Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-04 / 260. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK A BETÉTKÖNYV ÉRVÉNYTELENÍTÉSE P. A.: A betétkönyv elvesz­tése, megsemmisítése, esetleg íregsemmisülése esetében a polgár csak akkor rendelkez­het betétjével, ha a betétköny­vet kezelő pénzintézet a pol­gár, vagy annak a személynek indítványára, aki jogi érdekét igazolta, a betétkönyvet ér­vénytelennek nyilvánítja. Az eljárás befejeződése után a pénzintézet vagy új könyvet ed ki, vagy kifizeti a betétet. Az eljárást részletesebben az 1964/47 sz. hirdetmény 11—16. paragrafusai szabályozzák. Az eljárást az a takarékpénztár folytatja le, amely a betétet kezeli. Az érvénytelenítési ké­relem beterjesztése alapján a takarékpénztár bejegyzése után az eljárás befejeződésé g, illetve beszüntetéséig a betét­tel nem lehet rendelkezni. A beterjesztett kérelem alap­ján a takarékpénztár felhívást bocsát ki, amelyet a polgárok számára hozzáférhető helyen « betétkönyvet vezető és a ké­relmező lakóhelyén levő taka­rékpénztárban függesztenek ki. A felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a kérdéses betétkönyv a 2 havi felhívás határidejének eltelte után érvényét veszíti, hogv a kérelmezőnek új köny­vet állítanak ki, illetve kifize­tik a betétet. Az eljárás megindításáról a takarékpénztár mindenkit ^ér­tesít, akinek Ismeri indokolt jogi érdekét. A kérelmező az eljárás meg­indításakor köteles az eljárási költségekre a betét összegé nek 2 százalékát, legkevesebb 10, és legtöbb 50 korona ősz szegben leróni. Ha a felhívási idő alatt a kérelmező bejelenti a betét­könyv megtalálását, a takarék- pénzitiár az eljárást beszünteti. Ha más terjeszti be a betét­könyvet, a takarékpénztár be­szünteti az eljárást, és ha az­zal a beterjesZtő «gyeiért, ki­adja a kérelmezőnek. Ha ezzel a beterjesztő nem ért egyet, ér; igazolja személyazonosságát, a könyvet visszaadják neki. Egyidejűleg a takarékpénztár értesíti a kérelmezőt, ha egy hónapon belül nem indít a járásbíróságon pert a beter­jesztő ellen, akkor ez a betét­tel szabadon rendelkezhet. Ha­sonlóképpen jár el a takarék- pénztár, ha információ alapján megállapítja, hogy a betét­könyv másnál van. Ha az eljárás folyamán a betétkönyv felmutatása nélkül más személy érvényesít jogot, a takarékpénztár értesíti erről a kérelmezőt és a jogot érvé­nyesítő személyt felhívja, hogv a betétkönyvvel kapcsolatban állított jogát egy hónapon be­lül a kérvényezővel szemben érvényesítse, mert ellenkező esetben a kérelmezőnek új könyvet állítanak ki szabad rendelkezésre, vagy kifizetik neki a betétet. Ha az eljárás befejeződése után terjesztik elő az eredeti betétkönyvet, azt a takarék- pénztár visszatartja. Ha a be­tétkönyvet nem a kérelmező terjesztette elő, a takarék- pénztár kifizetési tilalmat je­gyez fel a betét számlájára és közli a beterjesztővel a szük­séges adatokat jogai érvénye­sítése érdekében. A kifizetési tilalmat a takarékpénztár megszünteti, ha a beterjesztő egy hónapon belül nem iga­zolja, hogv a járásbíróságon keresetet adott be a betét­könyvvel való szabad rendel­kezés iránt. Ha a takarékpénztárnak nincs kétsége, ki jogosult a betéttel rendelkezni, a kérel­mezőnek az elveszett vagy megsemmisült betétkönyv he­lyett újat ad ki, ha a betét­könyv maradék állaga nem ha­ladja meg az 5Ü0 koronát. Ha ily módon a betétkönyv ille­téktelen kezekbe kerülne, a takarékpénztár felelős a jogos betevővel szemben. Ha a be­tevő csupán az elvesztést vagy elidegenítést jelenti be, a ta- karékpánztár rendelkezési tilal­mat jegyez fel. Ha egy hóna­pon belül nem indítja meg az érvénytelenítési eljárást, a rendelkezési tilalmat vissza­vonják. Az ismertetett eljárás köte­lező és a jogbiztonság érdeké­ben sem lehet másként eljárni. NYUGDÍJÜGYEKBEN M. F.: Ha ön mint nyugdí­jas teljes nyugdíja mellett 180 munkanapon át rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozik, 5 hónapi várakozási idő ledolgozása után (a 75 nap ledolgozásának feltételét eb­ben az évben már teljesítette] az ön feltehetően 4 heti sza­badságából 9/12, tehát három­negyed rész merítésére lesz igénye, ami az ötnapos mun­kahét esetében 15 munkanapot Jelent. Ha munkaviszonya alatt meríti ezt a szabadságot, ak­kor ennek idejét szintén be kell számítani a 180 munka­napot tartó, rövid idejű mun­kaviszonyába. Ha utána merí­tené ezt a szabadságot, akkor annak kifizetésére lenne igé­nye. K. I.: Négy gyermeke felne­velésével az egymást fedő idők egyszeri számításával nem egészen nyolc évet, az 1959 óta tartó munkaviszonyával mintegy 16 évet szerzett, ed­dig tehát kb. 24 beszámítható évo van. Tekinteütel arra, hogy négy gyermeket nevelt fel, az öregségi nyugdíj kor határát 54. életévének betölté­sével éri majd el (nem az 53. év betöltésével, mert ez a kor­határ az öt- és többgyermekes anyákra vonatkozik). Korábban legfeljebb csak teljes rokkant- járadékot kaphatna, ba mint részleges rokkant járadékost, aki ismételten betegeskedik, ilyennek ismernék el. Sem öregségi nyugdíját, sem az esetleges teljes rokkant járadé­kát nem lehel rosszabb átlag­ból kiszámítani, mint amilyen havi átlagkeresetből részleges rokkant járadékát kiszámítot­ták. Egyébként az öregségi és a rokkantjáradékot az igény keletkezése előtti utolsó 5 vagy 10 év eredménye alapján kell kiszámítani- (ami kedve­zőbb). A betegállomány ideje nem befolyásolja az ered­ményt, mert sem az időbe, sem a jutalmazásba nem számítha­tó be. RAGASZTÁS — TUDOMÁNYOS ALAPON A szeg, a szegecs napja lealkonyulóban van, s a csavarnak is össze kell magát szednie, ha védekezni akar az új hódító, a ragasztó elő­nyomulásával szemben. Az új kötési módok nemcsak a régieket pótolják, hanem újszerű technológiák, sőt új anyagfajták előtt nyitják meg a lehetőségeket. Gondoljunk például tex­tilanyagok, vagy üvegszálak és ragasztó kötő anyagok kombinációira. A faiparban a ragasz­tás ősi dolog, de újszerű a fémek ragasztása. A tapadó erők természete A ragasztás okait kutatva korábban a hatá­sok mindenféle változatait feltételezték, a ve­gyi kötéstől az elektrosztatikus erőkön át a mechanikai kapcsolódásig. Ma két uralkodó irányzata van a ragasztás elméletének, az ad­szorpció és a diffúzió elmélete — az utóbbinak főleg a Szovjetunióban vannak hívei. Az adszorpció maga is két összetevő erőre vezethető vissza, mindkettő végül is villamos jellegű. Egyikük a diszperziós erő, amelyet a harmincas évek óta ismerünk, és amely arra vezethető, vissza, hogy a Keringő elektronok nem teljesen egyenletes eloszlása miatt az atom enyhén dipólos. Ez kifelé nem túl erős vonzó* erőben nyilvánul meg, amelynek nagysága mint egv századrésze az átlagos vegyi kötőerejének. Ennek ellenére ez az erő nem elhanyagolható szerepet játszik a tapadásban, sőt még a kohé­zióban is. A diszperziós erők tartják össze például a szilárd anyagot áthidalva a kisebb anyaghibák, a kristályszerkezetben fellelhető diszlokációk hézagait. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy ezek az erők az atomok távolságától függően rendkívül mere­deken a hatodik, vagy hetedik hatvány szerint csökkennek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a valóságban nem atomok, hanem felületek állnak egymással szemben. Befolyásolja az erőt a kérdéses anyag dielektromos állandója is. Az elmélet alkalma­zását elsősorban a szovjet E. M. Lifsic és a holland H. B. G. Casimir munkásságának kö­szönhetjük. Eredményeik szerint a felületek közti tapadóerő a távolság negyedik hatványá­val változik, és ezt az újabban végzett szovjet és belga kísérletek tapasztalatilag is igazol­ták. Említettük, hogy az adszorpció két erő hatá­sát feltételezi, és ezek közül a már megbeszélt diszperziós erő ezredmilliméternyi hatótávolsá­gával távolbaható erőnek számít. A másik erő az intenzívebb és a kisebb hatótávolságú. Ere­dete az a körülmény, hogy egyes vegyületek molekuláiban az elektroneloszlás aszimmetri­kus. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az adszorp­ció két összetevője közül az utóbbi erősebb ta­padást biztosít, míg az előbbi több molekulányi hatósugarával felületi egyenetlenségek okozta hézagok áthidalására képes. A tapadás másik elmélete az egymással ben­sőségesen érintkező anyagok határfelületén a molekulák átdiffundálását tételezi fel. A gumi­szerű polimer anyagok, bár voltaképpen szilárd testeknek minősítendők, egyes termodinamikai tulajdonságaik szempontjából folyadékok mód­jára viselkednek. Ismeretes dolog, hogy a ke­veredni tudó folyadékok — ha érintkezésbe hozzák őket egymással — rövidebb-hosszabb idő után homogén keverékké alakulnak. Ha két természetes gumiréteget egymásra nyomnak, egy idő után többé nem választhatók szét az eredeti érintkezési sík mentén. Feltehetőleg ez a molekulák kölcsönös átdiffundálásának a kö­vetkezménye. Sz. Sz. Vojutszkij ezt a megfigyelést általá­nosítva úgy gondolja, hogy a diffúzió mindig, vagy csaknem mindig lényeges szerepet látszik a tapadásban. A gumival bevont textilanyag krisztallitjainak amorf hézagaiba nyomul be a bevonó anyag, hasonlóképpen az epoxi gyan­tával ragasztott alumíniumnál a műanyag a fém felületén képződött alumíniumoxid kristá­lyok közeibe diffundál be. A felületeik érintkezése A jó tapadásnak mindenképpen feltétele a felületek bensőséges érintkezése. Amilyen könnyű ezt kimon.lani, olyan nehéz a gyakor­latban megvalósítani. A villamos érintkezők, vagy az egymáson súrlódó szilárd testek tanulmányozása rámuta­tott arra, hogy még lágy testeknél is milyen csekély az egymással valóban érintkező felü­letek nagysága. A nagy fajlagos igénybevétel miatt már viszonylag enyhe nyomás ellapítja a dudorok egy részét és megnöveli az érintkező felületeket. A nyomás megszűntével ennek ru­galmas része visszaugrik és ismét megnöveli az érdességek közti hézagokat. A dolog egyszerű volna, ha nem volna más feladatunk, mint ezeket a hézagokat kitölteni a ragasztó anyaggal. Ehhez azonban el kell előbb onnan távolítani a bennszorult levegőt és gőzöket. A számítások szerint ez nagyon gyorsan nem hajtható végre, ha pedig nem történik meg,'úgy az apró gödröcskékben, felü­leti egyenetlenségekben bennszorult levegő kitágulhat és felhólyagosodást, illetve a két tárgy szélválasztódását okozhatja. Folyékony ragasztók Megoldja a kérdést, ha a ragasztó folyékony állapotban kerül a felületre, és még a felületek összeillesztése előtt ki tudja tölteni a felületi érdességeket. Feltétel, hogy a folyadék adhé- ziója a ragasztandó felülethez nagyobb legyen, mint a folyadék belső kohéziója, vagyis a fo­lyadék nedvesítse a felületet. Ellenkező eset­ben a ragasztás szilárdsága úgyszólván telje­sen a folyadék felületi feszültségétől függ. Ilyen ragasztókat a gyakorlatban egyáltalán nem használnak. A ragasztás szilárdságát egyébként távolról sem dönti el az adhézió; a geometriának na­gyon is fontos szerepe van. Az azonban az adhézión múlik, hogv valamely anyag alkal­mas-e ragasztónak, vagy nem. Az epoxi gyanta kiváló ragasztóképességét nyilván hidroxil cso­portjainak köszönheti, amelyek erősen adszor- beálódnak a fémek felületét rendszerint borító fémoxidokhoz. A kemiszorpció határozza meg a guminak egves fémekhez és a texlilanyagok- hoz való jó tapadását. Kombinált anyagok A ragasztás határterülete a kettős szerke­zetű anyagok, elsősorban az üvegszál-műanyag kombinációk, amelyekből csónaktestek, autóka­rosszériák, épületelemek és hasonló könnyű, da jó szilárdsági jellemzőket mutató darabok ké­szülnek. A kétféle anyag szerencsés együttdol­gozását Itt is a felületi adhézió határozza meg. Az elmélet ezeknek az anyagoknak a szer­kezeti sajátságaiba és mechanikai tulajdonsá­gaiba ad mélyebb betekintést. Az üvegszál erő- sítésű műgyanta egyik próbája a vízben való főzés, miközben mérik a hajlító szilárdság csök­kenését. Igen kis, csak néhány üvegszálat tar­talmazó mintán mikroszkóppal lehet követni a jelenségeket. Az üvegfelület sziloxános kezelé­sekor megfigyelhető, hogy a víz be tud tola­kodni a sziloxán és a műgyanta közé, de nem a sziloxán és az üveg közé. A kötést tehát azzal lehet javítani, ha a műgyanta és a szilo­xán adhézióját növelik. Ezt sikerült Is elérni azzal, hogy a sziloxánhoz olyan vegyileg aktív csoportokat adagoltak, amelyek az adhéziós munkát a korábbinak több mint tízszeresére növelték. ÖNHIBAKERESŐ BERENDEZÉS Az amerikai Bell laboratórium az egyik kí­sérleti elektronikus távbeszélő központhoz olyan különleges hibakereső eljárást dolgozott ki, amellyel a telefonközpont egyik kritikus berendezése önmaga nyomtatja ki azt, hogy melyik egységében és milyen hiba van. A kí­sérleti telefonközpont részletes vizsgálatai köz­ben egy „szótárat“ dolgozott ki a rendszer legbonyolultabb részére, a 6500 tranzisztorból és 45 500 diódából álló központi vezérlőegység­re. E „szótár“ segítségével az elektronikus kap­csolórendszer folytonos üzemét lehet biztosíta­ni. E rendszer egyébként megszakítás nélkül, napi 24 órán keresztül néhány ezredmásodper- ces kapcsolási idővel dolgozza fel a hívásokat. A teljes megbízhatóság végett minden egyes vezérlőegységhez azonos típusú „meleg“ tarta­lék áll rendelkezésre, amely az első egység hibája esetén automatikusan bekapcsolódik. A hívások közti néhány ezredmásodperces idő fo­lyamán a kifogástalan egység egyszersmind „vizsgálatot hajt végre“ a hibás egységen, meg­állapítja a hibahelyet, és riasztja a karbantartó személyzetet. A hibaellenőrző rendszer az ellenőrzések eredményeit egy géptávíró (telex) berendezésen nyomtatva adja ki. A vonatkozó eredmények alapján a „szótár“, azaz hibakereső kulcs segít­ségével a kicserélendő áramköri egység azon­nal megtalálható. Az elektronikus telefonköz­pont egyébként áramköri kártyákból, nyomta­tott áramkörű megoldással van felépítve. A hibakeresés és a hiba megszüntetése általában nem tart tovább néhány percnél. A hibakereső elektronikus jelkulcs meghatá­rozásához a berendezést tervező mérnök 50 000 szimulált meghibásodás mindegyikével mintegy 900 különféle vizsgálatot, mérést végzett. A rendszer az egyes hibákhoz tartozó jellegzetes mérési eredményeket regisztrálta és ugyancsak kinyomtatta a hibás alkatrészt tartalmazó egy­ség számát. Az ily módon kapott óriási nume­rikus anyagot egy számítógép segítségével, kód­szám szerint osztályozták és egy összesen 1290 oldal terjedelmű négykötetes hibakereső „szó­tárban“ nyomtatták ki. A rendszer bármelyik létfontosságú alkatrész meghibásodása esetén a másodperc milliomod része alatt átkapcsol a tartalék egységre. A hibakereső rendszer kipróbálása során megle­petéssel tapasztalták, hogy a rendszer egy olyan kombinációt is felhasznál, amely erede­tileg nem szerepelt a programban. Ez persze nem annak az eredménye, hogy a hibakereső gép „gondolkodni“ kezdett, hanem — mint a részletesebb utánakeresés közben kiderült —- egy hibás huzalbekötés következtében olyan programkombinációk jöttek létre, amilyenekre az eredeti tervezés során nem gondoltak. Minthogy egy jórészt digitális alapon műkö­dő elektronikus rendszerbe — a számítások módjára — a hibák automatikus meghatározá­sára alkalmas program beépíthető, a bonyolult rendszerek megbízhatóságát (itt a javítási idő­tényező is fontos szerepet játszik) jelentéke­nyen meg lehet növelni. Ez egyébként a kar­bantartási technikában merőben új utakat és lehetőségeket nyit. (dj) 1975 XI. 4. 6 KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Zsiga bácsi jeligére: Néze­tünk szerint az átruházást i\ .!'■ hetően azért engedélyez­ték, mert ön már nem tudta biztosítani a meghagyott föld rendes megművelését. Valószí­nűtlen, hogy a fiára átruhá­zott föld helyett önnek az efsz kényszerbérletében levő földjéből valamit visszaadná­nak. F. L.: Ha a helyi nemzeti bizottság közbenjárása nem segített, a járásbíróságon be­adott keresetben kérheti — ha tényleg kára keletkezik — a beavatkozás és károkozás megszüntetését. Családi házat, nagyobb építményt csak épí­tési engedéllyel lehet építeni, az alapok lerakása már az építkezés megkezdésének szá­mít. A hnb, amelynek van épí­tési osztálya, (ha nem, akkor a jnb), megtilthatja a „feke­te1 építkezés folytatását. A szomszédos épületek közti köznek rendszerint legalább 10 méternek kell lennie, ez csak kivételesen csökkenthető a telek határától 3 méternyi­re, illetve a szomszéd épüle­tétől 6 méternyire. Ha pana- 1 sza eredménytelen maradna, szintén joga volna a járásbí­rósághoz fordulni a beavatko­zás megtiltása, valamint a per befejeztéig ideiglenes tila­lom kibocsátása iránt (pred­bežné opatrenie). Másik ügyük elsősorban köz­ügy, amelyet Önöknek a helyi nemzeti bizottsággal és az eJsz-szel együtt kell megolda­niuk, esetleg a járási nemzeti bizottság vízgazdálkodási osz­tályának közbenjárásával. A felróható mulasztással (gon datlansággal), vagy szándéko­san okezott kárt egy éven be lül lehet perelni a járásbíró­ságon attól az időponttól szá­mítva, amikor káráról és a fe­lelős személyről (üzemről) tu­domást szereztek. Dr. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents