Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-04 / 260. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK A BETÉTKÖNYV ÉRVÉNYTELENÍTÉSE P. A.: A betétkönyv elvesztése, megsemmisítése, esetleg íregsemmisülése esetében a polgár csak akkor rendelkezhet betétjével, ha a betétkönyvet kezelő pénzintézet a polgár, vagy annak a személynek indítványára, aki jogi érdekét igazolta, a betétkönyvet érvénytelennek nyilvánítja. Az eljárás befejeződése után a pénzintézet vagy új könyvet ed ki, vagy kifizeti a betétet. Az eljárást részletesebben az 1964/47 sz. hirdetmény 11—16. paragrafusai szabályozzák. Az eljárást az a takarékpénztár folytatja le, amely a betétet kezeli. Az érvénytelenítési kérelem beterjesztése alapján a takarékpénztár bejegyzése után az eljárás befejeződésé g, illetve beszüntetéséig a betéttel nem lehet rendelkezni. A beterjesztett kérelem alapján a takarékpénztár felhívást bocsát ki, amelyet a polgárok számára hozzáférhető helyen « betétkönyvet vezető és a kérelmező lakóhelyén levő takarékpénztárban függesztenek ki. A felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a kérdéses betétkönyv a 2 havi felhívás határidejének eltelte után érvényét veszíti, hogv a kérelmezőnek új könyvet állítanak ki, illetve kifizetik a betétet. Az eljárás megindításáról a takarékpénztár mindenkit ^értesít, akinek Ismeri indokolt jogi érdekét. A kérelmező az eljárás megindításakor köteles az eljárási költségekre a betét összegé nek 2 százalékát, legkevesebb 10, és legtöbb 50 korona ősz szegben leróni. Ha a felhívási idő alatt a kérelmező bejelenti a betétkönyv megtalálását, a takarék- pénzitiár az eljárást beszünteti. Ha más terjeszti be a betétkönyvet, a takarékpénztár beszünteti az eljárást, és ha azzal a beterjesZtő «gyeiért, kiadja a kérelmezőnek. Ha ezzel a beterjesztő nem ért egyet, ér; igazolja személyazonosságát, a könyvet visszaadják neki. Egyidejűleg a takarékpénztár értesíti a kérelmezőt, ha egy hónapon belül nem indít a járásbíróságon pert a beterjesztő ellen, akkor ez a betéttel szabadon rendelkezhet. Hasonlóképpen jár el a takarék- pénztár, ha információ alapján megállapítja, hogy a betétkönyv másnál van. Ha az eljárás folyamán a betétkönyv felmutatása nélkül más személy érvényesít jogot, a takarékpénztár értesíti erről a kérelmezőt és a jogot érvényesítő személyt felhívja, hogv a betétkönyvvel kapcsolatban állított jogát egy hónapon belül a kérvényezővel szemben érvényesítse, mert ellenkező esetben a kérelmezőnek új könyvet állítanak ki szabad rendelkezésre, vagy kifizetik neki a betétet. Ha az eljárás befejeződése után terjesztik elő az eredeti betétkönyvet, azt a takarék- pénztár visszatartja. Ha a betétkönyvet nem a kérelmező terjesztette elő, a takarék- pénztár kifizetési tilalmat jegyez fel a betét számlájára és közli a beterjesztővel a szükséges adatokat jogai érvényesítése érdekében. A kifizetési tilalmat a takarékpénztár megszünteti, ha a beterjesztő egy hónapon belül nem igazolja, hogv a járásbíróságon keresetet adott be a betétkönyvvel való szabad rendelkezés iránt. Ha a takarékpénztárnak nincs kétsége, ki jogosult a betéttel rendelkezni, a kérelmezőnek az elveszett vagy megsemmisült betétkönyv helyett újat ad ki, ha a betétkönyv maradék állaga nem haladja meg az 5Ü0 koronát. Ha ily módon a betétkönyv illetéktelen kezekbe kerülne, a takarékpénztár felelős a jogos betevővel szemben. Ha a betevő csupán az elvesztést vagy elidegenítést jelenti be, a ta- karékpánztár rendelkezési tilalmat jegyez fel. Ha egy hónapon belül nem indítja meg az érvénytelenítési eljárást, a rendelkezési tilalmat visszavonják. Az ismertetett eljárás kötelező és a jogbiztonság érdekében sem lehet másként eljárni. NYUGDÍJÜGYEKBEN M. F.: Ha ön mint nyugdíjas teljes nyugdíja mellett 180 munkanapon át rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozik, 5 hónapi várakozási idő ledolgozása után (a 75 nap ledolgozásának feltételét ebben az évben már teljesítette] az ön feltehetően 4 heti szabadságából 9/12, tehát háromnegyed rész merítésére lesz igénye, ami az ötnapos munkahét esetében 15 munkanapot Jelent. Ha munkaviszonya alatt meríti ezt a szabadságot, akkor ennek idejét szintén be kell számítani a 180 munkanapot tartó, rövid idejű munkaviszonyába. Ha utána merítené ezt a szabadságot, akkor annak kifizetésére lenne igénye. K. I.: Négy gyermeke felnevelésével az egymást fedő idők egyszeri számításával nem egészen nyolc évet, az 1959 óta tartó munkaviszonyával mintegy 16 évet szerzett, eddig tehát kb. 24 beszámítható évo van. Tekinteütel arra, hogy négy gyermeket nevelt fel, az öregségi nyugdíj kor határát 54. életévének betöltésével éri majd el (nem az 53. év betöltésével, mert ez a korhatár az öt- és többgyermekes anyákra vonatkozik). Korábban legfeljebb csak teljes rokkant- járadékot kaphatna, ba mint részleges rokkant járadékost, aki ismételten betegeskedik, ilyennek ismernék el. Sem öregségi nyugdíját, sem az esetleges teljes rokkant járadékát nem lehel rosszabb átlagból kiszámítani, mint amilyen havi átlagkeresetből részleges rokkant járadékát kiszámították. Egyébként az öregségi és a rokkantjáradékot az igény keletkezése előtti utolsó 5 vagy 10 év eredménye alapján kell kiszámítani- (ami kedvezőbb). A betegállomány ideje nem befolyásolja az eredményt, mert sem az időbe, sem a jutalmazásba nem számítható be. RAGASZTÁS — TUDOMÁNYOS ALAPON A szeg, a szegecs napja lealkonyulóban van, s a csavarnak is össze kell magát szednie, ha védekezni akar az új hódító, a ragasztó előnyomulásával szemben. Az új kötési módok nemcsak a régieket pótolják, hanem újszerű technológiák, sőt új anyagfajták előtt nyitják meg a lehetőségeket. Gondoljunk például textilanyagok, vagy üvegszálak és ragasztó kötő anyagok kombinációira. A faiparban a ragasztás ősi dolog, de újszerű a fémek ragasztása. A tapadó erők természete A ragasztás okait kutatva korábban a hatások mindenféle változatait feltételezték, a vegyi kötéstől az elektrosztatikus erőkön át a mechanikai kapcsolódásig. Ma két uralkodó irányzata van a ragasztás elméletének, az adszorpció és a diffúzió elmélete — az utóbbinak főleg a Szovjetunióban vannak hívei. Az adszorpció maga is két összetevő erőre vezethető vissza, mindkettő végül is villamos jellegű. Egyikük a diszperziós erő, amelyet a harmincas évek óta ismerünk, és amely arra vezethető, vissza, hogy a Keringő elektronok nem teljesen egyenletes eloszlása miatt az atom enyhén dipólos. Ez kifelé nem túl erős vonzó* erőben nyilvánul meg, amelynek nagysága mint egv századrésze az átlagos vegyi kötőerejének. Ennek ellenére ez az erő nem elhanyagolható szerepet játszik a tapadásban, sőt még a kohézióban is. A diszperziós erők tartják össze például a szilárd anyagot áthidalva a kisebb anyaghibák, a kristályszerkezetben fellelhető diszlokációk hézagait. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy ezek az erők az atomok távolságától függően rendkívül meredeken a hatodik, vagy hetedik hatvány szerint csökkennek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a valóságban nem atomok, hanem felületek állnak egymással szemben. Befolyásolja az erőt a kérdéses anyag dielektromos állandója is. Az elmélet alkalmazását elsősorban a szovjet E. M. Lifsic és a holland H. B. G. Casimir munkásságának köszönhetjük. Eredményeik szerint a felületek közti tapadóerő a távolság negyedik hatványával változik, és ezt az újabban végzett szovjet és belga kísérletek tapasztalatilag is igazolták. Említettük, hogy az adszorpció két erő hatását feltételezi, és ezek közül a már megbeszélt diszperziós erő ezredmilliméternyi hatótávolságával távolbaható erőnek számít. A másik erő az intenzívebb és a kisebb hatótávolságú. Eredete az a körülmény, hogy egyes vegyületek molekuláiban az elektroneloszlás aszimmetrikus. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az adszorpció két összetevője közül az utóbbi erősebb tapadást biztosít, míg az előbbi több molekulányi hatósugarával felületi egyenetlenségek okozta hézagok áthidalására képes. A tapadás másik elmélete az egymással bensőségesen érintkező anyagok határfelületén a molekulák átdiffundálását tételezi fel. A gumiszerű polimer anyagok, bár voltaképpen szilárd testeknek minősítendők, egyes termodinamikai tulajdonságaik szempontjából folyadékok módjára viselkednek. Ismeretes dolog, hogy a keveredni tudó folyadékok — ha érintkezésbe hozzák őket egymással — rövidebb-hosszabb idő után homogén keverékké alakulnak. Ha két természetes gumiréteget egymásra nyomnak, egy idő után többé nem választhatók szét az eredeti érintkezési sík mentén. Feltehetőleg ez a molekulák kölcsönös átdiffundálásának a következménye. Sz. Sz. Vojutszkij ezt a megfigyelést általánosítva úgy gondolja, hogy a diffúzió mindig, vagy csaknem mindig lényeges szerepet látszik a tapadásban. A gumival bevont textilanyag krisztallitjainak amorf hézagaiba nyomul be a bevonó anyag, hasonlóképpen az epoxi gyantával ragasztott alumíniumnál a műanyag a fém felületén képződött alumíniumoxid kristályok közeibe diffundál be. A felületeik érintkezése A jó tapadásnak mindenképpen feltétele a felületek bensőséges érintkezése. Amilyen könnyű ezt kimon.lani, olyan nehéz a gyakorlatban megvalósítani. A villamos érintkezők, vagy az egymáson súrlódó szilárd testek tanulmányozása rámutatott arra, hogy még lágy testeknél is milyen csekély az egymással valóban érintkező felületek nagysága. A nagy fajlagos igénybevétel miatt már viszonylag enyhe nyomás ellapítja a dudorok egy részét és megnöveli az érintkező felületeket. A nyomás megszűntével ennek rugalmas része visszaugrik és ismét megnöveli az érdességek közti hézagokat. A dolog egyszerű volna, ha nem volna más feladatunk, mint ezeket a hézagokat kitölteni a ragasztó anyaggal. Ehhez azonban el kell előbb onnan távolítani a bennszorult levegőt és gőzöket. A számítások szerint ez nagyon gyorsan nem hajtható végre, ha pedig nem történik meg,'úgy az apró gödröcskékben, felületi egyenetlenségekben bennszorult levegő kitágulhat és felhólyagosodást, illetve a két tárgy szélválasztódását okozhatja. Folyékony ragasztók Megoldja a kérdést, ha a ragasztó folyékony állapotban kerül a felületre, és még a felületek összeillesztése előtt ki tudja tölteni a felületi érdességeket. Feltétel, hogy a folyadék adhé- ziója a ragasztandó felülethez nagyobb legyen, mint a folyadék belső kohéziója, vagyis a folyadék nedvesítse a felületet. Ellenkező esetben a ragasztás szilárdsága úgyszólván teljesen a folyadék felületi feszültségétől függ. Ilyen ragasztókat a gyakorlatban egyáltalán nem használnak. A ragasztás szilárdságát egyébként távolról sem dönti el az adhézió; a geometriának nagyon is fontos szerepe van. Az azonban az adhézión múlik, hogv valamely anyag alkalmas-e ragasztónak, vagy nem. Az epoxi gyanta kiváló ragasztóképességét nyilván hidroxil csoportjainak köszönheti, amelyek erősen adszor- beálódnak a fémek felületét rendszerint borító fémoxidokhoz. A kemiszorpció határozza meg a guminak egves fémekhez és a texlilanyagok- hoz való jó tapadását. Kombinált anyagok A ragasztás határterülete a kettős szerkezetű anyagok, elsősorban az üvegszál-műanyag kombinációk, amelyekből csónaktestek, autókarosszériák, épületelemek és hasonló könnyű, da jó szilárdsági jellemzőket mutató darabok készülnek. A kétféle anyag szerencsés együttdolgozását Itt is a felületi adhézió határozza meg. Az elmélet ezeknek az anyagoknak a szerkezeti sajátságaiba és mechanikai tulajdonságaiba ad mélyebb betekintést. Az üvegszál erő- sítésű műgyanta egyik próbája a vízben való főzés, miközben mérik a hajlító szilárdság csökkenését. Igen kis, csak néhány üvegszálat tartalmazó mintán mikroszkóppal lehet követni a jelenségeket. Az üvegfelület sziloxános kezelésekor megfigyelhető, hogy a víz be tud tolakodni a sziloxán és a műgyanta közé, de nem a sziloxán és az üveg közé. A kötést tehát azzal lehet javítani, ha a műgyanta és a sziloxán adhézióját növelik. Ezt sikerült Is elérni azzal, hogy a sziloxánhoz olyan vegyileg aktív csoportokat adagoltak, amelyek az adhéziós munkát a korábbinak több mint tízszeresére növelték. ÖNHIBAKERESŐ BERENDEZÉS Az amerikai Bell laboratórium az egyik kísérleti elektronikus távbeszélő központhoz olyan különleges hibakereső eljárást dolgozott ki, amellyel a telefonközpont egyik kritikus berendezése önmaga nyomtatja ki azt, hogy melyik egységében és milyen hiba van. A kísérleti telefonközpont részletes vizsgálatai közben egy „szótárat“ dolgozott ki a rendszer legbonyolultabb részére, a 6500 tranzisztorból és 45 500 diódából álló központi vezérlőegységre. E „szótár“ segítségével az elektronikus kapcsolórendszer folytonos üzemét lehet biztosítani. E rendszer egyébként megszakítás nélkül, napi 24 órán keresztül néhány ezredmásodper- ces kapcsolási idővel dolgozza fel a hívásokat. A teljes megbízhatóság végett minden egyes vezérlőegységhez azonos típusú „meleg“ tartalék áll rendelkezésre, amely az első egység hibája esetén automatikusan bekapcsolódik. A hívások közti néhány ezredmásodperces idő folyamán a kifogástalan egység egyszersmind „vizsgálatot hajt végre“ a hibás egységen, megállapítja a hibahelyet, és riasztja a karbantartó személyzetet. A hibaellenőrző rendszer az ellenőrzések eredményeit egy géptávíró (telex) berendezésen nyomtatva adja ki. A vonatkozó eredmények alapján a „szótár“, azaz hibakereső kulcs segítségével a kicserélendő áramköri egység azonnal megtalálható. Az elektronikus telefonközpont egyébként áramköri kártyákból, nyomtatott áramkörű megoldással van felépítve. A hibakeresés és a hiba megszüntetése általában nem tart tovább néhány percnél. A hibakereső elektronikus jelkulcs meghatározásához a berendezést tervező mérnök 50 000 szimulált meghibásodás mindegyikével mintegy 900 különféle vizsgálatot, mérést végzett. A rendszer az egyes hibákhoz tartozó jellegzetes mérési eredményeket regisztrálta és ugyancsak kinyomtatta a hibás alkatrészt tartalmazó egység számát. Az ily módon kapott óriási numerikus anyagot egy számítógép segítségével, kódszám szerint osztályozták és egy összesen 1290 oldal terjedelmű négykötetes hibakereső „szótárban“ nyomtatták ki. A rendszer bármelyik létfontosságú alkatrész meghibásodása esetén a másodperc milliomod része alatt átkapcsol a tartalék egységre. A hibakereső rendszer kipróbálása során meglepetéssel tapasztalták, hogy a rendszer egy olyan kombinációt is felhasznál, amely eredetileg nem szerepelt a programban. Ez persze nem annak az eredménye, hogy a hibakereső gép „gondolkodni“ kezdett, hanem — mint a részletesebb utánakeresés közben kiderült —- egy hibás huzalbekötés következtében olyan programkombinációk jöttek létre, amilyenekre az eredeti tervezés során nem gondoltak. Minthogy egy jórészt digitális alapon működő elektronikus rendszerbe — a számítások módjára — a hibák automatikus meghatározására alkalmas program beépíthető, a bonyolult rendszerek megbízhatóságát (itt a javítási időtényező is fontos szerepet játszik) jelentékenyen meg lehet növelni. Ez egyébként a karbantartási technikában merőben új utakat és lehetőségeket nyit. (dj) 1975 XI. 4. 6 KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Zsiga bácsi jeligére: Nézetünk szerint az átruházást i\ .!'■ hetően azért engedélyezték, mert ön már nem tudta biztosítani a meghagyott föld rendes megművelését. Valószínűtlen, hogy a fiára átruházott föld helyett önnek az efsz kényszerbérletében levő földjéből valamit visszaadnának. F. L.: Ha a helyi nemzeti bizottság közbenjárása nem segített, a járásbíróságon beadott keresetben kérheti — ha tényleg kára keletkezik — a beavatkozás és károkozás megszüntetését. Családi házat, nagyobb építményt csak építési engedéllyel lehet építeni, az alapok lerakása már az építkezés megkezdésének számít. A hnb, amelynek van építési osztálya, (ha nem, akkor a jnb), megtilthatja a „fekete1 építkezés folytatását. A szomszédos épületek közti köznek rendszerint legalább 10 méternek kell lennie, ez csak kivételesen csökkenthető a telek határától 3 méternyire, illetve a szomszéd épületétől 6 méternyire. Ha pana- 1 sza eredménytelen maradna, szintén joga volna a járásbírósághoz fordulni a beavatkozás megtiltása, valamint a per befejeztéig ideiglenes tilalom kibocsátása iránt (predbežné opatrenie). Másik ügyük elsősorban közügy, amelyet Önöknek a helyi nemzeti bizottsággal és az eJsz-szel együtt kell megoldaniuk, esetleg a járási nemzeti bizottság vízgazdálkodási osztályának közbenjárásával. A felróható mulasztással (gon datlansággal), vagy szándékosan okezott kárt egy éven be lül lehet perelni a járásbíróságon attól az időponttól számítva, amikor káráról és a felelős személyről (üzemről) tudomást szereztek. Dr. F. J.
