Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-16 / 46. szám, Vasarnapi Új Szó
Bratislava, 1975. november 16. 0 VIII. évfolyam, 46jf?ám 0 Ära 1 korona A mezőgazdasági üzemek dolgozói kihasználják a kedvező időjárást, és ahol lehet, a mélyszántást hosszabbított műszakokban végzik. A felvétel a lučeneci járás Biskupice* (Fülekpüspiiki | Élsz ében készült. JÍISTK felv.l. Következetesen teljesítsük a CSKP KB októberi plenáris ülésének határozatait! írta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője A CSKP KB októberi plenáris ülés© azt bizonyította, hogy pártunk rendkívüli gondosságot és figyelmet szentel a mező- gazdaság fejlesztésével és a dolgozóink élelmezésével kapcsolatos kérdéseknek. Ezt az a tény is megerősíti, hogy pártunk XIV. és XV. kongresszusa között a Központi Bizottság két alkalommal is foglalkozott plenáris üléseken e fontos ágazat további fejlesztésének problémáival. A párt XIV. kongresszusa után különösen kifejező volt a bruttó mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági árutermelés dinamikus fejlődése, ezért Joggal beszélhetünk szocialista mezőgazdaságunk nagy sikereiről. A Központi Bizottság is így értékelte a feladatok teljesítését, s ilyen szempontból indult ki a hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó célok kitűzésénél. Pártunk Központi Bizottságának októberi ülését a koncepciós hozzáállás jellemezte. A XIV. kongresszus határozatainak eddigi teljesítése, a mezőgazdaságban és az élelmiszeripárban fennálló jelenlegi helyzet, s annak gazdaságunk fejlődésével kapcsolatos szélesebb össze- függései, valamint a világgazdasági helyzet mély elemzése alapján kitűztük a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további fejlesztési irányzatait, valamint a kitűzött célok eléréséhez vezető utakat; A Központi Bizottság októberi ülése alapul szolgált a XV. kongresszus agrárpolitikai vezérvonalának meghatározásához. Az októberi plénum további jelentős vonása szocialista mezőgazdaságunk minőségileg új céljainak megfogalmazása. A XIV. kongresszus alapvető feladatként az élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját forrásokból való fedezését tűzte célul, ,s a mezőgazdaság ezt a feladatot sikeresen teljesítette. A novemberi plénum új célt tűzött ki — fokozatosan elérni az önellátást a szemesek termesztésében, s növelni az önellátás mértékét az élelmiszerek termelésében. Az októberi plénum az önellátásra irányuló új célt és irányzatot részletesen elemezte, s meghatározta a konkrét utakat a cél eléréséhez. Tehát nemcsak. arról van szó, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszerről gondoskodjunk a .lakosság számára, s ne terheljük -népgazdaságunkat ilye« problémákkal, hanem arról is, hogy aktívan hozzájáruljunk külkereskedelmi mérlegünk megoldásához, s ezzel népgazdaságunk fejlődésének szilárdításához. A plenáris ülés új programa lapot határozott meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatai számára az egész népgazdaság fejlesztési koncepciója keretében. Az élelmiszerekből való önellátás növelésének irányzata feltételezi, hogy a mezőgazdaság ós az élelmezésügy területei mellett a népgazdaság többi ér-, dekelt ágazata is e feladat teljesítésére összpontosítja az igyekezetét. Az októberi ülés egyúttal kiindulást alapot is jelent a 6. ötéves terv irányelveire vonatkozó javaslat elkészítéséhez a CSKP XV. kongresszusa számára. Ahogy azt az 1974hös novemberi plénum is hangsúlyozta, a igabonaprobléma megoldásának a 6. ötéves tervidőszakban is kulcsfontosságú jelentősége lesz. A XIV. kongresszus és a CSKP KB 1972-es áprilisi plenáris ülése óta pártunk nagy munkát fejteti ki a gabonatermés növelése érdekében, s valamennyi-'mezőgazdasági dolgozó nagy igyekezettel támogatta ezt a feladatot. Már ebben az ötéves tervben jelentős fordulatot értünk el a gabonatermesztésben. Ennek ellenére a gabonafélék behozatala — tekintettel a világpiacokon kialakult helyzetre — jelentős mértékben terheli külkereskedelmi mérlegünket. Bár az -1971— 1975-ös években a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva sokkal több gabonát termeltünk, mégis mintegy 7 millió tonna szemes terményl kellett behoznunk. Ezt a helyzetet az állattenyésztési termelés növelésével kapcsolatban, a gyors ütemben növekvő gabonafogyasztás okozza. Éppen ezért mindkét ágazatban a gabonaprobléma megoldásának támogatására kell összpontosítani a fejlesztést, a dolgozók kezdeményezését és a politikai-szervező munkát. Szükséges, hogy az emberek, a mezőgazdasági dolgozók, s akik ezzel bármilyen kapcsolatban vannak, tudatosítsák, hogy a gabonaprobléma megoldásának a kulcsa nemcsak a termelésben rejlik, bár ezt fontossági sorrendben az első helyre tesszük, hanem a terméssel való gazdálkodásban is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ki kell küszöbölni minden veszteséget a gabonafélék raktározása, kezelése, feldolgozása, takarmányozása és egyéb célokra való felhasználása során. Ezzel összefüggésben meg kell aka dályozni az élelmiszerekkel való pazarlást is, mert az ilyen veszteségek, amelyek a kenyér esetében például évi 7(1 ezer tonnára tehetők, nem elhanyagolható tételek a gabonatermesztés mérlegében. Ésszerűbb takarmányozással A gabonaproblémára szélesebb összefüggésekben kel) tekinteni, s megoldása tömeges hozzájárulást igényel főleg az állattenyésztés szakaszán, ahol a takarmányozásra felhasznált szemesek meny- nyisége az összes gabonafogyasztás 70 százalékát képezi. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni' a szemesek tömegtakar- mányokkal való helyettesítésére, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben. Már a következő évben, s a 6. ötéves terv további éveiben is jelentős szerepe lesz a kukoricatermesztés növelésének, főleg azokon a területeken, ahol tartósan nagy hozamok érhetők el. A koncentrált takarmányok ésszerű felhasználása mellett elválaszthatatlanul az önellátás kérdéseihez tartozik a ma ximális mennyiségű és jó minőségű lö- megtakarmány termelése, s helyes hasznosítása. Előtérbe kell tehát helyezni a tartósítás áj 'módszereit, főleg a meleglevegős szárítás további fejlesztését. Amíg például ebben az évben a mezőgazdasági vállalatok 600 ezer tonna meleglevegős szárítmányt állítottak elő, 1980-ig ezt a mennyiséget háromszorosára, vagyis 1,6—2 millió tonnára kell növelni. A takarmányfélékkel való gazdálkodás ésszerűsítése szorosan a gabonaprobléma koncepciós megoldásához tartozik, s már jelenleg is fontos szerepe van. Amint azt az elfogadott irányelvek feladatul adják, ki kell dolgozni a szemes- és tömegtakarmányok növekvő termelésének, s ezek célszerű felhasználásának átfogó programjait, ami megköveteli, hogy a központi, szervekben, az irányítás középső szerveiben és a mezőgazdasági vállalatokban azonnal olyan intézkedéseik megvalósítására kerüljön sor, amelyek ebben a kérdésben gyors és hatékony fordulatot eredményeznek. (Folytatás a 4. oldalon) Ami a rejtjelek mögött m Ny, Legancev cikke (3. oldal) Textilgépejtik sikere a világpiacén Kardos Márta interjúja (5. oldal) Brigád a pultok mögött Balogh P. Imre riportja (7. oldal) A gömöri táj festője Beszélgetés Bácskái Béla festőművésszel (9. oldal) Ancsar Mihail Prisvin elbeszélése (12. oldal) Kislány — karabéllyal Krajczár Imre portugáliai riportja (14. oldal)
