Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-23 / 224. szám, kedd

Felfedező úton a szomszédban Érdeklődésünkre tarthat szá­mot az az antológia, amely a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kozmosz-szerkesztő­ségének gondozásában a jövő év elején jelenik meg. Az an­tológiában tíz fiatal magyaror­szági író osztja meg az olvasó- közönséggel a testvéri szocia­lista országokban ,,úti tűnődé­seik“ sortin szerzett benyomá­sait. Tíz fiatal íróember mond­ja el ebben a könyvben véle­ményét arról például, hogy mi az időszerű követelmény né­peink kölcsönös megismerésé­nek folyamatában. A tíz fiatal író, aki vállalta ezt a „körül­tekintést“, többségükben a tör­ténelmi mérföldkövet jelentő 1945 körül született. Valameny- nyien a szocialista kor nevelt­jei. így az antológia némi be­pillantást nyújthat majd abba is, hogy a magyarországi fiatal írónemzedék egy része mit tart eJőremutatónak Kelet-közép-Eu- rópa népeinek közös múltjából, s milyen teendőket tart fon­tosnak a jelen és a jövő szem­pontjából. Hozzánk, Csehszlovákiába, az államközi kulturális egyezmény alapján, az írószövetség ösztön- cfíjasaiként ketten látogattak el: Kiss Gy. Csaba Szlovákiába, Gulay István pedig Csehország­ba. Az utóbbival, Gulay István­nal, Prágában találkoztunk. Mi­előtt csehországi benyomásait ismertetnék, dióhéjban ismertet­Az idei gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen több új együttes között először mutat­kozott be a királyhelmeci Fürt Népi Táncegyüttes, amely ez év januárjában alakult meg. Hogy teljesebb képet alkothassunk róla és születésének körülmé­nyeiről, Bélyről, ebből a kultú­rát szerető és lelkes igyekezet­tel ápoló községből kell indul­ni. Kísérőnk Szebellai László né, a Fürt koreográfusa. — Tanulmányaim befejezése után egy ideig Léván éltem. 1973-ban, amikor a férjem be­vonult katonának, hazajöttem Bélybe, és mindjárt felkerestem a CSEMADOK elnökét, azzal, hogy jó lenne egy tánccsopor­tot alakítani. Beleegyezése után közös erővel sikerült huszon­két bélyi fiatalt beszervezni. Olyan gyerekek jöttek össze, akik azelőtt nem is ismerték egymást. Szerettek táncolni. A koreográfiát Szebellai Lászlóné — aki diákéveiben ma­ga is táncolt — állította össze, többé-kevésbé ösztönösen, sa­ját tapasztalatai és megfigyelé sei alapján. Be is vallja: „Meg­látszotta táncokon, hogy akkor még nem volt iskolám.“ Mégis: — Borsiban egy alkalommal tizenhárom bodrogközi csoport lépett fel, főleg iskolákból. A műsor végén rájöttünk, hogy mi vagyunk a legjobb színvona­lon. Pedig az elején féltünk. Amikor szóba került, hogy Hel­mecen együttest kell alakíta­ni, elsősorban ránk számítot­tak. jük -eddigi pályafutását. Tizen­ölt éves kora óva, ftzaz 1984-től publikál, főleg novellákat ír, számos országi« és megyei lap közölte írásait. Első könyve 1973-ban látott napvilágot (Ta­nyát verni a világ közepén), a m el y ben Kiskuntél egy házár ó 1 íi’t nagyobb lélegzetű szocio­gráfiai riportokat... írói példa­képei közt megtaláljuk Mórica Zsigmondot, Veres Pétert, Né­meth r,ászlót, az élők közül Mocsát Oábort ‘ • neslcürthy Istvánt. Miként vélekedik Gulay Ist­ván az író feladatáról? — Az író fő feladata a tár­sadalmi elkötelezettség, az hogy az írás mellett ismerje is meg azoknak az éleiét, akik­ről és akiknek ír, tehát ember­közelbe kell kerülni népével, időt áldozni az ország megis­merésére ... a kávéházban való üldögélés nem lehet egy író munkastílusa... — válaszolja tömören. Csehszlovákiában tavaly ősz­szel járt először A hazai fel­készülés után Prágába utazott, majd bejárta a cseh országré­szek számos helyét. — Sokat adott nekem az el­ső itt-tartózkodás, közvetlen be­nyomásokat, sok érdekes új is­merőst, barátot. Célom az volt, hogy közelről ismerjem napja­ink cseh emberét, a cseh kul­túrát. Az első cseh utam él­ményanyagja még további ta­[RIK A FÜRT Mert másokra, úgy látszik, nem nagyon számíthattak, lega­lábbis a városból nem. — Kiráiyhelmecről egyetlen lány, egyetlen fiú sincs a Fürt­ben. Vannak viszont Kiskövesd- ről, Szentesből, Csicserből és máshonnan. Egy fiatal család­apa Nagykaposról jár be. Kár, hogy akik sokat tehetnének, azok nem kapcsolódnak be. — Hogyan alakult a bélyi együttes sorsa? — Hét lány és öt fiú átjött a Füribe.’-A többiek bevonultak, a lányok férjhez mentek. Fölbom­lott a csoport, pedig lett vol­na utánpótlás. Élhetett volna tovább. Ha valaki átveszi Szebellainé- től a bélyiek vezetését. Ö ugyanis az új együttes koreog­ráfusa lett. — Ez is elég. Két gyerme­kem van. így is eleget „kapok“ itthon. De úgy érzem, ha egy­szer elkezdtem, nem hagyha­tom abba. A próbákat a királyhelmeci művelődési otthonban tartják. Mikrobusszal vagy a CSEMA­DOK kocsijával hozzák éfc vi­szik az embereket. A sofőr oly­kor éjfél után kerül haza. —> A lelkesedéssel nincs baj. Jóllehet, azok közül, akikkel a Fürtben kezdtünk, már többen elmentek. Egy fiú kivételével a bélyiek maradtak. Meglepett bennünket, amikor gőzölték ve­lünk, hogy részt vehetünk a nulmányozásra. ösztönzött, In­tenzívebben hozzáfogtam a cseh nyelv tanulásához is. Az anto­lógiába írt írásom címe: „Meg­szólított a Sumava“ ... Sütő András felfogásának megfelelő­en „a hazai fonnivaló“ is a tarsolyomban volt, amikor en­nek a szép országnak útjait rót­tam. Utólag érett meg bennem a felismerés, hogy ennél szebb, gazdagítóbb munkát még soha­sem végeztem talán ... Megér­lelődött bennem a meggyőző dés, hogy kötelességünk egy- más életének, kultúrájának mé­lyebb megismerése — s ehhez ér. is hozzá szeretnék járulni. Prágától nem messze, egy ki,s faluban találkoztam egy kerék gyártó mesterrel. Az országút mellett van a háza . . . jóllehet, ma már nincs szükség kocsi kerekekre, az öreg mestert ez nem ejti kétségbe. Tovább fa­rag: a cseh történelem nagyjait formázza meg fából. Felfedte és elcsodálkozott ezen a japán és a jugoszláv televízió is . . . Azon­ban az ősz mester vendégköny­vében a nevek többsége közép- európai látogatókról árulkodik, magvarok, lengyelek, bolgárok, németek, románok jártak itt a legtöbben. Számomra a kerék­gyártó mester példájából az a tanulság, hogy a mi régi „szer­számunkat“ (az értelmünket) a népek közeledésének új fór máinak kialakítására, felfede­zésére kell felhasználnunk, hogy gyermekeink otthon érez zék magukat a szomszédos or­szágban, hogy ezen túl még többen keressük és megtaláljuk egymást... SOMOGYI MÁTYÁS ÚJ FILMEK gombaszögi seregszemlén. Nagy élmény volt számunkra, és jó iskola. A Fürt fiatal kora ellenére szép teljesítményt nyújtóit Gombaszögön, Igaz, kevésbé igényes tánckompozíciói mutat tak be, bodrogközi népviselet­ben. — Idős emberek elbeszélései alapján varrattuk a ruhákat, ab­ból a pénzből, amelyet a király­helmeci vnb-től kaptunk. Az öregekkel állandóan tartom a kapcsolatot, szeretnék majd gyűjteni is. Sokat tanulok a koreográfusok számára rende­zett tanfolyamon. — Tervek? — Mostanában egy másik ze nekarral próbálunk, de szeret­nénk bevonni a bodrogszerda- helyi citerazenekart is, közös fellépéseket rendezni. Remél­jük, két szólóénekessel is bővül együttesünk. Egy teljesen új műsorral készülünk a szüreti ünnepségekre. Új, tiszta táncok kai. Takács Bandi bácsitól kap­tunk koreográfiákat. Végezetül hadd mondjuk el, hogy ismerve Szebellai László­nál az együttest és művészeti vezetőjét, Kassai Bélát, hisszük, hogy a Fürt színvonalas, jó munkát kíván végezni a jövő­ben; régi, kissé feledésbe me­rült hagyományokhoz méltóan akarja képviselni a Bodrogközt amatőr művészeti mozgalmunk országos seregszemléin. De eh­hez a munkához szüksége lesiz az iskolák, a tanárok és mások segítségére. BODNÁR GYULA a Mirbaclx Palotában Ondrej il Zimka egy témára felépí­tett képei fogadják a látogatót. A 28 éves festő Matejka és Chovan professzorok neveltje. Sokszorosan kitüntetett plakát- tervező, karikaturista és mese- illuszt rátör. A kysucai Turzovkáról szár­mazó Zimkába mélyen beleivód­lak gyermek-, és ifjúkori be­nyomásai, ami általános jelen­ség. Zimka olyan festői szépsé­gekben gazdag vidéken nőtt fel, ahol bőviben voltak a sajátos népi típusok és szokások. A népi mély rétegekben élő mon­dák, mesék, babonák még nem haltak ott ki a civilizáció és technika felé haladó XX. szá­zadban sem. Piktorunk tehát felhalmozott élménytökével ren­delkezik, s ezt a becses tulaj­donát tehetségesen kamatoztat­ja. Amit a szabályos vagy sza­bálytalan alakú, síma vagy erezését, repedését, nyílásait sem leplezett falemezekre gvassal vagy temperával fest, az a valóságos és képzelt vi­lág szerves összeszővődése. A természet-, és emberközelben élű, érzékeny és színes fantá­ziájú művész a saját nyelvén A MESEBELI FALU ONDREJ ZIMKA KIÁLLÍTÁSA közli azokat a csodás elemek­ben bővelkedő regéket, mélyen gyökerező babonákat, öreg né­nikék szóbeszédeit, pletykálko­dását, amelyek színessé tették a falusiak életét. lileven hatóerejü képei köz­lései révén sokszínűén tárul elénk a hegyvidék fenyős er­deje ivei, csobogó patakjaival, a kanyargós utcák gerendafalú, meredek tetejű házaiban élő nép munkájával, állataival vá­gyaival, álmaival., nyomasztó, riasztó rémképeivel, elbűvölő tündéreivel. A napi foglalkozásukat végző, vagy nézelődő, beszélgető asz- szenyok és férfiak hol egy fa ágai között, vagy egy bodros felhő szélén foglalnak helyet, mintha ez a legtermészetesebb dolog volna. Az alvó menyecs­kének, vagy az agglegénynek álmában megjelennek testet öl­tött vágyai. Az erdőben elszuny- nyadt nagyapó körül is hosszú hajú, vékony lenge ruhába bur­kolt tündérek lebegnek. S mind­ezek régi népmesék kedvesen részletező illusztrációiként hat­nak. A szeretett táj és falu légkörét érezteti, amikor azt a holdas éj ezüstös fényében, vagy a napkelte színes derűjében veszi ecsetjére. A kéken domboruló égbolton ékalakban vonulnak fészkük felé tavasznyiláskor a vándormadarak. És az árvíz fenyegette faluban ijesztő em­ber- és állatalakok fejezik ki a rémületet. A dagadó vízben, mintegy nagy akváriumban csu­dálatos színű és formájú halak, polipok és más fajtájú vízi lé­nyek úszkálnak. Egy pillanatra Chagallra kell gondolnunk, de a nagy mester átszellemült és légies, Zimka pedig inkább a földön jár. Egészséges hjimora, tréfás, gu- nyoros hangvétele külön értéke képeinek. Meggyőződése s ve­lünk is elhiteti, hogy: „A cso­dálatos mindig szép." BÁRKÁNY )ENONfi A MÚLT VISSZHANGJA (szovjet) A szovjet nemzetiségi filmstú­diókban az utóbbi évtizedben több remekmű is készült. Jel­legzetességük, hogy legtöbbjük a népi hagyományok gazdag kincstárából merít s magán viseli a nemzeti kultúra, a folklór sajátos jegyeit. A múlt visszhangja az ör­mény film műhelyéből került ki s az alkotáson érződik a nagy múltú örmény népművé­szet hatása. Eri mond Keoszajan filmjének cselekménye festői szépségű környezetben, távol a zajos világtól, egy hegyvidéki településen 1v/.ód’k. a háború menetien jövevény — a hegyvi­dékre érkező geológus — za­varja meg a házaspár magá­nyos életét. A geológus! lenyű­gözi az asszony szépsópe . . A költői szépségű szerelmi történet az ősi regékre és epo­szokra emlékeztet. Fon o sze­repe van a filmben a Környe­zet ábrázolásának, az érintet­len természetnek; ezzei az al­kotó azt akarta érzékeltetni: azzal, hogy az ember behatolt a természetbe, átalakult önma­ga is. A történet a férfi és a nő közti sze- ° hű-rég ós megérté Vdázza, jelenet A múlt visszhangja című szovjet }ih.\b után az emberek többsége el­hagyja a hegyvidéket, hogy közelebb kerüljön a faluhoz és könnyebb legyen a megélheté­se. Azarija, a film hőse azon­ban úgy határoz, hogy ősei földjén marad. Vele él Arpen is, aki hűségesen vár a férfira, míg az hazatér a frontról. A tél elmúltával azonban egy is­A VAD MESSIÁS azok életérzését és szemléletét mutatja be, akik még elkerül­ték a civilizáció negatív hatá­sát és őseinkhez hasonló éle­tet folytatnak. Ed mond Keoszajan filmje kel­lemes perceket szerez azoknak, akik kedvelik a lírai története­ket, a finom vonásokkal meg­rajzolt életképet. __________________________(angol) Ken Ru ssel angol rendező kedveli a merész témákat, iz­gatja őt a rendkívüli egyénisé­gű művészek, a kivételes tehet­ségű emberek élete. Évekkel ezelőtt filmet készített Richard Straussról, majd Csajkovszkij­ról és Gustav Mahlerről, most pedig Lui^-rT életét viszi filmre. A vad Messiás című alkotásá­ban érdeklődésének középpont­jában Henri Gaudier-Brzeska francia avantgarde szobrász áll. Henri Gaudier-Brzeska nevét kevésbé ismeri a közvélemény. Viharos, ellentmondásokkal teli élete viszont annál inkább iz­gatta a rendezőt, aki a filmben portiét rajzol a művészről. Ám nem hagyományos értelemben véve, hiszen a film rendhagyó. Az alkotó elsősorban Henri Gaudier és a lengyel származá­sú Sophia Brzeska különös sze­relmi kapcsolatát kíséri figye­lemmel. A fiatal szobrász és a nála lényegesen idősebb asz- szony között plátói szerelem bontakozott ki, szokatlan kap­csolat fűzte őket egymáshoz, melyről meg voltak győződve, hogy maradandóbb minden tes­ti szerelemnél. Kölcsönösen fel­vették egymás nevét, összekap­csolta őket a magány és a tár­sadalmon kívül rekedtség. Ezt a rendkívül bonyolult és tragikus kapcsolatot (Henri Gaudier-Brzeska 24-évesen az első világháborúban vesztette életét) Ken Russel harsányra hangolt jelenetekben, pergő rit­musban mutatja be. Kidombo­rítja a főhős tiltakozását az elavult erkölcsi felfogás, a polgári konvenciók, az előítéle­tek ellen. Filmjében dominál a valóság képi megfogalmazása, a képi szépséget helyezi előtér­be. Az alkotó nem arra töreke­dett, hogy életrajzfilmet készít­sen; általános érvényű gondo­latokat vetett fel a művészet­ről, a művész társadalmi hely­zetéről s a filmet igyekezett aktualizálni. Kétségtelen, hogy alkotása eredeti, nyelvezete sajátos. En­nek ellenére Ken Russel szán­déka és a téma rendhagyó fel­dolgozása kissé vitatható. —ym— 1975 IX. 23. Scott Antony és Dorothy Tutin A vad Messiás főszereplői

Next

/
Thumbnails
Contents