Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-01 / 231. szám, szerda
H&ffisätm a feisäDktatäsi bfeatonkkn is Tanévnyitó az egyetemeken és a főiskolákon Ma megkezdődik az új tanév felső- oktatási intézményeinkben is. Olyan légkörben, amikor dolgozó népünk minden erejével ötéves tervünk utolsó esztendejének igényes feladatait teljesíti sikeresen. A nyári pihenés, valamint a fiatalos lendülettel és örömmel áthatott brigádmunkák után ismét benépesülnek az egyetemek és a főiskolák előadótermei, s a tanulók egyetemi tanáraik hathatós támogatásával igyekeznek még jobban felkészülni az életre, s tovább gyümőlcsöztetni az elmúlt tanév eredményeit. Ez a kedvező légkör, amelyben új, igényesebb szakasz kezdődik a szocialista ember formálásában, reális lehetőséget teremt számunkra, hogy be- psülettel teljesítsük ötéves lerviink utolsó esztendeiének feladatait és maradéktalanul valóra váltsuk a XIV pártkongresszus, továbbá a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris üléseinek, különösen .1973 júliusi tanácskozásá- nak határozatait. Dolgozóink és szövetkezeti parasztságunk eredményei, továbbá a CSKP KB, az CSSZSZK kosiuánväfink, az SZKT és a SZISZ KB felhívására kibontakozott sokoldalú kezdeményezés az oktatásügy dolgozóit Is arra ösztönzi, hogy a legnagyobb felelősséggel, kritikai igényességgel és megfelelő politikai öntudattal végezzék munkájukat. A felsőoktatási intézmények munkáját kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzet is, különösen a helsinki együttműködési és biztonsági értekezlet eredményei, amelyek a szocializmus ügyének, valamint a nemzetközi kommunista és forradalmi mozgalomnak a győzelmét jelentették. Ezek az eredmények egyrészt lehetővé teszik a még hatékonyabb együttműködést az oktatásügy területén is, másrészt arra késztetnek bennünket, hogy fiataljainkat még következetesebb szocialista nevelésben részesítsük. Azok az eredmények, amelyeket felsőoktatási intézményeink a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a valóra váltásában elértek, arra jogosítanak föl bennünket, hogy továbbra is ezen a helyes úton járjunk, tehát egyetemeink ós főiskoláink* a jövőben is szocialista társadalmi rendszerünk szilárd támaszai legyenek. Az elmúlt években tovább erősödött a felsőoktatási intézmények, nevelő funkciója, szocialista jellege, növekedett társadalmi elkötelezettsége, javult a munka minősége, s egyetemeink valamint főiskoláink sokoldalúbb és gyümölcsözőbb kapcsolatot építettek ki társadalmi életünkkel. Elmélyült a szocialista szellemben való oktatás és nevelés egysége. Napjainkban — amikor oktatásügyünk fontos minőségi változásokon megy keresztül, melyeket szocialista társadalmunk fejlődése és a tudományos-technikai haladás tett indokolttá — isméi bebizonyosodik, hogy a tudományos-technikai, forradalom egyre nagyobb hatást gyakorol az egyetemi oktatás rendszerére. Ezért az említett változások is elsősorban azt célozzák, hogy olyan egyetemi oktatási rendszert hozzunk létre, amely rugalmasan alkalmazza a tudományos- technikai fejlődés vívmányait. Másrészt viszont arra is törekszünk hogy a főiskolai-egyetemi végzettség a tudományos-technikai fejlődésnek ne legyen csupán az egyik feltétele, hanem váljék olyan tényezővé, amely ezt az előrehaladást jelentős mértékben elősegíti. Ezzel függ össze a felső oktatási intézmények tantervének a módosítása is, amelyet úgy valósítunk meg, hogy az 1976—77-es tanévben már új, országos viszonylatban is egységes tantervek szerint oktassanak hazánk valamennyi egyetemén és főiskoláján. Az új lantervek legfontosabb célja, hogy a hallgatók teljes mértékben elsajátítsák az alapvető elméleti és tudományos ismereteket, tudjanak alkotó módon gondolkodni, s a gyakorlati munkában is eleget tegyenek a tudomány, a technika és a kultúra követelményeinek. Ezért szükséges; hogy felsőoktatási intézményeink a tudomány, a technika és a kultúra szakaszán váljanak szocialista társadalmunk aktív központjaivá. Természetesen tudatosítjuk, hogy a legtökéletesebben kidolgozott oktatási-nevelési rendszer sem lehet önmagában a sikeres munka záloga, ha ehhez nem társul valamennyi oktató öntudatos munkája. Felsőoktatási intézményeinkben is olyan tanárokra van szükségünk, nkik közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a hallgatókkal, tudatosítják és felelősségteljesen végzik feladataikat, tisztában vannak a marxizmus—leninizmus tanításával, s ezeket az elveket a gyakorlatban is alkalmazzák, továbbá szocialista hazafiak és internacionalisták, a szocializmus élharcosai, együttműködnek a dolgozókkal, rátermett agitátorok é.s propagátorok, tehát a rábízott terüle ten szakmailag és politikailag is színvonalas munkát végeznek. Ezért a fel sőoktatási intézmények funkcionáriusai és oktatói legyenek önmagukkal és a hallgatókkal szemben is egyre igényesebbek, bírálják a fogyatékosságokat, s rendszeresen bővítsék politikai ismereteiket, hogy teljes mér tőkben megfeleljenek az egyetemi és főiskolai tanárok küldetésének A felsőoktatási intézményekben fon tos szerepe van a tudományos-kutató munkának, valamint a hallgatók tudó mányos és szakmai tevékenységének. Megállapíthatjuk, hogy az eltelt négy esztendő során felsőoktatási intéznie nyeinkben e téren is jelentős változások tanúi lehettünk. A tudományos kutató munka során egyre több. tár sadalmi szempontból is jelentős állami feladatot oldottak meg sikerrel. Alapvető igény, hogy felsőoktatási in tézményeínk tudományos kutató erőit elsősorban pártunk műszaki-tudomá nyos politikájának a szolgálatába kell állítani. A kétségtelen eredményeik melle'.! e téren még fogyatékosságok is előfordulnak, amelyeket igyekszünk nielőbb felszámolni. Elsősorban szeretnénk megszüntetni a tudományos kutató munka felaprózottságát, melynek következtében több feladatot elég telenül és elkésve oldanak meg. Tovább kell mélyíteni a felsőoktatási intézmények és a Szlovák Tudományos Akadémia egyes munkahelyei, valamint más intézmények és üzemek kö zötti kapcsolatot is. Éppen ezért az új tanévet azzal a tudattal kezdjük, hogy egyik legfontosabb feladatunk az idei tervek eredményes teljesítése, így megfelelően készülhetünk föl a hatodik ötéves terv maradéktalan teljesítésére Is. A tudományos-kutató munka minden szocialista ország felsőoktatási intézményeiben fontos helyet foglal el, ezért e téren is tovább szeretnénk mélyíteni nemzetközi kapcsolatainkat. Együttműködésünk célja, hogy olyan konkrét tudományos problémákat old iunk meg közösen, amelyek összhang bán vannak tudományunk és technikánk fejlődésének a tervével. A tudó mányos kutató munka eredményessé gének döntő tényezője a szocialista szí,kém bér Jelenleg azokat a követel- nényeket dolgozzuk ki, amelyek meg határozzák, mit kell tudnia ennek a szakembernek, figyelembe vesszük az egyes szakmák fejlődésének távlatait legalább 10—15 évre, s általából a műszaki tudományos előrehaladást. Ennek megfelelően dolgozzuk ki a to váhbképzés rendszerét is. Amikor azokról az eredményekről beszélünk, amelyeket felsőoktatási in tézményaink a CSKP XIV. kongresz- szusa li itároz.itainak a teljesítésében elértek, s az egyetemek további fejlődését taglaljuk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy tevékenységükben akad még hiba és probléma is. A mielőbbi felszámolásukban döntő szerepe van elsősorban az egyetemi okfa *énak. Ezért ebben a tanévben még nagyobb figyelmet kell szentelnünk az egyetemi tanárok állandó politikai, szakmai, pedagógiai és lélektani képzésének. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a kommunista nevelés szakaszán továbbá a felsőoktatási intézményeink tevékenységének állandó javítását cél ló intézkedések terén, s az egyetemek tudományos-kutató munkájában eléri eredményeink megfelelő feltételeket teremtenek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a sikeres teljesítéséhez. Az új tanévben a felsőoktatási intézmények valamennyi oktatóján;-k és hallgatóján ik arra kell törekednie, hogy a CSKP XV. kongresszusáig minden kitűzött célt sikerrel váltson valóra, s megteremtsék a szükséges feltételeket ahhoz, hogy pártunk közelgő, jövő évi kongresszusának határozatait is eredményesen teljesítsük. £ CSKP által kitűzött feladataink sikeres megoldásához kívánok felsőoktatási intézményeink valamennyi oktatójának, dolgozójának és hallgatójának erőt, egészséget, egyéni és munkasl- kereket. Dr, ĽUDOVÍT KILÁR professzor, az SZJZK oktatásügyi miniszterhelyettes MUNKÁNK TÖKÉLETESÍTÉSE A PÁRTOKTATÁS FONTOSSÁGA $ A TAGJELÖLTEK ÉS A FIATALOK NEVELÉSE A CSKP KB tavalyi novemberi plenáris ülése a párt tagállományának minőségi javításával kapcsolatban kiemelte a párttagjelöltek és a fiatal párttagok eszmei nevelése fokozásának fontosságát. Rámutatott, hogy a párttagok 15 százalékát a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban vették fel. Ez az új párttagok és tagjelöltek eddiginél célszerűbb és hatékonyabb nevelését és képzését teszi szükségessé. A gyakorlatból tudjuk, hogy a párttagok és tagjelöltek eszmei fejlődése és aktív részvétele a párt politikájának alakításában és megvalósításában megszilárdítja a párt egységét, erejét és akcióképességét. A TAGJELÖLTEK A tagjelölteknek tagjelöltségük idején be kell bizonyítaniuk, képesek-e és valóban mindent megtesznek-e eszmei-politikai ós szakmai színvonaluk emelése, a marxizmus—leninizmus tanításának elsajátítása érdekében. Ezzel válik igazán lehetővé, hogy £l párt mint egész, de egyes szervezetek is érvényesíteni tudják vezető szerepüket a társadalmi élet minden területén. Ennek a célnak nemcsak a jövő párttagok kiválasztása és felvétele, hanem eszmei nevelése is meg kell, hogy feleljen. A párttagjelöltek és a fiatal párttagok nevelésének tökéletesítését az a körülmény is szükségessé teszi, hogy számuk az egyes pártszervezetekben állandóan pövekszik. Ezt például a bratislavai IV. városkerületi pártszervezet és a kosieei Kelet-szlovákiai Vasmű pártszervezete is bizonyítja, ahol a fiatal tagok és tagjelöltek az egész tagállomány egyharmadát, sőt néhány helyen a felét teszik ki. Ha az eszmei nevelés kérdéseiről beszélünk, a fenti objektív tényezőt is figyelembe kell vennünk. AZ ESZMEI NEVELÉS Az eszmei nevelés színvonalának emelését szükségessé tevő további tényező az, hogy az újonnan felvett párttagok és tagjelöltek döntő többsége (90 srá- zaléka) 35 évnél fiatalabb, sőt csaknem a fele 25 évnél is fiatalabb. Ezeknek a fiataloknak még, nincsenek a proletariátus és a burzsoázia osztályharca terén szerzett tapasztalataik. Mám éltek a tőkés társadalomban, s így gyakran a lényegét sem ismerik. Egyeseknek még nem volt lehetőségük ari’a, hogy elsajátítsák a párttagságból kötelezően adódó szabályokat, «Iveket és normákat, s azt sem tudják, ml a tudatos pártfegyelem. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a fiatal párttagok és tagjelöltek minél jobban elsajátítsák a marxista—leninista világnézetet. Nem utolsósorban azt is meg kell említenünk, hogy a tagjelöltek és a fiatal párttagok nagy része munkás és szövetkezeti földműves, akiknek osztályöntudatát állandóan alakítani kell. Meg kelil bennük szilárdítani a munkásosztály történelmi küldetése teljesítésének — az osztálynélküli kommunista társadalom felépítésének — felelősségérzetét. A felsorolt okok miatt tehát a jövőben tovább kell emelni a tagjelöltek és a fiatal párttagok sokoldalú és rendszeres eszmei nevelésének színvonalát. Az 1975—1976-os oktatási évben a pártoktatás szervezőinek az összes pártszervben és szervezetben figyelembe kell venniük ezt a követelményt. A pártoktc'tásban fokozott figyelmet kell szentelni az oktatás következetes tartalmi előkészítésének, szem előtt tartva a tagjelöltek igényeit. Fontos, hogy a fiatal párttagoknak és a tagjelölteknek az erre legalkalmasabb propagandisták és lektorok adjanak elő, akiknek nagy elméleti és gyakorlati tudásuk van. Fontos még, hogv az előadóknak jó legyen a fiatalokhoz való viszonya. A KLASSZIKUSOK TANULMÁNYOZÁSA A jövőben nem lesz elég, ha a tagjelöltektől és a fiatal párttagoktól csak azt várjuk el, hogy részt vegyenek a pártoktatáson. Nem lesz elég, ha sokan közülük az előadásokat csak passzív módon meghallgatják és maguk csak kis mértékben bővítik elméleti ismereteiket. A fiatal párttagoknak és tagjelölteknek tanulmányozniuk kall a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit, a kijelölt tankönyveket, az elméleti folyóiratokat és a napi sajtót. Persze arra Is meg kell őket tanítani, hogy mindezt igényesen végezzék. Hasznos lenne, ha ismereteiket* személyenkénti beszélgetések formájában ellenőriznék. A jövő feladatai, amelyeket a kommunistáknak és vezetésükkel az egész- társadalomnak teljesíteni kell, annyira igényesek, hogy a marxizmus—leninizmus alaptételeinek elsajátítása nélkül megvalósíthatatlanok. A fiatal párttagok és a tagjelöltek számára a pártoktatást differenciáltan kell megszervezni. A differenciálás során a fent felsorolt tényezőkön kívül • 11*1 igátok műveltségi, szintjét is figyelembe kell venni Számos járásban fokozott gondot- fordítanak a munkásszármazású tagjelöltek és fiatal párttagok nevelésére. Például a bratislavai I. városkerületi pártbizottság a pártoktatáson kívül két-háromnapos bentlakásos iskolázásokat is szervezett a munkás- származású tagjelölteknek. Számos alapszervezet külön csoportot alakított a pártoktatás keretében a munkások soraiból kikerült fiatal tagjelöltek számára. A pártoktatásban középfokú szinten 180, felsőfokú szinten hat tagjelölt vesz részt, 3ö főiskolai végzettségű tagjelölt a múlt pártoktatási évben a SZISZ-ben folyó politikai oktatás keretében propagandistaként működött. A gyakorlatban a tagjelöltek és a fiatal párttagok eszmei nevelése gyakran nem lépi túl a pártoktatás kereteit. Az eszmei nevelésben más formákat is alkalmazni kell. A tagjelöltek számára sokat jelent, ha a párttagok jó eszmei példával járnak elöl. ha elkötelezetten segítenek és tanácsokat adnak a fiataloknak. A TAGGYŰLÉSEK SZEREPE A pártszervezetekben az illetékeseknek tudatosba niuk kell, hogy a taggyűlések is döntő mértékben ji- rulnak hozzá a fiatal párttagok és tagjelöltek neveléséhez. Ezért fontos, hogy a taggyűléseket tartalmilag jól előkészítsék Bár a tagjelöltek és a fiatal párttagok a tapasztalatok szerint részt vesznek a taggyűléseken, szereplésükkel, a vitában való részvételükkel nem lehetünk teljesen elégedettek. A taggyűlésekéin ugyanis nem szabad megengedni, hogy a tagjelöltek csak passzív megfigyelők legyenek. Fontos, liogy a pártszervezetek a nevelés más formáit is alkalmazzák. Ilyen a vitaestek, az érdemes párttagokkal és vezető funkcionáriusokkal, «kiváló dolgozókkal vagy újítókkal való találkozók. Még mindig nem használják ki megfelelő mértékben az üzemek, a városok, a járások, a kerületek forradalmi és munkásmozgalmi hagyományait az internacionalista és a hazafias nevelés érdekében. A fiatal munkásokat, az efsz-ek és az állami gazdaságok dolgozóit arra kell nevelni, hogy büszkék legyenek foglalkozásukra, üzemükre, szövetkezetükre és munka- közösségükre. A tagjelöltek és fiatal párttagok nevelésében fontos helyet foglal el a konkrét pártfeladatokkal való megbízatás és annak ellenőrzése. Azokban a szervezetekben, ahol erre elég nagy gondot fordítanak, ahol differenciáltan járnak el a párttagjelölt képességei és munkafeltételei szerint, ott megfelelő áttekintést nyernek a tagjelöilek eszmei-politikai, szakmai és erkölcsi színvonaláról. Dr. JAN MACHYNIAK
