Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-25 / 252. szám, szombat
Hétvégi hírmagyarázatunk MOZGÓSÍTÁS FÖLDFOGLALÁSRA Az ENSZ Biztonsági Tanácsának gondjai megszaporodtak: állást kell foglalnia és döntést kell hoznia az ún. spanyol— szaharai ügyben. Tehát isméi tűzoltó szerep vár rá abban a konfliktusban, amely egyrészt Madrid, másrészt Rabat között tört ki és elfajulással fenyeget, és amelynek más érdekelt felei is vannak. Arról van szó, hogy II. Hasszán marokkói ki rály a hét elején „mozgósította" a lakosságot: mintegy 350 ezer földfoglalót kíván összetoborozni, akik bevonulnának a Spanyol Szahara néven ismert gyarmati területre s ott letelepedve elősegítenék a rabati kormány területi követeléseinek érvényesítését. Röviden: kész tények elé akarja állítani Spanyolországot a nevezett terület „sima“ bekebelezésével. Mivel e veszélyes precedensnek beláthatatlan következményei lehetnek, a BT idejében közbe akar lépni. Egyelőre mérsékletre szólította fel a szembenálló feleket és megbízta Waldheim ENSZ-főtitkárt, lépjen velük érintkezésbe és folytasson puhatalódzó tárgyalásokat a viszály elsimí'diára. 1975. X. 25. Egy kolonializáció története A Szahara sivatag északnyugati része gyéren lakott terület, de mozgalmas történelmi múlt van mögötte. A XI. százsadban az ősi ghanai birodalom szerves része volt, később, a XII. században a partvidék különféle inváziók színhelye volt. A XV. században a portugálok vetették meg itt a lábukat. Vonzódásuk érthető volt: arany, ébenfa, rabszolgák hagyták el a földrész kikötőit. A múlt század derekán a spanyolok Jelentkeztek hódítási szándékukkal és kiszorították innen a portugálokat. Az 1884. évi berlini kongresszus megerősítette Spanyolország itteni érdekeltségét. 1885-ben létrehozták Villa Cisneros halásztelepet, 1887-ben pedig gyarmatukká nyilvánították az afrikai földterületet. A Spanyol Szahara legújabb története összefügg az afrikai nemzeti mozgalmak kibontakozásával. Itt azonban nem volt olyan erős a függetlenségi mozgalom, ami a terület lakosságának sajátos rétegeződésé- vel, elmaradottságával és gyér- ségével volt kapcsolatban. A hatvanas évek óta azonban a figyelem középpontiába került, éspedig azért, mert igen gazdag foszfátlelőhelyeket fedeztek fel, amelyeknek kiaknázásával ö terület emelkedett az államok ranglétráján, és a szomszédai is érdeklődést kezdtek tanúsítani iránta. Madrid — megnövekedőit gazdasági jelentősége miatt — méginkább ragaszkodott gyarmatához, mint a múltban, Marokkó viszont a magáénak követelte a területet; történelmi okokra hivatkozva jelentette be igényét. Valóban, a XII. században a mai Spanyol Szahara marokkói dinasztiák uralma alatt állott, egyébként azonban nem függött össze Marokkóval. Marokkó mellett még két Mag- hreb-állam — Mauritánia és Algéria is jogot formált a Spanyol Szaharára. Marokkó és Mauritánia többszöri tanácskozás után 1969-ben megállapodott a terület egymás közötti felosztásában, Algéria pedig 1970-be« lemondott területi igényéről, viszont Spanyol Szahara függetlenné válása mellett foglal állást, ami az előbbi két arab államnak nem tetszik. A spanyol-szaharai viszály többször !s foglalkoztatta az ENSZ szerveit, de dekolonizá- ciós felhívása Madridban süket fülekre talán. 10 Kié legyen a Szahara? Madrid sokáig .dacolt a történelmi fejlődés szellemével, de végül is felismerte, hogy lép- nio kell a politikai sakktáblán. Ezért májusban végleg döntött: bejelentette, hogy népszavazást rendez Spanyol Szahara lakossága függetlenségéről. Madrid ezzel két célt követett: eleget tesz a hágai nemzetközi döntőbíróság állásfoglalásának, amely ugyan elismerte Marokkó történelmi kapcsolatait a vitatott területtel, de ezt a tényt még nem tartja jogi alapnak a Spinvol Szahara bekebelezésére. Igaz. hogy ©zt Marokkó sajátosa« értelmezi és csak a történelmi tényeket veszi tekintetbe. Másrészt Madrid biztos volt benne, hogy a népszavazás eredményeképpen létrejövő független Spanyol Szahara társulni fog a volt anyaországgal, vagyre a spanyolok maradnak. A 226 ezer négyzetkilométer területű és mintegy 70 ezer lakosú Spanyol Szahara két területből áll: a déli Rio de Oro 184 ezer négyzetkilométer területű tartományból, amely — mint neve mutatja — valaha aramyszállítója volt Madridnak Ennek a résznek a területi központja a várossá fejlődött Villa Cisneros. Az északi részt Saguia Al Aaiun 82 ezer lakosú tartomány alkotja; itt terülnek el Bu-Craa vidékén a világviszonylatban fontos foszfátlelőhelyek, melyek nagyságát mintegy kétmilliárd tonnára becsülik. Ennek folytán a Spanyol Szahara a foszfátbá- nyászásban világviszonylatban a 3. helyre került s 1980-ig tízmillió tonnára növeli évi foszfátkitermelését. A címben feltett kérdésre egyszerűi volna a válasz: legyen a Spanyol Szahara az itt élő népé. Igen ám, de a lakosság zöme arab—berber nomád pásztor, aki egyaránt otthonos Marokkóban és Mauritániában is s örökké vándorol. A helyi sejkek révén Madrid viszonylag biztos hátországot épített ki magának. Marokkó mindenáron magának követeli a területet, Mauritánia várakozó, tétlen álláspontot foglal el, de szívesen osztozna Marokkóval. Csak Algéria ragaszkodik a Spanyol Szahara függetlenségének megadásához. Hasszán erőpróbája Spanyolország látszatra hajlandó teljesíteni az ENSZ 3162/1973. számú határozatát a Spanyol Szahara függetlenségével kapcsolatban, de már megszervezte saját pártját. Ez a Nemzett Egység Pártja, amely a helyi módosabb polgárok vékony, spanyolbarát rétegét tömöríti s amelynek a légionáriusok és más rendfenntartó erők olykor erőszakkal szerez nek tagokat. (Például letartóztatott tüntetőkkel belépési nyilatkozatot Iratnak alá stb.) Ezzel szembenáll a Népi Felszabadító Front, a Florisario, mely a Spanyol Szahara függetlenségéért küzd. Hasszán király nem véletlenül választotta a mostani időpontot szaharai földfoglalására. Nem tart nagyobb kockázattól, mert ú&y véli, hogy a hazafiakkal szemben alkalmazott spanyolországi megtorlások, az öt hazafi kivégzése miatt világszerte annyira hanyatlott a Franco-rendszer tekintélye, hogy Madrid nem merné a katonai beavatkozás kockázatát vállalni. Ugyanakkor a felkorbácsolt nacionalista érzés jegyében próbálja — legalább egy időre — feledtetni az utóbbi időben ismét erősen jelentkező belpolitikai ellentéteket, elterelni a figyelmet az ellenzék mozgósításáról. A harmadik indíték gazdasági jellegű: a foszfát az, amivel a marokkói uralkodó a kapitalista világ válságát kihasználva konjunktúrát akar teremteni országának. A jelek szerint a tőkés világ megbízottjai el akarják simítani a Spanyol Szahara körüli viszályt, ezért kilincselnek most megbízottjaik Madridban és Rabatban. • A földfoglalók látványos felvonultatásának mindenképpen meglesz a hatása, mindenesetre erődemonstrációt jelent. lázár György Leningrádban Hortensia Allende, a meggyilkolt chilei elnök özvegye nagy figyelemmel kíséri a nők berlini világkongresszusának tanácskozását. Telefoto: CSTK — ZB Tömeggyűlés Párizsban a szabadsággogok védelmében Párizs — Mintegy harmincezren vettek részt Párizsban csütörtökön este a Porté de Versailles nál azon a tömeggyűlésen, amelyet az FKP a szabadságjogok védelmében rendezett. A gyűlésen előbb több nagyüzem és vállalat képviselői számoltak be arról, hogyan sértik meg a dolgozók jogait, hogyan igyekeznek különböző megfélemlítő intézkedésekkel elfojtani jogos követeléseiket, majd Georges Marchais, az FKP főtitkára mondott beszédet. Marchais hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan fokozódik a kormány politikájának elnyomó jellege és ez megnyilvánul az élet minden területén: az üzemekben, a sajtóban, az igazságszolgáltatásban egyaránt. A válság súlyosbodásával egyre nő a dolgozók elégedetlensége a tömegek egyre világosabban felismerik: az elnök nem tartja be azt a választási ígéretét, hogy megjavítja helyzetüket. Giscard d’Estaing hiába igyekszik „liberálisnak“ feltüntetni magát — hangsúlyozta Marchais —, napról-napra jobban bebizonyosodik, hogy kizárólag a jobboldalt képviseli, és hogy politikája olyan antidemokratikus és reakciós politiVálasztások Svájcban Genf — Svájcban holnap tartják a négyévenként esedékes parlamenti választásokat, a- melyben a nemzeti tanács 200 és a szenátus 44 tagját választják meg. Összesen három és fél millió svájci polgár élhet szavazati jogával. Az elmúlt hetek a választási hadjárat jegyében teltek el. A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint a szociáldemokrata párt növelte tömegbefolyását. ka, amilyenre már régen nem volt példa Franciaországban. Az FKP főtitkára ezzel kapcsolatban bírálta Mttterrand magatartását Is, aki olyan kijelentéseket tesz, hogy Gtscard d'Estaing szeretne jót tenni, de nem képes erre". Marchais végezetül hangsúlyozta, hogy az FKP szilárdan síkraszáll a fenyegetett szabadságjogok védelmében és arra szólítja fel a dolgozókat, hogy munkahelyükön ne tűrjék jogaik megcsorbítását, mert egységes fellépésükkel — amint ezt sok példa mutatja — meghátrálásra kényszeríthetik a tőkéseket és a kormányt. Viszonylagos nyugalom Bejrutban Bejrút — A libanoni fővárosban uralkodó helyzet pillanatnyilag bizonyos nyugalmi állapotot jelez, a politikai feszültség azonban tovább tart. Az utóbbi 48 órában bizonyos mértékbon alábbhagyott a fegyveres összetűzések hevessége, a főváros külső negyedeiben azonban további összecsapásokról érkeztek jelentések. Erre utal az ország belügyminiszterének a főváros lakóihoz intézett felhívása is, aki otthon tartózkodásra hívta fel őket és Jelezte, hogy bizonyos negyedekben továbbra is fenntartják a kijárási tilalmat. Tegnapra virradó éjjel ugyanis a város különböző ipari negyedeiben üzemi gyújtogatásokra és egyéb szabotázs-cselekményekre került sor. Rasid Karami miniszterelnök a parlamentben elmondott legutóbbi beszédében óva intett a hadsereg bevetésétől a rend helyreállítására. A miniszterelnök véleménye szerint az egyedüli járható út a demokratikus párbeszéd minden érintett féllel. Leningrád — Lázár György magyar miniszterelnök hivatalos szovjetunióbeli látogatása során tegnap Leningrád történelmi és idegenforgalmi neve- zetesséegivel ismerkedett. Ellátogatott a Szmolnyij-palotába is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom számos emlékét őrzi. A magyar vendégek látogatást tettek a világhírű Ermitázsban is. A lertingrádi programba tartozott az új sportpalota megtekintése is, majd a hős város vezetői ebéden látták vendégül magyar vendégeiket. Lázár György és kísérete tegnap befejezte hivatalos szovjetunióbeli látogatását és hazaérkezett Búd ipestre. A LENGYEL Népköztársaság főügyészségének meghívására október 20—24-e között hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság főügyészségének küldöttsége Jan Feje§ főügyész vezetésével. INDIRA GANDHI indiai miniszterelnök egy legutóbbi nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy országának a Szovjetunióval való kapcsolatai a tarlós barátságon alapszanak, amely lói kiállta az idők próbáját. A SZOJUZ—APOLLO program szovjet résztvevőinek egyesült államokbeli látogatása során Atlantában szívélyes és baráti találkozásra került sor az amerikai és szovjet űrhajósok között. A résztvevők megkoszorúzták Martin Luther King sírját. BERLINGUER, az Olasz Kommunista • 5rt és Martino, az Olasz Szocialista Párt főtitkára közös nyilatkozatban hangsúlyozták a két párt együttműködésének szükségességét. BUDAPESTEN véget ért az őszi Nemzetközi Vásár, amelyet több mint félmillió ember tekintett meg. A kiállító államok száma 24 volt. NICOLEAU CEAUSESCU elnökletével ülést tartott a román államtanács, amely számos külföldi országgal kötött szerződést hagyott jóvá. A CIPRUSI képviselőház egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely érvénytelennek nyilvánítja az 1974. július 15-i államcsínyt, s érvénytelennek minősíti a puccsista kormányt és annak egész tevékenységét. TAKEO japán miniszterelnök bejelentette, hogy kormányának a közeljövőben nincs szándékába elismerni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. AUSZTRIA SEMLEGESSÉGÉNEK 20 ÉVE Október 26 án lesz 20 éve annak, hogy az osztrák parlament jóváhagyta az Ausztria semlegességéről szóló alkotmánytörvényt. E törvényre szavaztak az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt és a népi ellenzék (a kommunisták és baloldali szocialisták tömbje) képviselői. Csupán az akkori függetlenek jobboldali szövetségének a képviselői szavaztak e törvény ellen. Ausztria semlegességének kihirdetése az Államszerződésből következett, amelyet 1955. május 15-én írtak alá a bécsi BeZuedere-kastólyban és amely a négy nagyhatalom ós Ausztria ratifikálása után 1955 július 27-én lépett érvénybe. Az Osztrák Államszerződés a Szovjetunió évtizedes diplomáciai harcának volt az eredménye, amelyet azért vívott, hogy a független Ausztriát nemzetközileg biztosítsák egy újabb „anschluss“ megismétlődése ellen, valamint azért, hogy végrehajtsák az ország következetes nácitlanítását és demilita- rizálását, s biztosítsák az osztrák állampolgárok demokratikus jogait. Ausztria . semlegessége, amelyet az 1955—1957-es években 62 állam elismert, szavatolja Ausztria független fejlődését területi épségét és sérthetetlenségét. Ausztria éppen semleges helyzete következtében válik jelentős nemzetközi központtá. Bécsben székel a Nem- zetközi Alomerő Ügynökség, az Egyesült Nemzetek Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO) és 40 más nemzetközi szervezet. Miután kiépült az ENSZ külön konferencia központja egyre több nemzetközi kongresszust és értekezletet rendeznek az osztrák fővárosban. Bécsben tárgyalnak a Kelet és a Nyugat képviselői a kö- zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, s ugyancsak itt tartották meg a szovjet—amerikai stratégia? fegyverkorlátozási tárgyalások (SALT) bárom menetét. Az osztrák semlegesség! poli tika hozzájárul a legjelentősebb nemzetközi problémák megoldásához, az európai helyzet normalizálásához, az európai országok közötti jószomszédi kapcsolatok és együttműködés kibővítéséhez. „Most, amikor Európa az enyhülés időszakába lépett, Ausztria örökös semlegességének politikája semmit sem veszít jelentőségéből“ — jelentette ki Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Ausztriában tett látogatása alkalmával. „Nézetünk szerint Ausztria szerepe még- jobban megnövekszik azért, mert a feszültség enyhülése megerősíti, hogy Ausztria 1955- ben helyesen választotta meg külpolitikáját s ami különösen fontos, ez lehetővé teszi számára, hogy aktívabb és konstruktívabb szerepet játszott a nemzetközi ügyekben"4. Ausztria Európa első tőkés államai közé tartozott, amelyek támogatták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívásának gondolatát, és pozitív szerepet játszott a konferencia összehívására irányuló erőfeszítésekben, s az értekezlet lefolyásában is. Ausztria semlegessége hozzájárulást jelent mind az osztrák biztonság, szuverenitás és területi sérthetetlenség biztosításához és nemzetközi politikai helyzetének erősítéséhez, mind pedig a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdításához Európában. Az elmúlt 20 év bebizonyította, hogy az a megoldás melynek elérésében rendkívüli érdeme van a Szovjetunió harcának az igazságos Osztrák Államszerződésért, teljes mértékben, sokoldalúan bevált
