Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-27 / 253. szám, hétfő
GYŐZNI KELL... Szabad utat a kezdeményezésnek Az évzáró közgyűlések és konferenciák, amelyeken a testnevelési egyesületek számot adnak ez évi sáfárkodásukról, a CSSZTSZ KB számára Is fokozottabb aktivitást Jelentenek. Ezzel kapcsolatban ez a szerv levéllel fordult valahány testnevelési egyesülethez. A levélben a többi között örömteli utalás történt airra a tényre, hogy a CSSZTSZ IV. kongresszusa óta eltelt időben 7955-re nőtt a testnevelési egyesületek száma, s azok tagsága eléri az 1 580 000-et. Ezt elsősorban a politikai kon szolidáció segítette elő. A testnevelés minden alkalmat megragadott arra, hogy méltóképpen vegye ki részét abból a hatalmas jelentőségű eseménysorozatból, amely hazánk felszabadítása 30. évfordulójának méltó köszöntése volt. Most egész szocialista társadalmunk nagy elhatározással készül a XV. pártkongresszusra. Lépten-nyomon annak lehetünk tanúi, hogy dolgozóink értékes felajánlásokat tesznek a nagy horderejű esemény tiszteletére. A cél egyértelmű, s ebben a mondatban benne foglaltatik: „Szakszervezeti, ifjúsági szövetségbeli és egyéb társadalmi szervezetekből való tisztségviselők, meggyőző módon magyarázzátok meg a CSKP politikáját. Célravezető, tudatos munkával vezessétek a polgárokat, teremtsetek jó feltételeket a politikai és munkatevékenység számára. Törődjetek azzal, hogy jól gazdálkodjatok kezdeményezésükkel, ügyeljetek arra, hogy azt formalizmus és közömbösség meg ne gyöngíthesse. Nem vitás, hogy törekvéseink első helye a tömegsport fejlesztését illeti. A testnevelési egyesületeken belül biztosítani kell a sportolás a testnevelés lehetőségét elsősorban az ifjúság és a dolgozók széles rétegei számára. Az érdeklődők közül minél többet kell megnyerni, hogy a CSSZTSZ tagjai legyenek. Hazánkban elértük azt, hogy az 5—80 éves korúak közül 14,5 százalék tagja az országos testnevelési szövetségnek. Akad jónéhány járásunk is, ahol ez az arány korántsem ilyen ked vező. Mindenütt keresni kell a lehetőséget a tagság gyarapítására. A mögöttünk lévő időszak, de különösen az országos spartakiádra való felkészülés rámutatott arra, hogy a testnevelés tömeges fejlesztését a CSSZTSZ, a szakszervezet, a Honvédelmi Szövetség, a Nemzeti Bizottságok, az iskolaügy hathatós támogatása és együttműködése nélkül nem lehet elérni. Az eddigi sikerek arra kell, hogy ösztökéljenek bennünket: ez eddigi együttműködést magasabb szinten kell folytatni, a tervek gondosabb előkészítésével, összeegyeztetésével. A testnevelési folyamatot még jobb minőségűvé kell tennünk, A CSSZTSZ tagságát szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra kell nevelnünk és rá kell bírnunk, hogy aktív részt vállaljon a szocialista társadalom megteremtésében és életében. A testenevelési egyesületeknek minden támogatást meg kell kapniuk, hogy fokozhassák az edzők szakmai és politikai szintjét. A politikai-nevelő munkának még mindenütt tág tere van. A testnevelési folyamat szeirves részévé kell válnia. M. Šfastný (balról) és P. Šťastný (jobbról) a Slovan Bratislava jégkorongcsapatának két erőssége. Eves hozben jött meg az étvágy. .. íező Masn£ helye. A felgyógyult PetráS Is helyet kér magának ebben a sorban. Ö nemcsak gólerős, de minden védelmet módfelett tud foglalkoztatni, s átadásainak általában szeme van. A Portugália elleni hatalmas arányú győzelemből ő követelte az oroszlánrészt. Gallis kétszer játszott a válogatottban, nagyon igyekezett, de gólt lőni nem tudott. Az ellenfél védelmével keresi az ütközést, lég alább egy védőt leköt. Kétségtelen, hogy Nehoda nálánál rutinosabb s a kapu előtt, — lég: alábbis válogatott szinten, — több hidegvérrel rendelkezik. Akár Gallis, akár Nehoda kap lehetőséget az úgynevezett balszélső poszton, ez mindenkép pen szükségmegoldás lesz. Szeretnénk még néhány szó erejéig visszatérni Pollákhoz. Sokan megcsodálták munkabí- rását. Megdicsérték vállalkozó szellemét, azt, hogy hátára vette a pályát. Azt kevesen vették észre, hogy nehezen vált meg a labdától akkor is, amikor arra a csapat érdekében nagy szűk ség lett volna. Nem tudjuk, a periférikus látásával volt-e baj, de labdáival jobbára Gallist kereste. A saját és főleg csapata érdekében le kell szoknia a labda felesleges cipeléséről. Jó a rúgó-technikája, tehát idehaza nem szabad adnia alkalmat a játék lelassítására, a felesleges ütközésre. Ahogy elnézzük a csehszlovák válogatott keretét találunk benne sok úgynevezett „nagy bombázót“. A talaj feltehetően síkos, esetleg még rosszabb lesz, s ez ok lehet és kell hogy legyen az ellenfél kapujának gyakori célbavételére. Még az ilyen nagy találkozón is, mint amilyennek a Csehszlovákia— Anglia EB erőpróba ígérkezik, csak lövésből lehet gól. Végül de nem utolsósorban: ismét adódhat 11-es is, s nem ártana a nagy bombázók kö-- zül biztos végrehajtót találni, vagy valakit erre a szerepre előkészíteni. Elsősorban Jurkemik, Bicovsk^, és Móder neve is eszünkbe jut. Az nem vitás, hogy válogatottunk győzni akar. Az akarásban nem volt és nem is lesz hiány. Csak az a lényeg, hogy a szakvezetés a legeszményibb összetételű csapatot küldje a pályára, s ez az együttes a maga játékát játssza, ne engedje magára erőltetni a vendégek játékmodorát. A lelátók erre a találkozóra biztosan megtelnek. Bíztatásban valószínűleg nem lesz hiány. Azért nem ártana ezúttal sem hangos szóval, sportszerű módon átjuttatni együttesünket a játék itt-ott jelentkező nehezén. A csapat egyetlen tagja se kímélje magát, a szurkolók se fukarkodjanak a bíztatással, az elismeréssel. Megéri. ZALA JÓZSEF ORLOWSKI, a legjobb csehszlovák asztaliteniszező, akitől sokat várnak az új idényben. Nagy a tét a szerdán sorra kerülő Csehszlovákia—Anglia labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzésen, amelyet nyugodtan nevezhetünk csoport- rangadónak is. Együttesünk eddig csak egyszer szerepelt csoportjában idegen pályán, s éppen Londonban szenvedte el 3:0 arányú vereségét. Most nemcsak ezért a vereségért kellene visszafizetnie, hanem az esetleges csoportelsőség miatt is .feni titok, hogy csoportunkban még háromesélyes a továbbjutás kérdése. Az angol, a csehszlovák, de a portugál csapat is lehet még csoportelső. Egy azonban egészen bizonyosnak látszik: az angol csapat, ha bármilyen arányban is megszerezné szerdán a Slovan pályáján a győzelmet, a csoport- elsőséget kiváló gólaránya miatt: sem lehet tőle elvenni. Ha a csehszlovák csapat győz, esélyei változatlanul jók. Portugáliában ki lehetne csikarni egy esetleges döntetlent, gáliában lesz a portugál—angol találkozó. Nem közömbös, milyen felállításban lép pályára csapatunk, amelynek, mint már említettük, a jó megoldás érdekében is győznie kellene. A kapuban Viktor biztos pont, de Vencelre is nyugodtan eshet a szakemberek választása. A hátvédsorban a felgyógyult és formáját visszanyert Pivar- níknak ott a helye a jobboldalon. Az egyik beállós a Jozef Capkoviö—Jurkemik, DvoFák hármasból kerül ki, s a kiválóan fejelő DvoFáknak nem ártana legalább egy félidőn át helyet biztosítani. (Jól tudjuk, hogy az angoloknak a fej játék az első szánni erősségük ...) OndruS helye nem lehet vita tárgya. A védelem baloldalán részünkről Gőghöt tudjuk elsősorban ajánlani. A Derby County elleni mindkét mérkőzésen csapata legjobb mezőnyjátékosa volt, tehát ismeri az angol játékmodor megfelelő ellenszerét. A Magyarország elleni taMasriy (jobbról) ezúttal cselével elszédíteite őrzőjét, ki tudja az ilyesmire alkalma lesz e az Anglia elleni mérkőzésen. Ciprus szigetén pedig minden körülmények között meg kell szereznie mindkét pontot. Eddig az angol és a portugál csapat játszott már Ciprus ellen idegenben, s az előbbi 1:0, az utóbbi 2:0 arányban győzött. Mindenki általában otthonában erős, vagy erősebb. Ezt igazolta az angol—csehszlovák találkozó, de a csehszlovák— portugál erőpróba is. Az Anglia —Portugália találkozó kivételt képezett. Azon gól nélkülli döntetlen született, s éppen ez növeli a portugálok elméleti esélyeit. Ha ugyanis nálunk az angol csapat vereséget szenved, egyszeriben a Portugália—Csehszlovákia erőpróba lesz sorsdöntővé, s a végső megoldásra még egy héttel tovább kell Várni, amikor ugyancsak Portulálkozón az egyébként villámgyors Pusztait úgyszólván kikapcsolta a játékból. Szükségmegoldásként itt van a mindenes DobiáS, aki a védelem minden posztján használható, de Pivarník is, Gőgh is sokkal kevesebb alkalommal „okoz“ szabadrúgást, mint a trnavai erősség. A középpályán a Magyarország csapata elleni teljesítmény PolIákot tette a legbiztosabb ponttá. A másik kettő BiEovsk? és Móder lehet, — mindkettő kivételesen jó lövő, s az ilyesmi a jól záró angol védelemmel szemben fontos tényező. — Knapp érzésünk szerint elsősorban cseremberként jöhetne számításba. A csatársor jobboldalán nem lehet vitás az ördöngősen cseEvekkel ezelőtt, ha a csallóközi sportéletről esett szó, csaknem kivétel nélkül mindenki a labdarúgásra gondolt. Bizony elég sokáig tartott, amíg a kiváló mezőgazdasági termékeiről ismert vidék testnevelési és sportmozgalma változatossá, sokoldalúvá vált és elindult a fejlődés útján. Amint szaporodtak a sportágak, ezzel párhuzamosan növekedteik a sportlétesítmények iránti igények. Érthetően, hiszem a kosárlabdázók, súlyemelők, kézilabdázók, asztaliteniszezők, tekézők, sakkozók nem hódolhattak kedvenc sportjuknak a labdarúgó- pályán. Edzéseiket megf3lelő körülmények között akarták végezni. így történt azután, hogy egyre szaporodtak, bővültek és szépültek a sportlétesítmények. Egy sportág azonban még ma is gyermekcipőben jár: az úszás. Az illetékeseknek mentségükre szolgál, hogy eléggé körülményes és egyáltalán nem olcsó a medencék létesítése — az egész évi üzemelés szempontjából számításki jövő fedett uszodákról nem is beszélve. Az utóbbi években azonban megindult egy folyamat — hála a termálvizeknek —, amelyet megállítani nem lehet, már csak azért sem, mert köz ügyet szolgál. Nekünk ugyanis úgy tűnik: a csallóközi városok egymással nemes versenyt vívva szebbnél szebb fürdőket, strandokat építenek. Ez elsősorban a nemzeti bizottságok ós a helyi üzemek érdeme, mivel — mint ezt már dunaszer- dahelyl látogatásunkkor is tapasztalhattuk — a szlovákiai legfelsőbb sportszervek eddig keveset tettek annak érdekében, hogy Csallóköz sportlétesítményekben gazdagabb legyen. Hogy miért, erre lesz még alkalmunk az illetékesektől választ kapni. Az úszósport továbbfejlesztése érdekében megkezdett kőrútunk második állomása Nagy- inegyer volt. Ilyen kellemes meglepetésre, amilyen ott ért bennünket, bizony nem számítoltunk. A mintegy 100 hektáros erdő peremén, remek környezetben már két medence kész, á harmadik, a gyermekeiké, a befejezéshez közeledik. Amikor ott jártunk, több helyütt szorgalmasam dolgoztak. Az öltözőket és egyéb helyiségeket: magába foglaló két épület jövőre már a látogatók rendelkezésére áll. De tartsunk sorrendet. Mikor és hogyan indultak? — kérdeztük Tamási Gyula elvtársat, a Nagymegyeri VNB titkárát. — Élve a termálvíz adta le- hetőségekkel, rekreációs központot akartunk létesíteni. Mint az lenni szokott, evés közben jött meg az étvágy, most már jelentős távlati terveink vannak. Amit eddig tettek, az is nagyon szép! — Hát őszintén bevallva, mi is örülünk, hogy elképzeléseinket sikerült — a Z-akció keretében — ilyen mértékben megvalósítani. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mindez az üzemek hathatós segítsége és a kiadós társadalmi munka nélkül nem jöhetett volna létre. — Szeptemberben múlt két esztendeje, hogy elkezdtük a földmunkákat, és a múlt év augusztusában a nagymedencét már át Is adtuk rendeltetésének. Sőt, őszre a 25 méteres „olasz medence" is elkészül. —• Megkezdtük a fedett „ülő" gyógymedence építését, sőt távlati terveinkben szerepel egy 50 méteres olimpiai uszoda is. Ezek szerint az úszásoktatás már nem jelent megoldhatatlan problémát? — A kilencéves alapiskola testnevelői a pionírházzal együttműködve vállalták az úszásoktatást. Az idén kezdték és reméljük, hogy jövőre még szélesebb alapokra helyezve folytatják. Kora tavasztól — az időjárástól függően nyitjuk majd a medencéket — késő őszig rendszeresen foglalkozhatnak majd a fiatalokkal, s ennek megvalósítását mi biztosítjuk. Üszóversenyzők nevelésére természetesen még nem gondolhatunk, hiszen még nincsenek meg a feltételek. Mi azonban reméljük, hogy erre sem kell sokáig várnunk! KOLLÁR JÓZSEF
