Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-15 / 270. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottságának levele a pártszervekhez és -szervezetekhez, a kommunistákhoz a CSKP XV. kongresszusának előkészítésével kapcsoiatoan (Folytatás a 3. oldalról) Elvtársak! A XIV. kongresszus határozatainak teljesítésében a társadalmi élet valamennyi területén elért eredményeink jó feltételeket teremtenek további mun kánkhoz, és a jövőbe tekintve is reá lis derűlátásra késztetnek. Lehetővé teszik, hogy folytassuk, a fejlett szocialista társadalom építését, tovább szilárdítsuk és fejlesszük mindazt, ami az elért fejlődésben pozitív, s a követke 2Ő évekre nézve még igényesebb feladatokat tűz ki. A XV. kongresszus kidolgozza hazánk további sokoldaiú szocialista fejlődésének programját. Csehszlovákia Kommunista Pártja a figyelmet továbbra is mindazon alapvető problémák megoldására összpontosítja, amelyek döntőek a szocializmus anyagi-műszaki alapja fejlesztésének és korszerűsítésének, az egész népgazdaság hatékonysága növelésének, a termelési és a társadalmi viszonyok szociális jellege elmélyítésének, a szocialista demokrácia elmélyítésének, a szocialista ember műveltsége kialakításának, a tudomány és kultúra fejlesztésének szempontjából. Továbbra is népünk anyagi és kulturális szükségletei egyre teljesebb kielégítésének, szociális biztonsága további megszilárdításának útján haladunk. Elmélyítjük együttműködésünket a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országokkal, következetesen érvényesítjük a proletár internacionalizmus elveit és növeljük aktív részvételünket a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Figyelmünk középpontjában a népgazdaság további fellendítésének kell állnia. A gazdaság fejlesztésének fő ix’ányzatai az 1976—1980-as évekre szóló ötéves terv Irányelveinek javaslatában jutnak kifejezésre. A hatodik ötéves tervben arról lesz szó, hogy folytassuk a népgazdaság azon pozitív irányzatainak megszilárdítását és fejlesztését, amelynek alapjait a CSKP XIV. kongresszusa rakta le. Főként a gazdaság stabilitására, általánosan dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésére, a tudományos-műszaki fejlődés követelményeinek megfelelő hatékony struktúrális átalakítások kibővítésére, valamint a CSSZSZK- nak a szocialista gazdasági integrációban való növekvő részvéteiére, és arra törekszünk, hogy még magasabb fokot érjünk el saját forrásokból az élelmiszertermelésben az önellátás tekintetében, hogy megtartsuk a társadalmi munkatermelékenység növekedésének magas hányadát a források kialakításában, és biztosítsuk köztársaságaink arányos gazdasági fejlesztését. Ugyanakkor le akarjuk küzdeni azokat a negatív következményeket, amelyek a világpiacok helyzetével összefüggésben érzékenyen kihatnak gazdaságunkra. A nemzeti jövedelem kialakításának és felhasználásának kiegyensúlyozottságára fogunk törekedni, ami feltétlenül szükséges szocialista társadalmunk egyenletes és egészséges fejlődése szempontjából. A népgazdaság fejlesztés mérlegelt célkitűzéseinek és az életszínvonal további emelésének megvalósítása megköveteli, hogy a hatodik ötéves tervidőszak a nemzeti jövedelem legalább 5 százalékos átlagos növekedését érjük el. Ezzel összhangban célul tűztük ki, hogy 1980 ig az Ipari termelésben mintegy 33—34 százalékos növekedést, az építőiparban több mint 35 százalékos növekedést érjünk el, és a mezőgazdasági termelést 14—15 százalékkal növeljük. Az iparban elsődlegesen fejlesztjük a gépipart, a vegyipart, az építőanyagtermelést és az energetikát. A gépiparnak, gazdaságunk e fő láncszemének termelését több mint a felével kell növelnünk, és a gépek, valamint berendezések fokozott szállításával erőteljesebben kell befolyásolni a műszaki haladást és a hatékonyság fejlődését az egész népgazdaságban. A gépipari termékek kivitelének növelésével fogjuk a következő öt év folyamán is kialakítani azon fizetési eszközök nagy részét, amelyek a nélkülözhetetlen energia-, nyersanyag- és alapanyagbehozatal fedezéséhez szükségesek lesznek. A7, építőanyag-termelésnek több mint 40 százalékkal és a vegyipari termelésnek mintegy 37 százalékkal kell növekednie. Az építőipar fő feladata lesz a népgazdaság szükségleteinek biztosítása, mindenekelőtt az építkezési beruházások számának csökkentése. Az építkezési határidők lerövidítése megköveteli, hogy gyorsabban fejlesszük a befejezési munkához szükséges kapacitásokat. Az építőipari termelés feltételezett fejlesztésével összhangban kiszélesítjük e termelés nyersanyag- és alapanyagbázisát, mindenekelőtt a cement-, « méw- és a kőtermelés, a szilikát élőgyártását a tömeges lakásépítés, az egyéni építkezés, az ipari és a mély- építkezés céljaira. A mezőgazdaság terén folytatjuk a belterjesség és a hatékonyság további növelését, biztosítjuk a növényi termelés szükséges időbeni előnyét, hogy néhány éven belül önellátókká váljunk a gabona termelésében, és tovább növeljük önellátásunkat az élelmiszeripari termelésben. Ezért a CSKP KB ez év októberi ülésének határozataival összhangban biztosítani kell a gabonafélék termelésének további növelését, célszerű felhasználását és lényegesen meg kell javítani a szálas takarmányok termeléséről és felhasználásáról való gondoskodást, ésszerűbben kell gazdálkodni az egész földterülettel, és tökélete- * síteni kell a vetésterületek összetételét. Az igényes feladatok teljesítése érdekében további erőfeszítéssel kell törekedni a mezőgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználására, az erőket, az eszközöket és a kezdeményezést minden fokon a mezőgazdasági termékek olyan értékesítésére kell mozgó sítani, hogy ne forduljon elő pazarlás és veszteség, amely még mindig nagy és a gabonaféléknél különösen súlyos. A mezőgazdaság további fellendülése érdekében széleskörűen kiboztakoztat- juk az összpontosítást és a szakosítást, elmélyítjük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti munkamegosztást és kooperációt. A mezőgazdasági feladatok megvalósításában részt vesznek a kivitelezői-ipari ágazatok is. Ugyanakkor azonban az eddiginél jobban kell kihasználni a mezőgazdaságra fordított eszközöket. Folytatjuk a közlekedés műszaki átalakítását és korszerűsítését, növeljük a csomópontok és a vonalak átengedő képességét, az utazás biztonságát és kulturáltságát, és itt is nagyobb gondol kell fordítanunk a gazdaságosságra. A hatodik ötéves terv folyamán olyan méretű beruházásokra számítanak, amelyek körülbelül egyharmaddal haladják meg a mostani ötéves terv időszakában eszközölt beruházásokat. Ez a maximum, amit államunk a beruházási tevékenységre fordíthat, és emellett nem lehet a gyakran sürgős követelményeket sem kielégíteni. A beruházások túllépésére irányuló minden törekvés káros és komoly zavarokat okozhat a gazdaság általános fejlődésében. A beruházások elosztásakor elsőbbségi jogot kell meghatározni, biztosítani kell azoknak a szakaszoknak a fejlesztését, amely a mai szempontból, de a hosszú távlat szempontjából is döntőek. A hatodik ötéves tervidőszakban is rendkívüli gondot fordítunk Prága kiépítésére. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság által irányított építkezés keretében a beruházások több mint a kétszeresükre növekednek. A Központi Bizottság elvárja, hogy a kerületek, a járások, a városok, az üzemek és a községek szintjén mozgósítják az ösz- szes eszközöket és erőket annak érdekében, hogy saját forrásainkból gyorsabban oldhassunk meg számos sürgető problémát, mint amilyenek a bölcsődék, óvodák építése, szolgáltatások kiépítése és az életkörnyezet védelme. A kommunisták, valamennyi felelős 9zerv és dolgozó feladata gondoskodni arról, hogy a beruházási programot következetesen teljesítsék, hogy tiszteletben tartsák a költségvetési árakat, a tervezett paramétereket, az új termelőhelyek üzembe helyezésének határidejét, hogy a beruházási akciókra fordított eszközöket és munkaerőket maximális gazdaságossággal és hatékonysággal használják fel. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy számos termelési kapacitás nincs megfelelően kihasználva, s ugyanakkor ezek a szakágazatok, vagy termelési-gazdasági egységek fokozzák követelményeiket az új beruházásokkal szemben. Országunk további fejlődése érdekében biztosítanunk kell gazdaságunk egyre szorosabb kapcsolatát a KGST- tagországok, mindenekelőtt a Szovjel- uniő gazdaságával. A KGST-országok együttműködése nemcsak társadalmunk létérdekeit biztosítja, hanem ugyanakkor világszerte erősíti a szocialista közösség befolyását és súlyát Is. Ezen a téren politikánk alapjának a szocialista gazdasági integráció komplex programja célkitűzéseinek és szándékainak határozottabb és kezdeményezőbb biztosítását tartjuk. Aktívabban fogunk hozzájárulni a nemzetközi munkamegosztás fejlesztéséhez, hatékonyabban használjuk fel a szakosítást és a kooperációt a gazdasági és a tudományos-műszaki problémák megoldása érdekében. Rendszeres figyelmet szentelünk a külkereskedelemnek, amely nagy felelősséget visel népünk munkája eredményeinek jobb értékesítéséért. Hogy biztosíthassuk a szükséges behozatalt, előnyt kell elérnünk a kivitelben a kiéleződő konkurrenciaharcban. Külkereskedelmünknek rugalmasabban kell dolgoznia, gyorsabban kell reagálni a világpiacok helyzetére, s nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A kölcsönös kereskedelem minőségileg új feltételei jöttek létre a KGST országok között is. Ez mindenekelőtt a KGST- országok termelőerőinek magas színvonalából és gyors fejlődéséből, továbbá a nyersanyagok és az alapanyagok jobb értékesítésének szükségességéből, és nem utolsósorban a tőkés- és a fejlő dő országokhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok széles körű fejlődéséből következik. Ez ugyanakkor fokozott igényeket támaszt termékeink struktúrájával és műszaki színvonalával szemben is. A feladatok sikeres teljesítése az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésben, a hatékonyság állandó növelése a gazdaság valamennyi szakaszán népünk életszín vonala további sokoldalú emelkedésének alapja. Ez nagy munkaerőfeszítés kibontakoztatását feltételezi. és azt, liogy jobban gazdálkodjunk mindéi* szakaszon. Továbbra Is érvényes — úgy fogunk élni, ahogyan dolgozunk. A hatodik ötéves tervben az átlagbérek to vábbi növekedésére számíthatunk. A bé rekre fordított eszközöket jobban kell felhasználni az anyagi érdekeltség esz közeként, igazságosan kell értékelni és díjazni a becsületes és szakképzett munkát. Fontos, hogy folytassuk a lakosság fogyasztása struktúrájának megjavítását. nagyobb mértékben és rugalmasabban bővítsük a jó minőségű, műszakilag tökéletes árucikkek sokrétű választékát. Gondoskodni fogunk arról, hogy az élelmiszeripari termékek összetétele is jobban megfeleljen az emberek helyes táplálkozása követelményeinek. A lakáspolitikában folytatjuk az utóbbi években megkezdett utunkat. A hatodik ötéves tervidőszakban G40 000 űj lakás felépítését tervezzük, ami lehetővé teszi a lakáshelyzet további javítását. Egyre nagyobb eszközökéi fordítunk az egészségügy, az iskolaügy, a kultúra, a testnevelés és a sport fejlesztésére, valamint a társadalmi szükséglet egyéb szakaszaira. Éppen úgy, mint az egész gazdaságban, ezen a leriileten is érvényesülnie kell az eszközök hatékony kihasználása elvének, annak, hogy az eszközöket a fő feladatokra öszpontosítsuk és szigorúan takarékoskodjunk. Politikánk célja továbbra is az emberek növekvő szükségleteinek sokoldalú kielégítése marad. Az élet értelmét azonban nem az anyagi gazdaság felhalmozásában látjuk. Az ember anyagi szükségleteinek kielégítése természetesen a társadalmi termelés hatékonysága, a munkatermelékenység és a termékek minősége növelésének egyik fő ösztönzője, amelyet továbbfejlesztünk. De mi többet akarunk. Azt akarjuk, hogy az életszínvonal további emelkedése az emberek alkotó képességeinek sokoldalú fejlődéséhez, műveltségük, kulturális fejlettségük sokoldalú kibontakozásához, a társadalom és az egyén érdekeinek további összekapcsolásához vezessen. A hatodik ötéves terv feladatait már az 1976-ra szóló terv most folyó előkészítése során konkretizáljuk. A jövő évben biztosítanunk kell a további előrehaladást hazánk gazdasági fejlődésében, hogy reálisan folytathassuk lakosságunk létbiztonsága megszilárdításának és életszínvonala további emelésének politikáját. Ennek útját elsősorban a termelés növekedése és a nemzeti jövedelem kialakítása gyors ütemének megtartásában látjuk, főként az iparban, a mezőgazdasági termékek termelésében és felvásárlásában, vala*. mint az építőiparban. A további kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása ugyanakkor megköveteli tőlünk, hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a külső gazdasági kapcsolatokban, a beruházási építkezésben, a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának általános növelésében levő feladatoknak. A pártszervek és -szervezetek vezetésével, valamennyi kommunista aktív részvételével a CSKP KB 1974. évi novemberi ülésének szellemében gondoskodni kell arról, hogy valamennyi szakaszon — a kormányokban, a központi szervekben és a minisztériumokban, a nemzeti bizottságokban, a termelési- gazdasági egységekben, a vállalatókban és az üzemekben — maximális erőfeszítéssel törekedjenek az ötödik ötéves terv utolsó évi feladatainak következetes teljesítésére és kívánatos túlteljesítésére, és a hatodik ötéves terv első évi célkitűzéseinek komnlex biztosítására. Az irányító tevékenység valamennyi szintjén kezdettől fogva aktívan kell viszonyulni a terv összeállításához, lebontásához, megvalósításához és teljesítésének ellenőrzéséhez is. Az intézkedések konkrét program jait kell kidolgozni a feladatok teljesítése érdekében, és ezeknek alapján kell kibontakoztatni a dolgozók széles körű aktivitását a CSKP XV. kongresz- szusának tiszteletére. Semmit sem szabad a véletlenre bíznunk, egy napot sem veszthetünk a következő ötéves tervidőszak megkezdésének következetes. komplex előkészítésében. A hatodik ötéves terv irányelv-tervezetén a CSKP KB vezetésével tovább folynak a munkálatok Látnunk kell, hogy az objektív feltételek, amelyek között a hatodik ötéves terv feladatait megvalósítjuk majd, jelentősen igényesebbek és bonyolultabbak az elmúlt időszak feltételeinél. Országunk a fontos nyersanyagok túlnyomó többségének behozatalára szorul Emellett világszerte növekszenek a nehézségek a nyersanyagok, az energia és az é'elml- szerek biztosítása terén, melyeknek árai lényegesen emelkedtek Beszerzésük céljából sokkal több feldolgozó- ipari terméket kell exportálnunk az eddiginél. Sürgető a CSKP KB 1974 novemberi ülésének követelménye, miszerint továbbra is meg kell gyorsítanunk a források kialakítását, mégpedig azáltal, hogy gazdaságosan végezzük az eszközök ráfordítását valamennyi termelési és nem termelési területen, sokkal nagyobb megtakarítást. érünk el a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok és az alapanyagok terén, és lényegesen növeljük értékesítésüket a termékekben. Ez olyan kulcsfeladat, amelynek nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentősége is van, s amelyet egyetlen felelős irányító dolgozó, egyetlen pártszervezet sem téveszthet szem elől, dolgozzék bármelyik munkahelyen. A gazdasági fejlődés a jövő ötéves tervidőszakban sürgetően megkívánja, hogy fokozott erőfeszítéssel törekedjünk a népgazdaság hatékonyságának növelésére az intenzív növekedési tényezők teljes érvényesítésével, hogy jobbat és olcsóbban termeljünk, és minden ráfordított koronával egyre több haszonértéket nyerjünk. A hatékonyság növelése megköveteli a források legszélesebb körű mozgósítását, a nagy és a kis tartalékok, az állóalapok, a munkaidő, a szakképzettség, dolgozóink tapasztalatainak és képességeinek teljes mérvű kihasználását. Továbbra is elsőrendű feladat a munkaerők jobb kihasználása, melyeknek növekedése kisebb lesz, mint az 1971—1975- ös években. Sokkal határozottabban kell harcolnunk a pazarlás, a lopás minden megnyilvánulása ellen, a szocialista vagyon rongálása, az állami és a munkafegyelem megsértése ellen. Az emberek túlnyomó többsége becsületesen dolgozik és nagy társadalmi értékeket hoz létre. Ezért nem nyugodhatunk bele abba, hogy egyesek közömbössége és felelőtlensége miatt nem csekély értékek tönkremennek. Szocialista gazdaságunk hatékony fejlődése elképzelhetetlen a tudományos-műszaki haladás nélkül. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a tudomány és a technika új ismereteit gyorsabban és nagyobb mértékben bevezessük a gyakorlatba. Következetesebben kell érvényesítenünk az integrációs folyamatokat a tudományban és a technikában, az eszközöket és a tudományos kutató kapacitásokat a legfontosabb feladatok és problémák megoldására kell összpontosítanunk. A tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítését az egész párt, a kormányszervek és valamennyi felelős intézmény állandó forradalmi feladatának tartjuk. A Központi Bizottság nemegyszer hangsúlyozta, hogy gazdasági célkitűzéseik teljesítését mindenekelőtt az irányító munka színvonala dönti el valamennyi fokon és valamennyi munkahelyen. Az irányítási rendszer és az irányító munka megjavítása állandó feladataink közé tartozik. A tervszerű irányítás egész rendszere és gyakorlata, különösen a központi szervek részéről kell, hogy aktívabban reagáljon az új gazdasági jelenségekre, a kibontakozó nemzetközi Integrációs folyamatokra, hatékonyabb feltételeket teremtsen a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásához, a hatékonyság, a dolgozók alkotóereje és kezdeményezése maradéktalan érve nyesítéséhez. Az irányítás minőségének javítására Irányuló erőfeszítések a központi és a vállalati szférában, valamennyi üzemben, valamennyi műhelyben nem nélkülözhetik a kényelmesség, az ügyeskedés és a rutin ellen folytatott igényes harcot. A jó irányítás elősegíti számos olyan fogyatékosság le küzdését, amelyek zavaróan hatnak a (Folytatás az 5. oldalon) űj szó
