Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-13 / 268. szám, csütörtök
A jMékbizlosítós tökéletesítése szocialista társadalmunk vívmánya MICHAL STANCEL BESZÉDE A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS NÉPI KAMARÁJÁNAK ÉS A NEMZETEK KAMARÁJÁNAK 20. EGYÜTTES ÜLÉSEN A nemzeti jövedelem 1970-től 1974 ig 69 milliárd koronával, a népgazdaságban az átlagbér havi 300 koronával gyarapodott és a havibér elérte a 2232 koronát. Emellett valamennyi csoportban gyarapodott a pénzbeli jövedelem. A háztartások több mint 70 százalékában ma az egy főre eső jövedelem eléri az 1000 koronát. . A lakásépítés fejlődése is jelentősen befolyásolta a dolgozók életszínvonalát, lévai túlteljesítettük az ötödik ötéves tervnek azt a feladatát, hogy legalább 500 000 lakás épüljön, s így a lakosságnak mintegy a fele 1945 után épült új lakásokban fog lakni. Gazdaságunk elért fejlettségi foka az elmúlt időszakban kedvező feltételeket teremtett arra, hogy fokozatosan megvalósuljon a társadalmi fogyasztás növelésének nagyszabású és igényes programja. A lakosság társadalmi fogyasztására fordított kiadások olyan területeket ölelnek fel, mint a nép egészségéről való általános gondoskodás fejlesztése. munkanélküliség idején és öreg korban való ellátás, az anyáról* és gyermekről való gondoskodás, a művelődésről és a szaktudás növeléséről való gondoskodás, és az 1970. évi 69 milliárd koronáról 1974-ben 90 milliárd koronára emelkedtek. Számos fontos intézkedést foganatosítottunk azzal a céllal, hogy javuljon a többgyermekes családok élete és kedvezően befolyásoljuk az utóbbi évek népesedési fejlődését. A CSKP Központi Bizottsága 1971. szeptemberi és 1972 decemberi irányelveivel összhangban sikerült teljesítenünk ezt a feladatot. Mindenekelőtt a gyermek születésekor nyújtott támogatásról, az anyasági járulékról, a gyermekgondozási pótlékok emeléséről és az újházasoknak nyújtott előnyös kölcsönök bevezetéséről van szó. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi segélyformákat, megállapítjuk, hogy az előforduló kiadások az 1970. évi mintegy 20 milllárdról 1974-ben megközelítőleg 26 milliárd koronára emelkedtek. Ezek az intézkedések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy köztársaságunk ma az emelkedő irányzatú népesedési! európai országok közé tartozik. Szocialista társadalmunk az egyik legfontosabb szociálpolitikai területnek a tartós létbiztonság megteremtését tartja azok ellátására, akik egész életükben hazánk felvirágoztatásán és fejlesztésén munkálkodtak. Ezért röviddel a CSKP XIV. kongresszusa után megkezdtük a régi nyugdíjasok és az alacsony járadékot élvező nyugdíjasok járadékainak emelését. Kis híján 1 millió régi nyugdíjas és alacsony nyugdíjú személy járadékát emeltük fel. Ezekre az intézkedésekre évente kb. 1 milliárd koronát fordítottunk. Magas színvonalú szociális ellátás Engedjék meg, hogy néhány alapvető adatot említsek a jái*adékbiztosítás fejlődésének szemléltetésére. Azzal szemben, hogy 1946-ban 3 millió 200 ezer személynek volt járadékbiztosítása, számuk 1974-ig 7 millió 400 ezerre nőtt, ami azt lelenti, hogy valamennyi dolgozónak járadékbiztosítása van. E fejlődés természetesen a kifizetett járadékok számának növekedését is befolyásolta. 1946-ban 1 millió 107 ezer Járadékot fizettünk ki, s ez a szám 1974-ig több mint 3,5 millióra nőtt. Az újonnan elismert járadékok átlagos nagysága a bérek állandó emelkedése folytán emelkedett. 1949-ben 382, 1974- ben pedig már több mint havi 1100 koronát tett ki a dolgozók esetében. A járadékbiztosítási kiadások 1948- hoz viszonyítva 1974-ig 8,5-szeresére nőttek és 30 milliárd 473 millió koronát tettek ki. E kiadások részaránya a lakosság társadalmi fogyasztásában mintegy 34 százalék, a nemzeti jövedelemben pedig 8,8 százalék. A csehszlovákiai járadékbiztosítás a tőkés államok hasonló rendszereihez viszonyítva meggyőzően bizonyítja az emberről való szocialista gondoskodás magas színvonalát. Azzal szemben, hogy rendszerünk minden gazdaságilag aktív polgárt ellátásban részesít, egyes tőkés államokban a lakosság bizonyos csoportjait, főként a földműveseket és a kisiparosokat kizárják a járadékbiztosításból. Az öregségi járadékhoz való igény érvényesítésének korhatára is lényegesen magasabb valamennyi tőkés országban, mint nálunk. A nők esetében rendszerint 60 év, a férfiakéban 65 év, néhol még több is. Társadalmunknak a XIV. pártkongresszus utáni pozitív politikai és társadalmi fejlődése és az ötödik ötéves terv feladatainak eredményes teljesítése kedvező feltételeket teremtett további fontos intézkedések foganatosítására az életszínvonal emelése és népünk lét- biztonságának erősítése terén. Mindezt a munkások, parasztok és a többi dolgozók új erőforrásokat alkotó céltudatos munkája tette lehetővé. Érvényesülnek a munkaérdemek kritériumai Az a törvényjavaslat, amelyet ma a kormány jóváhagyás végett önök elé terjeszt, a XIV. pártkongresszus határozataiból és a CSKP Központi BizotU sága, a csehszlovák kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa 1975. áprilisi közös határozatából indul ki, amely a járadékbiztosítási rendszer tö■ kéletesítésére vonatkozott. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára az áprilisi ülésen a Központi Bizottság Elnökségének jelentésében a következő szavakkal domborította ki e nagyfokú módosítás céljait: ,.A 30. évforduló ünnepségeinek alkalmával azon nemzedékek tagjainak érdemes munkáját is értékeljük, akik részt vettek a szocialista társadalom építésében. A már megérdemelt nyugalmat élvező, vagy a következő években nyugalomba vonuló nemzedékeknek szociális biztonságot szavatolunk, a társadalmunk fejlődésének megfelelő életszínvonalat teremtünk.“ A járadékbiztosítási rendszer e célok kai összhangban alkalmazkodik a gazdaság színvonalához, főként a munkás- osztály és a szövetkezeti parasztság jelenlegi szociális helyzetéhez. Egyidejűleg megfelelő arány alakul ki a munkaakii vitás utolsó éveiben elért kereset és a járadék nagysága között. Az új járadékok megszabásánál kiemelkedőbben fognak érvényesülni a munka érdemek kritériumai, és az eddiginél jobban fogjuk értékelni a jól végzett, igényes és társadalmilag felelős munkát. A törvényjavaslat átvesz mindent, ami bevált és ami rögzíti munkásosztályunk és a többi dolgozók forradalmi vívmányait. Főként a járadékbiztosítás egységességéről és általánosságáról, a férfiak és nők öregségi járadékjogosultságára vonatkozó eddigi alacsony korhatárról van szó, amely járadékbiztosítási rendszerünk nagy előnyei közé tartozik. Szó van továbbra a járadék nagysága kiszámításának eddigi módjáról, amely szerint a járadékot a munkaaktivitás időszakában elért keresetből és a foglalkozási körnek a munka nehézsége és fárasztó volta szerint történő három munkakategóriába való besorolásából számítják ki. Nagyon fontos intézkedés az 1964-ben bevezetett különleges nyugdíjadó megszüntetése, ez ugyanis a leginkább gyengíti az érdemek kritériumát, ugyanakkor a gazdasági fejlődés, főként a bérek emelkedése következtében elavult. A XIV. pártkongresszus óta már másodszor rendezzük a munkaviszonyban levő dolgozók, szövetkezeti parasztok és önállóan gazdálkodó parasztok alacsony járadékát, amely egyetlen jövedelmi forrásuk: egyén esetében az eddigi havi 550 koronáról 600 koronára, házaspár esetében havi 900 koronáról 1100 koronára emeljük. A szövetkezeti parasztok esetében a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem nem jön tekintetbe. A járadékok emelésére fordított összeg meghaladja a hárommilliárd koronát Szociálpolitikai szempontból a legfontosabb a kifizetett járadékok rendezése. Több mint 3 millió személy, azaz az összes járadékélvezök 93 százalékának a járadéka emelkedik. Az ösz- szes megadóztatott járadékot felemeljük az eddig levont adó összegével. Ezenkívül az adónál nagyobb összeggel emeljük a megközelítőleg 1000 korona alatti kisebb járadékokat. Az alacsonyabb járadékok eseténél melyik évben és milyen előírások szerint ismerték el ■a járadékot. Nagyobb összeggel emeljük az etfző években elismert járadékokat. A kifizetett járadékok összes fajtáit, azaz az öregségi, viszonylagos öregségi, rokkantsági, részbeni rokkantsági, árvasági és özvegyi járadékot is emeljük, amely mind a dolgozók biztosításából, mind a szövetkezeti parasztok biztosításából ered. 1976-ban a kifizetendő járadékok emelésére fordított kiadások több mint 3 milliárd koronát jelentenek, azaz a járadékbiztosítási rendszer tökéletesítésére előirányzott eszközök 95 százalékát. Ezeknek az eszközöknek mintegy kétharmada, kb. 2 milliárd korona az alacsony és ezer koronán aluli közepes nyugdíjak emelésére jut. A kifizetett járadékok emelésénél tehát' teljes mértékben tekintetbe vesszük a szociális szempontot, mert az eszközök legnagyobb részét a leginkább rászoruló járadékélvezők között osztjuk el. Alapvető változás történik az 1976. január elsejétől elismert járulékokban is. Azon kívül, hogy adómentesek lesznek, megszűnnek, vagy módosulnak a járadék nagyságára vonatkozóan 1959- ben és 1964-ben bevezetett egyes, mindmáig érvényes korlátozások. Mindenekelőtt a viszonylagos maximumról van szó, melynek értelmében az öregségi, vagy rokkantsági járadék az igényjogosultság létrejöttének napjától számítva a harmadik munkakategóriában legfeljebb a kereset 60 százaléka, a második munkakntegőriában 70 százaléka lehet. Módosul továbbá az öregségi és rokkantsági járadék maximális határa, melyet a kategóriákban fix összeggel határoztak meg (1600, 1800, 2200 korona). A harmadik munkakategóriában a járadék legnagyobb lehetséges összegét a havi tiszta 1400 koronáról 2010 koronára, a második mun kfl kategóriában 1475 koronáról 2150 koronára, az Társadalmunknak érdeke az öregségi járadékra jogosult személyek mun- kaaktivltásának önkéntes meghosszabbítása, mert ezzel is hozzájárulhatunk a nem kielégítő munkaerőhelyzet megoldásához. Az öregségi járadékra való jogosultság alacsony korhatára a járadékosok jelentős részéi érdekeltté teszi a továbi munkatevékenységben, mellyel növelik jövedelmüket és erősítik aktív viszonyukat a társadalom és az élet szükségleteihez. Az 1975. május 31. állapotot tekintve nálunk egész éven vagy az év egy részén át, mintegy 830 000 nyugdíjjogosult, idősebb személy dolgozott. Nálunk már most számos előnyt nyújtunk a nyugdíjjogosultság érvényessége után Is tovább dolgozóknak. A további munkában őzen elismert előnyök a törvényjavaslat alapján bővülni fognak. Gazdasági szempontból, de a járadékélvezők szempontjából is nagyon előnyös a járadékélvezés nélkül végzett további munka utáni járadékemelés, mivel ezeket az összegeket az 1976. január elseje után folytatott munka minden egyes éve folyamán a kereset 4 százalékáról 7 százalékára emeljük. Ezzel a rendezéssel összefüggésben úgyszintén emelkedik a járadék maximális összege éspedig a további munka után járó emeléssel együtt az eddigi 2500 koronáról 300Ó koronára emelkedik havonta. A teljes, vagy részbeni járadékot élvező nyugdíjasok további munkájára vonatkozóan is előnyösebben módosulnak egyes feltételek. Az az időszak, melynek folyamán teljes öregségi és özvegyi, esetleg árvasági nyugdíjat fizetnek ki a teljes kereset meghagyása mellett, a végzett munka nemétől függetlenül 1976. január elsejétől egységesen a naptári év 180 munkanapja lesz. Vonatkozik ez az adminisztratív dolgozókra is. Tartós, termelési és szolgáltatási foglalkozás esetén az eddigi havi 1000 koronáról 1100 koronára emelkedik az a határ, ameddig a kereset mellett teljes öregségi járadékot folyósítanak. Ezen kívül a szövetségi kormány határozata alapján 1976 Januárjától kulcsfontosságú népgazdaelső munkakategóriában 1925 koronáról 2500 koronára emeljük. Mezőgazdaságunk dinamikus fejlődése — különösen az utóbbi években — feltételeket teremtett a dolgozók és a szövetkezeti parasztok járadékbiztosítási rendszerének egyesítésére. Sikerült eredményesen megoldanunk a szövetkezeti parasztok jövedelme szintjének és a többi dolgozók jövedelme szintiének fokozatos kiegyenlítődését és alapjában megváltoztattuk nemcsak a falusi termelést, hanem az életmódot is. Ezek a tények anyagi feltételeket teremtettek e fontos intézkedés gyakorlati megvalósítására. 1976. január elsejétől egységes járadékbiztosítási rendszer szerint lényegében a többi dolgozókéval azonos feltételek mellett ismerik el a szövetkezeti parasztok járadékait. A szövetkezeti parasztok és az állami gazdasági dolgozók munkaaktivitási időszakát már 1945. május 9-től beszámítják, így tehát 1976-ban több mint 30 évi beszámítható munka- tevékenységet mutatnak fel. Ha egyes kivételes esetekben a szövetkezeti parasztok övezeti járadékaira vonatkozó eddigi előírások 1976 után is előnyösebbeknek bizonyulnának, még további öt éven át érvényesíthetők. sági ágazatokban végzett rendkívül fontos munka esetén teljes összegű öregségi nyugdíjat fizethetnek ki egész éven át feddig 240 napig). A vállalatokban, a szövetkezetekben és minden munkahelyen megfelelő feltételeket kell teremteni a munkaaktivitás önkéntes meghosszabbítására. Az ellenállás résztvevői járadékbiztosításának előnybe helyezése fennmarad és bizonyos irányokban tovább javul. Változatlan marad az ellenállás résztvevőinek négy csoportba osztása a járadék feltételeinek és nagyságának meghatározása szempontjából. A járadék szerkezetében történő általános módosítások és a kifizetett járadékok emelése az ellenállás résztvevőinek járadékbiztosítására is vonatkozik. Az ellenállás résztvevői egyes csoportjainak esetében az öregségi és rokkantsági járadék legalacsonyabb összegét az első csoportban havi 200 koronával, a többi csoportokban havi 100 koronával emeljük. Az új rendezés értelmében az ellenállás résztvevője öregségi, Illetve rokkantsági járadékának legfelső összege elérheti a havi 3000 koronát. A minimális özvegyi járadék havi 600 koronára emelkedik. Egyes foglalkozási körök betöltése rendkívül nagy igényeket támaszt a dolgozók szervezetével és különleges képességeivel szemben, így aztán képességeik előbb változnak, mint más foglalkozási körű dolgozóké. így van ez a hivatásos repülőknél, művészek egyes kategóriáiban, a hivatásos katonáknál és a nemzetbiztonsági testület tagjainál. Ezért e dolgozók csoportjainál ismét bevezetjük a leszolgált évek szerinti járadékot. Tovább javul a fiatalkori rokkantak és vele született hibájú egyének, esetleg azok járadékbiztosítása, akik a tankötelezettség befejeződése előtt szenvedtek kárt egészségükben, s ennek következtében kereseti .lehetőségeik és szakképzettségük korlátozott. Ezért havi 500 korona összegű jogigényes beruházási járadékot ismerünk el nekik, azzal, hogy indokolt esetekben ez havi 700 koronára is emelhető (eddig fakultatívan 400 korona volt). Összhangban az új feladatokkal Az előterjesztett törvényjavaslat a szociális gondozás kérdéseiről sem feledkezik meg. Fontos módosítások történnek a megváltozott munkaképességű személyekről történő gondoskodásban, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk munkarehabilitációjukra. Fokozott figyelmet fordítunk az idős személyekre és a nagyon beteg szemé lyekre. Újból törvénybe foglaljuk a szocialista társadalom családról való gondoskodásának egyes formáit is. pl. a fiatalok házasságra és szülői szerepre neveléséről való gondoskodást. A szociális biztosítási törvényjavaslat betetőzi a CSKP XIV. kongresszusának nagyszabású programját. Elmondhatjuk. hogy egyidejűleg ez a legfontosabb intézkedés szociális biztosításunk fejlődésének egész ideje alatt, amióta 1948-ban elfogadtuk a nemzeti biztosítási törvényt. Az új intézkedések gyakorlati megvalósítása csak 1976- ban a szociális biztosítási kiadások 3,3 milliárd koronás emelését jelenti, a hatodik ötéves terv továbi éveiben pedig ez az összeg .tovább fog emelkedni. Ez a messzemenő intézkedés nálunk akkor valósul meg, amikor gazdasági válság hatalmasodik el a tőkés világban, amikor sok fejlett tőkésországban folytatódik az inflációs folyamat, emelkednek az árak, nő a munkanélküliség, pang vagy csökken a termelés és a lakosság fogyasztása. A tőkés gazdaság válsága ugyanakkor télies súlyával a dolgozók vállára nehezedik. Járadékbiztosítási rendszerünk tökéletesítése meggyőző bizonyítéka szocialista rendszerünk előnyeinek, a CSKP és vezetősége — melynek élén Gustáv Husák elvtárs, a párt főtitkára és köztársasági elnök áll — politikája céltudatosságának és előrelátásának. Természetesen tudatosítanunk kell, hogy népünk életszínvonalának tartós és kiegyensúlyozott emelkedése szorosan összefügg az új feladatokkal és a népgazdaság dinamikus és hatékony fejlesztésével szemben támasztott nagy igényekkel, függ az irányítás összes láncszemei és minden egyén fokozott teljesítő képességétől, a társadalmi munkatermelékenység rendszeres fokozódásától. Nincs kétségünk afelől, hogy a szocialista biztosítási törvény elfogadása serkenteni fogja az alkotó erők, a munkaaktivitás és a kezdeményezés további kibontakozását a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére, a hatodik ötéves terv igényes feladatainak teljesítésére. 1975. XI. 13. MíMüsnlná a feltétetek
