Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-05 / 40. szám, Vasarnapi Új Szó

DÉL-KOREÁBÓL JÖTT AZ ISTEN Róbert Ballanger, az . FKP parlamenti csoportjának veze­tője, Aulnay sous Bois polgár- mestere a közelmúltban egy Vercingetroix utcai villára hív­ta fel a rendőrség figyelmét. „Semmi különöset nem tudunk megállapítani, polgármester úr, jelentette néhány nap múlva a rendőrkapitány —, egyházi éne­keket énekelnek és imádkoz­nak. Ebben a villában rendezi ugyanis a szemináriumokat egy szervezet, amely „A keresztény világ egyesítése templomának“ nevezi magát.. “ Szóval csak egy kis, ártal­matlan, ostoba szekta, amiből több tucat is szélhámoskodik a nyugati országokban? Távolról sem! Ballanger képviselő a Rennes-i Családvédelmi Szövet­ségtől értesült a szekta létezé­séről. A Szövetség, amely dr. Champollion, köztiszteletben ál­ló orvos vezetésével működik, 200 olyan család érdekében járt el, akiknek fiai vagy leányai a szekta „hívőivé“ lettek. Dr. Champollion néhány nap­pal ezelőtt a rádióban leplezte le a különös szekta „istenfélő cselekedeteit“. „A többnyire na­gyon fiatal hívőknek — jelen­tette ki — minden hidat fel kell égetni maguk mögött, sza­kítaniuk kell családjukkal és egy rendházban szerzetesi éle­tet kell élniük. Mindannak ér­téke, amit a szekta üzemeiben termelnek, a szekta főnökéé, az „isteni“ Sun Muyen Mooné, aki Adóívek és politika Első ízben osztottak ki több ezer grönlandi lakos­nak jövedelembevallási íve­ket, hogy a koppenhágai központi adóhivatal kiróhas- sa immár a világ legna­gyobb szigetén élőkre is az adót. A sziget 1953 óta Dá­nia része (addig csak gyar­mati sorban tengődött), és 1960 óta önálló miniszterrel képviselteti magát a dán kormányban. Azonban az „anyaország“ továbbra is inkább mostohaanyának bi­zonyul, jóllehet ma már Koppenhága évi 700 millió koronával járul hozzá a szi­get költségvetéséhez, de a gazdasági, bázis kiépítése még mindig csak ígéret. Ezért határozták el a grönlandiak, hogy önként lemondanak az adómentes­ségről. Azt remélik, hogy ez által megjelelő arányban ré­szesülnek a költségvetési bevételekből és megkezdhe­tik a sziget gazdasági életé­nek a fejlesztését. A terv logikailag helyes, de gya­korlati eredménye alig lesz, mert a sziget lukóinak na­gyobb része csak nyomorog, jövedelmük meg sem közelí­ti az ún. adóhatárt. Válto­zást csak akkor remélhet­nek, ha a júniusban meg­kezdett kőolajkutatások eredményesek lesznek, mert a kitermelésből származó nyereség 50 százaléka a dán kormányt illeti. Elsősorban erre gondoltak tehát az önkéntes adófize­tők. Azt remélik, hogy eb­ből a nyereségből Grönland is kap valamit, és ez bizo­nyos idő múlva a gazdasági, sőt a politikai függetlenség elnyerését is elősegítheti. Kétségtelen, hogy a dán kormánynak meg kell barát­koznia a gondolattal, hogy a Jcorona legértékesebb gyé­mántjától“ egykor búcsúzni kell. Ez azonban semmi esetre sem a grönlandi Ál­lamtanács érdeme, hiszen ez az ún. önkormányzati szerv csak némaságra ítélt sta­tiszta a dán belpolitika szín­padán. Emellett ez a tanács csak az igen vékony „fel­sőbb réteg" érdekeit képvi­seli. A még jövőben rejlő, de egyszer törvényszerűen be­következő szakítás ténye azért tűnik reálisnak Kop­penhágában is, mert az évek során a szigeten felnőtt »a fiatal proletariátus, amely nemcsak a gazdasági hala­dás hordozója és erőforrása, hanem a függetlenségi tö­rekvések vezető ereje is. a hívőknek, vagyis a dolgozók­nak némi zsebpénzt juttat“. Miután néhány fiatalkorút si­került a szekta markából kisza­badítani, és ezek súlyos ideg­zavarokkal kórházba kerültek, a nyilvánosság érdeklődni kez­dett a dél-koreai szektafönök és az új egyház iránt. A szek­tának — csupán Franciaország­ban — több mint egy tucat üzeme van: nyomda, ékszer­gyár, cipőgyár, két nagy farm, és a múlt év végéig ezekben és a további üzemekben napi 16 órát dolgoztak Moon rabszolgái. A munkaidőt a már említett szövetség közbelépésére leszál­lították 8 órára, de az „isteni“ Moon még mindig csak zseb­pénzt ad a munkáért. Mi ez a szekta és ki e>z a Moon? Franciaországban nagyon val­lásos név alatt tevékenykedik, de Dél-Koreában, Tajvanon és az USA-ban úgy vált hírhedtté, mint „A kommunizmus legyőzé­séiért harcoló nemzetközi szö­vetség“. A genfi Egyházak Vi­lágtanácsa, amely egy idő óta fokozott aggodalommal figyeli a szekta tevékenységét, kimu­tatta, hogy Moonnak Dél-Koreá­ban 372 ezer, Japánban 50 ezer, az USA-ban 10 ezer és más tő­késországokban ugyancsak 10 ezer híve van. Az „isteni“ Moon egyébként — nyilván másodállásban — multimilliomos New York ál­lamban. Rezidenciája egy barry- towni palota, földi javai közé több luxusautó, jacht, repülő­gép tartozik. Saját prospektusai szerint 16 éves korában megje­lent előtte Krisztus, és közölte, hogy őt választotta ki arra, hogy befejezze a kétezer évvel ezelőtt félbeszakadt művet, ne­vezetesen a sátán legyőzését. Moon eleget tett a felszólítás­nak, szörnyű küzdelemben le- győztea sátánt, és így a világ­mindenség ura, a teremtés mes­tere lett, és az egész világot ő mozgatja ... Ismételjük: ezt az életrajzot az „isteni“ Moon állította ösz- sze! Van egy másik, reálisabb életrajza, amit a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hi­vatalos szervei ismertettek a Humanité szerkesztőségével: Sun Muyen Moon 1945-ben, Korea felszabadulása után sze­repelt először a nyilvánosság előtt. Kiderült, hogy együttinű- -ködött a japán megszállókkal, ezért átadták az amerikai ka­tonai hatóságoknak. Sem mi'ba­ja nem történt, hanem később mint az amerikaiak tanácsadó­ja vett íészt a koreai nép el­len elkövetett háborús bűncse­lekményekben. 1954-ben kezdte meg Szöulban egy szekta szer­vezését. 1955-ben a közerköl­csöt sértő bűncselekményekért letartóztatták, de néhány hó­nap múlva — tárgyalás és íté­let nélkül — kiengedték a bör­tönből. 1960-ban feleségül vet­te a 18 esztendős Han-t, és sze­rényen kinevezte „a világmin­denség és minden ember any­jának". Azonban rövid idő műi* . va néhány fiatal lány, szektája tagjai, nemi erőszak miatt tet­tek ellene feljelentést. Ezt kö­vetően kénytelen volt eltűnni és 1971-ben már az USA-ban működött, mint a CIA embere. 1974-ben, Pák Csőn Hí dél-ko­reai elnökkel folytatott levele­zés után, visszatért Saulba, ahol már hivatalos támogatást kapott szektája kiépítésiéhez. Emellett Pák Bo Hi őrnagynak, a dél-koreai titkos szolgálat pa­rancsnokának a politikai ta­nácsadója lett. Moon jelszava: „A kommunizmus: sátán — és a sátánt ki 1íell űzni!“ Dél-Ko­reában a saekta hivatalos egy­házzá fejlődött, és a köztisztvi­selők kötelesek néhány hetet Moon valamelyik rendházában tölteni. A szektában fasiszta típusú fegyelem uralkodik. A hivők egész életéi az „isten“ irányít­ja. Még ma Is ő dönti el, hogy ki kivel köthet házasságot, és ő határozza meg, hogy a párok hol, melyik országban éljenek, a „jóért munkálkodjanak“, de elsősorban dolgozzanak, termé­szetesen Moon valamelyik fegy­vergyárában vagy szeszfőzdéjé­ben. Moon gyáraiban, üzemei­ben — Franciaországon kívül — még ma is 16 óra a munka­idő. Fizetés nélkül! Középkor a 20. század utolsó negyedében! Középkor — a modern kapitalista társada­lomban! Puente dél Mundo — A világ hídja — ez a Panama-csator­na romantikus neve. Colónban, a csatorna bejáratánál hatal­mas betűk hirdetik azt is, hogy milyen céllal ékítették: PRO tíhNEFICIO MUND1 — A VILÁG HASZNÁRA. Szép szavak, nagy szavak. De vajon milyen haszna volt e két óceánt ösz- szekötő vízi útból Panama népének? A „La Opinión“ című argentin lap szerint a csatorna az USA-nak 1915-től 1970 ig 2,036 billió dollár bevételt ho­zott, ma pedig az évi bevétel összege mintegy 40 millió dol­lár. A nyereség állandóan emelkedik, de ugyanakkor a tár­sadalmi közhangulat barométere vihart jósol. Panama népe visszaköveteli a hivatalosan PartJ/na Csatornaövjzet nek (Ca- nal Zone) nevezett területet, viszont a Pentagon foggal-kö­römmel ragaszkodik a stratégiailag fontos övezethez. A csatorna neve nyelvünkben fogalommá vált és egyet je­lent a vesztegetéssel, közpénzek elsikkasztás,úval történő PANAMA ÉS A „PANAMA" nagyarányú, botrányos csalással. Nem véletlenül! 1881-ben, a régóta tervezett csatorna megépítésére francia tőkés vál- lalkozás alakult, Ferdinand Le s s e p snek, a Szuezi-csator­na építőjének vezetésével. A társaság a francia képviselők egész sorának a megvesztegetése után csődöt jelentett be, A társaság felbomlott, jogutódja 1902-ben eladta részvényeit az Egyesült Államoknak. Amikor az USA tőkés körei megvásárolták a franciáktól a részvényeket, Panamát államcsínnyel leszakították Kolum­biáról, és kikiáltották a Panamai Köztársaságot. 1904-ben az USA és Panama szerződést kötött, amelynek ér* telmében az USA a csatorna örökös használata fejében, va* lamint a 10 mérföld széles Panama Csatornaövezet birtok­lásáért egyszeri tíz millió dollárt, majd évi 250 ezer dollár bérleti díjat fizet. Azóta Amerika élénk figyelemmel kísérte a térségben az eseményeket, és amikor érdekeit veszélyez­tetve látta, nyílt intervencióhoz folyamodott (1017, 1918, 1921). 1955-ben a csatornaegyezményt felülvizsgálták, és az­óta Panamát évenként 1,99 millió dollár bérleti díj illett meg. Ennek fejében azonban az USA 15 légi és tengeri tá­maszpontot létesített az övezetben, mintegy 10 ezer ameri­kai katona „védelmezi“ a csatornaövezetet, és itt állomáso­zik az amerikai légierők déli parancsnoksága. Ezen kívül itt működik a hírhedt „Escuela de Especializáción Antiguerillas“ — egy különleges kiképzőtábor, ahol a latin-amerikai orszá­gok reakciós katonatisztjeit oktatják, hogyan kell harcolni a baloldali erők és kormányok ellen. Egyebek között a chilei fasiszta katonai junta néhány tagja is ebben az iskolában „tanult“. A már idézett La Opinión 1975. március 5-t számár­ban újfent igazolta azt a már ismert tényt, hogy az övezet­ben atomfegyverek is állomásoznak. Az újgyarmatosítás elleni tiltakozás az < ötvenes években már fenyegető méreteket öltött. 1964. január 9-én az ameri­kai katonai rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre, és 25 pa­namai polgár holtan maradt a tüntetés színhelyén, 500 pedig megsebesült. A haladó erők harca nem volt hiábavaló. 1975. április 25-én Ford amerikai elnök már csak az „USA straté­giai érdekeit“ emlegette, de nem tiltakozott Panama nagyobb méretű szuverenitása és a bérleti díjak jelentős emelése el­len. A közvélemény természetesen ragaszkodik ahhoz, hogy az USA fegyveres erői távozzanak az övezetből, tehát a harc még nem ért véget, de bizonyos, hogy a nép győzelmével végződik, mert az igazság erősebb, mint a tőkés imperialis­ták fegyvere! * M ister Brown angol állampolgár sze­reti a vesepecsenyét, tiszteli a ki­rálynőt és büszke arra, hogy az ő hazájában adták ki az első alkotmányleve­let. Nem tudja, hogy a Magna Charta Li- bertatum nevű okmányt 1215. június 15-én írta alá Földnélküli János angol király, de büszke rá. Éppen ezért Mr. Brown angol állampol­gár végtelenül megdöbbent és felháboro­dott, amikor a sajtóból értesült arról, hogy telefonbeszélgetéseit James P. Morden, John W. Coffey és F. Róbert Hoepfl le­hallgatja. Az sem enyhítette, hogy neve­zettek nem angol, hanem amerikai állam­polgárok, és nem unaloműzésből kíván­csiskodnak, hanem ez a polgári foglalko zásuk, ezért kapnak fizetést, ugyanis a CIA ügynökei. Az amerikai trójai lovat becsempészték a szigetországba: a CIA 52 ügynökét küld­ték az „őshazába“, természetesen nem mint kémeket, ügynököket, hírszerzőket, hanem — mint diplomatákat. Stanley Newens képviselő 32 társával együtt követelte, hogy ezeket a „diploma­tákat“ nyilvánítsák persona non gratának (olyan diplomata, akinek jelenlétét a mű­ködési területén levő állam kormánya nem kívánja), hogy végre megszabadulja­nak tőlük. Alun Arthur Chalfont, a brit tit­kosszolgálat tisztje a felsőházban terjesz­tette elő az amerikai ügynökök tevékeny­Az alkotmány és a trójai ló ségéről szóló bizonyítékokat. De a House of Commons és a Hous of Lords sem tudja megoldani a problémát, elvégre egy ame­rikai „diplomatát“ nem lehet elfogni, megbilincselni és bezárni. A kiutasítás megoldaná a kérdést, de vajon mit szól hozzá Samu bácsi? (Uncle Sam — a USA jelképes megtestesítője). Mr. Brown Időközben a Time Out és a Times című lapokból azt is megtudta, hogy kik azok az amerikai betolakodók, akik még attól sem riadnak vissza, hogy egy szabad angol polgár magánéletét kifür­késszék. A CIA londoni „leányvállalatának“ Cord Meyer a vezetője, aki beosztottjaival együtt elsősorban a brit szakszervezeteket tartja megfigyelés alatt. George T. Walsh, aki 15 évig Ceylonban és Indiában szol­gálta a Pentagont, Nagy-Britanniában kar­riert csinált: a Királyi Hadtudományi Aka­démia tanáraként működött, miot vendég­tanár. Londonba helyezték át Richard M. Lu­thert is, aki 1957-től az NSZK területéről irányította a CIA megbízásából és tervei szerint az NDK ellen irányuló felforgató tevékenységet. Az USA londoni nagykövet­ségén Róbert J. Evans, John T. Kirby és -(erry G. Prehn a „különleges szolgálat“ emberei. Mr. Brown angol állampolgár elhatároz­ta, hogy leszerelteti a telefonját. ■ 73/165, házzal, jó anyagiakkal rendelkező özvegyember vagyok — szerény özvegyasszony Isme­retségét keresem 64—70 éves korig. Jelige: Rossz egyedül. 0-1059 ■ 24/168, modern, érettségizett leány —'"sportot és zenét kedvelő fiú ismeretségét keresi. Jelige: Véletlen szerencse. Ű-1065 ■ Eladó csendes helyen épült, közvetlen a Duna mellett, kisebb családi ház melléképületekkel, me­zőgazdasági felszereléssel, vil­lanymotorokkal és gyümölcsös­kerttel. Libárdy Ignácné, 930 21 Dunajský Klátov, okres Dunajská Streda. 0-1066 ADÁSVÉTEL ■ Eladó jó állapotban levő 3 szo­bás ház, 6 ár telekkel. Érdeklőd­ni minden nap lehet 16.00 óra után. Tel.: 35-64. ôlveczký Franti­šek, Polná ul. 41., Nové Zámky. 0-1038 ■ Eladó nagy, vörösréz üst. Cím a hirdetőirodában. 0-1063 Hirdessen Ön is a z ÚJ SZÓ-han! A fiatal házasoknak nyújtott kedvezményes kölcsön segítségével valóra válthatja álmait! A 30 000 koronáig terjedő kölcsönt a 30 évnél fiatalabb há­zasok kaphatják meg. A kölcsönön megvásárolhatják mind­azokat a dolgokat, amelyekre a háztartásban szükségük van a fiatal házasoknak. A legfontosabb használati tárgyak kö­zé tartozik egyebeken kívül a hűtőszekrény, Q mosógép, a te­levízió, a rádió a varrógép, a konyhafelszerelések, a kály­hák, a tűzhelyek az üveg- és porcelántárgyak. Az esküvő után mindjárt keresse fel a Domáce potreby szak­üzleteit, ahol megkapja a szükséges tanácsokat a megvásár­landó dolgokkal kapcsolatban. Minden út a Domáce potreby szaküzleteibe vezet! Of 147

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents