Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-07 / 36. szám, Vasarnapi Új Szó
í/MIwmii 1975. szeptember 7 A NAP kel — Nyugat.Szlo- vákia: 5.14, nyugszik: 18,23; Közép-Szlovákla: 5.05, nyugszik: 18.14; Kelet-Szlovákia: 4.56, nyugszik: 18.05 órakor. A HOLD kel: 7.18, nyugszik: 18,39 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK REGINA — MARIANNA nevű kedves olvasóinkat ■ 1870 ben született ALEKSZANDR IVANOVICS KUPRIN szovjet-orosz realista író, az egyszerű nép életének művészi ábrázolója (+1938). ■ 1940 ben kezdődött az angliai légicsata. A következő tartalmából A szocialista életmód ismérvei Részletek J. Kapusztyin tanulmányából Öt óra az aranydukát városában A kremnicai pénzverde múltja és jelene Önöké a szó Film a szocializmust építő Kuba népéről A mexikóiak Villiam Saroyan novellája Gyilkosság a nyomortelepen Bangladéši riport ■v A balesetmentes közúti közlekedés mindaimyiitnk érdeke Félévi mérleg a Veľký Krtíš-i járásban BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK AZ ÖNELLÁTÁS IRÁNYÁBAN Szlovákia mezőgazdasági dolgozói a nitrai aratóünnepélyen megvonták már az idei aratás mérlegét, s a vasárnapi brnói országos aratóünnepélyre már a Cseh Szocialista Köztársaság aratási mérlege is elkészülhet. Annál is inkább, mert az utóbbi hetek meleg, száraz időjárása kedvezett az aratási munkáknak, s így az aratást körülbelül két héttel korábban sikerült befejezni, mint az elmúlt évben. A tavalyi aratásban csúcseredmények születtek, de az országos aratóünnepélyek idején javában folyt még az aratás az északi járásokban, s a mezőgazdasági üzemek dolgozói úgyszólván lélegzetvétel nélkül láttak hozzá az őszi munkákhoz, akkor még nem is sejtve, hogy milyen rendkívül kedvezőtlen feltételekkel kell majd megbirkózniuk. Az idei eredményeket mérlegelve ismét bebizonyosodott, hogy az időjárás még mindig jelentős tényező a hozamok alá. kulásában, s nagy szerepet játszik itt az alkalmazkodás, az adott feltételek pozitív oldalainak kihasználása, s a negatív hatások csökkentése. Ezzel magyarázható az is, hogy az egyes üzemek eredményeit összehasonlítva nagy különbségeket tapasztalhatunk, bár megközelítőleg hasonló éghajlati és időjárási feltételek mellett termeltek. A búza hozamait például jelentős mértékben befolyásolta az a körülmény, hogy az ősz folyamán kedvezőtlen feltételek voltak a talajelőkészítéshez és a vetéshez, s bár az enyhe tél pótolta az agrotechnikai időveszteségeket, a szokatlan és viszontagságos körülmények között fejlődő növényzet nem tudott ellenállni a nyári zivataroknak és viharoknak, s a nagy arányú megdőlés keresztülhúzta a termelők nyár eleji számításait. Az idei aratási munkák menetét értékelve azt is megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói eddig jól hasznosították az előző év tapasztalatait, a jó felkészülés, a körültekintő szervezési munka, a technika célszerű kihasználása jelentős időnyerést eredményezett. Szlovákiában például 1200 csehországi vendégkombájn kapcsolódott be az aratásba, s ezt. a segítséget 900 vendégkombájn viszonozta a szlovákiai mezőgazdasági üzemekből ás traktorállomásokból. Kombájno- saink az idén is szép eredményeket értek el, Ignác Klucho például 520 hektár gabonát takarított he, s a csehországi M. Sáöek a HustopeCei GRÁ-ról a 600 hektáros szintet is elérte, s összesen 2800 tonna gabonát takarított be. A jövő szempontjából biztatóan mutatkozott be az NDK-ban gyártott nagy teljesítményű E 516-os kombájn, amellyel B. Honig kombájnos, a szocialista munka hőse 750 hektárról takarította be a gabonát, s több mint 3500 tonna szemet csépelt ki. Az idei aratásban elért eredmények arányban vannak a termesztés feltételeivel, s a jelek szerint Európa-szerte hasonló a helyzet. Egyes járások magasan túlszárnyalták az állami alapokba történő felvásárlás tervét. Ha figyelembe vesszük az elért időnyerést, s azt a tényt, hogy ennek alapján optimális feltételeink vannak a jövő évi gazdag termés megalapozá- sásálioz, megállapíthatjuk, hogy az idei aratás is jelentős lépés volt a gabonafélékből való teljes önellátás irányában. MAKRAI MIKLÖS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK SÚLYOS VÁLSÁG A kapitalista világ már több mint egy éve a háború utáni időszak legsúlyosabb válságát éli át. Erről tanúskodik többek között, hogy a munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint eléri a 15 milliót; 7 százalék (az NSZK-ban) és 22,6 százalék (Japánban) közötti mértékben emelkedtek a megélhetési költségek, csökkent az ipari termelés, a dolgozók legtöbbjének reáljövedelme, a munkáltatók ezrei kerültek csődbe. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években gyakoribbá váltak a kapitalista világ ciklikus válságai, s mintegy 4—5 évenként követik egymást. Az EGK bizottsága által kiadott legújabb statisztikai elemzés szerint a közös piaci tagállamok gazdasága változatlanul nagy nehézségekkel küzd és nem került ki a recessziós válságból. Az ipari termelés továbbra is a korábbi évek szintje alatt van. A fogyasztói árak változatlanul erős emelkedést mutatnak: az EGK tagállamainak egészében évi 12 százalékos növekedésre lehet számítani, bár ez egyenetlenül oszlik majd meg. Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdasági termékek, az élelmiszer árai gyorsabban emelkednek az átlagnál, s ez különösen sújtja a kisebb keresetű fogyasztókat. Franciaországban a hivatalos jelentés szerint a pangó gazdasági helyzetben a nyár folyamán tovább emelkedett a munkát keresők száma, az álláskínálat pedig csökkent. A kormány adatai szerint jelenleg 884 900 a munkára várók száma, a szakszervezetek szerint viszont a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározásait alapul véve 1205 000 munkanélkülit tartanak nyilván. Számuk a múlt évben majdnem 90 százalékkal nőtt. A kormány gazdasági intézkedéseiben mindeddig elsőbbséget élvező inflációellenes stratégia hatástalanságát mutatja, hogy az utóbbi hetekben újabb központi áremeléseket jelentettek be. Az augusztusi nyomdászsztrájkok és tüntetések előjátéka voltak az őszi munkásmegmozdulásoknak. Georges Séguy, a CGT főtitkára kijelentette: A dolgozók nem hajlandók magukra venni a válság minden terhét, és tiltakoznak a nyargaló infláció, a terjedő munkanélküliség ellen. A szakszervezeti szövetség főtitkára elégtelennek mondta azokat az összegeket, amelyeket a kormányzat ígér a gazdaság „támogatására“, és amelyek nem könnyíthetnek a munkát hiába kereső fiatalok drámai helyzetén. Nagy-Britanniában sem kedvezőbb a dolgozók helyzete. Még a hivatalos statisztikai adatok is azt tanúsítják, hogy a megélhetési költségek sokkal gyorsabban nőnek, mint a bérek. A kormány azonban semmiféle új hatékony intézkedést nem tesz az árak emelkedésének megfékezésére. Wilson miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában az infláció megfékezésére mindenekelőtt a béremelések mérséklését javasolta, a „nadrágszíj megszorítására“ hívta fel az ország lakosságát. A miniszterelnök viszont egy szóval sem említette a választások előtt tett ígéretét: a javak igazságos újraelosztását, csupán az életszínvonal további romlását vetítette előre a dolgozók számára. Méltán hangsúlyozzák a brit kommunisták, hogy a drasztikus intézkedések a munkások életszínvonala ellen irányulnak, és nem párosulnak a nagytőke profitját korlátozó rendszabályokkal. E rövid áttekintés is szemléletesen tanúsítja a nyugati tőkésországok mély gazdasági válságát, amelynek terheit az uralkodó rétegek egyre nagyobb mértékben a bérből és fizetésből élőkre igyekeznek hárítani. Ez a politika viszont fokozza az elégedetlenséget a dolgozók körében, ami újabb sztrájkhul- lámokban nyilvánul meg. " P. J. Lubomír Strougal, a szövetségi ko.l.iány elnöke hétfőn Ma- nea Manescu román miniszterelnök meghívására hivatalos baráti látogatásra a Román Szocialista Köztársaságba érkezett. A CSTK — Agropres felvétele Miroslav Válek, az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisztere kedden fogadta I. N. Baszangovot, a Kalmük ASZSZK művelődésügyi miniszterét és a „Tulipán“ folklóregyüttes vezetőit. A CSTK felvétele A Venezuelai Kongresszus jóváhagyta a kőolajipar államosításáról szóló törvényt. A kőolajipari vállalatok túlnyomó része eddig az amerikai társaságok kezében volt. A törvény a jövő év január elsején lép érvénybe. Felvételünkön a La- gunillasi Petrokémiai Kombinát. A CSTK — Prensa Latina felvétele Lesoványodott A font „lebegő árfolyamának'' 1971-ben történt bevezetése óta értéke más nyugati valutákéhoz viszonyítva mintegy a harmadával csökkent. (D. Agajev rajza) E heti karikatúránk
