Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-22 / 276. szám, szombat

A SZOCIALISTA MŰVÉSZETI KRITIKA MEGALAPOZÓJA 100 éve született A. V. Lunacsarszkij Anatolij Vasziljevics Lunu- csarszkij, a szoviet irodalom­elmélet és irodalomkritika egyik legelső és legkiválóbb művelője volt. Poltavában szü­letett, radikális gondolkodású orosz hivatalnok fiaként. Kora ifjúságától részt vett a fór radalmi mozgalomban, ailig múlik 17 éves, amikor belép a szociáldemokrata pártba. Ki­jev munkásnegyedében jól is­merik a fiatal gimnazistát, akit a cári hatóságok „veszé­lyes elemnek“ tartanak, és fi­gyelnek. Miután az egyetem kapui sem nyílnak meg előt­te, Svájcba emigrál, egyrészt, bogy tanulhasson, másrészt, hogy megszabaduljon a cári csendőrség zaklatásaitól. Svájcban fontos élményeket szerez. Megismerkedik Pleha- novval és A munka felszaba­dítása — csoport tevékenysé­gével. Csakhamar rádöbben, hogy forradalmár nem ólhst emigrációbm. Ezért hamér és aktív illegális munkát fejt ki Moszkvában. Többször bebör- tönzik és száműzik. 1903-ban csatlakozik Leninhez, majd a forradalmi V per jód (Előre) és a Proletarij (Proletár) mun­katársa és szerkesztőségi tag­ja lesz, Az 1905-ös forradalom ide­jén Pétervárotíl tevékenykedik, szoros kapcsolatot tartva a Novaja Zsizny (Oj Élet) szer­kesztőségévei. Az első forradalom leverése egy időre megfosztja forradal­mi hitétől. Az empiriokriti- cista Alekszandr Bogdanov hatására eltávolodik a marxiz­mustól. Ám Lenin és Gorkij bíráló, majd serkentő szavai hozzásegítik, hogy a „kivéte­les tehetségű természet“ ki­vergődjön az „istenépítő“ rna- chizmus hálójából. 1912-től fogva ismét a forradalmi új ságírók és politikusok között találjuk őt. Lunacsarszkij néhány év múlva fontos szerepet játszik az Októberi Forradalom előké­szítésében és a győzelem ki­vívásában. Nagy érdeme töb­bek között az is, hogy amikor a cári propaganda azt híresz- telte, hogy a bolsevizmus meg­semmisíti a kultúrát, okosan érvelve szembeállította ezek­kel a rágalmakkal! az új, gyö­kereiben népi ihletésű, a ha­ladó hagyományokat magába olvasztó szocialista kultúra reményteljes távlatait. És ezzel megnyerte a szovjet hatalom­nak az értelmiség tekintélyes részét. Az új szovjet állam meg­alakulásától tizenkét éven át Lunacsarszkij népmüvelésügyi népbiztos. E fontos posztra nem volt nála megfelelőbb sze­mély. A szovjet népművelés és a művészet különböző ágainak felvirágzása elválaszthatatlan Lunacsarszkij nevétől, de ő irányította a szovjet iskola el­méleti, módszertani ós szer­vezeti alapjainak kidolgozását is. Anatolij Lunacsarszkij rend kívül vonzó egyéniség volt. Sokoldalú műveltsége hihetet­len energiával párosult. Azon­túl, hogy a Népszövetségben — Litvinovval — kitűnően képviselte a Szovjetunió bé% kepolitikáját, 1929-ben a Köz­ponti Bizottság mellett műkö­dő tudományos bizottság elnö­ke, majd 1933-ban a Szovjet­unió spanyolországi követe volt. Jelentős tudománypoliti­kai ós tudományos tevékeny­séget fejtett ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiájában is. Minit művészetpolitikus és teoretikus számtalan cikk«, tanulmányt, esszét írt, de is­mertek drámái is (Cromwell, Campanella stb.), melyekben az emberiség szabadságáért vívott harcok történetét je­leníti meg. Itt azonban nem hallgathatjuk el, hogy művé- szetpolitikusként nemegyszer tévedett. A forradalom utáni évek bonyolult viszonyai kö­zött ő sem tatlálta meg mindig a megfelelő megoldást, a he­lyes utat. Id20-ban például helytelenül ítélte meg és ér­tékelte a Proletkult tevékeny­ségét, egy ideig rokonszen­vezett az „ultrabaloldali“ mo­dernista művészeti irányza­tokkal, köztük pl, a futuriz- ntussail, melynek ideiglenesen Majakovszkij is a hatása alá került. Lunacsarszkij tévedései természetszerűen megmutat­koztak a forradalom győzel­mét követő esztendők művé­szet- ós irodalompolitikájá­ban, irodalomkritikai gyakor­latában. Hibái azonban mitsem vonnak le egész életműve ér­tékeiből. Lunacsarszki j irodalomel­méleti és irodalomtörténeti kutatásai is alapvető jelentő­ségűek. Ezirányú munkásságá­nak középpontjában a „mű­vészet és a forradalom“, „mű­vészet és proletariátus“, mű­vészet ós értelmiség“, „mű­vészet ós pártosság“, „művé­szet és szovjet állam“ fontos kérdése áll. Számos értekezé­sében az új szocialista művé­szetnek a művészeti örökség­hez és a modern poiLgári mű­vészetekhez való viszonyát elemzi, pártirányításról beszél­ve kifejti, hogy az éppoly fon­tos a művészetben, mint a társadalmi tevékenység egyéb területein, ám ugyanakkor el­utasítja a művészet pártirányí­tásának vulgarizálását. A marxista művészeti kriti­ka szerepéről Így vall: „A marxista kritikus nem irodal­mi asztronómus, aki a leyna- gy óbbtól a legkisebb égiteste­kig mindegyik változatlan mozgástörvényeit magyarázza. Ö harcos is, építő is... A proletár osztály nem engedhe­ti meg, hogy az irodalom úgy nőjön, akár a gomba az er­dőben.'* Véleménye szerint a művészeti jelentéseket szocia- lógiai szempontból, „a pnole- táreszmóny nézőpontjáról kell megközelíteni.“ A művészetet sohasem tekinti osztályfelet- tinek: „A művészet, különö­sen a szépirodalom az osz­tályharc óriási porondja; író viaskodik író ellen, író harcol írótársá*rt és a közösségért. Kritikus küzd kritikussal, har­colnak az íróra kifejtendő ha­tásért és a közösségre gya- korlandó hatásért.“ Ám művé­szetfelfogása sohasem volt leegyszerűsített. Azt tartotta — amint egyik mélitatója, Lengyel Béla írta róla —: „... a művészeti kritikának egyáltalán nem az a feladata, hogy mindent elvessen, ami kívül esik a kommunizmusnak mint társadalmi mozgalomnak a határain, ennélfogva mi sem állott tőle távolabb, mint hogy lebecsülje a „nem kommunis­ta“ művészetet. Számba vet­te, értéküknek megfelelően, a múlt klasszikusait és a XX. századi polgári társadalom ki­magasló íróit, de harcolt a modern polgári ideológia bom­lasztó hatását tükröző min­denfajta irodalmi törekvés el­len. (...) Esztétikailag fogé­kony szelleme gyönyörködni tudott az igazi művészet min­den megnyilvánulásában.“ Lu­nacsarszkij írásaiban elszór­tan bár, de jól felismerhetően megtalálhatók a marxista kri­tika elméleti rendszerének alapjai. Híres, felejthetetlen tanul­mányai: Herzen és a négy venes évek emberei, A sok­szólamú Dosztojevszkij, Biok és a forradalom, Szamgin (Gorkij nagy regényéről). Az újító Majakovszkij, Petőfi Sán­dor stb. Figyelemre méltó, hogy Lu­nacsarszkij az iroda lom kriti­kát a tudományos elemzés ós a művészi tevékenység sajá­tos összefonódásának, tehát egyfajta műalkotásnak tar­totta. Tanulmányai, kritikái — melyek Belinszkij, Csernyi- sevszkij szenvedélyével és Herzen alaposságával íródtak — kitűnő példái annak, ho­gyan kell helyesen megítélni, értékelni és elemezni egy-egy írót, életművet, számba véve az alkotó egyéniség ellent­mondásait is. KÜVESDI JÁNOS Az ostravai Klement Gottwald Űj Kohómu negyedik számú rész­legének a XV. kongresszus és a Vili. szakszervezeti kongresszus nevet viselő ifjúsági munkaközössége az első olyan munkacso- portok közé tartozik, amelyek választ adtak az Ostrava Bánya~ üzemben dolgozó Lumir Sakmar brigádjának felhívására. Mind a négy műszak fiataljai — František lidek vezetésével, — na­ponta 9—10 öntést végeznek, ami lehetővé teszi, hogy 5000 tonna nyersvassal teljesítsék túl az idei tervet. Felvételünkön František Žídek (fejvédősisakban) a C műszak tagjaival beszélget. (Felvétel CSTK V. SvorCík) A BARÁTSÁG JEGYÉBEN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójának járási és körzeti ünnepségeivel a Rimavská Sobota-i (rimaszom­bati) járásban is megkezdődött a Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Hónapja. A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség életé­ben az év utolsó két hónapja már hagyományosan a sokszínű politikai és kulturális rendezvé­nyek időszaka. Az idén sincs ez másként, hiszen egy történelmi időszak jubileumi esztendejét zárjuk. Harminc év telt el ha­zánknak a Szovjetunió által tör­tént felszabadítása óta. A ba­rátsági hónap kitűnő alkalom arra, hogy a művelődés, a kul­túra, a sport és a szemléltető agitáció legkülönbözőbb formái­val demonstráljuk városainkban és falvainkban egyaránt a Szov­jetunióhoz fűződő elválasztha­tatlan barátságunkat. Az idei barátsági hónap esz­mei vezérfonala azokból az is­meretterjesztő és kultúrpolitikai akciókból következik, amelye­ket a CSSZBSZ JB és a járás többi tömegszervezetei bonyolí­tanak le. A járás iskoláiban, üzemeiben, a városok és falvak agitációs központjaiban, vala­mint a CSSZBSZ alapszerveze­teiben több mint 1300 tudomá­nyos előadás hangzik el. A Szo­cialista Akadémia közreműkö­désével elhangzó előadások felölelik a szovjet nép sikereit a békés építőmunka szakaszán, az országaink közötti barátsági szerződés jelentőségét, a Szov­jetunió békepolitikáját és a szocialista országok gazdasági integrációjának jelentőségét. Fontos' szerepet kap a szem­léltető agitáció, ’ ennek ismert formái, a faliújságok, kiskiállí- tások, melyek egyebek között V. I. Lenin munkásságát mutat­ják be, foglalkoznak a Nagy Honvédő Háborúval, a hősi vá­rosokkal, a szovjet ipar, mező- gazdaság, egészségügy, sport és kultúra sikereivel, s bemutatják a szovjet dolgozók életét, a hétköznapok hőseit. Rimaszombatban november hónap során szovjet filmhétre kerül sor, melynek keretében a legjobb szovjet és nemzetiségi filmalkotásokkal ismerkedhet­nek meg a nézők ezrei. A já­rásban 18 szovjet filmbarát kör működik, melyek olyan világsi­kerű filmalkotásokat vetítenek, mint a Ballada a katonáról, Blokád, A hazáért harcoltak stb Kulturális téren is pezsgő lesz az év utolsó két hónapjá­nak programja. Megrendezik a Puskin emlékverseny néven is­mert szovjet lírai és prózai elő­adóversenyt, a Barátság meló­diái című dalversenyt, továbbá lebonyolítják a képzőművészeti kötök és színjátszó csoportok versenyét. Nagy szerepet kap a szovjet könyv is a barátság hónapjá­ban. A járás iskoláiban és könyvtáraiban számos könyvvi­tát rendeznek majd olyan ki­váló művekről, mint Az acélt megedzik, Háború és béke, Egy éjszaka és A tankok támadnak. A rendezvények sorából ez­úttal sem hiányoznak majd a személyes találkozók, melyeken a két testvérnép fiataljai, a SZISZ tagjai és a komszomolis- ták ismerkednek meg egymás életével, munkájával. HACSI ATTILA MÉLTÓ MÓDON A csehszlovák—szovjet ba­rátsági hónap kapcsán meglá­togattam az egyik üzem, a ko­máromi AGROSTROJ mellett mű­ködő szovjetbarát szervezet el­nökét, hogy. a szervezet min­dennapi életéről és a barátsá­gi hónapra tervezett akciók fe­lől érdeklődjem. Ľudovít Hege­dűs mérnök, az üzem termelési igazgatóhelyettese, a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke szí­vesen tájékoztatott. Szerveze­tüknek jelenleg 150 tagja van, hetvenet a tavalyi barátsági hó­nap óta szerveztek be, s az idén újabb 30 tag beszervezését tűz­ték ki maguk elé feladatul. A szervezet tagjai egy faliújságot gondoznak az üzem irodaházá­nak előcsarnokában, amely áz egész óv folyamán tájékoztat­ja az érdeklődőket hazánk és a szovjet nép életében történő aktuális eseményekről. Minden évben Szovjetunióbeli kirándu­láson vesz részt a szervezet né­hány tagja, s az idén mindnyá­jan meglátogatták a komáromi szovjet katonáknál a „Harci ha­gyományok szobájá“-t. Elmond­ta továbbá, hogy az üzem ba­ráti kapcsolatot tart fenn a BAKU nevű szovjet hajó le­génységével. Amikor a hajó Ko­máromban állomásozik, kölcsö­nösen meglátogatják egymás munkahelyét, elbeszélgetnek az éppen Időszerű problémákról, és volt már úgy is, hogy ami­kor az üzemben „szorított a ci­pő“ á tervteljesítés körül, a ha­jó legénysége készségesen se­gített a feladatok megoldásá­ban. Örömmel újságolta, hogy a legutóbbi találkozásnál ez a kapcsolat még szorosabbra fű­ződött, mert az üzem egyik szo­cialista brigádja, a Győri Béla vezette 24 tagú „CSSZBSZ Szo­cialista Brigád“ és a hajó le­génységének „Kommunista Bri­gád“ címért versenyző csoport­ja elhatározta, hogy ezentúl fi­gyelemmel kísérik egymás ered­ményeit a munkaversenyben. A Győri Béla vezette brigádról el­mondta még, hogy mind a hu­szonnégyen tagjai a szovjetba­rátok szervezetének, és az üzem egyik legjobb mesterének, Koczkás Tibornak az irányítása mellett dolgoznak. Később He­gedűs elvtárs egy szeptember 18-án keltezésű szocialista fel­ajánlást tett elém. Ebből meg­tudtam, hogy az üzem 255 dol­gozója a CSKP KB júliusi fel­hívásra válaszolva vállalta, hogy a befejezéséhez közeledő ötéves tervben megszabott fel­adatokat a NOSZF 58. évfordu­lója és a barátsági hónap tisz­teletére november 7-ig teljesí­ti, s az év vétgéig még 16 mil­lió korona értékű árut termel. Ez egymilliós túlteljesítést je­lent. Méltóbb és ünnepélyesebb megnyitója talán nem is lehet­ne a barátsági hónapnak. NÉMETH GYULA ■ A Dunaszerdahelyi Mezőgazda- sági Műszaki Középiskola tangaz­dasága felvételre keres: — fejőket. Korszerű lakás biztosítva, a felté­tetek előnyösek. A jelentkezők az alábbi címre írjanak: Riaditeístvo SPTS, Dunajská Streda. ÚF-171 ■ MAGYAR KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT felvételre keres ma­gyarul Is jól tudó alkalmazottalkat prágai munkahelyre, adminisztrá­tori és diszpécseri munkakörbe, leiige: PERSPEKTÍVA. ÜF-172 ADÁSVÉTEL ■ Eladó — azonnal beköltözhető — ötszobás családi ház — kerttel. F i f a k o v o, Obranca mleru 11. Ű-1250 H Eladó — Octávtára — 4 téli abroncs, teljes jobb ajtó és sok apróság — olcsó áron. Érdeklődni szombaton és vasárnap lehet. Pol­gár Benjámin, Vlőany 931, okres Galanta. ' 0-1253 B Eladó új, családi házról szár­mazó teljes fedélszék fedőcserép­pel. Méret 11X13. Cím a hirdető- irodában. Ű-1254 ■ Eladó nagyon jó állapotban le­vő Slmca 1301 speciál. Gyártási év 1971 — 50 000 kilométerrel. Dr. Anton Hornstein, Calovo 1184, ok- nes Dunajská Streda. 0-1255 LttuJU ■ 40/174 elvált, jó állásban levő, berendezett lakással rendelkező férfi ezúton szeretne megismer­kedni Ikomoly, szeretetreméltó leánnyal, elvált vagy özvegyasz- szonmyal — 40 éves korig — há­zasság céljából. Gyermek nem akadály, jelige: Kölcsönös megér­tés. 0-1248 ■ jó kézbe ajándékba adok két kokker-spániel kutyát. A hím zsemlesárga, a CAC és a CACIB verseny győztese, vizsgázott te- nyészeb. A szuka vörösbarna, Ang­liából importált, kitűnően vizsgá­zott tenyészeb. Jelige: Tenyészál- lomás. 0-1249 ■ Gyakran utazó két fiatal ma­gyar újságíró albérleti szobát ke­res — sürgősen. Telefon Bratisla­va: 472-41 — 34. Ú-1251 KÖSZÖNTŐ' ■ Bénik Apollóniának, § a f á r 1 k o v o, 89. születésnapja al­kalmából sok szerencsét és hosz- szú életet kívánnak unokái: Má­ria és Bandi. 0-1184 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét rokonaink­nak, körzeti orvosunknak, az is­merősöknek és mindazoknak, akik drága halottunkat, S z a 1 a I Ernőt, hosszan tartó, súlyos betegsége idején meglátogatták és 1975. no­vember 11-én elkísértélk utolsó út­jára a nyárasdl temetőbe, s koszo­rúikkal, virágaikkal, részvétnyil­vánításukkal Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-1252 H Megtört, fájó szívvel és mély fájdalommal mondunk köszönetét mindazon kedves rokonoknak, ba­rátoknak, munkatársaknak, köz­életi funkcionáriusoknak, a falu lakosainak, akik kedves halottun­kat, B a r t a I Gyulát, az 51 éves korában elhunyt sze­retett férjet, édesapát, testvért, elvhű kommunistát, társadalmi és gazdasági funkcionáriust 1975. no­vember 12-én elkísérték utolsó út­jára a Dőlné Semerovce-i (alsó- szemerédl) temetőbe, és koszo­rúikkal, virágadományaikkal eny­hítették a hozzátartozók fájdal­mát. A gyászoló család iköszönl a Dől­né Semerovce-i Helyi Nemzeti Bi­zottság tagjainak, a polgárt bizott­ságinak, a pártszervezet tagjainak, a helyi tanítóknak, az alapiskola pionírjainak, a levicei (lévai) ke­reskedelmi iskola tanulóinak, hogy részvételükkel, szívhez szóló verseikkel, meleghangú búcsúbe­szédeikkel könnyebbé tettélk a bú­csúzás nehéz pillanatait. 0-1243 ■ Ezúton köszönjük kedves roko­nainknak, ló barátainknak, a he­lyi pártszervezetnek, hogy 1975. november 13-án elkísérték utolsó útjára a drága jó férjet, édesapát és nagyapát, Rácz Andrást, és virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Gyászoló család Ü-1247 1D75. XI. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents