Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-09 / 212. szám, kedd
Igazi örömünnep volt m 1975. IX. 9. 5 Lelkes, hatalma« és színpompás. Talán e három szóval jellemezhetjük legtalálóbban az idei csehországi nemzeti aratóünnepélyt, amelynek székhelye ezúttal a morva metropolis, Brnó volt. Sokan már szombaton megérkeztek a városba, hogy részesei legyenek a kétnapos ünnepségsorozat első napi gazdag és színes műsorának. A dél-morvaországi kerület e 350 00(1 lakosú központja felé az igazi emberáradat azonban vasárnap reggel indult meg. Csehország legtávolabbi csücskéből is eljöttek a mezőgazdasági dolgozók, hogy közösen és jókedvvel ünnepeljék meg az aratás befejezését és az elért sikereket. Tíz órakor, amikor a díszemelvényen pártunk- és., államunk képviselői elfoglalták helyüket, az ünnepi köntösbe öltözött Vörös Hadsereg téren és a környező utcákban már közel 90 000 en vártak, hogy részesei legyenek a felvonulás- nak, amely az aralóünnepély fénypontját jelentette. A teret és a környező utcákat övező sok ezer szemtanú és a tévé több millió látogatója hatalmas békemanifesztációnak is beillő felvonulást láthatott. Több mint öt órán át vonult a hatalmas tömeg, amely lelkesen köszöntötte és ünnepelte hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, pártunk közelgő XV. koneresszusát, s a nők nemzetközi évét; egy emberként állt ki a béke és a szocializmus, a haladó eszmék és áz építőmunka mellett. Már a nyitó kép is színpompás volt, A fiatalok bemutatójukkal hazánk harminc évvel ezelőtt, a szovjet hadsereg által történt felszabadítását köszöntötték. Az aratási koszorúk átadása, majd a CSKP KB Elnöksége tagjának, a szövetségi kormány elnökének, Lubomir Strougal elvtársnak nagy figyelemmel kísért beszéde után a résztvevők vidáman s a jól végzett munka tudatában vonultak el a díszemelvény és az utcákat övező sok ezer szemlélő előtt. Jóllehet, a magasba emelt aratókoszorúk idővel veszítenek varázsukból, a transzparenseken hirdetett eredmév nyék és bátor munkavállalások azonban örök értékként dicsérik a földművesek munkájának az eredményét, azokét, akik a koszorúkat fonták. A tűlteljesí tett százalékok hosszú hónapokon át emlékeztetni fognak a hajnali munkakezdésekre, a fáradt estékre ós az igyekezetre, amelynek eredményeként mindnyájunk asztalára bőségesen jut kenyér ós kalács. A felvonulók között ott voltak azok is, akiknek munkáját, az ötéves tervidőszak folyamán a mezőgazdasági termelésben és elsősorban a gabonatermesztésben elért kiváló eredményeik alapján a CSKP KB ós a szövetségi kormány javaslatára a köztársasági elnök magasra értékelte. Büszkén és eredményeik jogos dicséretével vonultak a Munkaérdemrendes vendéglátó kerület mezőgazdasági dolgozói, akiknek képviselői az idei aratás sikeres lebonyolításáért és a felvásárlási tervek túlteljesítéséért a CSKP KB és a szövetségi kormány dicsérő oklevelét vehették át. A dél csehországi kerület az idén a Cseh Szocialista Köztársaság kerületei közül elsőként teljesítette a gabonafelvásárlás tervét. Az aratóünnepély előtt a kerület mezőgazdasági dolgozói maradéktalanul teljesítették a XV. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat is, miszerint az állami alapokba terven felül 54 000 tonna gabonát adtak el. • E többletvállalással együtt az állami- alapokba összesen 524 000 tonna gabonái adtak el, és ezzel ilyen jellegű tervüket 111,5 százalékra teljesítették. Példásan teljesítették és túlteljesítették a vetőmag felvásárlási tervét, és a korai burgonya tervét is. Az előbbit például 102,7 százalékra. A kerület átlagos gabonahozama a szélsőségesen kedvezőtlen időjárási körülmények között is 40,1 mázsa lett. A sldicsérő oklevelét kapta. A járásban az idei átlagos gabonahozam 42,5 mázsa lett és az 5. ötéves terv gabonatermesztési feladatát 120,9 százalékra teljesítették. A járás mezőgazdasági dolgozói ugyanakkor más szakaszokon is kitettek magukért.: A hús termelési tervét eddig 100,1, a tejét pedig 100,5 százalékra teljesítették. Nemcsak hatalmas és lelkes, hanem színpompás is volt az Idei jubileumi csehországi nemzeti aratóünnepély. A felvonulók között közel kilencezer népviseletbe öltözött egyént látMár a nyitókép is színpoinpás volt. kér valamennyi járás közös igyekezetének az eredménye. A legjobbak sorában mindenképpen meg kell említeni a Munkaér- demrenddel kitüntetett brecla- vi, znojmói és tfebíői Járásokat. A bfeclavi járás mezőgazdasági dolgozói például vállalták, hogy az Idén a gabona állami felvásárlási tervét hektáronként 2 mázsával teljesítik túl, és 44 mázsás átlaghozamot érnek el. A valóság 45,03 mázsa lett. A znojmói járásban az 5. ötéves terv első három évében 20,8 százalékkal emelkedett az árutermelés, vagyis pontosan any- nyival, amennyit a terv eredetileg az ötéves terv végére írt elő. A tFebíci járás mezőgazda sági dolgozói 40 mázsás átlagot értek el és hazánk felszahattunk, akik a felvonulást valóságos néprajzi fesztivállá varázsolták. A számtalan népviseletbe öltözött tánccsoport és fúvószenekar vidám hangulatot varázsolt a térre és a környező utcákra. Velük együtt a vidám hangulatról a sok ezer fiatal is gondoskodott. 0t* vonultak az idősebbek oldalán, bátran vállalva a még nagyobb feladatokat, amelyek mezőgazdaságunkra az elkövetkező években várnak. A felvonulás nagyságát és ünnepélyességét fokozták a nagyszámban felvonuló allegórikus kocsik — elsősorban szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésünk fejlődésének 30 évét szemléltették —, valamint a felvonulást záró gépi bemutató. Allegórikus kocsik a menetben. badulásának tiszteletére több értékes vállalást tettek. A Brno vidéki járás, amely már korábban megkapta a. Munkaérdemrendet, ezúttal a CSKP KB és a szövetségi kormány Á szemlélők megközelítően 80 gépet láthattak, olyanokat, amelyek a KGST országainak szoros és eredményes együttműködését jelképezik. EGRI FERENC Szakmai hűséggel Aratókoszorúkat visznek a népviseletbe öltözött fiatalok. (Tóthpál Gyula felvételei) cei járásban talált halloyzit s a poltári körzetben jelentkező kaolinlelőhelyek. A nyugatszlovákiai kerületben a koSi- ceí vállalat által feltárt és üzembe helyezett homokbányák biztosítják az építőiparban ós az öntödékben használt finom homokot. Sokrétű és egyre terebélyesedő feladatot teljesítenek a koSicei vállalat irányításával működő kerámiai üzemek, amit néhány alapvető adattal jellemez Stefan KriStin. Például a váflalat bruttó termelésének értéke 1968-ban 28 millió koronát tett ki, de az idén meghaladja a 180 millió koronát. Véleménye szerint a teljesíthető feladatnak csupán egyharmadánál tartanak. Ezzel azt is megmondta — hiszen 1985 ig bezárólag már is meri is —, milyen nagy távlatok előtt áll ez a vállalat a nyersanyag feltárása s a kerámiai iparban történő fel- használása terén. A vállalat üzemeiben gyártott termékek közismertek a szomszédos Magyar Népköz- társaságban, Lengyelországban, Ausztriában, az NDK-ban, az NSZK-ban, valamint Svájcban, Svédországban, sőt Szíriában és Kanadában is. Mindezt egy rövid, aránylag sok telefoncsengetéssel zavart beszélgetés keretében tudtuk pieg a fiatal mérnöktől, aki igazán otthonosan érzi magát kedvelt munkakörében. Beszélgetésünk alatt módunkban állt meggyőződni róla, hogy szabad idejében is leggyakrabban a munkájára gondol. Erre az általa elmondott alábbi epizódból következtethet tünk. Hétvégeken két gyermekével kikocsiznak a természetbe és nagyokat barangolnak az erdőkben, a réteken. A családfő rendszerint már néhány perces gyaloglás, beszélgetés után szótlanul ballag, s a földre szegezi tekintetét. Kezdetben — míg meg nem szokták — a gyermekeknek feltűnt apjuk viselkedése, s megkérdezték: — Apuka, mi van veled, miért hallgattál el... Mit keresel a földön? — Tudjátok gyermekeim — válaszolta az apa —, azon tűnődöm, vajon mi lehet ezen a helyen a földkéreg alatt? Tavaly „A vállalat legjobb dolgozója“ címet adományozták Stefan Kristin mérnöknek. Az idei bányásznap alkalmából odaítélt magas kitüntetés átvétele előtt arra a kérdésünkre — véleménye szerint mivel érdemelte ki — ezt válaszolta:. — Nagy megtiszteltetést jelent számomra ez a magas kitüntetés. Ebben én a kerámiai ipar eredményeinek elismerését is látom. Személyemet illetően pedig talán szakmahűségemmel érdemeltem ki. Újból bizonyítékát látom annak, hogy nálunk érdemes becsületesen dolgozni, mert aki így tesz, társadalmi elismerésben részesül. ( kulik) Meglepően fiatal, még negyvenesztendősnek sem látszik S tefan kriSTIN mérnök. A Kelet-szlovákiai Kerámiai Üzemek n. v. kosicei igazgatósági épületének ötödik emeletén, egy kis helyiségben beszélgettünk. Alig jutottunk el a bemutatkozásig, csengett a telefon. Beszélgetésünket gyakran félbeszakította a telefon csengése. Jelentettek, kérdeztek, a fiatal mérnök válaszolt, utasításokat adott, miközben tekintetét a falon függő térképre vetette. Egyszerű, a közhasználatból ismert falitérkép ez, valamiben mégis eltér a többitől. Pontokkal, jelzésekkel tarkított, melyekből gazdája „kiolvassa" a helyzetképet. Ha Stefan Krištin mérnök ránéz erre a térképre megelevenedik előtte az élet, megmozdulnak a perlítet, bentonitot, kaolint, finom anyagot és homokot takaró földrétegek. Maga előtt látja, a feltárási munkálatok következtetéseiből sejti mindazt a kincset, melyet a föld magában rejt, s melynek rendszeres feltárása hazánkban és itt Kelet-Szlovákiában alig másfél évtizede kezdődött. Abban az időben, 1960 tá ján, még nem létezett a iövő évben megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Keletszlovákiai Kerámiai Üzemek n. v., ahová Stefan Kristin 1968 júliusában került, mi után mint bányamérnök nyolc évet a Nižná Slaná-i vasércbányában dolgozott. Házigazdánk jól tudja, milyen célból kerestük fel: jellemrajzot kell készítenünk róla abból az alkalomból, hogy az idei bányásznapon a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntetik ki. Mégis inkább munkahelyéről, a vállalat eddigi tevékenységéről, feladatairól beszél. Olyan meggyőző erővel és szakmai hozzáértéssel, hogy szinte észrevétlenül tudatosítjuk a Košicén székelő vállalat legfontosabb feladatát: maximálisan kihasználni a kerámiai iparban a feltárható nyersanyagokat. Párthatározat ez, s ez a pártonkívü- It fiatal mérnök valóban elismerést érdemlő szakmai tudással, tenniakarástól fűtütt kitartó szorgalommal kezeli ezt a fontos társadalmi feladatot. Kelet-Szlovákia metropolisából, ebből a kis irodából, láthatatlan, de a tájékoztató alapján mégis érzékelhető hálózat szálain át irányítja néhány munkatársa segítségével a nyersanyaglelőhelyek feltárásával, a talált nyersanyagok legjobb felhasználási lehetőségeinek meghat ár ozásá-. val összefüggő tennivalókat. Nem lokális, kerületi feladat ez, hanem az egész országra kiterjedő munka. Hazánk legkülönbözőbb részeiben öt olyan fontos kerémiai üzemközpont működik a nyersanyaglelőhelyek közelében, melyek munká/át a kosicei vállalat irányítja. A perlitből készített termékeket az építőipar, a kohászat, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar használja fel. A Michalovce környékén található finom agyagból formálják a nevezetes pozdišovcei edényeket, vázákat. Az itt kitermelt nyersanyagok képezik a Szlovákiában egyedülálló Michalovcei Padlóburkolat kő Üzem termelési bázisát. A kosicei vállalat sikeres munkáját igazolják a Lastovce, Kuz- mice község határában feltárt bentonit-, illetve a michálov-
