Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-12 / 41. szám, Vasarnapi Új Szó

Repülőgépek segítségével bármikor elvégezhető a szakaszos nitrogéntrágyázás

(A CSTK felvételei!

A m

ezőgazdaságban az idei aratás és az őszi érésű növények betakarítása után elkezdődhetett a CSKP XIV. kongresszusán és az 5. ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésének értékelése. Mint Ismeretes, az 5. ötéves terv a mezőgazdasági termelésben 14 %-os, a mezőgazdasági árutermelésben pedig 18—19 %-os növekedést tűzött célul. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói sikeresen teljesítették és túlszárnyalták ezeket a feladatokat, s így az élelmiszerfogyasztás növekedési többletét az előirányzatnak megfelelően saját termelésből fedezték.

A világ lakosságának élelmiszerellátásában tapasztalható nehézségek, a világgazdaságban bekövetkezett feszültségek, az élelmiszerek és takarmányfélék növekvő árai azonban tovább növelik a mezőgazdasági termelésünkre háruló feladatok igényességét. A legközelebbi években főleg arra kell törekednünk, hogy gabonafélékből teljesen önellátókká váljunk. A mezőgazdasági termelők számára ez komplex feladatot jelent, hiszen a takarmánynövények különösen a nagy fehérjetartalmú szálas takarmányok hektarhoza- mának növelése, a betakarítási veszteségek csökkentése, a takarmányozás ésszerűsítése, illetve a koncentrált takarmányadagok részarányának csökkentése éppúgy hozzájárul e leiadat teljesítéséhez, mint a gabonatermesztés intenzitásának további növelése. IJgyancsak pozitívan hat valamennyi más termény hektárhozamának növelése, mert a mi feltételeink között maximálisan ki kell használni minden megművelhető földterületet. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés előtt álló igényes feladatok teljesítésében elsődleges szerepet játszik a növénytermesztés magas színvonala, amelyben meghatározó szerepe van a trágyázásnak, a növények tápanyagellátásának.

Legfontosabb az ésszerű felhasználás

A trágyázás színvonalának emelése nemcsak a trágyaadagok növelését hanem azok ésszerű kihasználását is jelr-nti. Az ipari trágyák évről évre növekvő gyártása és felhasználása döntő mértékben hozzájárul a növénytermesztés magas színvonalának megtartásához és emeléséhez, a talaj termőképességének növeléséhez Az idén az

1 ha mezőgazdasági földterületre számított ipari trágya mennyisége liszta hatóanyagban számítva meghaladja a 200 kilogrammot, s a nyugat-szlovákiai kerületben a 280 kg ot is eléri. Az 1 há szántóterületbe számított mennyiség ennél lényegesen nagyobb, mert a mezőgazdasági üzemek az átlagosnál kevesebb ipari trágyát használnak fel a réteken és a legelőkön. így a tápanyagok mennyisége egyes „preferált“ növényeknél f cukorrépa, búza, kukorica, burgonya) sok esetben

hektáronként a 400 kg tiszta hatóanyagot Is meghaladja. E mennyiség egyharmada nitrogén, kevesebb mint egyharmada foszfor, löbb mint egyharmada kálium.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy minél na gyobb adagok kerülnek felhasználásra, annál nagyobb figyelmet igényel a trágyázás technikája, különösen a tápanyagok maximálisan hatékony és gazdaságos kihasználása, az esetleges gazdasági veszteségek elkerülése. Ez azért is fontos, mert az ipari trágyák gyártásához szűk séges nyersanyagok forrásai korlátozottak, s áruk állandóan növekszik. Jobban figyelembe kell tehát venni a talajban lezajló kémiai folyamatokat, a talajba adagolt tápanyagok sorsát.

A talajba juttatott három fő tápanyag közül legkevésbé mozgékony a foszfor. A savanyú talajokban vasra és alumíniumra, a mészes talajokban mészre kötődik. A foszfort tehát mélyeb ben kell bedolgozni a talajba, hogy a gvökerek könnyebben felvehessék. Nem áll fenn a l'osz- t'oros túltrágyázás veszélye sem, mert a foszfor vízben nem oldódó sók formájában kötődik a talajban. így a 100—150 kg PjOj/ha adagok Is célszerűek lehetnek, különösen a kevés foszfort tartalmazó talajokban.

A kálium a foszfortól eltérően a talajkollo- dokra kötődik. Minél kötöttebb tehát a talaj, annál több káliumot képes megtartani. A kálium adagolásánál tehát a növények Igényel mellett a talaj fizikai tulajdonságait is figyelembe kell venni. A káliumot célszerűbb két részben jutatni a talajba, hogy az egyik rész a szántással mélyebbre, a másik pedig a vetés előtti talajelőkészítéssel sekélyebbre kerüljön. Ez különösen a kevésbé kötött talajoknál fontos.

Hogyan viselkedik a nitrogén a talajban?

A nitrogén adagolása nagyobb körültekintést igényel, mert a fő hatóanyagok közül a legnagyobb mértékben hat a hektárhozamok alakulására, s hatékonyságának mértéke szoros összefüggésben van az adagok nagyságával, a trágyázott növény igényeivel, s a trágyázás időpontjaival.

A nitrogén v gyületei átalakulnak a talajban. A meleg hatására és megfelelő talajnedvesség mellett általában nitrát (N03-*) képződik, amely nem kötődik a talajban, a vízben jól oldódik, s a talajvízzel együtt mozog. Mível nem rendelkezünk fokozatosan felszabaduló nitrogént tartalmazó ipari trágyákkal, ezért kénytelenek vagyunk a nitrogént megosztva, szakaszosan adagolni.

A nitrogéntrágyázás szempontjából különböző igényűek az egyes növények, de még az egyes fajták és hibridek is. A nagy termőképességü fajták általában nitrogénigényesebbek, mert több szárazanyagot termelnek, mint a régebbi, kevésbé termékeny fajták. Ez különösen a gabonaféléknél szembetűnő. A régebbi búzafajtáknál (Kosú- ti, Kasticei) a 100 kg-on felül adagolt nitrogéntrágyázásnak már nem volt termésnövelő hatása, míg az újabb fajták, például az Iljicsovka, a Jubilejnaja és a Száva kedvezően reagáltak a 150 kg N/ha-ig terjedő adagolásra. Az árpa termékenyebb fajtáinál, az Ametystnél és a Favoritnál szintén megengedhető a 80 kg N/ha körüli nitrogéntrágyázás az 50 mázsát meghaladó hozamoknál. A kukoricánál és a kapásoknál a nltro géntrágyázás szintje 120—150 kg N/ha között mozog.

A nitrogéntrágyázás kedvezően hat a termés minőségére is. Növeli a termés fehérje és amid- tartalmát, ami különösen a búzánál, a kukoricánál, a takarmányárpánál és az étkezési burgonyánál fontos, de nem kívánatos azoknál a terményeknél, ahol a fő termesztési cél cukor, keményítő vagy egyéb anyag.

A trágyázás és az életkörnyezet

A nagy mennyiségekben adagolt ipari trágyák

— főleg a nitrogéntartalmúak — bizonyos feltételek mellett kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az jéletkörnyezetre. Az utóbbi időkben a higie- nikusok és a vízügyi szakemberek egyre gyakrabban rámutatnak a magas fokú nitrogéntrágyázás kedvezőtlen vízgazdasági hatására. Abból indulnak ki, hogy állandóan növekszik a talaj-, és a folyóvizek nitráttartalma. A 83 0601-es csehszlovák állami norma szerint az ivóvíz literenként maximálisan 50 mg NO3-, a csecsemők ivóvize pedig 15 mg N03- nitrátgyököt tartalmazhat. Ennél nagyobb nitráttartalmú víz az egészségre ártalmas.

Az utóbbi időben nagyobb figyelmet szeme lünk ennek a kérdésnek, különösen olyan irány bán, hogy pontosan megállapítsuk a talajvizek nitráttartalmát növelő tényezőket. Ez különösen Dél-Szlovákia területén fontos, ahol a Duna menti síkság mintegy 10 milliárd m3 víztartalommal egyedülálló ivóvízforrást képez.

Mivel a folyóvizek szennyezését elsősorban az ipari, főleg vegyipari üzemekből kibocsátott hulladékok, valamint a városok csatornahálózatai okozzák, a mezőgazdasági szennyezés kérdése eddig nem került előtérbe. Ezért sokan kétségbe is vonják azt az állítást, hogy a trágyázás szennyezi a hidroszférát, főleg azért, mert kevés ilyen irányú bizonyíték áll rendelkezésre.

A nitrogén említett tulajdonságaiból kiindulva azonban feltételezhetjük, hogy a talajvízben oldott nitrát valóban „átjárja“ a talajszelvényeket, és növeli a hidroszféra kimutatott nitráttartalmát. Ez szárazabb éghajlati feltételek mellett is előfordul, ha:

# egyszerre nagy nitrogéntrágya-adag kerül a talajbaf különösen a vizet jól áteresztő, laza szerkezetű, kavicsos altalajú földeken, főleg csapadékos időszakban;

# öntözik a földeket, főleg ha a mesterséges esőztetés után kiadós csapadék következik;

% felszíni elfolyást előidéző kiadós záporokra kerül sor enyhén lejtős vagy dombos terepeken.

A mezőgazdászokat azonban nemcsak a hidroszféra védelme készteti a nitrogénveszteségek megakadályozására, hanem az is, hogy maximális mértékben hasznosítsák ezt a drága nyersanyagból készített trágyát a hektárhozamok növelésé hez. Ezért az említett tényekkel összefüggésben figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

# a nitrogéntrágyák adagait összefüggésbe kell hozni a növény igényeivel, a termesztett fajta és hibrid potenciális termőképességével;

# a trágyaadagolást szakaszokban kell végre hajtani, főleg a hosszú vegetációs idejű növényeknél (őszi gabonafélék, kukorica, cukorrépa, évelő takarmánynövények stb.), valamint a víz- áteresztő, lazább talajokon;

% csökkenteni kell a vízi erózió lehetőségét a táblák megfelelő irányú elhelyezésével és a \nű- velés irányának célszerű kiválasztásával;

# ki kell dolgozni a hidroszféra szennyezését előidéző tényezők ellenőrzési rendszerét;

# a talaj jobb nitrogénkötése érdekében fokozni kell a szerves trágyák használatát;

# ki kell dolgozni az egyes körzetek számára az optimális trágyázási rendszert és technikát, amely minimálisra csökkentené a nitrátok eltávozását;

# nagyobb figyelmet kell szentelni a nitrogént fokozatosan felszabadító műtrágyák qyártására irányuló kutatómunkáknak.

Láthatjuk tehát, hogy az Intenzív trágyázás több szempontból Is igényes feladat, ezért a növények tápanyagellátásának szervezésénél emelni kell az irányítás színvonalát, kihasználva azokat az ismereteket, amelyek növelik a trágyázás hatékonyságát, s ugyanakkor minimálisra csökkentik a kilúgozódással keletkező hltrogénvesz- leségeket. Nem engedhető meg, hogy az élelmiszertermelés növelésére irányuló törekvések ellentétbe kerüljenek az életkörnyezet érdekeivel. Kellő hozzáértéssel meg kell teremteni mindkét szempont harmonikus összhangját, s olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a nagy hozamok elérését, s egyúttal az életkör nyezetet is védik.

JAN BtZIK mérnök, kandidátus