Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-31 / 257. szám, péntek
A kezdeményezés forrása Férfias válasz a felhívásra A galántai járás doilgozói kimagasló munkasikerek, vallóban bíztató eredmények hnsz- szú sorát érték el az ötödik ötéves terv esztendeiben. Talán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy mindez a helyes irányításnak, szervezésnek, ellenőrzésnek tulajdonítható, amely következetesen igazodott a párt politikai vonalvezetéséhez. A fejlődés felfigyeltető üteme ugyanakkor gazdasági stabilitásról tesz tanúbizonyságot, dolgozóink bizalmát példázza a párt politikája iránt. Pártunk egységének és vezető szerepének megszilárdulása tehát jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági élet gyors fejlődéséhez. A dolgozók kezdi? m én y ez és ének k i bon t a k ozá - »a, aktív részvétele a társadalmi életben olyan feltételeket ten-emt, amely a szocialista öntudat további elmélyülésének a forrása. Mindez markánsan domborodott ki hazáink felszabadulásának jubileumi esztendejében. A dolgozók kezdeményezése, a szocialista munkaverseny döntő mértékben befolyásolták a járás gazdasági fejlődését. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére 1136 kollektív és 4247 egyéni kö- te 1 eze t ts ég v áll ail ás szü 1 etet t, amelyek mindenekelőtt az ötödik ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítésére irányultak. Ezzel egyidejűleg fokozott figyelmet szenteltünk az önköltségek csökkentéséire, áz energia- és nyersanyagtakarékosságra, illetve ésszerűbb felhasználásukra a termelésbe«. Mindez több (millió korona értékű megtakarításokhoz vezetett. Vitathatatlan tehát, hogy az 1975-ös esztendő gazdasági feladatainak példás teljesítése kedveaő feltételieket teremt a hatodik ötéves terv beindításához. A CSKP XV. kongresszusának előkészületei, a CSKP Központi Bizottsága, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a felhívása a galántai tárás dolgozói számára a kezdeményezés újabb forrását jelenti. A felhívás nyomán, valamint a XV. pártkongresszus tiszteletére számos vállalatban, üzemben fogadtak el értékes kötelezettségvállalásokat, amely ek egyrészt az ötéves tervidőszak feladatainak túlteljesítését tűzték ki célul, másrészt a rejtett tartalékok feltárásával a gazdaságosság szintjén nyilvánultak meg. A járási pártbizottság plenáris ülésén a járási ipari vállalat, a Sarai Hydrostav és az autóforgalmi vállalat képviselői felhívást intéztek valamennyi vállalathoz, üzemegységhez az ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséire. így például a járási ipari vállalat kötelezettséget vállalt, hogy évi árutermelését 1 millió 600 ezer koronával, a lakosságtól származó bevételeit 200 ezer koronával és export- feladaitait három millió koronával teljesíti túl, mégpedig ez év december 23-ig. A Safai Hydrostav dolgozói december 19-re teljesítik az ötéves tervben kitűzött feladataikat és az év végéig további 6,9 millió koronával toldják meg a tervet. A felhívást intéző harmadik üzem, az autóforgalmi vállalat szintén értékes vállalásokkal válaszol a felhívásra, illetve kös'zönti a XV. kong rész - szust. Az év végéig 17,5 millió koronával teljesítik túl a tervet, 6,5 millió koronával növelik a jövedelmet. A három üzem, illetve vállalat kezdeményezése fokozatosan számos követőre talált. Mindez elsősorban a párt alapszervezetei valamint a szak- szervezet, de nem utolsósorban a gazdasági vezetés körültekintő és magas színvonalú politikai szervező munkájának tulajdonítható, ám ugyanakkor jól példázza a járás dolgozóinak politikai fejlettségét és azt a törekvését, hogy következetesen valósítsák meg pártunk politikai célkitűzéseit. A számos kötelezettségvállalásból mindössze néhányat említünk. A Z1PP sere dl üzeme december 24-lg teljesíti az ötéves tervet, egy millió koronával lépi túl a bruttótermelést. A diószegi kender fetdoj- 9076 üzem dolgozói december 29-re teljesítik öléves terv fel adataikat, a bruttótermelést «00 ezer, az árutermelést 500 ezer koronával teljesítik túl. A seredi Novoolast termelő- szövetkezet a XV kongresszus tiszteletére és a felhívásra vá laszolva 1 millió 197 ezer ko rónával teljesíti túl tervfeladatait. Ezzel egyidejűleg a kongresszus tiszteletére három új termékkel gazdagítja a hazai és egy új termékkel a külföldi piacot. Magától érthető, hogy az ér tökes kötelezettségvállalások valamennyiünket derűlátással töltenek el, biztosítókul szolgálnak, hogy az ötéves terv feladatait sikerrel teljesítjük és mint hangsúlyoztuk: jó kiindulási alapot teremtünk a hatodik ötéves terv még igényesebb feladatai teljesítéséhez. NÉMETH SÁNDOR, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának a dolgozója TERVEK, EREDMÉNYEK, GONDOK rtt-ott már szüretelnek. A villanyvezeték dróthuzaljain — megannyi parányi kottafej - fecskék gyülekeznek. Tovaröppent a nyár, a kertek sárguló- vöröslő lombjai immár csalha-. tatlanul az elmúlást idézik. Az utcák csendesek, kihaltak. Csupán a bolt környékén mozgalmasabb az élet, kenyérre, tejre várakoznak türelmesen az asz- szonyok. Az Ida patak halk csobogással szeli ketté a falut. Párját kétoldalt libacsapatok fehér foltjai tarkítják. S bár az őszi nap bőkezűen ontja sugarait, lármás gágogással nem bukdácsolnak a vízben. Az Ida kátrányos bűzt lehelő vize nem csalogatja őket. — Sok jegyzőkönyv „íródott" már erről, és általában a község vízellátásáról — jegyzi meg kissé kesernyésen LipGei János, a nemzeti bizottság elnöke. — Még a szökőkút sem működik miatta, a kátrány és az olaj befullasztja a szivaty- tyút. IlraniGná pri Hornáde nem kis község. Szorgalmas, dolgos emberek lakják. Ezt bizonyítják az új házsorok, a földművesszövetkezet egyre ígéretesebb gazdasági eredményei, a falu rendezett parkjai, terei. Ami gondot okoz, az á víz!.. — Az Ida patakot a vasgyár szennyezi. Vajon meddig még, nem tudjuk pontosan — folytatja a nemzeti bizottság elnöke. — Tény viszont, hogy egyre komolyabb problémákat vet fel az ivóvíz kérdése. A községben található kutak túlnyomó többségének a vize távolról sem felel meg a higiéniai követelményeknek. Ezt egyébként több vizsgálat eredménye is bizonyítja. A következő választási időszakban mindenekelőtt és mi- denekfelett a vízvezeték kérdése kerül előtérbe. A nemzeti bizottság addig is mindent megtesz, hogy a község boltjaiba elegendő ásványvizet, frissítő-üdítő italt szállítsanak. Az emberi környezet védelmének a kérdései eddig is fa*- kozott hangsúlyt kaptak Hra- hi£nában. Az utak java részét portalanították, parkok, zöld övezetek, gyalogjárók, járda- szegélyek készültek, létesültek a faluszépítési akció keretén belül. — A közérdekű munkák megszervezése általában nem okoz sok gondot — fűzi tovább a szót Lipöei elvtárs. — Az emberek szívesen segítenek, nem számlálják az órákat, nem keresnek kibúvót. Községünk, mint ismeretes, a csehszlovák—magyar határon fekszik. Határátkelőhely. Nos, mindent megtettünk és megteszünk annak érdekében, hogy a hazánkba érkező turistát, vendéget kellemes környezet fogadja. Hraničná pri Hornáde határában kavicsbánya is működik. Évi kapacitása meghaladja a 400 ezer köbmétert. Igaz ugyan, a bánya egyrészt munkalehetőséget biztosít, viszont tény, hogy egyre több valóban jó minőségű termőföldet „fogyaszt el“. Majoros Imrich elvtárs, az üzemegység vezetője elmondja, hogy a kitermelés jelenlegi szintje mellett húsz-huszonöt esztendőre szólnak a geológiai prognózisok. Ám óhatatlanul felvetődik a rekultiváció kérdése is. A falu szélén rendezetlen kavicsgödrök, földhalmok... néma kérdőjelek. — A keletkező gödröket, tavakat, amennyiben a lehetőségek engedik, feltöltjük. Persze, csupán a rendelkezésünkre álló anyaggal. Ügy gondolom azonban — villantja fel a remény sugarát Majoroš elvtárs —, hogy a közeli jövőben ezek a problémák is megoldódnak. Kétségtelen, hogy építőiparunknak, kiváltképp a keletszlovákiai kerületben, égető szüksége van jó minőségű nyersanyagra. Viszont egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a termőföld védelméről, a mezőgazdasági termelés „érdekeiről“, mindennapi kenyerünkről. A nemzeti bizottság — így is mondhatnánk — szemmel tartja a bánya működését. — Ügyelünk rá, hogy a munkálatokat az előírások és érvényes rendeletek betűjének megfelelően végezzék — tájékoztat Lipőei elvtárs. — Persze, felvetődik egy kérdés, majd ebből eredően egyéb probléma is. Mindenekelőtt a föld rekultivációját szükséges szem előtt tartani. Ugyanakkor komolyan el kellene gondolkodnunk afelett, vajon a keletkező tavakat, vízfelületeket miként tudnánk a legracionáli- sabban kihasználni. Lám, az éremnek két oldala is van. Igaz ugyan, hogy „kopik“ a termőföld, nem lehet vitás, hogy a jó minőségű hra- niönái kavicsot nem nélkülözheti építőiparunk. Viszont a rekultiváció, illetve a keletkező tavak ésszerű kihasználása egyrészt kedvezően változtatná meg a környék arculatát, esetleg módot nyújthatnak öntözéses gazdálkodás bevezetésére, az üdülési lehetőségek kihasználásáról nem is szólva. Tervek, eredmények, gondok háromszögében éli a község hétköznapjait. A tervek biztatóak, ígéretesek, az eredmények nem lebecsülendők, a gondok feltétlenül megoldhatóak. BALOGH P. IMRE A hoindlovái bányászsztrájk 35. évfordulója A KOMMUNISTÁK IGAZA „A belügyminisztérium elnöksége — az államvédelmi osztály a követekező utasítást adja ki a saitó számára: A Szlovák Köztársaság terUletén nyomtatott és kiadott semmiféle időszaki sajtótermékben sem szabad semmit sem közölni a hand- luvái iigvről a belügyminiszter űr előzetes ióví^apvíisa nélkül.“ fA belügyminisztérium 194*1. november 5-én utasításából! Az 1931 ben megtartott községi választásokból a kommunista párt került ki legerősebb pártként Handlovában. A 36 mandátum közül 10-et szerzett meg, s a szociáldemokrata párttal együtt megszerezte a mandátumok 50 százalékát. Az 1938-as események felkészülten érték a kommunistákat. A .pártszervezet minden különösebb nehézség nélkül illegalitásba vanult. S a kommunisták továbbra is ott álltak a munkásság osztályharcának élén, amelyet a kizsákmán vo- lők ellen folytattak. Az illegalitás nehéz viszonyai közt a kommunisták 1940-ben helyesén ítélték meg az akkori politikai helyzetet, és kihasználták a handlovái lakosság hangulatát. Megfelelő propagandával közvetve elsősorban a német bányászok szakszervezeti szervezetét kényszerítették arra, hogy szálljanak síkra a bányászok szociális követeléseinek teljesítéséért. A bányaigazgatóság hosszas tárgyalások után végre 1940 nyarán egyetértett a drágasági pótlék emelésével, ami a béreknek mintegy 8—10 százalékos emelését jelentette. Csakhogy a létfontosságú élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára sokkal gyorsabban emelkedett. Ez volt az oka, hogy a munkások a béremelést elégtelennek tartották, és további béremelést követeltek. Ezenkívül követelték a közellátás megjavítását és a lakáskiutalást azok számára, akik családjukkal együtt albérletben laktak. Abban az időben pl. a régi bányászkolóniában némely egyszobás lakásban három család, gyakran 10—15 személy is lakott. A bányaigazgatóság elutasította a bányászok követeléseit. A bányászok elégedetlensége szeptemberben tetőzött, amikor lejárt a kollektív szerződés érvényessége, és az új kollektív szerződésben a bánya tulajdonosai nem szándékoztak biztosítani a követelt béremelést. Az új kollektív szerződésről folytatott tárgyalások elhúzód-, tak, egyre fokozódott a bányászok elégedetlensége. A német bányászszakszervezet 1940. október 20-1 ülésének résztvevői meghirdették a sztrájkot. S amikor négy nappal később a bányászokat az üzemi nagygyűlésen tájékoztatták a bratislavai tárgyalások eredményéről — a tárgyalásokon semmit sem sikerült elérni a bányászok javára —, egyöntetű határozat született: a munkások másnap sztrájkba lépnek. A fasiszta beállítottságú szakszervezet vezetősége észrevette, hogy az irányítás kisiklik a kezéből. Azon igyekezetében, hogy valamiképpen úrrá legyen a helyzeten, október 30-ra két gyűlést hívott össze; reggel a délutáni műszak és ebéd után a reggeli és az éjszakai műszak számára. A viharos lefolyású reggeli gyűlésen a bányászok úgy döntöttek, hogy nem szállnak le a bányába, hanem megvárják a délutáni gyűlést. Noha hivatalosan még nem hirdették k> a sztrájkot, ez az említett döntéssel gyakorlatilag megkezdődött. A délutáni gyűlés résztvevői egyöntetű határozatot hoztak —nem lépnek munkába. Megkezdődött a handlovái bánvászok történelmi jelentőképp sztrájkja. Az ellenintézkedések nem várattak magukra sokáig. Még aznap éjiéi a meeve* rsendőr- parancsnok 95 reendört vezényelt át N’trárói Handlovába. Šano Mac1! be’üpvminiszter megtiltotta bo«?v » bányászoknak kifizessék bérükre a szokásos előleget. A következő éjiéi Handlovába vezénvelt további 250 csendőrt, négy páncélautót, négv harckocsit, egy gépesített lövészszázadot és egy munkaszolgálatos századot. Az állambiztonsági osztály 22 de- tektívje hozzálátott a sztrájk szervezőinek felkutatásához, őrizetbe vettek 37 személyt. A községben páncélautók és harckocsik végezlek járőrszolgálatot. A csendőrök szétoszlatták az utcákon alakult csoportosulásokat. A sztrájkmozgalom a rendőrterror nyomán fokozatosan vesztett hatékonyságából. November 2-án munkaszolgálatosokat vezényeltek a bányába, és egyre több és több bányász vette fel a munkát. 1940. november 6-án már valamennyien dolgoztak az őrizetbe vettek kivételével. A sztrájkot sikerült terrorral elfojtani. Ámde igen nagy volt a kormány aggodalma, amiről a bevezetőben idézett belügyminiszteri sajtótilalom is tanúskodik. A kormány, hogy elejét vegye a bányászok haragja további kirobbanásának, kötelezte a bányatulajdonosokat, hogy 15—20 százalékkal emeljék a béreket, és biztosította a bányászok jobb élelmiszer-ellátását. A részleteredmények kivívásán kívül a sztrájk tulajdonképpeni jelentősége abban nyilvánult meg, hogy megszilárdult a bányászok osztályöntudata, a munkásságnak a fasiszta propaganda által aláásott egysége. A sztrájk leleplezte a kleri- kálfasiszta szlovák állam „népbarát“ arculatát. Szappanbuborékként tűnt el a keresztény államról alkotott illúzió. A sztrájk végül is megmutatta, hogy a kommunista párt az illegalitásban tevékenyen dolgozik, és ez arra ösztönözte a többi haladó gondolkodású embert is, hogy szorosan együttműködjék az antifasiszta ellenállásban. Elmondható, hogy a sztrájk után Handlovában az erők bizonyos átcsoportosítása következett be. A sztrájk egyértelműen igazolta a kommunisták nézetét, hogy a fasizmus sebezhető, s ugyanakkor megmutatta, hogy nem lehet legyőzni ellenfeleinek egysége és szilárd elhatározása nélkül, hogy harcolnak a végső győzelemig. František Záni: „A hand- lovaiak a szabadságért folytatott harcban“ című könyve nyomán feldolgozta JOZEF BÁNI Csaknem 4 millió koronával növelték eredeti felajánlásuk értékét a CSKP küszöbönálló XV. kongresszusának tiszteletére a žilinai Vágmenti Vegyipari Művek dolgozói. Ezzel 10 millió koronával teljesítik túl ez évi termelési feladatukat. A felajánlások teljesítése lehetővé teszi, hogy az idei ötéves tervidőszak feladatait két hónappal a határidő előtt fejezzék be. Ezzel megteremtik a 6. ötéves tervidőszak sikeres kezdetének feltételeit. Felvételünkön Margita Poliakova munka közben. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) FT3 1975 X. 31.
