Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-20 / 274. szám, csütörtök

NEHÁNY WgKSORBAIM BESZÉDES ADATOK A moszkvai Pravda elemzése a helsinki záróokmány \ ismertetéséről Ma harminc éve kezdődött meg Nürnbergben a háborús bűnösök pere. A nagy per 1945. november 20-tól 1946. október 1-ig tartott. Felvételünkön: a nemzetközi haditörvényszék. A felső sorban bal­ról a szovjet bírók. LEZÁRULT A KOREAI VITA Csehszlovák felszólalás az ENSZ-ben New York — Az ENSZ köz­gyűlése kedden két egymásnak ellentmondó határozati javaslat elfogadásával lezárta a koreai vitát, illetve gyakorlatilag is­mét egy évvel elodázta a prob­léma megoldását. Az első ja­vaslat, amelyet a szocialista és az el nem kötelezett országok előterjesztése nyomán a köz­gyűlés ötvennégy szavazattal negyvenhárom ellenében, negy­venkét tartózkodás mellett fo­gadott el, követeli a Dél-Kóreá- ban állomásozó valamennyi kül­földi csapat kivonását. Á hatá­rozat leszögezi, hogy a fegyver­szüneti megegyezést békeszer­ződéssel kell felváltani, amely­nek kidolgozásában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok venne részt. Az amerikaiak által tá­mogatott másik határozati ja­vaslat csupán azt indítványoz­za, hogy az ENSZ-parancsnok- ságot fel kell oszlatni és meg kell kezdeni a tárgyalásokat a fegyverszüneti egyezmény kor­szerűbb megállapodással törté­nő felváltásáról. Ez a javaslat előirányozza, hogy a tárgyalá­sokon Dél-Korea is vegyen részt. A határozat nem beszél a kül­földi csapatok kivonásáról, és ezzel gyakorlatilag szentesíti az amerikai csapatok jelenlétét. A nyugati határozattervezetet öt­venkilenc tagállam szavazta meg, ötvenegyen ellenezték, hu­szonkilencen pedig tartózkod­tak a szavazástól. Dr. Ladislav Smíd nagykövet. Csehszlovákia állandó képvise­lője felszólalásában anakroniz­musnak minősítette az ameri­kai csapatok dél-koreai jelenlé­tét, amely még a hidegháború maradványa. Az ENSZ zászlaját 1950 nyarán átlátszó üzelmekre használták fel, hogy fedezzék vele a koreai nép ellen három éven át folytatott agressziót. 1975 azonban már nem 1950, azóta sok minden megváltozott a világon és az ENSZ-ben is. Itt a legfőbb ideje, hogy az ENSZ levonja ' a következmé­nyeket abból, hogy viszaéltek nevével, s a lehető leghatáso­sabban hozzájáruljon a koreai ügyekbe való idegen beavatko­zás megszüntetéséhez. A határozatot „fontos határkő­nek“ nevezte a koreai kérdés eddigi ENSZ-beli megvitatása során, s hangoztatta, hogy ez kifejezi korunk általános irány­zatát, melynek jellemzője a nemzetközi feszültség további enyhülése. Az ENSZ-közgyűlés szerda esti ülésén a ciprusi kérdéssel kapcsolatban három határozat- tervezetről döntött. Mindhárom határozati javaslat indítványoz­za a két közösség közötti tár­gyalások újrafelvételét. A politikai bizottság kedden folytatta a leszerelési vitát, amelyben eddig 76 ország kép­viselője szólalt fel. Legutóbb a keddi ülésen Kuba, Argentína, Afganisztán, Olaszorszáq és Bu­rundi képviselője fejtette ki kormánya álláspontját. A kül­döttek valamennyien támogat­ták a szovjet leszerelési javas­latokat, hangsúlyozva, hogy azok konstruktív módon járul­nak hozzá az emberiség fejlő­déséhez. KISSINGER—WALDH£IM ESZMECSERE New York — Egyórás megbe­szélést folytatott kedden New Yorkban Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter a novem­ber 20-án újabb közel-keleti körútra induló Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. Az eszmecserén a legfrisebb közel-keleti fejleményekről, ezen belül a palesztinai problé­máról, továbbá — az ENSZ köz­gyűlésének a cionizmust, a faj­üldözés egyik formájaként el­ítélő legutóbbi határozata nyo­mán — az Egyesült Államok és az ENSZ kapcsolatairól volt szó. Kissinger a megbeszélés után újságírók előtt kijelentette: Az amerikai kormány hamarosan válaszol a Szovjetunió novem­ber 9-i jegyzékére, amely azt javasolta, hogy az összes érde­kelteknek — tehát a paleszti­nai arabok képviselőinek Is — részvételével hívják újra össze a genfi közel-keleti konferen­ciát. A külügyminiszter kifej­tette: Washington nem ért egyet a PFSZ-nek a konferen­cián egyenjogú félként való részvételével. Jelezte, az ame­rikai válaszjegyzékben meg fogja ismételni azt a szeptem­berben előterjesztett javaslatát, hogy a közel-keleti konfliktus­ban közvetlenül érintett felek, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok tartsanak „nem hivatalos konzultációkat“. Kissinger cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek szerint az amerikai kormány a PFSZ irányában megvaltoztatta volna álláspontját. Végezetül pedig hangsúlyozottan helyeselte Waldheim küszöbön álló közel- keleti útját és azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok min­dent elkövet majd akár a szí­riai—izraeli megállapodás, akár a genfi konferencia korábban megvalósuló átfogóbb rendezés elősegítésére. BEJRUTBAN KJUJULTAK AZ UTCAI HARCOK Bejrút — Bejrútban és elővá­rosaiban — néhány napos vi­szonylagos nyugalom után Is­mét rosszabbodott a helyzet. Jobboldali falangisták és a re­formokért küzdő haladó népi erők fegyveresei között utcai harcokra került sor és ezekben 19 személy életét vesztette, 35 megsebesült s mintegy 20 sze­mélyt elraboltak. Az Al Szafir bejrúti napilap ügy értesült, hogy az elmúlt hét hónapban lezajlott fegyve­res összecsapások halálos áldo­zatainak száma 8000-re, sebe- sültjeinek száma pedig 40 000- re emelkedett. A bejrúti rádió figyelmeztette az autósokat, hogy a főváros észak- és délkeleti elővárosai­ban folyó harcok miatt kerül­jék el az ottani útvonalakat. Szerdán a kora délutáni órákban érkezett Bejrútba Mau- rice Couve de Murville. A volt francia miniszterelnök Giscard d’Estaing államfő megbízásából igyekszik közvetíteni a szem­ben álló libanoni felek között. Moszkva — A moszkvai Prav­dában V. Tyeplov azt elemzi, mennyire ismerik Európa né­pei az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmányát. Nincs egyetlen nagyobb nyu­gati napilap sem, amely teljes egészében közölte volna a zá­róokmány szövegét — mutaí rá a moszkvai Pravda. — A ta­nácskozás befejezése óta eltelt 3 és fél hónap elegendő lett volna arra, hogy a népek meg­ismerjék a Helsinkiben elért megállapodásokat — de sajnos, meg kell állapítani, hogy szá­mos országban még egyetlen lé­pést sem tettek ennek érdeké­ben, ez elsősorban azokra az országokra vonatkozik, amelyek mindenkinél hangosabban lép­tek fel az információk szabad­ságának elve mellett. A szerző emlékeztet, hogy a Szovjetunió két központi lapja: a Pravda és az Izvesztyija még augusztus 2-án megjelentette a záróokmány teljes s/övegét, s emellett külön könyvecskében is megjelent a dokumentum. A többi szocialista országban is számos lehetőséget felhasznál­tak az okmány ismertetésére, s mindenütt több százezer pél­dányban jelentették meg. November eleji adatok sze­rint a dokumentum hivatalos kormánykiadványokban az Egyesült Államokban 7000 pél­dányban, Franciaországban 6000 példányban, Olaszországban 10 —12 000 példányban, Ausztriá­ban 40 000 példányban jelent meg; az N SZK-ban hivatalos kiadványként mintegy 40 000 példányban, s ezen kívül saj­tóorgánumok med léki eleként is kiadták, körülbelül 100 000 pél­dányban. Reméljük, hogy az EBK mun­kájában részt vett nyugati áil- liamok lakossága is megismer­heti a záróokmány teljes szöve­gét, mégpedig szabadon, önál­lóan, bármiféle „kommentáto­rok“ dezinformáló „segítsége“ nélkül — írja végezetül Tyep- lov. reszülf helyzet Luanda — A TASZSZ luandai jelentése szerint Angolában a katonai helyzet továbbra is igen bonyolult. Ez kihat a fiatal köztársaság belpolitikai életé­nek egész területére. Az ország központi és északi frontján igen feszült a helyzet. Az FNLA és az Unita nevében fellépő és a dél-afrikai hadse­reg, valamint a volt portugál gyarmati hadsereg tisztjeiből, altisztjeiből és katonáiból álló fehérzsoldos alakulatok minden erővel és eszközzel arra töre­kednek, hogy áttörjenek a fő­város felé. Az egymással szö­vetségben és szoros együttmű­ködésben tevékenykedő dél-af­rikai és zairei kormány újabb és újabb zsoldos egységeket, nagymennyiségű nehézfegyver­zetet és hadianyagot irányít Angolába. Az a tény, hogy ezek az erők légi úton, vizen és szá­razföldön, állandó utánpótlást kapnak, továbbá, hogy regulá­ris zairei csapatokat küldtek az önálló harcra képtelen FNLA és Unita egységeinek tá­mogatására, lehetővé tette, hogy e fegyveres bandák né­hány katonai sikert érjenek el. Jelenleg páncélos járművek, nehéztüzérség és harci gépek támogatásával két fehérzsoldos hadoszlop tör előre a Luandá­tól délkeletre fekvő Gabela és Quibala városai felé, bár köz­ben súlyos emberanyag veszte­ségek érik. A két város felé ve­zető útvonalak körzetében a köztársaság nemzeti hadserege és a fehérzsoldos alakulatok között elkeseredett harcok foly­nak. Az északi fronton a zairei re­guláris erők által támogatott fehérzsoldos egységek Lucala körzetében intéztek támadáso­kat azzal a céllal, hogy észak­ról bekerítsék a fővárost. Az új köztársaság kormánya, tekintettel a helyzet veszélyes­ségére, a dolgozó tömegek szé­leskörű támogatásával népi el­lenállást szervez az ellenség hátába, toborzásokat folytat a néphadseregbe, s mindent meg­tesz az ejlenség visszaverésé­nek megszervezésére. GENSCHER nyugatnémet kül­ügyminiszter kedden befejezte brazíliai látogatásának hivata­los részét. Genscher Antónia Azeredo da Silveira brazil kül­ügyminiszterrel, valamint a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a báuyaügyi és az energiaügyi miniszterekkel tárgyalt a nyu­gatnémet brazil nukleáris együttműködés kérdéseiről és aláírt egy 130 millió márka összegű tőkesegélyről szóló megállapodást is. MAO CE-TUNG kínai láto­gatásra hívta meg Idi Amin ugandai elnököt, aki a meghí­vást elfogadta — közölte az ugandai rádió. A Nairobiban le­hallgatott közleményben nem esik szó a látogatás időpontjá­ról A JAPÁN Kommunista Párt külügyi szóvivője sajtóértekez­leten bejelentette, hogy a párt törvényjavaslatot terjeszit a parlament elé az atomfegyverek Japánban történő gyártásának, tárolásának és behozatalának betiltásáról. MOHAMMAD REZA PAHLAVI sah, iráni uralkodó fogadta a hivatalos látogatáson Iránban tartózkodó Horst Sindermannt, az NDK Minisztertanácsának el­nökét. NORVÉGIA külügyminisztériu­mában a Szovjetunió ós Norvé­gia képviselői aláírták a két ország kulturális és tudomá­nyos együttműködési program­ját az 1976—1978-as esztendők­re. Az új program, amelyet a Szovjetunió és Norvégia által 1956. október 12-én, a kultúrá- lis együttműködésről aláírt egyezménynek megfelelően kö­töttek meg, előirányozza a két ország kultúrális és tudomá­nyos együttműködésében a köl­csönös csere további elmélyíté­sét. DEN UYL holland miniszter­elnök vezetésével kormánykül­döttség utazik Paramaribo-ba, Suriname fővárosába. A hol­land gyarmat november 25-én nyeri el véglegesen független­ségét, azt követően, hogy va­lamennyi kérdésben létrejött a megállapodás a hágai kormány és Suriname vezetői között. ANGOLA A három angolai felszabadí­tási szervezet (MPLA. FNLA, UNITA) ez év januárjában a portugáliai Alvorban az Ango­la függetlenségéről és jövőjéről állapodott meg Portugália kép­viselőivel. A június 14—19. kö­zött a kenyai Nakuruban ren­dezett megbeszélés a felszaba­dító mozgalmak közötti ellen­ségeskedések megszüntetéséről, Angola határainak sérthetetlen­ségéről, egységes nemzeti had­sereg megteremtéséről határo­zott, eredménytelenül. A látszó­lagos polgárháború nyílt impe­rialista agresszióvá vált, ami­kor augusztus 22 én dél-afrikai csapatok a Rukana-vízerőmfi „megvédésének“ ürügyén An­gola földjére törtek. A dél-af­rikai csapatokkal együtt ér­keztek a Portugál Felszabadí­tó Hadsereg irányítása alatt álló belga, brazil és zairei zsoldosokból álló nemzetközi fasiszta brigád, amely mélyen behatolt az ország területére. A nemzetközi imperialista táma­dás célja, szétforgácsolni az MPLA erőit, törzsi viszálykodást szítva megőrizni a monopóliu­mok pozícióit Angola gazdasá­gi és politikai életében. Dél-Afrika nyugati részén he­lyezkedik el az 1 246 700 km* területű, 5,8 millió lakosú — volt portugál „tengerentúli tartomány“ — Angola. A népes­ség az északkeleti erdőségben lakó busmanok kivételével a bantu nyelvcsaládba tartozik. A gyarmati jogcím erősítése érde­kében 1950 óta 400 ezer portu­gált telepítettek az országba, akik a gyarmat közigazgatásá­nak ós gazdasági apparátusá­nak gerincét szolgáltatták. Angola mezőgazdasági or­szág, A lakosság élelmiszer el­látását a rizs, búza és manió- ka termés szolgálja elsősorban. A külkereskedelem szempont­jából fontosak a kávé-, kukori­ca-, gyapot és szizálültetvények, amelyek külföldi monopóliumok tulajdonában vannak. Fontos mezőgazdasági ág a szarvas- marha-, sertés- és juhtenyésztés, a halászat és a cabindai enklá- véban a nemesfa-kitermelés. Az utóbbi 10 évben a kitermelő (kőolaj, gyémánt, vasérc) és feldolgozóipar a külfödl (USA, NSZK, Dél-Afrika) beruházások következtében rohamos fejlő­dést mutat. „Afrika Kuwait“-ja a 7000 km2 területű. 80 ezer la­kosú Cabinda enklávé olajkin­csét (9 mill. t/év) az amerikai Gáli Oil Co aknázza ki. A vas- ércbányászat portugál és dél-af­rikai érdekeltségű társaság ke­zében van. Dél-afrikai tőkével létesítenek a Cunene folyón ví­zierőművet és 500 ezer hektáros v öntöző rendszert —TERRA— KONGÓ ^ J0* r* (ggMI ,---­^ / AFRIKA \ Z A I R E ^-Aangola7--C I j —-^.Luanda •>' «»«aianr,V-\ Henrique — Q-——Iliim 1 ° de Carvalho Ilii. I Vlla Teixaira k ^—AmboimT \ Novo Redonco , v:::*y----—-TI) T II llimll I *Luso Z5 s-:-L':bií3'* i , P:rto |l ( \ IlÉilK nVJ-■zW ^ "ipSii» i ) da —v. | ZAMBIA — ^ ^Kipc&medes J j \ ==3 LÜJ M 1 B 1 A ^ í~~ FNLA [jjlllllUll UNITA és FNIA Dél-afnkai zsoldosok

Next

/
Thumbnails
Contents