Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-08 / 237. szám, szerda

A MEZŰGAZDASAG ES ELEIMISZERIPAR FIILESZTESENEK KÉRDÉSÉI A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentése • ián BaryInak, a CSKP Központi Bizottsága titkárának előadói beszéde Tisztelt Elvtársak! Pártunk és egész szocialista társa­dalmunk a XV. kongresszus előkészíté­sének jelentős szakaszába lépett. A jú­liusi plénum határozatai értelmében az előkészületeket úgy szervezzük, hogy sokoldalúan intenzívvé tegyék a párt- életet, fokozzák a párt vezető szerepét és társadalmi tekintélyét, hogy mozgó­sítsák népünk alkotó erőit a szocia­lista építés feladatainak sikeres meg­oldása érdekében. Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának és a Szocialista Ifjú­sági Sz ivnts:';:? Központi Bizottságának a nuinkt'i^zdoményezés fejlesztésére vonatkozó felhívása nagy visszhangot keltett, ami azt bizonyítja, hogy a kongresszusi előkészületek ösztönzően hatnak a munka- és a politikai aktivi­tás fellendítésére. Fontos feladatok állnak szocialista mezőgazdaságunk és az élelmiszeripar előtt is. Ezért helyes, hogy a Központi Bizottság mai ülése ellenőrzi, hogyan teljesítik ezen a területen a XIV. párt- kongresszus határozatát, a Központi Bi­zottság 1972. évi áprilisi és 1974. évi novemberi plénumának határozatait. Reálisan akarjuk értékelni az elért sikereket, tanulni akarunk a fogyaté­kosságokból, s általánosítani akarjuk annak a nagy gyümölcsöző, munkának a tapasztalatait, amelyet a párt a XIV. kongresszus óta fejtett ki. A XV. kong­resszus és a hatodik ötéves terv előké­szítésével kapcsolatban értékeljük a mezőgazdasági élelmiszeripari komple­xum további fejlesztésének kérdéseit, s figyelmet szentelünk az időszerű fel­adatoknak, elsősorban ami a gaboná­val és a takarmányokkal való jó gaz dálkodást illeti. A Központi Bizottság, valamint a szövetségi kormány és a nemzeti kor­mányok szervei rendszeres figyelmet szenteltek a párt mezőgazdasági politi­kájának, valamint a mai ülés előkészí­tésének. Fokozatosan megvitattak több elvi jelentőségű dokumentumot, első­sorban a mezőgazdasági szövetkezetek­re és a földhasználati jogra vonatkozó új törvényjavaslatokat, a mezőgazdasá­gi talaj védelmére vonatkozó tör­vényt, az efsz-ek dolgozói jutalma­zásának alapelveit, a hatodik ötéves "terv előkészítését, az állami gazdasá­gok további fejlesztésének irányvona­lát, a mezőgazdasági termelés koncent­rálásának és szakosításának folyama­tát, a gabonatermelésben az önellátás fokozatos elérését, a cukorrépaterme­lés növelésére vonatkozó intézkedése­ket és másokat. A CSKP Központi Bi­zottságának Titkársága többek között megvitatta az élelmiszeriparban, vala­mint az állami gazdaságokban kifej­tett pártmunka tapasztalatait, a dél­csehországi kerületi pártszerveknek a párt vezető szerepének érvényesí­tésében szerzett tapasztalatait, a nyu gat-szlovákiai szervezetnek a koncent­rálás és szakosítás viszonyai között a pártépítés kérdéseinek megoldásában szerzett tapasztalatait, a közép csehor szági kerület és a nitrai járás tapasz­talatait a tagsági alap megjavításában a mezőgazdaságban és vidéken. A fon tos kérdéseket megvitatták a kerületi és járási bizottságokkal, illetve a me­Jan Baryl előadói beszédét mondja (CSTK felvétele) zőgazdasági bizottságokban. Az elnök ség beszámolójában ezekből az alap anyagokból, valamint a megvitatásuk­ból levont következtetésekből indul ki. Tekintettel arra, hogy az alapvető do­kumentumokat a Központi Bizottság tagjai és póttagjai megkapták, figyel­mét elsősorban a párt mezőgazdasági politikájának fő kérdéseire összponto­sítja, figyelembe véve termelési-gazda­sági és társadalmi-politikai összefüggé­süket. 9. A XIV. kongresszus határozatainak és az 5. ötéves tervnek teljesítése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 1975. X. 8. Mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumunk további fejlesztésének irány­vonala szempontjából elvi jelentőségű, hogy értékeljük a termelésben, a tár­sadalmi gazdasági feladatok teljesíté­sében, valamint a mezőgazdaság és a falvak szocializálásában elért eredmé­nyeket. A Központi Bizottság tagjai és póttagjai megkapták a Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal elemzését a mezőgaz­daság 1971—74. évi fejlődéséről, bele­számítva az idei várható eredményeket is. Ezért az elnökség beszámolója első­sorban a végeredmények összegezésé­re fordíthatja figyelmét. Az első következtetés az, hogy me­zőgazdaságunk növekedésének dinami­kája a XIV. pártkongresszus óta arány­lag magas és stabil. Sikeresen jelentős feladatot tölt be a népgazdaság általá­nos fejlődésében és a nép életszínvona­lának biztosításában. Becsülettel telje­síti a XIV. kongresszus fő feladatát — azt, hogy saját termelésünkkel fedez­zük az élelmiszerfogyasztás növekedé­sét. Becslések szerint az ötödik ötéves terv folyamán -a mezőgazdasági terme­lés mintegy 15 százalékkal emelkedik, míg a terv 14 százalékos növekedést irányzott elő. Az árutermelés csaknem egyharmadával magasabb, mint ahogy azt a terv előirányozta, miközben a me­zőgazdasági dolgozók száma 142 000- rel csökkent. 1971—1974-ben a növeke­dés átlagos évi üteme 3,5 százalék volt, ami több, mint az Európai Gazda­sági Közösség államaiban elért átlagos növekedés. A növénytermesztésben az ötödik ötéves terv legfontosabb eredménye a gabonatermesztés fejlesztésében elért fordulat. Idén a szemes takarmányok termesztését befolyásolták a kedvezőt­len Időjárási viszonyok, de ennek el­lenére a történelem harmadik legna­gyobb termését értük el. Az ötödik öt­éves tervidőszakban az előirányzott 42 millió tonna helyett mintegy 47 mil­lió tonna gabonát termelünk. 1971— 1975-ben az átlagos hektárhozam mint­egy 34,4 mázsa, míg a negyedik ötéves tervidőszakban 27,1 mázsa volt. Ez szo- «cíali9ta mezőgazdaságunknak, pártunk mezőgazdasági politikájának jelentős sikere. Az állattenyésztésben is jelentősen túlteljesítik az ötéves terv által elő­irányzott feladatokat. A vágómarha-fel­vásárlási tervet legkevesebb 420 ezer tonnával, a baromfi-felvásárlásét 120 ezer tonnával, a tejfelvásárlásét 640 millió literrel teljesítik túl. Ennek kö­szönhetően önellátóak lettünk a vaj, a tojás, sőt alapjában véve a hús terme­lésében is, pedig a húsfogyasztás na­gyon gyorsan növekszik, az egy főre eső húsfogyasztás az 1970. évi 71,9 kg- ról az idén 80,5 kg-ra emelkedett. Ezt a mutatót illetően a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Európa élenjáró államai közé tartozik. A mezőgazdasági termelés gyors nö­vekedése következtében az élelmiszer- ipar is jelentősen túlteljesítette az öt­ével terv feladatait. Termelése a terve­zett 18 százalék helyett mintegy 27 szá­zalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a hazai piacot folyamatosan és jól lássuk el élelmiszerrel és állandóan javítsuk az élelmezési helyzetet. A XIV. pártkongresszus határozatai­nak teljesítéséből adódó másik alapve­tő következtetés abban rejlik, hogy a szocialista iparral folytatott együttmű­ködés elmélyítése alapján gyorsan fej­lődnek a mezőgazdasági termelőerők. Mezőgazd-isagnnk termelési alapjának műszaki rrfkonstrukciója gyors iramban folyik Érről az a tény tanúskodik, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a negyedik ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 67 százalékkal emelkednek a gépi berendezések szállítmányai, 40 százalékkal a műtrágya- és 55 száza­lékkal a védóvegyszer-szállttmányok. Hogy milyen mértékben érvényesül a nagyipari technológia az állattenyész­tésben arról tanúskodik, hogy az így felszerelt üzemek termelik az egész tojástermelés mintegy 75 százalékát, a bar imfihús termelés mintegy két harmadát és a sertéshús mintegy 40 százalékát Az ötödik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági beruházások tervezett nagyságát kb. 25 százalékkal lépjük túl, miközben a költségek fedezéséhez továbbra is jelentős mértékben hozzájá rul a társadalom. A technikai ellátott­ság állandó növekedése és az intenzifi- kációs tényezők, amelyek megteremtik a döntő feltételeket n mezőgazdaság tudományos-technikai előrehaladásá­hoz, a gyakorlatban fejezik ki a szo­cialista ipar és a szocialista mezőgaz­daság mai szövetségét, konkrétan kife­jezik a pártnak és a szocialista állam nak a mezőgazdaság állandó és dina mikus fejlődésére fordított gondosko­dását. A XIV pártkongresszus határozatai teljesítéséből adódó harmadik alapvető következtetés, hogy a termelőerők fej lődése kialakította az anyagi alapot szocialista mezőgazdaságunk társadul mi változásainak gyors dinamikájához, szocialista jellegének elmélyítéséhez, az ipari és mezőgazdasági munka, va­lamint a városi és a falusi élet közele­déséhez E társadalmi változások jelen fős tényezője a mezőgazdasági terme­lés koncentrációja, és szakosítása új szakaszának gyors előrehaladása, ame­lyet a XIV7. pártkongresszus tűzött ki mezőgazdaságunk számára. Csaknem az összes efsz és állami gazdaság részt vesz m.i már a kooperáció különböző formáiban. Nagy előrehaladást értünk el elsősor­ban a sertéshúst, a baromfihúst és to jást termelő közös üzemek építésében. Gyorsan haladt előre az efsz-ek egyesí­tésének folyamata. Az ötéves terv ele­jétől számuk 6270-ről 2747-re csökkent. Átlagos földterületük több mint meg­kétszereződött, s ma már több mint 1500 hektár. Az efsz-eket az illetékes szövetkezetek tagságának önkéntes döntése alapján, a gazdasági előnyös­ség követelményeinek és a társadalmi érdekeknek figyelembe vételével egye­sítik. Az állami gazdaságok száma 336- ról 251-re csökkent, s átlagos földterü­letük 4260 hektárról 5740 hektárra nö­vekedett. A negyedik alapvető következtetés abban rejlik, hogy a termelési és gaz­dasági fejlődés jelentősen emelte a me­zőgazdasági dolgozók életszínvonalát, megszilárdította a szövekezeti földmű­vesek osztályának szocialista jellegét. A szövetkezeti földművesek és a me­zőgazdasági dolgozók saját tapasztala­taik alapján jól tudják, hogy falvaink a múltban sohasem éltek oly elégedett, boldog és kulturált életet, mint ami­lyet a szocializmus győzelme és pár­tunk politikája tett lehetővé. Ebből a tudatból ered a szocializmushoz, a párt politikájához és a testvéri munkásosz tályhoz fűződő kapcsolatuk. Ebből a tudatból táplálkozik munkakezdemé­nyezésük és áldozatkészségük, amely­nek újból és újból tanúi lehettünk, pl. a tavalyi aratáskor és az őszi munkák során. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága nagyra érté­keli ezt a munkakezdeményezést, vala­mint az elfogadott és a teljesített szo­cialista kötelezettségvállalásokat, s őszinte köszönetét mond ezekért a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari dol­gozóknak. Ötödször meg kell említeni, hogy a mezőgazdaság fejlődését az tette lehe tővé, hogy a párt állandó figyelmet szentel a mezőgazdasági és élelmiszeri ipari komplexum fejlődésének, valae mint a kongresszusi határozatok ezaa, a területen való teljesítésének. A pát-t* szervek és szervezetek széles körű po- litikai szervező munkát fejtettek ki a kongresszusi irányelvek és az áprilisi plénum határozatainak teljesítése, a tartalékok mozgósítása, a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari termelés fejlesz* lése, valamint a lemaradó üzemek és szakaszok színvonalának az élenjáró üzemek és szakaszok színvonalára való emelése érdekében. A gazdasági feladatok politikai sze»* vezési biztosítása összekapcsolódott a pártélet fejlesztésével, a párt vezet# és ellenőrző szerepének megszilárdítás sávul, a tagsági alap megjavításával, valamint a politikai tömegmunka fe£ lesztésével. A Központi Bizottság nag)^> ra értékeli a pártaktívának és a kőtár munistáknak a mezőgazdaságban és a? élelmiszeriparban kifejtett munkáját, azt a nagy erőfeszítést, amelyet a párt politikájának megvalósítása érdekében fejtenek ki. Jogosan büszkék vagyunk az elért si* kerekre, de nem lehetünk önelégültek*. A bíráló igényesség, mint az elért ered^ mények értékelésének alapvető párt» módszere, amelyet tavaly a CSKP KB novemberi plénuma a figyelem közép*- pontjába helyezett, a mezőgazdaság é» az élelmiszeripar területén is elősegít), a fogyatékosságok és a hiányosságok feltárását. A növénytermesztés egyes fontos szakaszain nem teljesítik az ötö- dik ötéves terv feladatait. A fejlődő állattenyésztés ellenére nem takarékos- kodnak mindenütt helyesen a takarmá­nyokkal, elsősorban a szemes takarná» nyokkal. Az élelmiszeripari termeiéi minősége és gazdaságossága sincs min­denütt a megfelelő szinten. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók az irff* nyitó munka színvonalában, a mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexünk belső tartalékainak feltárásában és ki* használásában, a műszaki haladás beve­zetésében és a hatékonyság követeiméi, nyeinek érvényesítésében. A szállítót ágazat sem teljesítette összes feladatát a mezőgazdasággal szemben a szüksé- ges formában, határidőién és minőség­ben. Mezőgazdaságunknak a XIV. párt* kongresszus óta elért eredményeit ér« tékelve jogosan leszögezhetjük, hogf; kommunista pártunk, munkásosztáí* lyunk, a dolgozó földművesek és a fa­lusi nincstelenek hosszúéves küzdelme a kapitalista kizsákmányolás felszámo­lásáért és a mezőgazdaság győzelméért meghozta gyümölcsét. A mi viszonyaink között is teljes mértékben bebizonyoso­dott Lenin szövetkezetesítési tervének ereje, amely az egyedüli utat jelenti falvaink boldog, nyugodt, szocialista életéhez. Teljes mértékben bebizonyo­sodott pártunk mezőgazdasági politiká* jának helyessége. A párt alkotóan ér­vényesítette ezt a tervet a mi viszo­nyaink között, s az akadályok, nehéz­ségek, útkeresés és egyes kezdeti téve­dések ellenére győzelemre vitte. Az el­ért sikerek szempontjából ezen a terü­leten is elvi jelentőségű volt a szovjet szocialista mezőgazdaság példája, a szovjet tudomány és technika segítség­gé. Az egységes földművesszövetkezetek; és állami gazdaságok bebizonyították a fejlődés lehetőségét, s a szocialista me­zőgazdaság alapvető formájává váltalc* A szövetkezeti földművesek osztálya ma szilárdan a szocialista szövetkezeti tulajdon és a szövetkezeti nagyüzemi termelés pozícióin áll. Miután 1969 áprilisában Gustáv Hu- sák elvtárs vezetésével megalakult aa új pártvezetőség, megszilárdultak a le­nini szövetkezeti gondolat győzelméért folytatott sokéves küzdelem eredmé­nyei, amelyeket a válságos időszakban a revizionizmus támadása veszélybe so­dort. Szocialista mezőgazdaságunk megérett problémái alkotó megoldásá­nak, dinamikus fejlődése biztosításá­nak, szerepe megszilárdításának, vala­mint a népgazdaság fejlődésében betöl­tött felelőssége fokozásának útjára lép­tünk. ÍS. Az önellátás fokozása — a mezőgazdaság alapvető feladata Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tavalyi novemberi ülése alaposan elemezte a XIV. párt­kongresszus irányvonalának szem előtt tartását, és ennek alapján határozta meg a további feladatokat az új, igé­nyesebb feltételek között. Stratégiai feladatként határozta meg azt a fel­adatot, hogy fokozatosan, néhány év alatt önellátókká váljunk a gabonane- műek termelésében, és tovább növel­jük önellátottságunkat az élelmiszerek gyártásában. A Központi Bizottság e követelmény meghatározásakor teljes mértékben fi­gyelembe vette a belső és külső gazda­sági összefüggéseket. Ami a belső szük­ségleteket illeti, elsősorban arról van szó, hogy a nép élelmezésének biztosí­tása, amely a szocialista építés kezde­tétől a párt különleges gondoskodásá­nak tárgya volt, az életszínvonal állan­dó és gyors növekedésének hatására minőségileg egyre igényesebb lesz. i(Folytatás a 4. oklalon$t

Next

/
Thumbnails
Contents