Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-16 / 46. szám, Vasarnapi Új Szó

N alle dél Cauca: Kolumbia harmadik legnagyabb városa. Paloták. Toronyházak. Szikrázó ékszerek a ki rakat óikban. Éjszakai szórakozóhelyek. Csak tessék mindent alaposan megnézni, megfigyelni, távolból érkezett hölgyek és urak...! Nem, a város pereme — nem érdekes. Ott nincs látnivaló, ott unatkoznának az idegenből jött hölgyek ős urak! Nos, a külföldi hölgyek és urak nem mennek tovább, nem akar­ják megismerni a város peremét — a világ egyik legnagyobb nyomornegyedét, 600 000 ember többnyire vályogból, bádogból, ócska falemezekből tákolt „otthonát“. Edgár Salas, a cipész még a „jómódúak“ közé tartozik, mert a kunyhója kőből épült. 12 négyzetméternyi terület, ennyi az „élettere“, ez az otthon, a családi fészek, a cipészmííhely és a hálószoba. Edgár Salas „vállalkozó és egyben munkás“, felesége és négy gyermeke is a műhelyben dolgozik. Nem élnek, csak tengődnek. Ebben a negyedben alig akad olyan ember aki képes egyszerre, azonnal kifizetni egy talpalás árát... a vevők a mun­ka árát többnyire egy teljes éven át törlesztik. Tűzben született nyomornegyed Hogyan került Edgár Salas, a cipész ebbe a nyomornegyedbe? — A nagybirtokosok elűzték a falvakból a földműveseket, és a kisiparosokat is. Az ország mezőgazdasági földterületének négy­ötödén 2454 nagybirtokos osztozik. Aki nem hajlandó rabszol­gaként dolgozni, annak mennie kell. A földfoglalás ellen az in­diánok küzdöttek, a nincstelenek tehát a körülmények által kény­szerítve húzódtak a város felé, jóllehet ezt a rendőrség és a katonaság igyekezett megakadályozni. 1963-ban a hajléktalan nyo­morgók a kommunista párt vezetésével elfoglaltak a város pere­mén egy nagyobb területet, és szeptember 29-re virradó éjszaka ezrek és ezrek építették a kunyhókat, mert az volt az utasítás, hogy reggelre készen kell lennie a településnek. Reggel megjelent a katonaság és a rendőrség, a kunyhókat le­döntötte, a települést felégette, és az akció vezetőit, köztük Ed­gár Salast is, letartóztatta. De a következő éjjel újra felépült a telep. Másnap reggel a rendőrség és a katonaság ismét kivonult, ismét rombolt, és ismét égetett. 18-szor pusztították el a telepü­lést, és a nincstelenek serege 19-szer Is felépítette. Azonban a 38. reggel már nem tűrték tétlenül a szoldateszka garázdálkodá­sát, bambuszrudakkal és kövekkel védekeztek. A hatóságok be­vetették a lovasrendőröke-t, és — egy özvegyasszonyt — kilenc gyermek anyját (!) agyonlőttek. Ezt követően viszonylagos nyu­galom uralkodott, mert a hatalmasok is féltek a népharag elemi kirobbanásától. De csak a múlt évben — Lopez Michelsen elnök választási kampányának idején — sikerült kiharcolni, hogy a te­lepülés létjogosultságát törvényije iktassák. Természetesen, ez nem élet, csak vegetálás. Csupán ezen. a te­lepen 1000 gyermek számára hiányzik az iskolai férőhely. 25 ezer ember él ebben a nyomornegyedben, ahol egyetlen orvos sincs. — De — mondj« Edgár Salas, a cipész — a párt él és har­col értünk! És Kuba példája erősíti a reménytí BETŰK A FALON VARVARA ASSZONY EGY NAPJA A biblia szerint Belzacar ba­biloni király lakomáján, a pa­lota falán titokzatos felirat je­lent meg: „mene, tekel, ufar- szin — megszámláltatok, meg­méretett, könnyűnek találta­tott“. Mese, legenda. A második világháború pok­lában, a fasiszta megszállás sötét napjaiban a falakon meg­jelent a parancs: „Halál a né­met megszállókral“. A mai 50— 60 évesek tudják, hogy ez már valóság volt — véres valóság. Kötél járt érte. Ma Chilében ismét a falakon jelentkeznek a szabadságért harcoló hazafiak. Egy francia újságíró, aki néhány nappal ezelőtt tért vissza a fasiszta rémuralom országából, megírta, hogy Santiagóban egy hét alatt 4000 ilyen feliratot számolt ösz- sze. „Gyilkos tábornokok!“, „Junta — éhség!“ — Avenida Costanera egyik autőútján egy reggel 50 méter hosszú felira­tot olvastak a gépkocsizók: „Pinochet, fizetni fogsz a gyil­kosságokért!“ Villa Alemaná- ban, Valparaiso közelében egy egész házfalon lángolt a piros festékkel festett három szó: „Pinochet, halj meg!“ A Junta minden erőfeszítése ellenére is sikerült hatalmas példányszámban eljuttatni a néphez az Unidad Popular szep­temberi nyilatkozatát, az ellen­állás híres manifesztumát. A puccs évfordulóján, szep­tember 11-én éjszaka a Santia­go közelében levő San Antonio dombon fáklyalángokből rajzolt betűk hirdették: „Allende él!“ Néhány héttel ezelőtt 500 000 ember érkezett az ország min­den részéből Santiagóba, hogy részt vegyenek a Maipu-temp- lom felszentelésén, hogy meg­hallgassák Silva Henriquez kar­dinális prédikációját. A chilei egyházfő bátor szavakkal kö­vetelte az emberi jogok tisz­teletben tartását és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Gyilkosok toborzója f rA dél-rhodésiai fejüldüzö rendszer diktátora, lan Smith, akit még a nyugati sajtó is csak úgy emleget, mint %illegális kor­mányfőt", minden alkalmat megragad a kardcsörtetésre. A Royal Air Force egykori pilótáfa, a fajüldöző fehér telepesekkel együtt tudja, hogy hiába élvezi az imperialisták messzemenő támogatá­sát, az egyre erősebb nemzeti felszabadító mozgalom győzelme csak idő kérdése, és ez az időpont — a nemzetközi politikai összefüggésekből eredően is — egyre közeledik. Az illegális miniszterelnök most zsoldosokat toboroz több nyu­gati országban, elsősorban az USA-ban és az NSZK-ban. Nemcsak ügynökeit küldi ezekbe az országokba, hanem apróhirdetésekkel próbálja vonzóvá tenni a kormány áltál bitorolt országot. A mün­cheni „Süddeutschen Zeitung" nagy keretes hirdetésében közölte a Rhodesián Security and General Services ajánlatát, amely sze­rint azonnali alkalmazásra keresnek 300 tizennyolc—harmincéves nőtlen férfit. Magas fizetés, évi 49 napi szabadság, megfelelő képzettség esetén vezető beosztás — szóval a legelőnyösebb fel­tételek azok számára, akik hajlandók embert ölni! Hivatalosan tu­lajdonképpen vezetőket keresnek a külföldi vadászok mellé, de minden jelentkező tudja, hogy a valóságban emberre kell vadász­ni. Az NSZK-ban Edgár Thelen, a Bundeswehr egykori kiképző őr­mestere a fő toborzó. Washingtonban csak a közelmúltban leplezték le, hogy a vá­rosban működő dél-rhodésiai tájékoztatási iroda célja az volt, hogy 2000 amerikait toborozzon Smith gyarmati hadserege szá­mára. Az iroda szigorúan betartotta a konspiráció szabályait. A jelentkezők Rio de faneiróba kaptak repülőjegyet, és csak on­nan repültek tovább Salisburyba. Abingdonban (Pennsylvania) működik egy másik álcázott to­borzóiroda, Róbert K. Brown, egykori tengerészgyalopos vezetésé­vel, továbbá a Military Advice Command International nevű, ha­sonló küldetésű szervezet, Thomas Bleming egykori „vietnami kemény fiú" vezetésével. Ez utóbbi már hirdetményeken és röp- cédulákon hirdeti a valódi célt: „Szövetségesként indulunk har­colni a nyugati értékek és életforma fenntartásáért!" Pedig az idő kerekét c zsoldosok sem állíthatják megf Varvara Jegorovna Markina szovjet állampolgár, moszkvai lakos, a Lihacsov Autógyár mestere. Ebből az autógyárból indult 1924. november 7-én a Vörös tér felé az első tíz szov­jet gyártmányú gépkocsi, ma évente 200 000 teherautó gurul le a futószalagról. Hatvanhat­ezer ember dolgozik ebben a gyárban, ebből kétezerötszáz Varvara Jegorovna üzemében. Kétezerötszáz ember kér tőle tanácsot, mondja ef panaszait Varvara Jegorovának az ebéd­szünetben, vagy munkaidő után, kinyílnak előtte a szívek és a lelkek, elmondják legbi­zalmasabb titkaikat, megoszt­ják vele örömüket és bánatu­kat, mert Varvara Jegorovná- nak mindenkihez van egy jó Gyilkosok a mikrofonnál A NATO Review a közel múltban közölte Dávid Mán kér Abshire századosnak, a NATO rádióstratégiai osztá­lya vezetőjének a nyilatko­zatát, miszerint fokozni kell a nyugatnémet Münchenben tevékenykedő Szabad Euró­pa Rádió és a lampertshei- mi Radio Liberty (RL) tevé­kenységét. köztudomású, hogy mindkét adó fontos eszköze az imperialisták fel- lazítási politikájának, a lé­lektani hadviselésnek és a hírszerzésnek. A SZER vezetőivel már többször foglalkozott a szo­cialista országok sajtója, és cáfolhatatlan tény, hogy ezek a vezetők többnyire politikai és köztörvényes bűnözők, és hasonló múlttal „dicsekedhetnekn a munka­társaik is. Nem különbek azok sem, akik a Radio Liberty mikro­fonja előtt „aggódnak a nép- ért I Említhetjük például Lev Dugyint — más néven Nyi­kolaj Gradobojev —, aki a második világháború alatt szovjet partizánokat árult el az SS-nek. A megszállt Uk­rajnában a nácik egyik oda­adó munkatársa és — saj­nos — nagyon eredményes besúgója volt egy bizonyos L. Pavlovszkij — más néven Pilajev, Sambrov, de gyak­ran Oktyabrov név alatt is­mert — hazaáruló is, aki ma szintén mikrofon-hazafi. Az ún. örmény-osztály veze­tője Levon Mkrtcsan-Kartas- jan, aki Kercsben játszotta a Gestapo kezére a becsületes hazafiakat, majd Franciaor­szágban folytatta bűncselek­ményeit. A Radio Liberty ka­tonai kommentátora Popluj- ko, más néven Natov — Dnyepropetrovszkban még a fasiszta barbároknál is bes- tiálisabb bűncselekményeket követett el. A szovjetellenes „kutatási csoport" vezetője Szergej Szergejevics Gamburcev 1942-től 1945-ig a fasiszták ,;tarkólövési" szakembere volt. A leadó propaganda- főnökét, V. Sabinszkit — más néven Juraszov, vagy Szavva — a szovjet hatósá­gok köztörvényes bűncselek­ményekért nyolcévi szabad­ságvesztésre büntették, és a megszálló náci hatóságok a cellából hívták meg „mun­katársnak", vagyis besúgó­nak. Természetesen soha, egyet­len pillanatig sem gondol­tuk, hogy a Szabad Európa Rádió, vagy a Radio Liberty vezetői, belső és külső mun­katársai becsületes emberekl Azon sem csodálkozunk, hogy a nácik ilyen munka­társakat toboroztak maguk­nak, mert gyilkosnak, rabló­nak, tolvajnak csak gyilkos, rabló és tolvaj lehet a munka­társa! Az már kissé meglepő, hogy a nyugatnémet hatósá- „ gok ismerik a felsorolt szabadságharcosok" priu­szát, és eltűrik egy ilyen alvilági banda — nemzetkö­zi jogba ütköző — garázdál­kodását! Persze a gazda — felen esetben a NATO — parancsol, és a szolgák en­gedelmeskednek' De milyen lehet az a qcizda, akinek ilyen lakájai vannak?! szava, mosolya, és harcol mun­katársai érdekeiért. Illetőleg — nemcsak a munkatársai, ha­nem a választói érdekeiért is. Mert 1970 óta a moszkvai városi tanács képviselője, és éppen a gyár dolgozói delegálták. Varvara Jegorovna a szovjet főváros déli részén, a Prole- tarszkij-negyedben lakik, már 1935 óta. Még ismerte a ne­gyed faépületeit, és szinte a szeme előtt nőtt fel az új, kor­szerű városrész, tele zöldöve­zetekkel, játszóterekkel. Amikor munka után hazaér, még nem élhet magánéletet, mert a türelmetlen emberek nem vár­nak panaszaikkal a hivatalosan kijelölt havi kétszeri fogadó­napra, hanem azonnal a képvi- lőnőhöz sietnek. De az is ritkán fordul elő, hogy munka után azonnal ha­KMIplHS ■ Jutányosán eladó bécsi zongo­ra. Cím a hlrdetőirodában. 0-1192 ■ Eladó kitűnő állapotban levő, varázsolt, keveset használt Fiat 850 cupé — utolsó típus. Kostka Peter, Kalinčiakova 6/11, Pezinok. 0-1194 ■ Eladó kitűnő állapotban levő Wartburg 1000. Cím: Vavreczky László, Gbelce 700., tel.: 922-31. Ü-1203 ■ Eladó fehér szőrű, középkorú szamár. Cím: Turcsek Ferenc, Prl- betská ul., 946 53 Bohatá 924/20. 0-1211 ■ Fiatal doktornő — egy gyer­mekkel — házasság céljából meg­ismerkedne magas termetű, főis­zamehessen, mert a gyárban a szociális bizottság tagja, és ez: a bizottság nagyon aktívan, na­gyon rugalmasan oldja meg a: munkásjóléti kérdéseket. Emel­lett a kerületében a lakásba zottságnak is tagja, és régi —■ bevált — gyakorlat, hogy már az építkezés kezdete előtt be­szélgetnek a jövendő lakókkal;, és figyelembe veszik azok kí­vánságait. „Első a kötelesség, és a kö­telességteljesítés soha nem fá­rasztó, hanem felemelő érzés“’ — mondja Varvara Jegorovna,, amikor napi 13—14 óra munka után végre megpihenhet, hogy/ erőt gyűjtsön a nemsokára fel­virradó új napra. És mosolyog. Varvara Jegorovna Markina' — egyszerű szovjet asszony, aü „mindennapi hősök“ millióinak egyike. kólát végzett férfival, 30—40 évais korig. Elvált vagy özvegy ember,, egy gyermekkel, nem akadály. JeF- ige: Boldogság. 0-1210 MEGEMLÉKEZÉS ■ Egy évvel ezelőtt 1974. novem*- ber 15-én hunyt el Tóth Jenő, életének 43. évében, KőkeszlriL. Akik ismerték és szerették, emlé­kezzenek rfi szeretettel, és szellő tel fenek számára egy néma plllív na tót ezen a számunkra oly sz»- morú évfordulón. Szívében örökké gyászolói édesanyja és családja. 0-120$ Nem tudja beszerezni az Oj Szót ? MEGOLDJA GONDJÁT, HA RENDSZERESEN ELŐFIZETI! Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Havi előfizetési díj 14.70 korotna. A Vasárnapi Üj Szó külön is megrendelhető, s negyedévi előfizetési díja 13 korona. RENDELJE MEG AZ ŰJ SZÓT, NEM LESZ BESZERZÉSI GONDJA! MEGEMLÉKEZÉS Szívettépö fájdalommal emléke­zünk drága halottunkra, szeretett fiunkra, testvérünkre SZITARI LÁSZLÓRA, oki 1974. november 16-ón 21 éves korában tragikus körülmények között örökre eltávozott közülünk. Akik Ismerték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel és szenteljenek számára egy néma pillanatot, ezen a szo­morú, első évfordulón. Örök gyászban és fájdalomban szenvedő szülők és testvérei. 0-1171 MÁR TUDJA, milyen karácsonyi ajándékot fog vásárolni szeret­teinek? Ha örömet kíván nekik szerezni és nem tudja, mit vásároljon, jó tippeket és tanácsokat kap az Elektro szaküzletekben, az edény, a var­rógép-, a kerékpár-, az üvegáru- és porcelán-, a vasáru, valamint a vadászati kellékboltokban. Szép ajándék az egész családnak *> tv-készülék, a hűtőszekrény, a mosógép, az asztali rádió; a fia­taloknak a táskarádió; az idősebbeknek az üveg- és porcelánáru. A karácsonyi ajándékokat a DOMÁCE POTREBY szaküzleteiben vásárolja meg! OF-167 EE3B2&I ■ Rlz Erzsébetnek, Nižné Vall­óé (Alsfivály), 81. születésnapja és. közelgő névnapja alkalmából szív­ből gratulál és jó egészséget kí*- ván férje, leánya, veje és unokájaL Ű-L2QOJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents