Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-20 / 247. szám, hétfő

Pártunk measzilárdull. íi eÉ és toDasztalatokat plött, elmélyítette vezető szerepét VÁCLAV HftLft ELVTÁRSNAK, A CSKP KB ELNÖKSÉGE TAGJÁNAK, A CSSZSZK KORMÁNYA ALELNÖKÉNEK, AZ ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA AZ SZLKP KB ÜLÉSÉN Elvtársakl Mai tanácskozásunk tartalmilag a a CSKP KB legutóbbi ülésének folyta­tása. Az ülés abban az időszakban ta­nácskozik, amikor a pártban és a tár­sadalomban tetőfokát éri a XIV. párt- kongresszus határozatai és az 5. ötéves terv teljesítésére irányuló törekvés és megkezdődtek pártunk XV. kongresszu­sának előkészületei. Ezért a mezőgaz­dasági élelmiszeripari komplexum fej­lődésének kérdéseit a kongresszusi elő­készületekkel és a 6. ötéves terv irány­elveinek előkészítésével kapcsolatban vitatták meg. A központi bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a CSKP KB-nak a XV. párt- kongresszus előkészítésével kapcsolat­ban a pártszervekhez és -szervezetek­hez, a kommunistákhoz intézett leve­lét. Husák elvtárs záróbeszédében a levelet jelentős eszmei-politikai doku­mentumnak nevezte, amely utat mutat az elmúlt időszak bíráló elemzéséhez, a pozitívumok és a fogyatékosságok értékeléséhez úgy, hogy a levél alap­elveit lebonthassuk minden egyes szer­vezet konkrét feltételeire és hatékony intézkedéseket javasolhassunk életünk minden területén a munka színvonalá­nak emelésére. A CSKP KB levele je­lentős segítséget nyújt a kommunisták­nak az évzáró gyűlések és a pártkon- terenciák előkészítésében. Konkrét tartalmát ad a pártszervek és -szerve­zetek fokozódó aktivitásának, valamint a dolgozók növekvő munkakezdemé­nyezésének, amelyet a CSKP KB. a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Közpon­ti Bizottsága legutóbbi felhívása vál­tott ki. Kedvező feltételek Fokozatosan egész pártunk és társa­dalmunk megismerkedik a levéllel. Ná­lunk már hagyománnyá vált, hogy a párt minden kongresszusa nemcsak a pórtélét, hanem az egész társadalom egyik legjelentősebb eseménye. Kedvező feltételek között készítjük elő a kongresszust. Szocialista társa­dalmunk a XIV. kongresszus óta sok­oldalúan fejlődik. A CSSZSZK-ban megszilárdult a szocialista rendszer és növekedett hazánk nemzetközi tekin­télye. Az elért sikerek a CSKP KB elvhű marxista—leninista politikájának ered­ményei, a kommunisták, a pártszervek és -szervezetek, az állami és gazdasági szervek és társadalmi szervezetek áldo­zatkész, öntudatos munkájának ered­ményei. Sikereink fő forrása a mun­kások, a mezőgazdasági dolgozók és az értelmiségiek alkotó munkája. Ma már megelégedéssel megállapít­hatjuk, hogy a XV. pártkongresszus irányvonalának fő céljait teljesítettük. Nem könnyű időszak áll mögöttünk. Harcot kellet folytatni, sok esetben nehéz harcot, a párt irányvonalának megvalósításáért. A marxizmus—leni­nizmus elvei alapján megszilárdítottuk a pártot, felújítottuk és elmélyítettük a proletár internacionalizmus elveinek érvényesítését, felújítottuk a gazdaság tervszerű fejlődését, a gazdaságban le­küzdöttük a káoszt és az inflációt, anélkül, hogy ez hatással lett volna a dolgozók életszínvonalára, és biztosítot­tuk a gazdaság további folyamatos fej­lődését. Nem valósultak meg a jobboldali op­portunisták és a szocialistaellenes erők reményei gazdaságunk pangásával és összeomlásával kapcsolatban. fiyors gazdasági fejlődés A csehszlovák gazdaság fejlődése a döntő mutatók többségét illetően gyor­sabb lesz, .mint ahogyan azt az ötéves terv előirányozta. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedése valószínűleg el­éri az 5,3 százalékot, míg az ötéves terv 5 százalékot irányozott elő. Az 5. öléves terv éveiben az iparban a ter­melés tervezett növekedése három pont­tal, a gépiparban 7—8 ponttal lesz ma­gasabb. A mezőgazdaságban is túltel­jesítik az 5. ötéves terv feladatait. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozataival összhangban jelentős ered­ményeket érünk el a CSSZSZK és az SZSZK gazdaságának kiegyenlítésében. Az SZSZK-ban az országos átlagnál gyorsabban emelkedett a termelés és az életszínvonal. Kialakultak a feltéte­lek ahhoz, hogy Szlovákiában tovább fejlődjön a progresszív termelés és ez­által az SZSZK még nagyobb mérték­ben járuljon hozzá az egységes cseh­szlovák gazdaság fejlesztéséhez. Folyamatosan és egyenletesen emel­kedett a CSSZSZK dolgozóinak élet- színvonala. A lakosság reáljövedelme évente átlag 5,4 százalékkal növeke­dett. A kiskereskedelmi árak szintje stabil volt. A kiskereskedelmi forga­lom több mint 30 százalékkal lesz ma­gasabb, a piac élelmiszerellátása jő, és emelkedett az eladott ipari cikkek részaránya. Mint ismeretes, teljesítjük szociális programunkat, melynek meg­valósítását a CSKP KB áprilisi plé­numa telőzte be. Jelentős sikereket érünk el a lakás­építésben. A CSKP XIV. kongresszusá­nak azt az irányelvét, hogy 1971—1975- ben legalább 500 000 lakást építsünk fel, csaknem 100 000 lakással túltelje­sítik. Az 5. öLéves terv célkitűzéseinek és az életszínvonal emelése program­jának megvalósításában elért eredmé­nyek értékét növeli az a tény, hogy egyre igényesebb, — és sok esetben előre nem feltételezett — külső fel­tételek között értük el őket. 1>75. X. 20. A párt gazdasági politikájának si­kereit értékelve nem tévesztjük szem elől a gazdasági tevékenységünkben és a tervteljesítésben előforduló fogya­tékosságokat sem, sem az utunkban ál­ló akadályokat. Elsőrendű feladatunk, hogy biztosítsuk a 6. ötéves tervbe va­ló folyamatos átmenetet, és ezzel kap­csolatban főleg egyes szakaszokon fo­kozott törekvést fejtsünk ki. Olyan sza­kaszokra gondolok, mint a takarékos­ság, a tüzelőanyagok, nyersanyagok, hazai és behozott anyagok jobb kihasz­nálása, a termelés és a munka racio­nalizálása minden területen, az egyé­nek és az üzemek jobb ösztönzése a teljesítmények növelésére és a munka minőségének javítására, a tudomány és a kutatás összpontosítottabb munkája, és az ezen a területen elért átütő si­kerek; az építkezési beruházások meg­gyorsítása és gazdaságosabb kihaszná­lása, elsősorban a döntő akciókon; a külső gazdasági kapcsolatok feladatá­nak megszilárdítása gazdaságunk fej­lesztésében és a kiviteli lehetőségek állandó növelése. A beruházási építkezések területén nagyon igényes feladatokat tűztünk ki és tűzünk ki ma is. Az 5. ötéves terv­re előirányzott beruházások terjedelmét túlteljesítjük, nem teljesítjük azonban a célkitűzéseket struktúrájukat illető­en. A beruházásokat elsősorban a ki­sebb építkezéseknél és a költségvetés­be nem sorolt gépeknél teljesítjük túl, valamint a Z-akció keretében, de nem teljesítjük a feladatokat az 1,5 milliárd koronánál magasabb költségvetési építkezéseken, vagyis azokon az épít­kezéseken, amelyek döntő jelentősé­gűek ahhoz, hogy strukturális válto­zásokat hajtsunk végre a feldolgozó iparban és a tüzelőanyagipari alapban. Nagyon komoly következményekkel jár, hogy az új termelési kapacitásokat megkésve helyezzük üzembe, és nehéz­ségek merülnek fel a tervezett mutatók elérésében. A pártszervek és a szövet­ségi kormány nagyon gyakran foglal­kozik ezekkel a problémákkal. Nem mondhatjuk azonban, hogy a kedvezőt­len helyzetet olyan ütemben sikerül megoldanunk, mint ahogyan ez kívána­tos lenne. Az eddigi tapasztalatok sze­rint idén több akció üzembe helyezé­se kétséges. Gyakran olyan kapacitá­sokról van szó, amelyek pozitívan be­folyásolnák a kapitalista országokkal való gazdasági kapcsolatainkat, vala­mint a szocialista országokkal kötött megállapodásokból eredő feladatok megoldását. Ugyanakkor nyomást gya­korolnak arra, hogy újabb építkezé­seket kezdjünk meg ebben az évben. Nem sikerült megváltoztatnunk azt a rendellenes helyzetet, amelyet minden­ki, minden szinten élesen bírált, azt, hogy sokkal több energiát fordítanak az építkezések megkezdésére, mint be­fejezésére és üzembe helyezésére. Ar­ról nem is beszélek, hogy az építke­zések nagyon költségesek, a jóváha­gyási folyamat túlságosan benevolens, az előkészületek és az építkezések ha­tárideje pedig gyakran igen hosszú. Közben tudjuk, hogy több építkezést — egyelőre csak kivételesen — jói és rövid idő alatt valósítunk meg. Ezért azokat az építkezési beruházásokat, amelyek óriási eszközöket kötnek le, a 6. ötéves terv döntő szakaszának te­kintjük. Ezen a területen fokoznunk kell Igyekezetünket úgy, hogy követ­kezetesen betartsuk az építkezések megkezdésének határidejét, ne lépjük túi a költségvetési összegeket, az épí­tési, szerelői kapacitásokat a döntő építkezésekre összpontosítsuk és a legfontosabb az építkezések gyors be­fejezése, nem pedig határidő előtti megkezdése legyen. Vagyis, rendet kell végre teremteni a beruházások terü­letén. A hazai és a külföldi gazdasági helyzet ezt szükségessé teszi. További halaszthatatlan, nagyon fon­tos feladat a külkereskedelem felada­tait tervező és megvalósító gazdasági szervezetek munkájának megjavítása. A megváltozott külső feltételek a kapitalista államok válságjeleiből ered­nek, és következményeik megnyilvá­nulnak gazdaságunkban is. Gazdasági kapcsolataink vannak a kapitalista ál­lamokkal, ezért irreális lenne úgy vé­lekednünk, hogy ez a helyzet nincs és nem lesz kedvezőtlen hatással gazdasá­gunkra. Meg kell azonban állapíta­nunk: annak köszönhetően, hogy kül­ső gazdasági kapcsolataink döntő ré­sze a szocialista országokkal elsősor­ban a Szovjetunióval folytatott együtt­működésre Irányul, csökkenteni tudtuk a kapitalista piac konjunkturális ki­lengéseinek gazdaságunkra gyakorolt befolyását, és ez nem zavarta meg a csehszlovák dolgozók életszínvonalának emelését. Ha folytatni akarjuk ezt az irány­vonalat, ez az út nagy igényeket tá­maszt a külkereskedelemmel, valamint a termeléssel szemben is. Szükséges, hogy a külkereskedelem és a termelés valamennyi szerve min­den forrást mozgósítson a kiviteli fe­ladatok teljesítésére és túlteljesítésé­re, és egyúttal a behozatalt a szüksé­ges minimumra csökkentse. Mindea területen keresni kell a devizamegta» karítás lehetőségeit. Ez az igényesség állandó feladat és eszerint kell kidől» goznunk a következő ötéves tervet is* Minden területen igényesen A gazdaság helyzetének mai elemzé­se azt mulatja: a jó eredmények foly­tatása érdekében, minden területen ja­vítani kell munkánkat. Az egyik olda­lon biztosítani kell a feladatok még aktívabb, még áldozatkészebb teljesíté­sét, a másik oldalon még határozot- 1 abban kell kiküszöbölnünk a fogyaté­kosságokat. Husák elvtárs a CSKP KB legutóbbi ülésének záróbeszédében azt mondta, hogy nem minden fogyatékos­ság „objektív“ jellegű. Rámutatott, hogy sok fogyatékosságot okoz a fel- lelőtlenség, a hanyagság, és ezért minden munkahelyen naponta harcol­nunk kell ellenük, nem szabad beletö­rődnünk ezekbe a jelenségekbe. Nem elegendő, ha nyilvántartjuk a fogyaté­kosságokat, fel is kell lépnünk elle­nük. Elnézésük nem lehetséges. Az igényesség követelménye minden szerv­re és szervezetre vonatkozik, — le­gyen az állami, párt és gazdasági szerv vagy szervezet — az igényesség követelménye összekapcsolódik vala­mennyiünk tevékenységével. A XIV. pártkongresszus óta a gazda­ság fejlődésén kívül nagy előrehala­dást értünk el társadalmi életünk szó- ciálpolitikai élete területén. Megszilárv dúlt a párt és a dolgozók kapcsolata, elmélyült a nép politikai-erkölcsi egy­sége, növekedett tudása és kulturáltsá­ga. Megszilárdult szocialista állam- rendszerünk. A csehszlovák szövetség bevált mint a csehek és szlovákok testvéri együttélésének és együttműkö­désének szilárd, államjogi alapja. A XIV. pártkongresszus irányvonalá­nak megvalósításáért folytatott küz­delemben a legjelentősebb eredmény vitathatatlanul az, hogy a párt meg­szilárdult, új erőt és tapasztalatokat gyűjtött, elmélyítette vezető társadal­mi szerepét. Ez elsőrendű feltétele an­nak, hogy még igényesebb célokat tűz­hessünk ki a következő időszakra. A XV. pártkongresszus kidolgozza a szocializmus további sokoldalú fejlesz­tésének programját. Ebben nagyon fon­tos szerepe lesz a népgazdaság fejlő­désének, a 6. ötéves terv Irányelvja* vaslatának. A gazdaság további dinamikus fejlesztéséért Elvtársak! Amint a CSKP KB júliusi ülése hang­súlyozta, a 6. ötéves tervidőszakban foytatnunk kell a népgazdaság és az életszínvonal pozitív irányzatának meg­szilárdítását és fejlesztését. A népgazdaság további fejlesztésének irányvonala továbbra is a hatékonyság emelése lesz, a fejlődés intenzív té­nyezőinek nagyobb mértékű érvénye­sítése alapján. A gazdaság fejlődésé­nek döntő tényezője a termelés, első­sorban az ipar strukturális, progresz- szív változásaival összekapcsolt tudo­mányos-technikai haladás. A gazdaság hatékonysága növelésének jelentős fel­tétele a csehszlovák gazdaság gyors és céltudatos bekapcsolódása a szocialista nemzetközi munkamegosztásba és a munkamegosztás magasabb formáinak fejlesztése.- Ahhoz, hogy az ismert nemzetközi gazdasági feltételek között és gazdasá­gunk színvonalának ismeretében meg­valósítsuk népgazdaságunk további fej­lődésének koncepcióját, több eszközt kell fordítanunk a termelési alapra, el­sősorban azokra az ágazatokra, ame­lyek dinamikussá teszik a gazdasági fejlődést, mivel megteremtik hozzá az alapvető feltételeket. Ez a gépipar, vegyipar, energetika és a kohóipar. A beruházásokban és a munkaerőket il­letően is előnyben kell részesítenünk ezeket az ágazatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt az életszínvonal rovására akarjuk megvalósítani. Vala­mennyiünknek jobb munkát kell ki­fejtenünk minden szakaszon, követke­zetesebben kell megtartanunk a gaz­daságosság rendszerét, újítókként kell viszonyulnunk a problémák megoldásá­hoz, el kell mélyítenünk a „mindenki­nek munkája szerint“ elvet és szigorú­an meg kell büntetnünk az állami és gazdasági fegyelem megsértését. A 6. ötéves terv előkészítési mun­kálatainak az az irányvonala, hogy 1S76—1980-ban az ipari termelés 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés csaknem 15 százalékkal, az építőipari minisztériumok által Irányított építő­ipari vállalatok dolgozói által végzett munkálatok mennyisége 44 százalékkal emelkedik. Ezáltal a nemzeti jövede­lem mintegy 27—29 százalékkal lesz nagyobb, a személyes fogyasztás egy­negyedével növekszik, és ehhez bizto­sítanunk kell az anyagi fedezetet. A múltban és annál Inkább a jelen­ben, elsőrendű feladatunk, hogy meg­bízható tüzelőanyag-energetikai alappal biztosítsuk gazdaságunk további fejlő­dését. A múltban a hazai fejtési költségek, a kihasználás hatékonysága és az árak szempontjából előnyösebb volt, hogy a tüzelőanyag egy részét behozzuk. Ezért a tüzelőanyagok egy részét elsősorban a Szovjetunióból importáltuk. Az 5. öt­éves terv elején több tüzelőanyagot hoztunk be, mint amennyi a fogyasz­tás növekedése volt. Ez azonban azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődésének biztosításában csökken a hazai tüzelő­anyagforrások jelentősége. Gazdasá­gunk valamennyi területén túlságosan gyorsan megszoktuk a megoldás ilyen módját. »A 6. ötéves tervidőszakban Is nö­vekszik a kőolaj behozatala és az oren­burgi gázvezeték megépítése után a Szovjetunióból behozott földgáz meny- nyisége is növekszik. Ezeket a forrá­sokat — főleg a 6. ötéves terv első éveiben — jobban ki kell egészítenünK saját tüzelőanyagunkkal és energiánk­kal. Megköveteljük, hogy szénbányá­ink fokozzák hozzájárulásukat népgaz­daságunk tüzelőanyag-ellátásához és a kisebb bányák, köztük a szlovákiai bá­nyák is hozzájáruljanak e probléma megoldásához. [Folytatás a 4, oldalon/ Komoly feladatok

Next

/
Thumbnails
Contents