl Zeiss Jena, a budapesti Tech- noimpex, valamint a varsói Me- talexport és a Polimex-Cekop a brnói kiállítási térség F-pavi- lonjában november 25-től de­cember 2-ig összesen 50-féle fémmegmunkáló és alakítógé­pet, szerszámot és mérőműszert, valamint famegmunkálő-gépet mutat be a csehszlovák meg­rendelőknek. Mint ismeretes, a KGST-tag­államok együttműködési megál­lapodás alapján koordinálják a numerikus programvezérlésű szerszámgépek szakosított gyártását és kölcsönös szállítá­sait, s megkötött megállapodá­sok irányozzák elő a fémmeg­munkáló szerszámgépek és ko- vácsoló-sajtoló gépek gyártás­szakosítását a szerszámgépipar és az autóipar számára. A gépipari gyártásszakosítás egyre jobban elmélyül vala­mennyi szakágazatban, így a fém-, és famegmunkáló-gépek gyártásában is. Az eddig elért eredmények azonban csupán a kezdetet jelentik. Még mindig sok párhuzamos termékfajtát gyártanak az egyes országok­ban, s az NDK-ban és Cseh­szlovákiában a világ szerszám­gép-választékának több mint 80 százalékát gyártják. A Brnóban megrendezésre kerülő kiállítás jelentősége a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésén, s a hazai szükséglet szocialista reláció­ból való fokozottabb fedezésén kívül éppen abban rejlik, hogy az eddig elért eredmények ér­tékelése alapján újabb lehető­ségeket tár fel a szakosítás el­mélyítéséhez. Mivel jelentkeznek a partnereik A kiállításon szereplő válla­latok elsősorban olyan termé­keket kínálnak megvásárlásra, amelyek a kapitalista cégek legfejlettebb technikájával is felveszik a versenyt, s gyártá­suk a szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Programja keretében megvalósított nem­zetközi munkamegosztás alap­ján történik. A Szovjetunió választékában nagy érdeklődésre számíthat a 2 A 622 F 2-es numerikusán vezérelt vízszintes fúrógép, va­lamint a 4 B 723 M jelzésű szikraforgácsoló berendezés, amely főleg nehezen megmun­kálható kovácssüllyesztékek ké­szítésére szolgál. Az NDK kor­szerű gépiparát számos prog­resszív gép képviseli a kiállítá­son, közöttük legérdekesebb a FUWC 315 NC 470-es numeriku­(F oly tatás a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents