Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-20 / 274. szám, csütörtök

SCHÖLA NOVA 75

Xorszerü oktatási segédeszközök nemzetközi bemutatója

Rendkívül érdekes és hasznos nemzetközi kiállítást rendeztek az elmúlt napokban Brnóban, a nemzetközi vásárok „D°- pavilonjában. A november 13-tól 19-ig tartott kiállítás látogatói megtekintették a szocialista országok iskoláiban használt segédeszközöket, továbbá Nagy Britannia, Svédország, és az NSZK némely iskolai segédeszközöket gyártó üzemének termékeit. A szocialista országok hasonló nemzetközi kiállítási először két évvel ezelőtt Moszkvában rendeztek, s elhatározták, hogy ezután minden második évben megtartják a korszerű tanítási segédeszközök szemléjét.

Keddig tan a lelkesedés?

tJJ MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN

Az idei kiállításnak azon túlmenően, hogy a szakemberek számára hasznosnak bizonyult, igen nagy politikai jelentősége is volt, és a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulója ünnepségeinek részét képezte. Bemutatta, hogy a szocialista országok az oktatás fejlődése terén is kimagasló eredményeket érnek el, s ebben a korszerű segédeszközök alkalmazása is szerepet játszik.

A SCHOLA NOVA 75 rendezvényen a szocialista országok j.tató filmjeinek vetítésére is sor került. A két évvel ezelőtti, moszkvai kiállításon filmeket még nem vetítettek. A brnói kiálításon egyebek közt a helyes közlekedést bemutató, természetrajz* és vegytanórákon alkalmazható filmeket vetítettek.

A kiállítás elsősorban a pedagógusok és az oktatásügyi dolgozók számára volt hasznos. örvendetes, hogy az egész országból szervezetten érkeztek a pedagógusok a kiállításra. November 14-én, pénteken például a nyugat-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerület pedagógusai tekintették meg a szocialista országok világszínvonalon álló iskolai segédeszközeit. A kora délelőtti órákban, sajnos, olyan sok volt a látogató a „D“-pavilonban, hogy ez nehezítette a nyugodt szemlélődést. Igaz, a gazdag és érdekes látnivaló mindezt kárpótolta.

Már a bejáratnál megakadt az emberek tekintete a színes gyermekrajzokon, melyek hazánk felszabadulását, gyermekeink örömteli életét ábrázolták. A hatalmas csarnokban előbb az iskoláskor előtti gyerekek játékait, bölcsődei és óvodai tárgyakat láthattunk. Ezek közül főleg a legegyszerűbbek tetszettek: rongyból készült „sapkácskák“, melyek macskát, nagy tarajú kakast, tapsifülest ábrázoltak. Ezekkel a gyerekek úgy játszanak, hogy a fülükre húzzák a „sapkács- kákat“. Megkapónak találtuk a kis közlekedési táblákat és a lábbal 'hajtható autókat is, melyek arra valók, hogy a gyerekek már iskoláskor előtt játszva elsajátítsák a közlekedés legfontosabb szabályait. Kissé odébb az autóiskolákban és az Ipariskolákban használt „pró- bakocslt“ veszik körül a látogatók. A kocsi tanuló — vezetője előtti vászonra mozgó tájat vetítenek, s ez olyan benyomást kelt, mintha valóban száguldana vele az autó... Az emeletre érve legelőbb bolgár barátaink rendkívül egyszerű szemléltető eszközeit pillantjuk meg: galambok, halak, emberi fogak modelljét és fizikai szemléltető eszközöket. Ugyancsak az emeleten láthattuk a szokatlan érdeklődést kiváltó magyar anyagot: kisiskolások játékait, az írás és olvasás tanításakor használt segédeszközöket. A szovjet részlegben többek közt egy 30 tantermes iskola makettjét, gyümölcs- és gombamodelleket, korszerű audiovizuális segédeszközöket láthattunk. Igen tetszettek speciális tantermeik is. Audiovizuális segédeszközt sokat láthattunk a kiállításon. A filmvetítők mellett a tévé sem hiányzott. A magnetofonokról nem is beszélve. Vonzó látvány volt az a kirakat is, melyben a nálunk használt írószereket, ceruzákat, tollakat, festékeket, vonalzókat, logarléceket állították ki.

— Mindez nálunk is kapható

— mondja az egyik látogató.

— Már amelyik kapható — Jegyzi meg a társa.

Mivel a kiállításon főleg avatott látogatók vettek részt, sok érdemes megjegyzést hallhattunk.

Sebők Gáspár és Sebők Gár- párné a nitrai járásból érkezett a kiállításra. Megkértük őket, mondják el véleményüket a segédeszközökről, illetve észrevételeiket a kiállításról.

— Kalásziban tanítunk — mondta Sebők Gáspár. — A mi iskolánk bőven el van látva szemléltető eszközökkel. Vari pl. filmvetítőgépünk, MEOTAR írásvetítőnk és diavetítőnk. A régi és a legújabb szemléltető eszközöket egyaránt használjuk. Képvetítővel szemléltettem a természetrajzórán a vérkeringést. Biológia és mezőgazdasági nevelés szakos tanító vagyok, s a hatodik-kilencedik évfolyamban tanítok. Ezenkívül polgári nevelést is tanítok. Ezen az órán a filmvetítésnek veszem nagy hasznát. Például a

fasizmus barbárságait egy kétrészes oktató film segítségével szemléltettem. Jó lenne, ha minden témára lenne ilyen film. Fontosnak tartom, hogy a tanító saját maga is gyártson szemléltető eszközöket. Én egyebek közt madarakat preparálok. A kiállítás nagyon tetszett.

Sebők Ilona matematikát és rajzot tanít a felső tagozaton.

— A kiállítás megtekintését igen hasznosnak tartom, de szerintem a szervezőknek kellett volna törődniük azzal, hogy egyszerre ne zsúfolódjék be ilyen sok látogató — mondja. — A matematika tanításához szerintem iskolánkon még kevés a segédeszköz. Ugyancsak szükségünk lenne a képzőművészeti nevelés során használható filmekre. A hiányzó filmeket igyekszünk a nitrai filmkölcsönzőből beszerezni. Saját magunk is készítünk

segédeszközöket. Szerintem a korszerű szemléltető eszközök használata még nem jelenti, hogy a hagyományos táblai rajzot mellőzni lehet.

— Nekem különösen a kinyírható állatfigurák, a betűszemléltető eszközök, a mágneses és a parafatáblák tetszettek a legjobban — mondja Gajdod Károlyné, a rúbafti (tűri ) ötosztályos iskola tanítónője. aki Laczkó Ferencnével és Sánta Bélával együtt nézte meg a kiállítást. Mindhárman a fű- ri iskolában tanítanak. Elmondták, hogy jólesett látniuk: a szemléltető eszközök használata terén is lépést tartanak a fejlődéssel. Nyilván ennek Is köszönhetők, szép eredményeink — tanulóink megállják helyüket a közép- és a főiskolákon.

Öry József, a csallóközcsü- törtökl magyar alapiskola Igazgatója így vélekedik:

— Jó lenne, ha mindaz, amit Itt láttunk, az iskolákban is

meglenne. Bár — hála a járási nemzeti bizottság oktatásügyi osztályának — a mi iskolánk gazdagon el van látva szemléltető eszközzel. Szerintem minél olcsóbb és egyszerűbb a szemléltető eszköz, annál jobb. Előfordul, hogy drága segédeszközt nincs kivel megjavíttatni. Járásunkban a tanév vége felé be kell jelenteni, milyen segédeszközt szeretnénk megjavíttat- ni, s az év végén összegyűjtik, hogy megjavítsák. Az általunk megrendelt segédeszközöket többnyire meg Is kapjuk.

A látogatók szakmai érdeklődéssel nézték a kiállított tárgyakat. Sokan jegyzeteltek is. Mindez nyilván annak a jele, hogy a tapasztalatokat a gyakorlatban is fel szeretnék használni. Vagyis iskoláink használ veszik a szocialista országok Brnóban megrendezett iskolai segédeszköz-kiállításának.

FÜLÖP IMRE

A fogadtatás valóban kellemes volt, A pionírok virágcsokrot nyújtottak át minden vendégnek, s azután Nagy László, a Királyrévi Hnb elnöke és Borsányi Pál, a helyi párta lapszervezet elnöke arra kért, nézzük meg az új művelődési otthont.

Keresnem kellett a megfelelő jelzőket, hogy kifejezhessem elragadtatásomat. Színházi előadásra, szélesvásznú filmvetítésre és más kulturális rendezvényekre alkalmas nagyterem, korszerű, ízléses burkolattal, mellette különböző helyiségek, ahol szórakozni, művelődni lehet — röviden így fest az új királyrévi művelődési otthon. Persze, a valóságban mindez szebb, sokszínűbb, értékesebb. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a királyréviek többsége sokat brigádozott itt.

— A központi fűtéshez szükséges berendezést a galántaiak szerelték, néhány szakmunkát pedig a helyi gazdálkodási üzemünk dolgozói végezték. A .többi mind brigádmunka — tájékoztat N<*gy László.

Nem sokáig nézelődhetünk, mert egyre több ünneplőbe öltözött ember gyülekezik az előcsarnokban. Ismerőst is felfedezek közöttük: Seres Lajos elvtársat, aki különböző felelős pártfunkciókban, majd pedig a helyi állami gazdaság igazgatójaként végzett érdemdús munkát.

— Ritka szép nap ez a mai, különösen nekem, aki szinte gyermekkoromtól ismerem a kiről yrévieket. Szegény, dolgos emberek laktak itt, akik szorgalmukat ma is megtartották. Azért jöttem szívesen több mint tíz évvel ezelőtt ide dolgozni: bíztam az itteni emberekben. S nem alaptalanul, aminek egyik bizonyítéka, hogy a galántai járás legjobb állami gazdaságai közé verekedtük föl magunkat. A növekvő életszínvonal fokozta az igényeket, s ezért határozták el a helyiek, hogy művelődési otthont építenek.

Nem folytathatja tovább. Közben megkezdődött az ünnepség ós Borsányi Pál a színpadra hívta föl Seres elvtársat is, mert nagy érdemeket szerzet t a kulturális létesítmény felépítésében. Vastaps köszönti őt.

A színpadon már a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes tagjai ropják a táncot, amikor végre leülhetünk vendéglátóimmal beszélgetni.

— Körülbelül 4 millió 700 ezer koronába keanilt az új létesítmény. A brigádmunkákon kívül nagy segítséget jelentett számunkra a Galántai Jnb és a helyi állami gazdaság anyagi és egyéb segítsége.

Borsányi Páltól arról érdeklődöm, miképpen sikerült rendA közönség általában kedvetlenül fogadja a váratlan programváltozásokat. A novemberi bérletsorozat harmadik estjén a műsor kétszer is átalakult. A nyári előrejelzés szerint Ko- gannak kellett volna Tyihon Hrennyikov 2. hegedűversenyét előadnia. Az őszi műsorjelentésben viszont már Hrennyikov

2. zongoraversenye szerepelt a komponista előadásában.

A zongoraverseny el is hangzott, de Hrennyikov helyett egy ismeretlen fiatal művésznő, Božena Steinerová lépett a dobogóra. Ezt a művet egyszer már hallottuk a zeneszerző tolmácsolásában. Steinerovának .a mű előadási nehézségein kívül sem volt könnyű dolga, mert Hreny- nyikov mint előadóművész is érdekes, markáns egyéniség, egyéni színezetű, frappáns zongorajátékának emlékével nem volt könnyű megküzdeni. De a fiattal művésznő igen jó pianista ós a bravúros technikát, nagy ritmusfantáziát igénylő kompozíciót fiatalsága és erőteljes muzikalitása frisseségével, lendületével meglepően jól adta elő.

Az est fiatal szovjet karmestere, Eduard Szeröv a hangverseny nyitó számával érdekes meglepetéssel szolgált hafllga-- tóságának. A Nagy Honvédő Háborút megéneklő öda, Proszeresen brigádmunkákat szervezni.

— Elsősorban jó szervezéssel. Lakosaink tudták, hogy maguknak építik ezt a művelődési otthont, s láitták, hogy a falu vezetői is szívügyüknek tekintik az építkezést. A többi szorgalom és becsület dolga.

Szavait Ján Medik is megerősíti:

— Az eredmények egyik titka az, hogy a vezetők tudjanak a nép nyelvén beszélni. Őszintén el kell mondani, mit szeretnének elvégezni, mire van szükségük, s a lakósok biztos segítenek. Mi így dolgozunk. Látja, az eredmény nem marad el.

Nagy László mosolyogva teszi hozzá:

— Persze, azért ez sem ment simán. Néha építőanyag hiányzott, máskor tehergépkocsi kellett sürgősen ós így tovább. De ma már mindezt csaknem elfelejtettük.

A műsor végén kis közvélemény-kutatást tartok. Milyen rendezvényekre jönnének el szívesen, erről érdeklődöm.

Borsányi Szilveszter nyugdíjas szintén sokat brigádozott.

— Hát sok szép népdalt, magyar nótát szeretnék hallani. Na ós jó színdarabokat nézni. Remélem, ide már eljön a Magyar Területi Színház.

Egy másik idősebb férfi Jön hozzánk:.

— Én háborús filmeket szeretnék nézni. Meg érdekes előadásokat hallgatni.

Szarka Mária, Farkas Mária és a többi fiatal elsősorban pezsgő klubéletet szeretne szervezni. Tánccal, szavalással, muzsikálással, vetélkedőkkel.

Késő éjszakáig tartott az ünnepség. Borsányi Pál búcsúzáskor még a parkosítás terveiről beszól. A helyiségekből nevetés, jókedvű beszéd hallatszik.

— Vajon meddig tart ez a lelkesedés? — kérdem, s elmondom, hogy már sok új művelődési ház átadásán részt vettem. Mindig nagy volit a lelkesed ós ós a fogadkozás. Aztán, ha egy év múlva airra vetődtem, akkor több helyen szomorúan tapasztaltam, hogy az érdeklődés alábbhagyott. Egykét vetítés, gyűlés, tánc- mulatság, ennyi az egész, válaszolták.

— Hozzánk bátran eljöhet. Ha ilyen szép művelődési otthont sikerült építenünk, akkor tartalmas műsorokat, s különböző igényeket kielégítő rendezvényeket is tudunk szervezni. Biztosra veszem, hogy a falubeliek továbbra is segíteni fognak. Bármikor eljöhet, meggyőződhet róla.

Hát akkor viszontlátásral

szilvAssy júzsef

kofjev mind a mai napig ismeretlen alkotása csakugyan a meglepetés erejével hatott. A műsorfüzet szerint az ősbemutató 1945-ben volt Moszkváiban, de az előadással kapcsolatos nehézségek miatt a mű eddig nem olvadt bele a nemzetközi hangversenyélet anyagába. A hangszerelés valóban szokatlan: öt hárfa (eredetileg nyolc), négy zongora, bővített fúvóskar, nagybőgők és ütősök. Ez a zenekari összeállítás Prokofjev tiszta zenei nyelvén, a felépítés egyenes vonalával és mondanivalója őszinteségével különleges hatást gyakorol.

Az estet Csajkovszkij V._ szimfóniája fejezte be. Szeröv igen muzikális karmester, de Csajkovszkij koncepciója nem mondható szerencsésnek. Kiélte ós a zenekarral „ki játszatta“ a szimfónia érzelmességét, végletes szenvedélyeit és nem sokat gondolt a mű amúgyis túlcsorduló belső erőinek kiegyensúlyozására. Az elnyújtott tempók, széles érzelmi kiteregetés, a túlságosan kiélezett kontrasztok helyett valamivel feszesebb, mondjuk így: szűkszavúbb előadás Csajkovszkij túlfőtött, romantikus pátoszát inkább órzésközelbe hozta volna a ma emberéhez.

HAVAS MÁRTA

Július Bártfay, a neves szobrászművész, aki nemrég töltötte be 87. életévét. (Matis felvétel)

Korszerű segédeszközök segítik az iskolák oktatómunkáját

CSAjKOVSZKII ÉS PROKOFJEV MŰSORA

Hangverseny a Szlovák Filharmóniában