Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-22 / 276. szám, szombat
Polgárháborús idők a Közel-Kelet Svájcában Jt prilis óta tartós nyugtalanság földje a tiz és fél ezer jTa négyzetkilométer területű, és mintegy két és fél millió lakosú Libanon, vagy régi jelzőjével: a Közel Kelet Svájca. Fegyveres csoportok, gerillák, magánhadseregek stb. állnak szemben egymással és pusztítják nemcsak egymást, hanem a libanoni városok gyanútlan járókelőit, turistákat és mindenkit, akinek nem fehér a bőre, tehát nem európai. A több mint fél éve tartó testvérharc eddig semmilyen változást nem hozott az ország életében és a társadalomban felmerült ellentétek megoldásának ez a formája esztelen — ezt minden józanul gondolkodó libanoni és nem libanoni is elismeri. ÚJ szó 1975. XI. 22. Hol a megoldás kulcsa? — ezt keresik ma sokan a libanoni társadalomban, az arab világban és kívüle is. A fegyveres viszály áprilisban megbuktatta a libanoni kormányt, de az átmeneti jellegű Rifai-kor- mány sem volt hosszú életű. A Rifait felváltó Rasid Karami jelenlegi miniszterelnök ugyanolyan kilátástalan helyzet előtt áll, mint elődei. Váltakozva következik tűzszünet és a harcok kiújulása. 0 KÉT VILÁG KAPUJÁBAN Libanon jelenét, a jelenlegi rendellenes helyzet gyökereit visszapillantással lehet megérteni. Libanon két világ találkozásánál terült el. Hódító hadjáratok útvonalai kereszteződtek itt, s mindez rányomta bélyegét a lakosság életére. így vált Libanon rendhagyó arab országgá, rendhagyóvá abban az értelemben, hogy lakossága nem egyértelműen mohamedán, hanem különösen a múltban zömében keresztény volt. A mohamedánizmust terjesztő török hódítások idején a hegyekbe szorult és magát elbarikádozó keresztény lakosság sikeresen ellenállt a támadásoknak, majd más történelmi idők bekövetkeztével lejött a hegyekből és uralkodó osztályként rendezkedett be Libanonban. Ezek zömükben a maroniták. A legtekintélyesebb felekezeti csoport. Libanon azonban felekezeti szempontból sokkal bonyolulabb képet mutat és ez azért lényeges, mert társadalmi rendszere irányításának meghatározó alapja a konfesszionalizmus, amely mindmáig merev, visszahúzó erőként hat. Érdekesség és szemléltetés kedvéért megemlíthetjük, hogy a 655 ezer maronita katolikus mellett még 145 ezer görög katolikus, 18 ezer örmény katolikus, 14 ezer szír katolikus, 10 ezer római katolikus, ötezer khaldeus katolikus van, akik mind a római pápa fennhatósága alá tartoznak és csak szertartásaikban különböznek egymástól, a keresztényeket továbbá 175 ezer görögkeleti, 110 örmény gregoriánus a 15 ezer szír görögkeleti, ezer khaldeus nesztoriánusi görögkeleti képviseli. A nem keresztény tábor 420 ezer szunnita, . 395 ezer síita és 120 ezer drúz mohamedánból áll. Tarka felekezeti kép, mely azt bizonyítja, hogy a történelem folyamán különféle politikai, vallási és kulturális áramlatok találkoztak itt, amelyeknek egyik vetülete az itteni vallások liturgiái tarkasága, ám a gyakorlati életben ennek sokkal komolyabb szerepe van. Egy 1932. évi felmérés adatai alapján hivatalosan rögzített, a keresztények javára szóló 6:5 képviseleti arány alapján törvény határozza meg, hogy az állam elnöke csak maronita vallású lehet, a miniszterelnök viszont szunnita mohamedán vallású (a síitákat és drúzok.it mohamedán szektákként. s nem felekezetekként kezelik 1. Ugyanígy a parlament elnöke siftn mohamedán, a mi- nis7tP’'p’nf5k-helyettes görögkeleti, a nnr’ament alelnöke görög katolikus. Századunkban nevetséges az Ilyen megosztás, de ez a rideg valóság Libanon politikai életében, melvre tragikusan hatott ki. 9 VÁLTOZÁSOK IDEJE A konfesszionalizmus nyomasztó hatását már régóta érzi a libanoni társadalom. Ugyanis a belőle előnyt élvező maroniták elsősorban a jómódú és Párizs felé kacsingató, francia kulturális befolyás alatt álló osztályok kiváltságos uralmát képviselték. A konfesszionalizmusra épülő erőviszonyok az idők folyamán azonban megváltoztak, így az 1932. évi rendelkezés elavult. A múltban elsősorban jobboldali kísérletek történtek az 1932-es arány megváltoztatására, amikor Chamoun jobboldali beállítottságú elnök másodszor is jelöltetni akarta magát és belviszály, polgárháború robbant ki, majd 12 évvel ezelőtt is amerikai tengerész- gyalogságot hívtak be a belvi- szály megakadályozására. A képviseleti arány idővel azért is elavult, mert a mohamedán lakosság szaporábbnak bizonyult, továbbá mintegy 150 ezer palesztinai menekült telepedett le Libanon déli részében, zömében a mohamedánok számát szaporítva. Libanon bajai azonban csak látszólag kereskendők vallási kérdésekben. Elsősorban gazdasági gyökerei vannak: a lakosság jómódú 5 százaléka a nemzeti jövedelem felét élvezi, míg a másik felén a többi rétegnek kell osztozkodnia. Természetesen mohamedán vagyonosok is vannak, akik a maronita gazdagok nyugati beállítottságával szemben éppen az arab mozgalmakhoz csatlakozásukkal tüntetnek! Korántsem csak a haladó mozgalmakat karolják fel. Kétségtelenül hatott ebben az irányban a pa- lesztinaiak jelenléte. Ennek viszont nemzetközi összefüggései vannak. O A PALESZTIN KÉRDÉS Izrael figyelme a dél-libanoni Fatah-föld kialakulása után ráirányult Libanonra és a semleges arab ország szuverenitását megsértve repülő- és gerillatámadásokat hajtanak végre ellene. A keresztény jobboldal ebben ürügyet lát a palesztin ellenállási harcosok sürgetett felszámolására, mint az annak idején Jordániában történt, holott tudvalevő, hogy az Arafat parancsnoksága alatt álló Palesztina! Felszabadítási Front erői mindenkor megőrizték semlegességüket és sohasem avatkoztak Libanon belügyeibe. Libanonban pillanatnyilag a Gemayel fél falangista párt és a Chamo pun vezette Nemzeti Liberális Párt képviseli a ma-, ronita jobboldalt, vele szemben áll a grúz Kamal Dzsumblat Szocialista Progresszív Pártja, amelyet a kommunisták is támogatnak, vele tartanak a síita imán, a nasszeristák, és a baath- ista csoportok fegyveres csoportjai is. *• A kommunisták és velük együtt a haladó erők álláspontja az, hogy hatálytalanítani kell a felekezeti szempontokat követő képviseleti rendszert, ennek alapján kell választásokat tartani és mélyen- szántó reformokat végrehajtani a politikai és társadalmi életben. Gazdasági téren a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztását tűzik ki célul. Nehéz év vár Libanonra, mert rövidesen esedékes az elnökválasztás s ezzel kapcsolatban a belviszály élesedése várható. A palesztin kérdéssel foglalkozó közel-keleti értekezlet küszöbén az izraeli reakciós erők aktivizálódása és a háború veszélye sem zárható ki. Ezt a veszélyt felismerve kapcsolódott be a békeközvetítésbe a francia kormány, melyet a helyzsínen Couve de Murville volt külügyminiszter képvisel. Párizs számára persze nemcsak a béke fenntartása, és egykori gyarmatán a belviszályok elsimítása a fontos, hanem a közel-keleti kérdés békés rendezése mellett a francia befolyást is meg akarja őrizni. ENSZ-HATÁROZAT CIPRUS SZUVERENITÁSÁRÓL ÉS FÜGGETLENSÉGÉRŐL NÉHÁNY »kV m ■■0W5SOR BÁN New York — Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön 117:1 arányban, 9 tartózkodással határozatot fogadott el a ciprusi kérdés ügyében. A hét ország (Algéria, Argentína, Guayana, India, Jugoszlávia, Kenya és Mali) által előterjesztett és Törökország ellenszavazatával elfogadott javaslat megerősíti, hogy folytatni kell az ENSZ közgyűlés múlt évi, Ciprussal kapcsolatban hozott határozatának végrehajtását célzó erőfeszítéseket. Ismételten felszólít minden államot, hogy tartsák tiszteletben a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, területi integritását és el nem kötelezettségét, s tartózkodjanak az ezek ellen irányuló minden lépéstől. A határozat követeli, hogy haladéktulunul vonják ki a sziget területéről az ott állomásozó összes külföldi katonai egységet. Az ENSZ közgyűlés az összes érdekelt felet felszólította, hogy sürgősen tegyék lehetővé a menekültek hazatérését. Felszólította a sziget két közösségének képviselőit, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közreműködésével folytassák megbeszéléseiket. Felkérte a világ- szervezet főtitkárát, hogy a határozat végrehajtásáról legkésőbb 1976. március 31-ig számoljon be az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A határozatot a szavazástól tartózkodó Egyesült Államokat kivéve, a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja megszavazta. — Az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságában több mint 100 állam képviselőinek részvételével befejeződéséhez közeledik a leszerelés és a fegyverkezési hajsza korlátozása problémáival kapcsolatos vita. Afganisztán képviselője teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió új kezdeményezé sét a tömegpusztító fegyverek újabb fajtái és rendszerei ki fejlesztésének és előállításának betiltásáról. Svédország képviselője hang súlyozta, hogy a folytatódó fegyverkezési hajsza sérti a né pék gazdasági és társadalmi fejlődésének érdekeit. Lesnyid Brezsnyev üzenete a békemozgalmak értekezletének résztvevőihez Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözletét küldött a Béke-világta- nács nemzeti bizottságai lenin- grádi értekezlete résztvevőinek. Brezsnyev eredményes munkát kívánt a Béke-világtanács- nak, valamint a nemzeti békemozgalomnak és szervezeteknek a széles demokratikus néptömegek mozgósításához a békéért, függetlenségért, barátságért és a népek közötti együttműködésért folytatott küzdelmükben. Brezsnyev üdvözletében hangsúlyozta: „Ezt a konferenciát olyan időszakban. tartják, amelyben az enyhülés útján biztató jelek mutatkoznak. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres eredményei növelik a békeszerető erők aktivitását, amely arra irányul, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között véglegesen megszilárdítsák a békés egymás mellett élés feltételeit, az enyhülési folyamat a világ más területeire is átterjedjen, és haladást érjenek el a fegyverkezési verseny megszüntetése, a leszerelés terén“. „T örvényszerű, hogy éppen most, amikor a gyarmatosító és fajüldöző rendszerek utolsó pil lérei is összeomlanak, a népek további sikereket érnek el nemzeti függetlenségük megvalósításáért, valamint az érdekeik védelméért folytatott küzdelmükben“. — húzta alá az SZKP KB főtitkára. A béke megszilárdításáért és a népek közötti barátság elmélyítéséért, a békeszerető erők együttműködéséért kifejtett tevékenysége elsimeréséül, a népek barátsága szovjet érdemrenddel tüntették ki Romesh Chandrát, a Békevilágtanács főtitkárát, a szervezet fennállása 25. évfordulója alkalmából. A világtanács létrehozásának kezdetétől Romesh Chandra aktív tevékenységet folytat. A szervezet főtitkáraként nagy szerepe volt a különböző fontos nemzetközi fórumok létrehozásában. Romesh Chandrát korábban „Népek közötti béke erősítésé- séért“ nemzetközi Lenin-béke díjjal tüntették ki. LEONE olasz köztársasági el' nők, aki a Legfelsőbb Tanács vendégekéit a Szovjetunióban tartózkodik, tegnap megkezdte országjáró körútját, amelynek során a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába érkezett. Innen Leningrádba, majd Grúziába utazik. SAIGONBAN folytatódott a Vietnam egyesítéséről tárgyaló bizottság munkája. Eigy tegnap kiadott közlemény szerint a résztvevők megállapodtak az ország egyesítésének alapél veiről. KISSINGER amerikai külügy- miniszter a szenátusban kijelentette, hogy folytatódnak u diplomáciai erőfeszítések egy szíriai—izraeli csapatszétválasztási egyezmény megkötéséről. KURT WALDHEIM ENSZ-főtit- kár elindult közel-keleti kőrútjára, amelynek első állomása Damaszkusz. Innen Libanonba, Jordániába, Izraelbe és Egyiptomba utazik. AZ AMERIKAI SAJTÓ bírálja a kormány politikáját, amely Helsinki szellemének megtagadásával akadályokat gördít az Egyesült Államokba beutazni kívánó chilei hazafiak útjába. KURT WALDHEIM, ENSZfő- titkár újabb jelentést tett közzé a Spanyol-Sahara kérdéséről, amelyben nyomatékosan rámutat, hogy az érdekelt felek egyelőre homlokegyenesen ellenkező álláspontot képviselnek a terület jövőjét illetően. ANGOLÁBAN ismét feszült helyzet alakult ki, miután növekszik a külföldi imperialista erők beavatkozása a fiatal független afrikai állam belügyeibe. RONALD REAGAN kaliforniai kormányzó ellen, miután közölte, hogy pályázik az elnöki tisztségre, egy ismeretlen fiatal merényletet kísérelt meg. HIROHITO japán császár amerikai körútja során megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A japán uralkodó rövidesen visszatér hazájába. A PEGINGBEN tartózkodó Sauvagnargues francia külügyminiszter kijelentette: szeretné, ha a kínai—francia gazdasági kapcsolatokon kívül a politikai kapcsolatok elmélyítése is tovább növekedne. NEGYEDSZÁZAD A BÉKE VÉDELMÉBEN |J uszonöt évvel ezelőtt, ** 1950. november 22-én a varsói második béke-világkongresszus kétezer küldötte elhatározta a Béke-világtanács életre hívását. E hatalmas szervezet, amely ma a világ 125 országának békevédőit tömöríti soraiban, negyedszázados története folyamán számos esetben mozgósította a haladó erőket a béke, a szabadság és a demokrácia védelmére, a fasizmus, az újgyarmatosítás és a háború ellen, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatására, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítése érdekében. A béke hívei II. világkongresszusának közvetlen előzménye a párizsi első béketanácskozás volt. Mivel azonban a francia hatóságok megakadályozták a küldöttek egy részének a beutazását az országba, párhuzamos béke-kongresszust kellett tartani Prágában. A Bé- ke-világtanács megvalasztása meghatározó jelentőségű volt a nemzetközi béke mozgalom fej* lődósében. Már az 1951 februárjában megtartott berlini ülésen a Béke-világtanács felhívással fordult az öt nagyhatalomhoz, kössenek egymás között olyan békeszerződést, amelyhez a többi állam is csatlakozhatna. Hosszú út vezetett a Béke világtanács megalakításától a jelenlegi összehasonlíthatatlanul szélesebb ós sokrétűbb békemozgalom kibontakozásáig. Az eltelt huszonöt év alatt mély* reható változások mentek végbe a világban, a nemzetközi erőviszonyokban, az 1950-es éveik hidegháborús, feszültségektől terhes légkörét a szocialista országok következetes béketörekvései érdeméből az enyhülés légköre váltotta fel. Az 1973 októberében Moszkvában megtartott béke-világkongresszus már résztvevőinek számát és képviseletét tekintve a világ népei első közgyűlésének nevét érdemelte ki, A moszkvai világkongresszuson elfogadott akciópórogram teljes mértékben tükrözte és igazolta azt a tényt, hogy az emberiség fennmaradásáért és szabad jövőjéért folyó harc adja a békemozgalom tartalmát, s hogy mindez elválaszthatatlan a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésétől. A békeszerető erők követelték az államok békés egymás mellett élésének biztosítását, függetlenül társadalmi rendszerünktől, kollektív biztonsági rendszerek létrehozását Európában és Ázsiában, a fegyverkezési hajsza határozott megfékezését és a javaknak az ember érdekében való felhasználását. Megfogalmazta a résztvevők — a világ 143 országa 3300 küldöttjének azt az álláspontját, hogy a politikai enyhülést a katonai enyülésnek kell követnie, s mivel b kettő szorosan összefügg egymással: kiállt a hatékony leszerelési intézkedések mellett is, és mozgalmakat kezdeményezett azok eltérésére. A moszkvai bélke-világkongresszus új távlatokat nyitott meg a békemozgalom számára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése a nemzetközi békeerők győzelme is, hiszen a moszkvait világkongresszust követően páratlan mértékben aktivizálód- taik ezek az erők. A békeerők törekvéseinek, elhatározásaik er edm ón y ességének mind em nél világosabb igazolása Helsinki volt, amely nemcsak kontinensünk viszonylatában, hanem világméretekben is segíti a népeket összekötő szálak erősítését, s így az egyetemes béke megőrzését és megszilárdítását, azt a célt amiért immár negyedszázada küzdenek a világ haladó erői. Helsinki után most új, igen jelentős feladatok várnak a nemzetközi békemozgalomra. Mindenekelőtt az a feladat, hogy a kormányokat a nemzeti békemozgalmak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elhatározott elvek megvalósítására sürgessék, s a népek egységes akaratát állítsák szembe a haladás útjában álló erőkkel. A békemozgaloin. nem kevésbé jelentős feladata most olyan nemzetközi légkör kialakításának az elősegítése, amelyben sikeresen megoldhatóvá válik a világ egyik legégetőbb kérése, a fegyverkezés korlátozása, a Szovjetunió által javasolt leszerelési világ- értekezlet mielőbbi megtartása, hogy a politikai enyhülést kiegészíts© a katonai enyhülés is. PROTICS JOLÁN Hétvégi hírmagyarázatunk