Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-17 / 245. szám, péntek

Új évad kezdődött TALLÓZÁS A PRÁGA! SZÍNHÁZAK MŰSORTERVÉBEN A színház szocialista társadalmunkban fontos társadalmi és művelődéspolitikai tényező. Rendkívüli tudatformáló erejéről nem kell meggyőzni senkit sem. Meggyőződhetünk erről, ha csak egy pillantást vetünk az elmúlt év adataira. Tavaly a Cseh Szocialista Köztársaságban a színházak összesen 17 679 előadást tartottak, s a nézők száma megközelítette a nyolc milliót. A cseh színházi kultúrában a múltban és most is kiemelke­dő szerepet töltenek be a prágai színházak. Olvasóinknak most rövid áttekintést adunk idei évadbeli terveikről. A prágai színhuzak között kiemelkedő helyet foglal el a Nemzeti Színház, annak prózai, opera- és balett-társulata. Az elmúlt évad jól bizonyítja, hogy a cseh színházkultúrának ez a patinás reprezentánsa méltóan kivette részét a felszabadulás 30. évfordulójának méltó meg­ünnepléséből. A jubileumi sze­zon nagyszerű színházi esemé­nyei közé tartozott például a Nemzeli műsorában Tolszto| Háború és békéjének, Fibich— Vrchlicky Tantalusz megbéké­lésének, Dvorák jakobinus cí­mű operájának és a Csendesek a hajnalok című '.julettszerze­mény színrevilele. De az elmúlt évad sikereihez lehet sorolni Örkény Macskajátékát (ame­lyet a prágai Nemzetin kívül a libereci F. X. Síi Ida Színház is játszik és a jihlavai színház pedig ebben az idényben tűzi műsorra), Visnyevszkij Optimis­ta tragédiáját. Tehát van mit továbbfejleszteni, van mire épí­teni ebben az idényben is. A Nemzeti Színhíz, és más prágai színházak idei műsorter­vére kihat a jövő év legna­gyobb belpolitikai eseménye, a CSKP XV. kongresszusa. A nagy horderejű politikai tanácskozás alkalmával a Nemzeti Színház prózai ursulata Mambetov Vér és verejték című regényének színpadi változatát, az opera Beethoven Fidélióját, a balett pedig Hacsaturjan Spartacusát mutatja be. A Nemzeti drama­turgiája az említetteken kívül bőségesen merít a cseh klasszi­kus drámairodalomból. Felújít­ják Tyl, Nezual, Jirásek, Vrch­licky és Langer egyes színmű­veit. A repertoárból nem hiány­zik Gogol és Shakespeare sem. Az opera és balett kedvelői Ismét láthatják Rossini Sevillai borbélyát, Janáöek Tenufáját, Wagner Rajna kincsét, Mozart Varázsfuvoláját. A balett-együt- es az említett Spartacuson kí­vül egy műsorként viszi színre Scsedrinnek a Bizet Carmenjé- nek motívumai alapján készült Szenvedély, Suk Radúz és Ma- hulena, valamint Debussy Egy faun délutánja című szerzemé­nyét. A főváros élvonalbeli társu­latai közé tartozik a Vinohrady Srínház. Igazgatója, Zdenék Míka érdemes művész így nyi­latkozott az idei műsortervről: „Dramaturgiai tervünk arra irá­nyul, hogy tükrözze népünk, a szocialista társadalmunk éle­tét... A most kezdődő szezon keretét a CSKP fennállásának 55. évfordulója, a XV. pártkong­resszus, a Nők Nemzetközi Éve adja meg. Repertoárunkban megnyilvánulnak testvérszínhá­zunkkal, a moszkvai Kis Szín­házzal, valamint a latin-ameri­kai színművészettel fennálló kapcsolataink. Természetesen nem feledkezünk meg a hazai, eredeti új alkotások műsorra tűzéséről sem. Közönségünk P. P. Vasziljevnak, a moszkvai Kis Színház rendezőjének kreálásá­ban láthatja meg. A. N. Tolsz­toj Fjodor cár című történelmi drámáját. Műsorunkban szere­pel Ibsen Nórája, A nyaralók Gorkijtól és Shakespeare Ham­letja. A színház SZISZ-szerveze- tének tagjai október elején mu tatják be Flaubert Az érzelmek iskolája című darabját.“ A prága-ltbeiíi S. K. Neumann Színház dramaturgiája ugyan­csak az előző, jubileumi évad eredményeire épít, amikor mű­sorra tűzi G. Vfielifika A bel­városi kávéház, Ion Drutse szovjet drámaíró Ifjúságunk madarai című, a múltból me­rítő, de a szocialista korral szorosan összefüggő művét. A színház műsorában ezekhez so­rolható még Osztrovszkij Far­kasok és bárányok című ko­médiája. A színház műsorra tűzte továbbá O’Neill Amerikai Elektráját, C. Terron olasz szerző A remete foga c. az olasz kispolgárságot kipellengérező vígjátékát. Néhány évi szenet után a Neumann Színház ismét mű­sorra tűzi Corneille Mágikus komédiáját és Shakespeare Szeget szeggel című drámáját. Az új cseh szerzők közül ezút­tal M. Kubátová A vízi manó lázadása című, a népköltészet­ből merítő mesedrámáját vá­lasztotta a színház dramaturgja. A Karlíni Operett Színház szepiemberben Friml Rose Ma­rié című operettjének új feldol­gozásával kezdte az idényt. A cseh költészet évével kapcsola­tos a színház második bemuta­tója: a Prévost regényéből vett motívumok és Nezval költemé­nyeinek megzenésítésével ké­szült Manón című dalmű, amelyben számos népszerű táncdalénekes is fellép. A szín­ház idei tervében két bolgár újdonság is szerepel. Az egyik Levi—Vasziljev A fúlánk c. da­rabja, a másik Hadzsijevnek a Cyrano alapján írt musical ja. A nuslei dalszínház a többi közt bemutatja Scserbakov re­génye alapján, Edith Piaf életé­ről szóló Nem bánok semmit sem című daljátékot. A többi prágai színház évad eleji bemutatói közt megemlít­jük a Realista Színház Doszto- jevszkij-premierjét, a Bűn és bűnhődés bemutatóját. A szín­ház fennállásának 30 éve alatt mindvégig műsoron tartja az orosz klasszikus drámairodalom V. SOLTA: BARKÁK remekeit. A Burián Színház ugyancsak szeptemberben mu­tatta be Brecht legsikeresebb darabját, a Koldusoperát. A Laterna Magika (a Nemzeti Színház kísérleti színpada) V. Nezval Szerelmesek a kioszk­ban című költői vígjátékát vi­szi színre. Amint ismeretes, a komédiát E. F. Burián zenésí- tette meg; s 40 évvel ezelőtt kiváltotta a kispolgárság és a cenzúra r e1há bo rodásá t. A Jifí Wolker ifjúsági szín­pad j. Jílek feldolgozásában tű­zi műsorra a többi közt a Csu- paháf, Nyakigláb és Málészáj című kedves mesejátékot, s A. Koenigsmark feldolgozásában pedig Dr. Ox címmel Verne fan­tasztikus, háborúellenes elbe­széléseiből összeállított műsort. A színház bemutatja M. Vild- man Ifjú gárda című eredeti cseh musicalját, amely egy cseh lány sorsáról szól a fiatal szov­jetállam első éveiben. A prágai színházak műsor­tervei magas színvonalú meg­valósításában jelentős feladat hárul minden egyes színészre, s amint a színházak vezetői hangoztatják, különösképpen a kommunista színészekre. A szín­művészet kollektív alkotás, minden láncszemtől függ az eredmény. Fílgg ez a színházak pártszervezeteinek jó munkájá­tól is. Érdemes ezzel kapcso­latban idézni, miként nyilatko­zik a színház vezetése és a színházi pártalapszervezet közti együttműködésről V. Svorc, a Nemzeti Színház prózai társu­latának vezetője: „Arra törek­szünk, hogy élettel és tettekkel töltsük meg a XIV. pártkong­resszus és a CSKP Központi Bi­zottsága novemberi ülésének határozatait. Azt akarjuk, hogy a színház minden tagja, a mű­vészek, a műszaki és adminiszt­ratív dolgozók teljes mértékben megértsék és magukévá tegyék a szocializmus eszméit. Nem akarjuk, hogy pártunk és álla­munk politikájához passzívan viszonyuljanak — és meggyő­ződésem, hogy ezen a téren is sikereket ériünk el.“ Pártunk következetes marxis­ta—leninista politikája az el­múlt évek során megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a színházak ismét a szocialista eszmék, a haladás, a szocialista kultúra fórumaivá váljanak. Vo­natkozik ez a prágai színhá­zadra is. Elmondható róluk, hogy jól teljesítik társalalmi küldetésüket. SOMOGYI MÁTYÁS • Benjamin Britten angol zeneszerző hosszú betegség után Ismét új művel jelent­kezik. Aldeburghban, „Sac­red and profane“ címmel, előadták középkori költemé­nyekre írt kórusművét, Pe­ter Pears vezényletével. • A szocialista országok irodalmi lapjainak főszer­kesztői napjaink irodalmi és társadalmi problémáiról tanácskoztak. A találkozón bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, mongol, román és szovjet újságírók vettek részt. KULTURÁLIS HÍREK • Németh László „Iszony" című regényét 80 000 pél­dányban adta ki a Kubai Könyvintézet. A könyv vol­taképpen a spanyol Aguilar kiadónál megjelent kötet utánnyomása. • A Sziluettek címet vi­seli Borisz Polevojnak, az Egy igaz ember szerzőjének új könyve. A kötet 35 olyan kiemelkedő személyiség portréját tartalmazza, akik­kel a szerző a háború és a béke útjain találkozott. Sze­repel a kötetben többek kö­zött Fagyejev, Marsak, Vis­nyevszkij, Picasso, Guevara, Neruda, Siqueiros, John Ber­nal és Frédéric Joliot-Curle Is. • Az UNUSCO adatai sze­rint 1960 és 1970 között a világ analfabétáinak száma 50 millióval növekedett. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ez idő szerint a vilá­gon mintegy 783 millió em­ber írástudatlan: a művelő­dés fejlődése nem tud lé­pést tartani a lakosság szá­mának növekedésével. Látogatóban egy népművelőnél A közösség szolgálatában Népművelő — jól hangzó fogalom. Felfigyeltető, tiszteletet ébresztő szó. Egész embert, lankadatlan akaraterőt, rátermett­séget, széles látókört, emberismeretet, személyi felelősséget, politikai fejlettséget igénylő foglalkozás. Mégis előfordul, hogy néhány helyen ezt még kellőképpen nem tudatosították. Van­nak falvak, ahol a népművelést ma is csak formálisan, meg­gondolatlanul végzik. Tornán (Kassa-vidéki járás) viszont más a helyzet. Hutkay István személyében a több, mint há- romzer lakost számláló község jó népművelőt kapott. Hutkay személyiségéről, szervezőképességéről a Košice vidéki Járási Nemzeti Bizottságon Is csak dicsérő szavakat hallattam — ezért Jserestem fel, hogy közelebbről is megismerjem. * • • A Tornai Népművelési Otthon egyik ízlésesen berendezett helyiségében ülünk. A 27 éves fiatalember megszokott mozdu­latokkal rendet teremt az íróasztalán, miközben tréfálkozunk, mert aki ismeri, vagy meg akarja ismerni Hutkay Istvánt, an­nak tudnia kell, hogy vidám természetű egyéniség. — Aztán, nem, hogy „ódát“ írsz majd rólam — mondja még nevetve, de arcán már. látom, hogy komolyan gondolja. Ké­sőbb, kis szünet után még hozzá is teszi — tudod, nem is annyira a személy, a munka a fontosabb. — Elfogadom, de engedd meg, hogy így kérdezzek: mikép­pen lettél népművelő, méghozzá saját faludban? — Pedagógiát tanultam Losoncon, Illetve Rozsnyón. Az érettségi vizsga után képesített nevelő lettem. Már alig vár­tam, hogy elkezdjem a munkát, az önálló életet, de erre két évig még várnom kellett. A tényleges katonai szolgálatot kel­lett letöltenem. Most, visszaemlékezve ezekre az évekre, úgy érzem — s ezt biztosan tudom — nagy szükségem volt erre az időszakra. Tiszti iskolába jártam. Sok érdekeset és haszno­sat tanultam ott. Hadnagyi rangban szereltem le, s csöppen­tem be a tőlem nem is olyan sokkal fiatalabbak közé Kassá­ra, a Garbun-utcai diákotthonba, ahol az iparistákat bízták a gondjaimra. — Ügy tudom, három évig voltál nevelő. Mégis, hogy jöttél haza? — Csak saját elhatározásomból sohasem választottam volna munkahelyet. Ha nem jönnek utánam otthonról és a járási nemzeti bizottságról, hogy „fiú, gyere haza légy népművelő a faluban“ — én még ma is nevelő lennék. Mi tagadás, a hívás azért jólesett. Örültem, hogy bíznak bennem. Nem bán­tam meg, hogy hazajöttem. — Most, mint népművelő, mit tartasz munkád súlypontjá­nak? — A népművelés „főszereplője“ mindig az ember. Ha jó munkát akarunk végezni, akkor szerintem elsősorban az em­bernek a munkához és az embertársaihoz fűződő új érték- rendszerét kell tanulmányoznunk. Később aztán az ilyen jelle­gű ismereteinkkel a tarsolyunkban megvizsgálhatjuk mennyi­re tudtunk élni a korszerűség adta lehetőségekkel, vajon va­lóban megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy dolgozó­ink valóban tártálmasan éljenek. — Még nem mondtad ki, de úgy érzem, a megnövekedett szabad idő fontosságára és az ebből adódó problémákra gon­dolsz? — Pontosan, ugyanis az ember és a termelés kapcsolat- rendszerében új helyzet adódott. A tudományos-technikai for­radalom a dolgozó ember számára együtt több szabad időt szabadít fel . .. — Te mit teszel annak érdekében, hogy Tornán a dolgozók eredményesen használják ki a szabadidejüket? — Arra törekszünk, hogy a XIV. pártkongresszus határoza­tait minél eredményesebben megvalósíthassuk. Járási viszony­latban nem is állunk olyan rosszul. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy a tömegszervezetek ne csak formálisan működje­nek. Elértük, hogy községünkben van egy nagyon jó eredmé­nyeket elérő női énekkar. Hasonló eredménnyel és rendsze­rességgel, immár hat éve működik a beatzenekarunk is. Iro­dalmi vonatkozású rendezvényeket főleg a CSEMADOK kai együttműködve rendezünk. Az író—olvasó találkozások meg­szervezésében sok segítséget kapunk Fecsó Páltól, aki maga is költő, s egyben pedagógus is, itt a faluban. A falu kulturális életéből a helyi általános iskola több pedagógusa is jelentős részt vállal. Személy szerint talán Szalacsi Istvánnét emel­ném ki közülük, aki a diákszínjátszásban és a népi táncmoz­galomban diákjaival figyelemre méltó eredményeket ért el. — A népművelésre a pártkongresszus határozataiból adódó­an a kulturális tevékenységen kívül más, fontos feladatok is hárulnak. Ezeket miképpen oldjátok meg? j — A felnőttoktatás és a szülői akadémia keretében fő cé­lunknak tartjuk, hogy polgáraink tudományos világnézeti ne­velését minél jobban elmélyítsük. Az eszmei-politikai nevelé9 egyébként minden tömegszervezetünk munkatervének a leg­fontosabb része. Nem tévedek, amikor azt mondom, hogy e téren Is kecsegtetőek az eredmények. Ha már itt tartunk, akkor talán még azt Is elmondhatom, hogy a közművelésben nagyon széleskörű munkát lehet kifejteni. Mi tavaly például egy angol, illetve német nyelvtanfolyamot is megszerveztünk. Ez járási méretben is egyedülállónak számított. Angolul 25- en, németül 20 an tanulnak. További eredménynek számít, hogy a közelmúltban már sikerült megrendeznünk a dolgo­zók első filmfesztiválját, melyre a környező falvakból Is na­gyon sokan eljöttek. Évente négyszer ötször a Thália Színpa­dot is fogadjuk. • • • Hutkay Istvánnal eddig tartott a beszélgetés. Persze még nem fejeződött be. A népművelő még elmondta, hogy az idén a cigánykérdés megoldására kívánnak nagyobb gondot fordí­tani. Javítani akarnak a lakáshelyzetükön, s a még írástudat­lanokat megtanítják a betűvetésre és az olvasásra. Megkülön­böztetett figyelmet akarnak fordítani a fiatalok aktivitásának, a SZISZ-tevékenységének fellendítésére. Szeretnék, ha a tor­nai cementgyár és az újbódvai efsz, valamint a tornai SZISZ- szervezetek közösen tevékenykednének, ugyanis céltudatos munkával így többre lennének képesek, s cselekvésre, tettek­re ösztönözhetnék a Bódva-mentl síkság több száz fiatalját SZÁSZAK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents