Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-31 / 257. szám, péntek

Emil Boleslav Lukáč 75 éves Nagyon sokan tisztulik. Barát­ként tartják őt számon, pedig személyesen talán sohasem ta­lálkoztak vele. Mégis közeli jó barátjuk, mert úgy érez, úgy gondolkodik, mint mi. „Több mint félszázados hang vagyok: a Duna medencei népek sorskö­zösségének és baráti megegyezé­sének hangja9 — mondta né­hány évvel ezelőtt egy baráti összejövetelen, s ezzel életének egyik krédóját fejezte ki. Mi el­sősorban műfordítóként, a ma­gyar irodalom egyik legavatot­tabb tolmácsolójaként, igaz ba­rátjaként ismerjük. Pedig Emil Boleslav Lukáč nemcsak neves műfordító, hanem európai mű­veltségű, nemes «szándékú em­ber és sajátos hangú, látókörű költő. A Selmecbánya melletti Ba cicka Hedrušán született. Olyan korban, amikor a szociá­lis és import fül ista harcoktól ter­hes Európa a világháború felé sodródott. A főúri Magyarorszá gon a politikai és szociális problémákon kívül a nacionaliz­mus is mérhetetlen bajt 'okozott. S Emil Boleslav Lukáč már fia­tal korában megérezte, tapasz­talta a főurak és kiszolgálóik szűk látókörű, bűnös politikáját. Ara látta azt is, hogy nemcsak «yeu emberek léteznek. Klani- caav Sándor Selmecbányái taná­ra emberségből, felkészültségből példaiképe maraxlt azóta is. S később megismerkedett Adv köl­tészetével, mélyen át érez te fel­törő panaszát és felhívását: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz / Végül erős, akarat? / Hi­szen magyar, oláh, szláv bánat / Mindlgre egy bánat marad. Szí­véből tör föl Hviezdoslav válá­ssá is, aki új idők Heroldjaként teöszöntt Adyt. S *z emberréválás folyamatá­ban Hodrusbánya és Selmecbá­nya után Párizs következik. A művészet, az irodalom központ­ié elsősorban Lukáč költészeté­re van döntő hatással. De nem csak aiva. Itt ismerkedik meg Mily és Gyulával, aki ugyancsak a Sorbonne-on tanul. Fájdalma­san jellemző körülmények kö íött. Petőfi születésének cente­náriumát ünneplők az ottani «g yetemisták, s az emlékezés botrányba fullad. Magyar és szláv nacionalisták egyaránt magukévá kiáltják ki Petőfit. Akkor ott kevesen voltak, akik «z igazi Petőfit ismerték és be •sülték. .. Lukáčban tailán már itt meg­fogalmazódik a József Attila-i „rendezni végre közös dolgain­kat“, mert világosan látja: „Lé teznek olyan konjuktúrán kívüli hidak és szilárd pillérek, melye­ket semmi sem tud megrenget ni. Ilyen az egymás megértésén és megbecsülésén alapuló ro- konszenv, mely csak a kulturá­lis értékeknek rendszeres cse­réjével és tanulmányozásával jöhet létre. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az*, sem, hogy a jelentős idegen kulturális értékek megfelelő besorolás és átültetés esetén saját kultúránk faluját is megtermékenyíti, s így közvet- ve a mi értékünkké is válik“. S LukáC szinte páratlan mé­retű, több évtizede tartó miiíor- dítói munkába kezd. A francia és magyar költők egyik legjobb szlovák tolmácsolója. A párizsi tanulmányok után Emil Boleslav Lukáf költőként és irodalomszervezőként is fi­gyelemre méltó eredményeket ér el. A húszas években szinte évente jelennek meg új kötelei, melyek közül a Duna és a Szaj­na, A szeretetlen szerelmesek, Farkasok dala és a Moloch a legismertebb. Gondolati lírájának fő kérdései az élet értelme, s a költő helye a társadalomban. A humanista beállítottságú Lukáfiot a harmincas években tornyosuló viharfelhők is cse lekvésre késztetik. Hallatja til takozó szavát a kosúti esemé­nyeket követően. Jelentős érdé meket szerez a szlovákiai írók lí)36 os Trenfiianske Teplice-i kongresszusának megszervezésé­ben. amelyen mint ismeretes II- ja Ehrenburg, Győry Dezső és Vozá-rl Dezső is rész» vett. Ver­seiben Is egyre több az időszerű társadalmi motívum: ..Álmodik a ház, az ember, a kutya, szebb holnapról álmodnak. IÁlmodnak tele csűrről, megrakott asztal ról), a jó szív édenéről. Aztán Jött a háború. Emil Bo­leslav Lukáő szocialista hazánk­ban folytatta gazdag életművét. Irt, fordított, fáradhatatlanul utazott, előadásokat tartott. Napjainkban is aktív munkát végez. Versei jelennek meg, mű­fordításokat közöl, kulturális cikkeket publikál, rendszeresen előad. Jelenleg az emlékiratain dolgozik, s komoly műfordítói tervei is vannak. Fáradhatatla­nul hirdeti: „A Duna medence megmozdithata'lan és megváltoz­tathatatlan ténye az itteni né­pek, nemzetek Szoros szomszéd sága. Nlna a az tf<nberi eró vagy spekuláció, amely ezt a meghatározottságot felszámolná. S ma, amikor azonos társadal­mi rendszerben — szocialista rendszerben — élnek, annál vég­legesebb ez a tény.“ S a la­punknak adott néhány évvel ez­előtti interjújában azt is hozzá­teszi, hogy szocialista rendsze­rünk lehetőséget teremt a sok­oldalú kapcsolatokhoz, a múlt csökevényeinek, előítéleteinek a felszámolásához. Sík pozitívum történt e téren, de még sok a tennivaló, hangsúlyozza. Például Magyarországon még mindig aránylag keveset tudnak a szlo­vák irodalomról, s a szlovák fia­talok pedig szintén alig isme­rik a magyar írók alkotásait. Verseskö tétek, fordítások Ba­lassitól József Attiláig, Weöres Sándortól, Borda Józsettől, Nagy Lászlótól, hazai magyar köl­tőinktől, továbbá a francia iro­dalom nagyjaitól — ennyi egy életmű eddigi hozadéka. És a számmal, adatokkal ki nem fe­jezhető sok-sok barátság, szlo­vákok, magyarok, franciák ás mások gondolkodásában, érzés- világában bekövetkezett pozitív változás, amely a ttbb mint öt évtizedes munka talán legfonto­sabb eredménye. Legutóbb Érsekújváron adott elő, gyakori vendég az írószö­vetségben, s a szerkesztőségek­ben. Rövidesen ismét Pestre ké­szül és talán Párizsba. S első­sori >an írni, fordítani akar: „Egy nagy történelmi tabló fog­lalkoztat a catalaunumi síktól Volgográdtg. Csábítanak az utol­só nefelejcsek ... Csábitunak a rokon lelkű francia, ukrán, ma­gyar, makedón költők versei.“ Munka és neanes tervek, ame­lyeknek mennyisége és minősé­ge a fiatalok becsületére is vál­na. Következetes internaciona­lista meggyőződése, értékes munkája teszi ina is fiatalossá. Ezért tűnik olyan hihetetleíi nek, hogy Emil Boleslav Lukáő ma 75 éves... SZILVASSY JÓZSEF ŐSZI kEp (1. Grossmann felvételej KULTURÁLIS HÍREK • Az első franciaországi ál­landó néger együttes, az Antil­lákról származó Benjámin Jules-Rosette rendezővel az élen, „a fekete művészet évad­ját“ nyitotta meg az ősszel, liogy népszerűsítse a színes bő­rűek irodalmát, színjátszását, zenéjét, táncát, festőművésze­iét, szobrászatét. Az együttes máris nagy sikerrel mutatko­zott be Párizsban. • A Szovrememiyik, a Szov jetunió legfiatalabb kiadója, amely 1971-ben kezdte meg működését, az idén adja ki 5U0. kötetét. A kötet a modern bol­gár irodalom legszebb alkotá sait tartalmazza-. A Szovre mennyik könyveinek összpél- dányszáma eddig már mégha ladta a húszmilliót. • Viktor Mann Öten voltunk című memoár kötetét, melyben a szerző részletesen elemzi a Mann család történetét, a Buchverlag Dér Morgen (Bér lin) jelentette meg új kiadás­ban. A könyvet számos eddig nem publikált fénykép és do­kumentum egészíti ki. A köny­vet az év egyik legsikeresebb kiadványának tartják a berli­ni kritikusok. • Stuttgartban kiállítást ren­deztek Paul Klee képeiből. A bemutatott 350 mű egy része eddig még nem szerepelt tár­laton. Az anyag összeállításá­ban Félix Klee, a művész fia is segédkezett. A szovjet kultúra oapjai Csehszlovákiában Beszélgetés dr. JOSEF SVAGERÁVAL, a CSSZK kulturális miniszterhelyettesével November 12—21. közt, a csehszlovák—szovjet barátsági hónap központi rendezvényeként kerül sor hazánkban a szovjet kultúra napjaira. Ez az ünnepi eseménysorozat még gazdagabbá, tartalmasabbá teszi a felszabadulás 30. évfor­dulójának légkörét. A szovjet kultúra napjainak tartalmáról dr. Josef Svaga- rával a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális miniszter- helyettesével, a szövetségi kormány mellett alakított elő­készítő bizottság tagjával beszélgettünk. • Miniszterhelyettes elv­társ, miben jelölné meg a szovjet kultúra napjainak alapgondolatát? — A szovjet kultúra nap­jai a csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok terén az utóbbi évek egyik leg­nagyobb szabású és legje­lentősebb eseménysorozata, amely azon kívül, hogy a Szovjetunió népei kultúrájá­nak és művészetének szem­léje le»/., egyben nagy hord­erejű kultúrpolitikai ese­mény is. amely számotte­vően -»hozzájárul a népeink közti barátság további meg­szilárdulásához. A szovjet kultúra napjai alatt hazánk számos városá­ban a közönség a szovjet művészet legjavában gyö­nyörködhet. November 12-én a szovjet kultúra napjainak gazdag eseménysorozatát a prágai Smetana Színházban díszhangversennyel nyitjuk meg, amelynek műsorában a többi között fellép a moszk­vai Nagy Színház balett­együttese, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Álla­mi Férfikórusa, továbbá szá­mos neves szovjet szólista. A Nagy Színház baletlegyüt- tese ezen kívül Prágában, Bratislavában és Brnóban bemutatja Hacsaturján Spar­tacus, illetve Adam Giselle című balettjét is. A Molda- vai Szovjet Szocialista Köz­társaság Zsok Népi Tánc­együttese az ország számos városában ád ízelítőt a mol- davai népművészetből. A szovjet kultúra napjai no­vember 21-én Bratislavában díszhangversennyel fejeződ­nek be, de a vendégszereplő szovjet együttesek és elő­adóművészek közül néhá- nyan vidéki városokban még ezután is részt vesznek hangversenyeken. A szovjet kultúra napjai­ban hazánkba érkező szov­jet művészegyüttesek és elő­adóművészek Csehszlovákia valamennyi kerületében 21R hangversenyen, illetve kul­turális rendezvényen lépnek fel. A szovjet előadóművé­szek közül vendégül látjuk például korunk egyik leg­kiválóbb zongoraművészét, Szvjatoszlav Rihtert, Ljubov Tyimofejeva zongoraművész­nőt, Leonyid Kogan hegedű- művészt, Mihail Fihtengolc zongoraművészt és még to­vábbi neves művészeket. A rendezvénysorozat je­lentős részét alkotják a kiállítások. A prágai Vár Lo­vardájában kerül sor novem*. bér 13-án a szovjet iparmű­vészeti kiállításra. Néhány nap múlva, november 7-én a prágai Hibernium kiállító­csarnokban megnyílik a Szovjet Szibéria és a Távol- Kelet elnevezésű kiállítás. A bratislavai közönség jevge- nyij Vucsetics, a Szovjetunió nemzeti művésze szobrászati alkotásait tekintheti meg. Prágában, az Albatros Galé­riában litván gyermekkönyv- kiállítás, az Állami Műszaki Könyvkiadóban szovjet szak- irodalmi kiállítás nyílik. A szovjet kultúra napjaiban rendezendő kiállítások során még számos, a múzeumok, képtárak és könyvtárak ál­tal rendezett kisebb kiállí­tás egészíti ki. • Tehát a szovjet kultúra napjainak eseménysorozatá­ból a hazai kulturális élet intézményei is kiveszik ré­szüket ... — Igen. Ahhoz, hogy Csehszlovákia lakosságának minél nagyobb tömegeihez jusson el a szovjet kultúra legjava, a hazai közművelő­dési létesítmények is jelen­tősen hozzájárulnak. A szovjet kultúra napjai alatt például hivatásos és műked­velő színházaink szovjet szerzők művelt tűzik műsor­ra. Hasonlóképpen az ének­és táncegyüttesek műsorai­ban is kiemelkedő helyet kap a Szovjetunió nemzetei­nek folklórja. • A hazai zenekarok mű­során számos orosz, illetve szovjet zenemű szerepel. Ezek a zenekarok is bekap­csolódnak a szovjet kultúra napjai műsorába? — A szovjet kultúra nap­jai keretében rendezzük meg november 13—26. között az orosz és szovjet zenei este­ket, amelyek megnyitó hang­versenyét Bratislavában a Szlovák Filharmonikusok Ze­nekara adja Eduard Szeroo szovjet karmester vezényle­tével. Ebben a nagyszabású zenei akcióban részt vesz szinte valamennyi állami ze­nekarunk. Prágában, Brnó­ban és Bratislavában ezen kívül orosz, illetve szovjet kamara-hangversenyek lesz­nek. A zenei rendezvények műsorai átfogó képet nyúj­tanak a szovjet zene műfa­ji gazdagságáról, s azokról a zenei hagyományokról, ame­lyekből a kortárs szovjet ze­ne merít. Több hangverse­nyen neves szovjet művé­szek is fellépnek. A Cseh­szlovák Rádlő és Televízió, azon kívül, hogy megörökí­tik, illetve közvetlenül su­gározzák az egyes kiemelke­dő hangversenyeket, a szov­jet kultúra napjaiban zenei műsoraikba számos szovjet zeneszerzeményt iktatnak be, a zenei műfajok minden területéről. Ezzel az orosz és szovjet zenekultúra leg­szebb gyöngyszemei milliók­hoz jutnak el. Az orosz és szovjet zene estjeit azokban a helységekben is megren­dezik, ahol csupán amatőr zenekarok működnek. El­mondható tehát, hogy ezek­ben a napokban orosz é9 szovjet zene tölti be egész Csehszlovákiát. • A szovjet kultúra nap­jaira számos szovjet művész, kritikus érkezik hazánkbar s ez jó alkalmat nyújthat ah­hoz is, hogy a cseh és szlo­vák művészeti szövetségek tagjai megvitathassák szov­jet kollégáikkal szakterüle­tük időszerű kérdéseit ... — Ilyen szakmai megbe­szélésekkel, találkozókkal számolunk. Prágálxin pél­dául november 19-én A Szovjetunió nemzeteinek mű­vészete és kultúrája címmel tudományos értekezlet lesz, amelyen szovjet, cseh és szlovák művészek és teore­tikusok vesznek részt. Ezen kívül természetesen még sok alkalom nyílik arra is, hogy szovjet vendégeink a hivata­los műsoron kívül is talál­kozzanak művészeinkkel. Sőt, egyes üzemekben, ha­zai és szovjet művészek közreműködésével, közös műsorokra, hangversenyek­re is sor kerül. A szovjet kultúra napjai, hasonlóképpen mint a cseh­szlovák—szovjet barátsági hónap gazdag eseménysoro­zata is, kifejezi egész né­pünk szeretetét és háláját a szovjet nép iránt, amely har­minc évvel ezelőtt meghozta számunkra a szabadságot. Kifejezésre juttatja azt a tiszteletet és megbecsülést is. amelyet népünk a szovjet nép kultúrája és művészete iránt érez. Köszönöm a beszélgetést. SOMOGYI MÁTYÁS új s: 1975. X. 31. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents