Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-26 / 43. szám, Vasarnapi Új Szó

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség a nyugat-szlovákiai kerü­letben igyekszik munkáját évről évre javítani. Ma már a legtöbb alapszerve- zetről elmondható, hogy egész éven át dolgoznak. A közelgő barátsági hónap alkalmából felkerestük Pavel Rojko elv­társat, a kerületi bizottság vezető titká­rát, akinek a szövetség munkájával kap­csolatban néhány kérdést tettünk fel. • Milyen eredményeket értek el a taglétszám emelése terén a^ utóbbi idő­ben? — A szövetség VIII. kongresszusáig kidolgozott munkatervünk alapján rend­szeresen foglalkozunk a tagsági alap bő­vítésével. Az idei év első felében kerü­letünkben 71 új alapszervezet alakult meg, ezzel számuk 2808-ra növekedett, amelyekben 225 802 tag tevékenykedik. A kerületben a lakosság 14 százaléka tagja a CSSZBSZ-nek. Ez egy százalék­kal kevesebb, mint a célkitűzésünkben szerepelt, mindamellett egyes járások már teljesítették feladataikat. A szerve­zettség a nitrai járásban 16,8, a Bratisla- va-vidékiben 16,7, a trnavaiban 15,5, a trencíniben és a komáméiban 15 száza­lék, de a leviceiben csak 13,4, a Nővé Zámky-iban 12, a galántaiban 11,5 és a Dunajská Streda-iban 11 százalék. Igen örvendetes tény, hogy tagállományunk 6846 nővel, több mint 4000 diákkal és tanulóval, valamint 2000 mezőgazdasági dolgozóval gyarapodott. Az év végére el akarjuk érni, hogy a CSSZBSZ-nek szocialista brigádja nevét. E kollektíváik- | bán 2545 dolgozó tevékenykedik. Bér vaunak igen jól dolgozó brigádjaink, — pl. a trnavai Smeral üzemekben, a Sarai Duslóban, a Zlaté Moravce-i Calexban, a Dunajská Streda-i Juhocukorban, a ko­márnói hajógyárban —, de a szovjet munkamódszerek alkalmazása és népsze­rűsítése terén elért eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. A mezőgazda­ságban 18 szövetkezet és 3 állami gazda­ság viseli a csehszlovák—szovjet barát­ság nevét. Ezek a gazdaságok a kerület legjobb mezőgazdasági üzemel közé tar­toznak. Júniusban értékeltük ki a szara­tovi körzet Szovjet—Csehszlovák Társa­sága vándorzászlajáért folyó versenyt. Az 1974-es évi gazdasági eredmények alapján első helyen végzett a Klatová Nová Ves-i Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Efsz, a második helyen 'a GabCikovói Állami Gazdaság, míg a megtisztelő har­madik helyre a Jabloukai Efsz jutott. A Klatová Nová Ves-iek a szlovákiai első­séget is megszerezték. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a levicei járásban négy szövetkezet viseli a csehszlovák— szovjet barátság szövetkezet elnevezé­sét és eredményeik figyelemre méltóak. © Mondana néhány szót az orosz nyelvtanfolyamokról? — Az orosz nyelv tanulása kerületűnk­ben is egyre nagyobb teret hódít. En­nek ellenére azt kell mondanom, hogy a múlt évben e téren nem értünk el ki­elégítő eredményt. A hibákból tanulva, Beszélgetés PAVEL ROJKO elvtárssal, a CSSZBSZ ÍMyugut-sziovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkárával minden községben legyen alapszerveze­te. Ezt nagyban elősegíti a kerületi plé- num tagjainak hazánk felszabadítása 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalása, akik egy-egy alapszervezet megalakítá­sát, illetve egy-egy kisebb aktivitású alapszervezetnek a patronálását vál­lalták. Az Irányítás megjavítása érdeké­ben azokban a városokban és üzemek­ben, ahol több alapszervezet is működik, létrehozzuk a CSSZBSZ városi, illetve üzemi vezetőségét. E téren már értünk el némi eredményt, de ez még nem olyan, amilyet szeretnénk. A tagsággal kapcsolatban el kell mondanom, hogy a tagilletékek fizetését az első fél év vé­géig 106 százalékra teljesítettük. • Hogyan értékeli az alapszervezetek munkáját? — A CSSZBSZ tevékenysége ma már igen sokrétű, de elsősorban is a Szov­jetunió békepolitikájának és a szovjet emberek eredményeinek a népszerűsítése, valamint az orosz nyelvtanfolyamok szer­vezése az, amire a fő súlyt helyezzük. Az említett feladatokat az alapszerveze­tek jói teljesítik, és egyre kisebb mér­tékben találkozunk a formalizmussal. Mi­vel az idén ünnepeltük hazánk felszaba­dításának 30. évfordulóját, minden téren igyekeztünk a Szovjetunió, a Vörös Had­sereg felszabadító harcának jelentőségét népszerűsíteni. E téren különösen jő eredményeket értek el a Dunajská Stre­da-i, a komárnói, a levicei és a trenöíni járásokban. Funkcionáriusaink, aktivis­táink kivették részüket a különböző elő­adások, tanulmányi kirándulások szerve­zéséből is. A szóban forgó időben pl. a nitrai járásban 690 előadásit tartottak. Igen értékesek a jubileum tiszteletére tett kötelezettségvállalások, amelyek ke­retében a nitrai járásban 249 019, a se- nicaiban 114 928, a Bratislava-vidékiben 210 000, a leviceiben 46 928 és a Dunaj­ská Streda-iban a szövetség tagjai 21 500 óra társadalmi munka elvégzésére tet­tek ígéretet. A trenöíni járási szervezet kötelezettségvállalásának értéke 1 mil­lió 607 500 koronát tesz ki. A kul'turá- Lis-nevelőmunka keretében kerületünkben az óv első felében 4631 akciót valósítot­tunk meg, amelyeket 525 857 ember te­kintett meg. Járásainkban több könyv­vitát, irodalmi estet rendeztek. A ke­rületben 68 szovjet filmbarátok klubja tevékenykedik, amelyek igen sokat tet­tek és tesznek a szovjet filmok népszerű­sítéséért. Eredményeinket igyekszünk a szemléltető agitáció útján és a szövet­ségi újságokon keresztül népszerűsíteni. © Hágy munkaközösség és mezőgaz­dasági üzem viseli a CSSZBSZ elneve­zési? — A kerületben 136 munkaközösség viseli a csehszlovák—szovjet barátság „tznsT nunnfflr Minden siker alapja a munkaszeretet megtettük a szükséges intézkedéseket, amelyeknek eredményességét csak ké­sőbb tudjuk majd lemérni. A békeünnep­ségek az idén is igen nagy jelentőségű­ek voltak. Eddig a kerületben 38 ilyen rendezvényre került sor amelyek ünne­pi szónokai a párt- ós a közéleti funk­cionáriusok soraiból kerültek ki. • Milyen rendezvényekkel készülnek az idei barátsági hónapra? — Az idei barátsági hónapnak külö­nös jelentősége van. Hazánk dolgozói a CSKP XV., a szovjet emberek pedig pártjuk XXV. kongresszusára készülnek. Ez a tény aktív tömegpolitikai munkát eredményez. A párt vezetésével a Nem zeti Front szervei mellett bizottságok jöttek létre, amelyek az egyes akció kát szervezik, illetve koordinálják. A fa­lusi és az üzemi szervezetek már elké­szítették terveiket. Ezek alapján elmond­hatom, hogy számos ünnepi gyűlésre ke­rül sor a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 58. évfordulója alkalmából. Sze­mináriumokra, előadássorozatokra, kér­dés — felelet estekre, különböző kiállítá­sokra, valamint a szovjet filmek feszti­váljára is sor kerül. Megrendezzük a barátság dallamai, valamint a Puskin- emlékversenyt. Az említett időben több szovjet művészegyüttes látogat el kerü­letünkbe. A Csajka együttes fellép Du­najská Stredán, Nitrán, Levicén, Trenőín- ben és Nővé Mesto nad Váhomban, míg az Italmasz együttes Levicén, Nővé Zám. kyban, Komárnóban ós Trnaván, a közép­ső hadseregcsoport művészegyüttese pe­dig Nitrán. A barátsági hónapban a Szov­jet—Csehszlovák Baráti Társaság több aktivistáját is Vendégül látjuk, akik el­látogatnak az üzemekbe, az Iskolákba, és a barátsági esték keretében talál­koznak majd kerületünk lakosaival. A CSSZBSZ kerületi bizottsága a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve december első napjaiban immár negyed­szer rendezi meg a Szovjetunióval kap- csololatos versesnyét, amelyen a kerü­letből 6, a baráti dél-morvaországi ke­rületből pedig egy csehszlovák—szov­jet barátság nevet viselő szövetkezet vesz részt. A Csehszlovák Rádió kerüle­ti adása a magyar adásának főszerkesz­tőségével, a Hlas íudu szerkesztőségé­vel és más szervekkel karöltve meg­rendezzük a „Barátság hídja“ versenyt is. Kerületi szinten B. Vasziljeva „Csen­desek a hajnalok“ című könyvéről ol- vasókonferenciát tartunk. A barátsági hónapban ünnepi keretek között adjuk át a komárnói hajógyárnak a „Csehszlovák —Szovjet Barátság Üzeme“ címet. A már említetteken kívül számos más rendez­vényre is sor kerül, vagyis elmondha­tom, hogy az idei barátsági hónap mű­sora gazdag, változatos és tartalmas lesz. NÉMETH JÁNOS Lassan már 15 éve, hogy lebontot­ták a legközelebbi gyógyszertárat. A forgalom ugrásszerűen megnöveke­dett, és azóta is folyton tovább emel­kedik. Új lakótelepek épültek, és a vidéki orvosi ellátottság fejlődése kö­vetkeztében a környező falvak lakosai is gyakrabban fordulnak meg a gyógyszertárban. — Másfél évtized alatt forgalmunk a tízszeresére nőtt. Munkafeltételeink közben alig változtak, a legtöbb gon­dot a helyiséghiány okozza. Sok prob­lémával kellett megbirkóznunk, de mindig arra törekedtünk, hogy a be tegek ne érezzék meg gondjuinkat. Elgondolkoztunk afölült, milyen úton javíthatnánk munkánkat, és végül úgy határoztunk, hogy szocialista brigádot alapítunk. 1964 ben ez még újdon­ságnak számított, többen hitetlenked­ve, kétségekkel jogadták elhatározá­sunkat, de eredményeink minket iga­zoltak. A megnüvekedett feladatokat csakis jó, üsszetartó kollektíva oldhat­ta meg, amelynek minden tagja szív­vel-lélekkel végzi munkáját — emlé­kezett vissza jozef Ozábal, a komár­nói (komáromi) Steiner Gábor utcai gyógyszertár vezető gyógyszertárosa. A szekrényből vastag iratcsomó ke­rült elő. Abban lapozgattunk, felidéz­tük a brigád életének egy-egy jelen­tős állomását, a sikereket, eredmé­nyeket. Megtudtuk például, hogy míg 1964-ben 7300 orvosi receptet intéztek el, 1973-ban már 11 000 et. Bármilyen sokatmondóak is az adatok, mégis­csak viszonylagosak, nem lehetnek az értékelés egyedüli kritériumai. Talán még jelentősebb, hogy az elmúlt két évtizedben a betegek egyetlenegy esetben sem emeltek panaszt a gyógy­szertár ellen, és a hivatalos minőségi ellenőrzések eredményei is kedvező­ek. — Természetesen feladataink pon­tos teljesítése csak az egyik célunk volt. Azért alakítottunk brigádot, hogy napi kötelességeinken túl is vállaljunk valamit, tübbet tegyünk, mint ameny- nyit elvárnak lölünk. Mindig kerültük a formális felajánlásokat, inkább ke­vesebb, de konkrét kötelezettségválla­lásokat tettünk. Az első erőpróbánk az volt, amikor elvállaltuk, hogy a já­rás 11 gyógyszertárából összegyűjtjük a gyári készítmények gyarapodása következtében összegyűlt és fölösle­gessé vált nyersanyagokat. Feldolgoz­tuk őket, a készítményeket eladtuk, illetve egy részét átadtuk más pati­káknak. Jozef Ozábal tovább lapozgat a kö- tegben, egy egy túljegyzéshez bővebb magyarázatot fűz: — Ügy, mint min­den munkahelyen, nálunk is sok pa­pír, irat gyűlik össze. Akkoriban az iratok a fiókokban hevertek, és bi­zony sok idő kellett ahhoz, hogy ki­keressük a nagy halomból a keresett megrendelést vagy más dokumentu­mot. Meghallottuk, hogy egy ostravai gyógyszertárban jó módszert dolgoz­tak ki az írásbeli dokumentumok ren­dezésére. Mi is átvettük, sőt azóta már néhány vidéki patikának is se­gítettünk azok bevezetésében. Hosszasabban elidőztünk az 1973-as évnél, amely az első nagyobb elisme­rést hozta. Megkapták a bronzfokoza­tot. — Nem okozhattunk csalódást, be akartuk bizonyítani, hogy megérde­meltük a kitüntetést, és erőnkből még többre is futja. Es hogy ez sike­rült, azt a legjobban az tanúsítja, hogy a legutóbbi értékelésnél az ezüst fokozatot is megkaptuk. Sok-sok sikerről számol még be a vastag iratcsomó. Valamennyit lehe­tetlen megemlíteni, de hadd áruljunk el néhányat. Szervezés kérdése, de a komáromi gyógyszerészek példája sze­rint elérhető, hogy a patika sohase legyen áruátvétel, gyűlés, esetleg tan­folyam miatt zárva. A tizennégy ta­gú kollektívából hatan — négy gyógy­szerész és két laboráns — magasabb szakképzettséget szereztek. Védnök­séget vállaltak a Zemianská 01<5a-l (nemesócsaij és a vojnicei (bátorke- szi) gyógyszertárak fölött — ők he­lyettesítik az ottani gyógyszerészeket szabadságuk vagy esetleges betegségük idején. így a patika mindig nyitva áll a vevők, a betegek elölt. Legutóbb a XV. pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlották, hogy előnyben részesítik azokat a betegeket, akik autóbuszra sietnek, vagy akiket mentő szállít ha­za a szakorvosi rendelőből. Ezt jobb munkaszervezéssel és nem a többi vá­rakozó megkárosításával érik el. Ügy mint egész munkájukat, ezt a legutóbbi elhatározásukat is áthatja az az igyekezetük, hogy a lehető leg­jobb szolgáltatásokat nyújtsák a la­kosságnak, és az orvosokkal együtt hozzájáruljanak a betegek mielőbbi gyógyulásához. — Állandó, közvetlen kapcsolatban állunk az emberekkel. A betegek kü­lönbözőek, vannak, akik itt akarják levezetni idegességüket, de igyek­szünk mindenkit megnyugtatni, taná­csot adni, sokszor a jó szónak is gyó­gyító hatása van. Egyszer beszélget­tem az egyik beteggel munkánkról. Nagyon jól esett, amikor ezt mondta: — Szeretek ide járni, itt mindig szé­pen beszélnek az emberrel. Igen, ne­künk ez a célunk, azt akarjuk, hogy a gyógyszertár ne egyszerűen üzlet legyen — mi a gyógyszerek és más egészségügyi cikkek eladásánál többet akarunk nyújtani a betegnek. A gyógyszeripar rohamos fejlődése következtében nagyon megváltozott a gyógyszerészek munkája. Ma már ele­nyésző azoknak a gyógyszereknek a száma, amit a patikákban készítenek. Hogyan érzik ezt maguk a gyógysze­részek? — Munkánk valóban megváltozott — mondja Jozef Ozábal. — Vélemé­nyem szerint talán az a leglényege­sebb tényező, hogy közvetlen kapcso­latban állunk a betegekkel, akik gyakran az orvoslátogatással járó iz­galom után nálunk öntik ki szívüket. A gyógyszerész egyre inkább az or­vos legközvetlenebb munkatársa lesz. Elképzelhetetlen, hogy az orvosnak ugyanolyan áttekintése legyen a gyorsan fejlődő gyógyszertudomány­ban, mint saját szakterületén. Ezért a jövő oda vezet, hogy a diagnózis meg­állapítása után az orvos a gyógysze­résszel beszéli majd meg a legjobb gyógyszer alkalmazását. Sokat tehe­tünk az egészségügyi felvilágosítás­ban, leginkább a gyógyszerek helyes használatára, az orvosi előírások megtartására nevelhetjük a betegeket. — Mi vagyunk az utolsó láncszem a beteg és a gyógyszer között, így óriási felelősség hárul ránk — veszi át a szót Mária Placnerová, fiatal gyógyszerésznő. Állandó figyelmet, koncentrációt követel a munkánk, hi­szen naponta átlag 600 receptet inté­zünk el, és 400 betegnek adunk el gyógyszert vagy más árut készpénz­ért. A legkisebb figyelmetlenség, téve­dés is végzetes lehet. Már bezárták a patikát, mire befe­jeztük a beszélgetést. Hazafelé azon gondolkoztam, mi a titka annak, hogy a tizennégy tagú kis kollektíva min­dig talál erőtartalékot ahhoz, hogy le- küzdje az akadályokat, és tovább ja­vítsa a munkáját. Először Mária Dub- nicková laboránsnő szavai jutottak eszembe, akik a jó munkaszervezés­ről, a megértésről, a vezetők embersé­géről beszélt. Bizonyára ez az egyik magyarázat. De talán még közelebb járt az igazsághoz Éva Sebővá gyógy­szerésznő, amikor kijelentette: — A munkaszeretet, a munka iránti jó vi­szony, a lelkiismeretesség az alapja közösségünk összetartásának és az el­ért sikereknek. CSIZMÁR ESZTER x a. § a g C & m U —^ CG '03 N Tí ■<! ^ .2 -a a n | :2 83 :0 •=< 2* I aj I oj gg g «aga oc2 ac u •3 .2 2 .2.5 3*d N U \ o vtj n CD oa*o ca Ü qj yj ® s '■£ —r '03 8.2?» 55 g«s« < »o •

Next

/
Thumbnails
Contents