Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-28 / 39. szám, Vasarnapi Új Szó
Bratislava, 1975. szeptember 28. • VIII. évfolyam, 39iraám • Ara 1 korflHg Anton Guth felvétele Amikor Stephenson útnak indította a történelem első vasúti szerelvényét, talán nem is gondo t arra, hogy másfél évtized elteltével milyen nagy szerepe lesz a vasúti szállításnak a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában, az integrációs kapcsolatok fejlesztésében, a termelés internacionalizálásában, s mindennek eredményeként a társadalmi munkatermelékenység növelésé ben, az életszínvonal emelésében. Amikor a vasutasok• napját ünnepeljük, arra is gondolnunk kel!, hogy e pozitív szerep betöltése egyre nehezebben megoldható problémák elé állítja a vasút dolgozóit. Bár a közúti szállítások gyors ütemű növekedése, s az utóbbi évt /edben a csővezetékes szállítás bevezetése jelentősen tehermentesítette a vasutat, a vasúti szállítások terjedelme mégis rendkívül gyors ütemben növekedett A hazai nemzetközi forgalomban például 1937 tői 1973-ig az árubehozatal több mint ötszörösére, a kivitel 4,3-szorosára, a tranzit szállítások terjedeme pedig több mint 7 szeresére nőtt. A belföldi szállítások terjedelmét úgyszintén gyors ütemben növelte a nehézipar fejlesztése, Szlovákia iparosítási programjának megvalósítása, az ország földrajzi helyzetéből adódó sajátos feltételek, különösen a szén excentrikus elhelyezkedése. Nem csoda tehát, hogy napjainkban tanúi lehetünk a pályaudvarokon, különösen a határál omásokon veszteglő szerelvényeknek, s bár a műszaki fejlesztés következtében a vontatók és a szerelvények teljesítménye lényegesen megnövekedett, s a forgalom irányításának műszaki feltételei is sokat javultak, mégis további nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a vasút sikeresen megbirkózzon a jelenlegi időszakban és a jövő ben reá háruló feladatokkal. A KGST Állandó Közlekedési Bizottságának adatai szerint a tagállamok kölcsönös áruforgalma 1970 hez viszonyítva 1975-ig 31,7, 1980-ig 64,1, 1985-ig pedig 89,7 százalékkal növekszik. Jelenleg a nemzetközi áruszállításnak mintegy háromnegyed részét a Vasút bonyolítja le. A KGST-tagállamok keretében, európai és világviszonylotban megvalósuló munkamegosztás tehát továbbra is gyors ütemben növeli oz áruszállítások terjedelmét, s bár lényegesen gyorsabban növekszik a közúti, a vízi és a csővezetékes szállítás, a vasút továbbra is megőrzi vezető helyét. A vasúti hálózat alapjában véve már valamennyi európai országban kiépült, további bővítésre, a vonalok megkettőzésére csak rendkívül indokolt esetekben kerül sor. A növekvő szállítási feladatoknak tehát elsősorban a vasút műszaki fejlesztésével, a teljesítmények növelésével lehet eleget tenni. Ebben az irányban a tudományos-műszaki haladás további jelentős tartalékokat tárhat fel. A járható utak egyrészt technika, másrészt szervezési jellegűek. Az előbbihez tartozik például a vontatók teljesítményének további nőve lése, a szállítóeszközök önsúlyának csökkentése, az önműködő kocsikapcsolók bevezetése, a konténeres szállítás kiterjesztése, az automatizáció elmélyítése stb. Az utóbbi már szoroson összefügg a szervezési je - legű tartalékokkal. Nem fér hozzá kétség, hogy a vasút teljesítménye lényegesen növelhető az üresen futó kocsik számának csökkentésével, a teherszállítások ésszerűsítésével, a <ocsipark kihasználásának nemzetközi méretű szervezésével. Ennek egyik ismert példája az OPW, az európai szocialista országok 1964 ben létrehozott Közös Teher-* vagonparkja, amely jelenleg körülbelül 250 teherkocsival rendelkezik. Ezek a kocsik nem térnek vissza üresen a tulajdonos országba, hanem folyamatosan vesznek részt a társult 7 állom egymás közötti szállítási forgalmában. Az OPW létrehozása óta felére csökkent az üresjáratok száma, meggyorsult a forgalom lebonyolítása, megnövekedett a szállítás hatékonysága. A vagonok koordinált kihasználása jelentős lépés volt a teherforgalom ésszerűsítésében, de önmagában nem oldhatja meg azokat a problémákat, amelyeket például a Szovjetunió keleti részeiből történő szállítások jelentenek. Itt 5-6 ezer kilométeres távolságokat kell leküzdeni, s általábon nagy tömegű és súlyú anyagok, tüzelő- és faanyagok, ércek egyirányú szállításáról van szó. Itt a szállítások ésszerűsítéséhez az említett anyagok helyben történő elsődleges feldolgozása is hozzájárul, gazdaságosabb ugyanis érc helyett fémet, rönkfa helyett fürészanyagot és cellulózt szállítani. A szállítás szempontjából is fontos, hogy a KGST-tagállamok közös vállalatok létrehozásával együttes erőfeszítéseket tegyenek a Szovjetunió keleti részeiben található energia- és nyersanyagforrások kiaknázására, s azok elsődleges feldolgozására. A szoc:alisto államok gazdasági integrációja nehéz feladatokat ró a vasúti szállításokra, de ugyanakkor a fetételeket s megteremti a vasúti szállítások teljesítményének, hatékonyságának és gazdaságosságának növeléséhez. MAKRAI MIKLÓS szolgaiamban
