Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-15 / 243. szám, szerda
Gustáv Husák elviőrsnak, a CSKP KB főtitkárának, a Központi Biiollság októberi ülésén elmondott záróbeszédé Gustáv Husák elvtárs bevezetőben kiemelte a Központi Bizottság plenáris ülésének jelentőségét és a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum fejlesztése területén hozott határozatának fontosságát, vala mint a CSKP XV. kongresszu sára való felkészülés jelentőségét. Megállapította, hogy a vita és az elfogadott határozatok igazolták, miszerint a Központi Bizottság egységes álláspontot foglal el ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatban, s ez a párt belső egységének a megnyilvánulása. Az októberi ülés — mint mondotta — folytatta társadalmunk további fejlesztése kulcskérdései kon cepciójának hagyományát, amely koncepció szerint a Köz ponti Bizottság — különösen a XIV. kongresszus óta — rendszeresen eljár. A Központ) Bizottság plená ris ülésén megtárgyalt mindkét kérdést — folytatta Husák elvtárs — hosszabb ideig készítették elő, többször foglal kozott velük a Központi Bizottság Elnöksége és Titkársága, mégpedig azzal a céllal, hogy kidolgozza a helyzet ob jektív elemzését és az objektív következtetéseket. A Központi Bizottság munkájában maximálisan el akarjuk kerülni a szubjektivizmust, amely a múltban pártunkban is ig'en sok kárt okozott. Következetesen reálpolitikát akarunk folytatni, mindig az igazat akarjuk mondani az embereknek, s a problémák progresszív megoldására vezetni őket. A mezőgazdaság kérdései — mondotta a továbbiakban Husák elvtárs — inkább a vitában kerültek előtérbe, s ezért ezekhez akarok szólni néhány szót. Az elvtársak a vitában kiegészítették, aláhúzták és támogatták azokat az elemzéseket és következtetéseket, amelyekhez az elnökség jelentésében eljutott, joggal beszélhetünk szocialista mezőgazdaságunk nagy eredményeiről. Természetesen sok a probléma is, a fejlődés, a növekedés problémái, de vannak fogyatékosságok is, amelyeknek nem kellene lenniük. Mi a fontos ennek az egész kérdóskomplexumnak a megítélésében? Hogy a Központi Bizottság tudatosítsa — és szükséges, hogy ezt egész pártunk és társadalmunk Is tudatosítsa — a mezőgazdaságnak, mint társadalmunk fontos politikai stabilizációs tényezőjének jelentőségét. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak a szövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók feladata, hanem az egész társadalomé is, miután része egész fejlődésünknek a fejlődés jelenlegi fokán és távlatilag is. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán, ahogy az a Központi Bizottság határozataiból kitűnik, még nagyobb súlyt kívánunk helyezni erre az ágazatra, hangsúlyozta Husák elvtárs. A feladatok, amelyeket most jóváhagytunk, egyrészt hosszú lejáratúak, távlatiak, amelyeket fokozatosan fogunk megvalósítani, másrészt azonnal megoldandók, ezeket még csak holnapra sem lehet elhalasztani. Szükséges, hogy valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv ebben az értelemben dolgozza ki a plénum határozatai megvalósításának időtervét. A halaszthatatlan feladatok közül említsünk meg legalább egyet: az utóbbi években jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelésben, de nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az idén a tavalyihoz képest gyengébb volt a gabonatermés. Ehhez járul további tényezőként, hogy világviszonylatban lényegesen nehezebbek a gabona és más mezőgazdasági termékek felvásárlásának feltételei. Ezért kívánom támogatni az elnökség jelentésének azt a megállapítását, hogy igen takarékosan kell gazdálkodnunk a szemes terményekkel. Szükséges — és ezt külön !i rj«n£-súlyozni kell, ahogv azt töbij elvtárs is megemlítette a vitában —, hogy a kerületek u járások, a vállalatok és az üzemek maradéktalanul megvalósítsák a gyakorlatban, az állattenyésztési termelésben, a szemes- és egyéb takarmányok jobb felhasználására, illetve megtakarítására hozott iutézke eléseket. |ó gazdálkodás mellett elégséges a gabonánk a lakosság élelmezésére, ahol a szükségletek természet oson tel jes mértékben fedezettek, de inás takarmányfajtákat is tekintetbe véve biztosítani tud juk a tervezett hústermelést és más állati termékek termelését is. A szigorú gazdaságosság követelményét jól a tudatába kell vésniük az ezen a területen tevékenykedő valamennyi dolgozónak. Nem helytálló az a nézet, bogy „mi nem vagyunk szövetkezet, nem vagyunk állami gazdaság, miért foglalkozzunk hát ezekkel a kérdésekkel“. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére hozott intézkedéseket valamennyi munkaszakaszon meg kell tárgyalni és végrehajtásukat biztosítani kell. A vitában az elvtársak helyesen beszéltek arról, hogyan függ össze a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése az iparral, az építőiparral, a tudományos kutatással stb. Fontos össztársadalmi feladat ez, s ennek megfelelően kell ehhez hozzáállni. A másik, hasonlóan fontos dokumentummal — a Központi Bizottság levelével — kapcsolatban Husák elvtárs ezeket mondotta: Benne vagyunk abban az időszakban, amikor számot kell adnunk, hogyan teljesítettük és hogyan teljesítjük a XIV. kongresszus határozatait. Mindegyik munkaszakasztól függ, hogy milyen eredményekkel zárjuk ezt az időszakot, s hogyan készülünk fel az 1976-os esztendőre, a következő ötéves terv megkezdésére, a közeledő XV. kongresszusra. A Központi Bizottság levele, amelyet itt jóváhagytunk, azt mutatja, hogy a szocialista társadalom vezető ereje a marxista—leninista párt. Ez a szocialista társadalom motorja, mozgatóereje. Ahogy a párt, a párttagok dolgoznak a tömegekben, a társadalmi szervezetekben, az állami és a gazdasági munkaszakaszokon, olyan eredményeket sikerül elérnünkl Nem egyszerű levél ez, amely rámutat egy, jóllehet igen fontos kérdésre. Eszmei-politikai dokumentum, eszmei-politikai keret ez, amelynek keretében kell, hogy lefolyjon az alapszervezetek és valamennyi felsőbb pártszerv tanácskozása. Olyan dokumentum ez, amelyen valamennyi kommunistának és dolgozónak el kell gondolkodnia. El kell végezni a XIV. kongresszus óta eltelt időszak rövid felmérését, amely meggyőzően mutatja pártunk és népünk munkájának eredményeit valamennyi területen. El kell végeznünk a helyzet, a feltételek értékelését, hogy milyen helyzetben vagyunk, hogy milyen feltételek között készülünk fel a XV. kongresszusra, s fel kell vázolni a párt fő feladatait és az össztársadalmi célokat. Decemberben megkezdődnek az évzáró taggyűlések és utána a pártkonferenciák. Ülésezni fog pártunk valamennyi tagja — több mint 1 300 000 tagjelölt és párttag. Fel fogjuk mérni az eddig végzett munkát, és kitűzzük a további feladatokat. Ezért olyan fontos dokumentum ez a levél, a Központi Bizottság jóváhagyása után kötelező érvényű valamennyi párttag és pártszervezet számára. Hogyan kell ezzel a dokumentummal dolgozni? Megismerkednek vele a párt kerületi és járási szervei, ezek aktívái és a pártszervezeti bizottságok. A levél közzététele novemberben megtörténik, hogy az évzáró taggyűlések «lőtt megismerkedhessenek vele a párttagok, s hogy valamennyi dolgozó lássa, hogyan tekintenek a kommunisták kongresszusuk előtt a problémákra, mire mozgósítják a dolgozókat. A levéll>en kifejezésre jut az ország és a párt orientációja. Rendkívül fontos azonban az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítése. Ehhez az kell, liogy ezt az irányvonalat lebontsuk az egyes alapszervezetek, vállalatok, községek, járások, kerületek feltételeire, kritikailag elemezzük munkájukat és eredményeiket az elmúlt időszakban, értékeljük, mi volt pozitív ebben a munkában, hol voltak hibák, fogyatékosságok, meghatározva, hogyan kell megoldani őket és kitűzve további igényes feladatokat. Az ilyen konkrét hozzáállás rendkívül fontos, ha a kongresszus előtt el akarjuk érni az egész párt aktivizálását és mozgósítását. Szükség lesz arra, hogy a párt Központi Bizottsága, kerületi és járási bizottságai segítséget nyújtsanak az alapszervezeteknek, hogy biztosítva legyen az évzáró taggyűlések minőségileg kifogástalan előkészítése és később lefolytatása. Sok függ attól, milyen légkör alakul ki, hogyan történik majd a probléma megítélése, milyen célokat tűznek ki a pártszervek és -szervezetek az illető munkahely, község, üzem földművesszövetkezet stb. feladataival összefüggésben. Hogy miképpen történik meg ezeknek a feladatoknak a megoldása, az befolyással lesz majd azután az eredményekre is. Ezért kell igen nagy gondot, figyelmet fordítanunk rájuk. Már a XV. kongresszus összehívásával kapcsolatban megmutattuk, hogy ebben az időszakban még jobban kell növelni valamennyi pártszervezet, vala- menyi párttag és tagjelölt aktivitását. A kommunisták aktivitása általában nagy. De vannak itt-ott egész szervezetek is, amelyek lemaradást mutatnak. A kongresszus alkalom arra, hogy e téren is lényegesen jobb eredményeket érjünk el. Nem beszélünk az aktivitásról magának az aktivitásnak a kedvéért. Az aktivitás legyen mindig összefüggésben a feladatok végrehajtásának biztosításával, kezdve a politikai és ideológiai feladatoktól a gazdasági és egyéb más kérdésekig bezárólag. Ilyen módon lehetséges mozgósítani a párt és a kommunisták kollektív erejét, a társadalom életének valameny- nyi területén szerzett kollektív tapasztalatokat, fejleszteni mindazt, ami pozitív, és kiküszöbölni mindazt, ami akadályozza előrehaladásunkat. Ilyen hozzáállással a kommunisták és a többi dolgozó aktív részvételének alapján igyekszünk a XV. kongresszus jó előkészítésére és lebonyolítására. A kongresszust nem a munkásosztálytól, a parasztságtól és az értelmiségtől elszigetelve készítjük elő. Ellenkezőleg, éppen a kongresszus előtti időszakban még nagyobb súlyt helyezünk az intenzív politikai tömegmunkára az üzemekben és valamennyi munkahelyen. Ezért csak üdvözölni lehet, amit Hlavička elvtárs a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, Poledník elvtárs az Ifjúsági Szövetség nevében és több más elvtárs arról mondott, hogy e tekintetben intenzívebbé kell tenni a Nemzeti Frontba tömörült valamenyi tömegszervezet munkáját. A pártkongresszus lefolyását figyelemmel fogják kísérni a széles néptömegek. Nem az a célunk, hogy csak passzívan szemléljék, mit tesznek a kommunisták, hanem az, hogy értsék meg: ez az ő dolguk is, hogy az ő sorsukról, érdekeikről, szükségleteikről is történnek döntések. Ezért a párton belüli munkát össze kell kötni a dolgozók között végzett intenzív munkával. Gazdasági téren ki kell bontakoztatnunk mindenekelőtt a CSKP KB, a kormány, az FSZM és a SZISZ KB felhívása alapján már megindult kongresszusi versenyt. Fontos feladatok állnak előttünk a népgazdaság területén is. A cél az idei tervfeladatok maradéktalan teljesítése és az ötödik ötéves terv sikeres befejezése. Az ipar, az építőipar és más gazdasági ágazatok -eredményei — egyelőre általánosságban véve — jók. Szeptemberben az ipari termelés országos viszonylatban a múlt év azonos időszakához képest 108.4 százalékra, s az év első kilenc hónapjában a tervezett 100.4 százalékos növekedéssel szemben 107,3 százalékra növekedett. Ez tehát globálisan véve nem rossz. De ezek mögött az összesített eredmények mögött sok gyenge pont is meghúzódik. Itt-ott ennek objektív okai vannak, de az esetek abszolút többségében az okok teljes mértékben, vagy túlnyomó többségükben szubjektivek. Az igényes feladatokkal való megbirkózás* céljából, ahogyan azt már megmondottuk a Központi Bizottság múlt év novemberi és ez idei júliusi plénu- mán is, naponta harcot kell folytatni minden luzaság, fogyatékosság és helyenként a hanyagság ellen is. Ha csak tudomásul vesszük a fogyatékosságokat, amelyeket el tudnánk távolítani, de nem távolítjuk el őket, akkor csak látszólagosan járunk el legálisan. Ezzel függ össze nagymértékben az irányítás és az irányító munka színvonala. Erről is sok szó esett már a Központi Bizottságban. Ennek ellenére még csak részleges javulás mutatkozik. A termelésben és az ellátásban tapasztalható fogyatékosságok jelentős része az irányító munka fogyatékosságaiban, s gyakran a felelőtlenségben gyökerezik. Nem lehet ebbe a helyzetbe belenyugodni. Az igényesség követelménye érvényes a párt-, állami, gazdasági vezetés valamennyi szintjén, a társadalmi élet valamennyi területén. Különösen a kongresszus' előtti időszakban kell fokoznunk a magasabb és az alacsonyabb funkciókban tevékenykedő kommunistáknak a párttal és az egész társadalommal szembeni felelősségét a jelenlegi problémák aktív megoldásáért. Az élet azt mutatja, hogy az ember munkája, hozzáállása és felelőssége olykor kulcsfontosságú, mondhatnám meghatározó tényező. A következő időszakban sor kerül a taggyűlések és a pártkonferenciák megtartására. Ezeken nem szabad megkerülnünk a gyenge pontokat és a fogyatékosságokat, vagy csak általánosságban kritizálnunk őket. Hiszen sem a vállalat, sem a földművesszövelkezet, sem a község nem névtelen, általános. Ha ezeken a helyeken nem mennek rendben a dolgok, akkor ezeknek megvan a konkrét oka, s a legtöbbször konkrét vétkese is, aki ezekért konkrétan felel. Ezért konkrét kritikával kell illetni őket. A konkrét kritika elő kell, hogy segítse a pártban is igényesebb atmoszféra kialakítását. A tavaly novemberi plenáris ülés után számos intézkedés történt a határozatokban megjelölt feladatok lebontására a kormányok, a minisztériumok, a vállalatok és a szervezetek részéről, elvégezték ezeknek ellenőrzését. A pártkongresz- szusra való felkészülés folyamán vissza kell térni ezekhez a feladatokhoz, kritikailag kel! ellenőrizni, kinek mit kellett teljesíteni, ki mit nem teljesített, meg kell követelni, hogy feleljen ezekért a párt előtt, hogy a dolgok gyorsabban haladhassanak előre Ezzel függ össze az igényes kádermunka, az igényes káderpolitika is. A Központi Bizottság levele világosan megmondja, hogyan kell osztálypolitikai és egyéb szempontokból eljárnunk, hogy az évzáró taggyűléseken, pártkonfe- renciákon és végül a kongresszuson megválasztott szervek még szilárdabbak legyenek és felkésziiltel>l>ek az előttünk álló feladatok elvégzésére. Hasonlóan igényes káderszem- pontokat kell érvényesíteni gazdasági téren, és társadalmunk minden más területén. Nagy súlyt kel! helyezni a kongresszus előtt és után a politikai nevelő és az ideológiai munka megjavítására, az összes ideológiai eszközök, főképp a tömegtájékoztatási esz közök hatásának növelésére. Sok dolgot: dicsérni lehet ezen a területen is, de sohasem olyan magas a mérce, hogy ne lehetne megemelni. Éppen most, amikor az ötödik ötéves terv befejezésén munkálkodunk, amikor a XV. kongresszusra, a fejlődés további szakaszára készülünk fel, szükséges, hogy újságírásunk offenzív, harcos legyen, magas eszmei és szakmai színvonalon álljon, segítsen az embereknek helyesen megérteni azt, amit elértünk, hogy tudják, miért harcolunk és milyen célokat tűzünk magunk elé. Újságírásunk és az egész széles körű politikai tömegmunka, amely a tudományos forradalmi, marxista—leninista tanításra támaszkodik, ma, amikor a szocializmus, mint társadalmi rendszer szembetűnően mutatja fel a kapitalizmussal szembeni előnyeit, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben van, de nem mindig tudjuk kellőképpen felhasználni. A kongresszusi felkészülés időszakában kétségtelenül nagy eredményekről számolunk majd be. Természetesen vannak problémáink is, s ez nem lehet másképpen az életben. De ezek nem olyanok, hogy ne tudnánk megbirkózni velük, ne tudnánk biztosítani az emberek nyugodt életét, gazdaságunk és államunk progresz- szív fejlődését. A dolgok józan, reális szemlélete, dramatizálás és illúzi-ó nélkül — hangsúlyozta végezetül Husák elvtárs —, ez a Központi bizottság, dokumentumaink álláspontja. Derűlátással léphetünk a fejlődés további szakaszába, hiszen a jobb jövőért, a progresszív haladásért küzdünk, s ezekért ott küzdenek, ahol akadályokat küzdenek le. Azért van szükségünk szilárd, egységes, fegyelmezett, erős pártra, hogy megbirkózhassunk az akadályokkal és biztosíthassuk népünk, pártunk, államunk további perspektíváját, ezért összpontosítjuk minden erőnket a XV. kongresszus előkészítésére, abban a szellemben, ahogy a Központi Bizottság által jóváhagyott levél beszél, amelynek be kellene hatolnia valamennyi párttagnak és minden dolgozónak a tudatába. lubomír strougal megkezdte tárgyalásait Tripoli — Lubomír Strougal, a szövetségi kormány miniszterelnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Líbiai Arab Köztársaságban, tegnap megkezdte tárgyalásait a líbiai vezetőkkel. A tárgyalásokon csehszlovák részről részt vett Andrsf BarCák, külkereskedelmi miniszter, Pavol Ba- hyl, általános gépipari miniszter, valamint hazánk képviselői, akik hivatalos útjára elkísérték Lubomír Strougal miniszterelnököt. Líbiai részről a megbeszéléseken részt vesz Abdas Szálam Dzsallud miniszterelnök, Abu Bakr Ali Sarlf gazdaságügyi miniszter, valamint Dzsa- ballah Azzus Szallii iparilgyi és bányaipari miniszter. A két ország képviselői megtárgyalják a CSSZSZK és Líbia közötti kapcsolatok szélesítésének lehetőségét a gazdasági élet, a kereskedelem, a tudomány és a kultúra területén, továbbá foglalkoznak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdésével, mindenekelőtt a közel-keleti helyzettel összegfüggő problémákkal. új szó 1975. X. 15.
