Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-23 / 224. szám, kedd
Felfedező úton a szomszédban Érdeklődésünkre tarthat számot az az antológia, amely a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kozmosz-szerkesztőségének gondozásában a jövő év elején jelenik meg. Az antológiában tíz fiatal magyarországi író osztja meg az olvasó- közönséggel a testvéri szocialista országokban ,,úti tűnődéseik“ sortin szerzett benyomásait. Tíz fiatal íróember mondja el ebben a könyvben véleményét arról például, hogy mi az időszerű követelmény népeink kölcsönös megismerésének folyamatában. A tíz fiatal író, aki vállalta ezt a „körültekintést“, többségükben a történelmi mérföldkövet jelentő 1945 körül született. Valameny- nyien a szocialista kor neveltjei. így az antológia némi bepillantást nyújthat majd abba is, hogy a magyarországi fiatal írónemzedék egy része mit tart eJőremutatónak Kelet-közép-Eu- rópa népeinek közös múltjából, s milyen teendőket tart fontosnak a jelen és a jövő szempontjából. Hozzánk, Csehszlovákiába, az államközi kulturális egyezmény alapján, az írószövetség ösztön- cfíjasaiként ketten látogattak el: Kiss Gy. Csaba Szlovákiába, Gulay István pedig Csehországba. Az utóbbival, Gulay Istvánnal, Prágában találkoztunk. Mielőtt csehországi benyomásait ismertetnék, dióhéjban ismertetAz idei gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen több új együttes között először mutatkozott be a királyhelmeci Fürt Népi Táncegyüttes, amely ez év januárjában alakult meg. Hogy teljesebb képet alkothassunk róla és születésének körülményeiről, Bélyről, ebből a kultúrát szerető és lelkes igyekezettel ápoló községből kell indulni. Kísérőnk Szebellai László né, a Fürt koreográfusa. — Tanulmányaim befejezése után egy ideig Léván éltem. 1973-ban, amikor a férjem bevonult katonának, hazajöttem Bélybe, és mindjárt felkerestem a CSEMADOK elnökét, azzal, hogy jó lenne egy tánccsoportot alakítani. Beleegyezése után közös erővel sikerült huszonkét bélyi fiatalt beszervezni. Olyan gyerekek jöttek össze, akik azelőtt nem is ismerték egymást. Szerettek táncolni. A koreográfiát Szebellai Lászlóné — aki diákéveiben maga is táncolt — állította össze, többé-kevésbé ösztönösen, saját tapasztalatai és megfigyelé sei alapján. Be is vallja: „Meglátszotta táncokon, hogy akkor még nem volt iskolám.“ Mégis: — Borsiban egy alkalommal tizenhárom bodrogközi csoport lépett fel, főleg iskolákból. A műsor végén rájöttünk, hogy mi vagyunk a legjobb színvonalon. Pedig az elején féltünk. Amikor szóba került, hogy Helmecen együttest kell alakítani, elsősorban ránk számítottak. jük -eddigi pályafutását. Tizenölt éves kora óva, ftzaz 1984-től publikál, főleg novellákat ír, számos országi« és megyei lap közölte írásait. Első könyve 1973-ban látott napvilágot (Tanyát verni a világ közepén), a m el y ben Kiskuntél egy házár ó 1 íi’t nagyobb lélegzetű szociográfiai riportokat... írói példaképei közt megtaláljuk Mórica Zsigmondot, Veres Pétert, Németh r,ászlót, az élők közül Mocsát Oábort ‘ • neslcürthy Istvánt. Miként vélekedik Gulay István az író feladatáról? — Az író fő feladata a társadalmi elkötelezettség, az hogy az írás mellett ismerje is meg azoknak az éleiét, akikről és akiknek ír, tehát emberközelbe kell kerülni népével, időt áldozni az ország megismerésére ... a kávéházban való üldögélés nem lehet egy író munkastílusa... — válaszolja tömören. Csehszlovákiában tavaly őszszel járt először A hazai felkészülés után Prágába utazott, majd bejárta a cseh országrészek számos helyét. — Sokat adott nekem az első itt-tartózkodás, közvetlen benyomásokat, sok érdekes új ismerőst, barátot. Célom az volt, hogy közelről ismerjem napjaink cseh emberét, a cseh kultúrát. Az első cseh utam élményanyagja még további ta[RIK A FÜRT Mert másokra, úgy látszik, nem nagyon számíthattak, legalábbis a városból nem. — Kiráiyhelmecről egyetlen lány, egyetlen fiú sincs a Fürtben. Vannak viszont Kiskövesd- ről, Szentesből, Csicserből és máshonnan. Egy fiatal családapa Nagykaposról jár be. Kár, hogy akik sokat tehetnének, azok nem kapcsolódnak be. — Hogyan alakult a bélyi együttes sorsa? — Hét lány és öt fiú átjött a Füribe.’-A többiek bevonultak, a lányok férjhez mentek. Fölbomlott a csoport, pedig lett volna utánpótlás. Élhetett volna tovább. Ha valaki átveszi Szebellainé- től a bélyiek vezetését. Ö ugyanis az új együttes koreográfusa lett. — Ez is elég. Két gyermekem van. így is eleget „kapok“ itthon. De úgy érzem, ha egyszer elkezdtem, nem hagyhatom abba. A próbákat a királyhelmeci művelődési otthonban tartják. Mikrobusszal vagy a CSEMADOK kocsijával hozzák éfc viszik az embereket. A sofőr olykor éjfél után kerül haza. —> A lelkesedéssel nincs baj. Jóllehet, azok közül, akikkel a Fürtben kezdtünk, már többen elmentek. Egy fiú kivételével a bélyiek maradtak. Meglepett bennünket, amikor gőzölték velünk, hogy részt vehetünk a nulmányozásra. ösztönzött, Intenzívebben hozzáfogtam a cseh nyelv tanulásához is. Az antológiába írt írásom címe: „Megszólított a Sumava“ ... Sütő András felfogásának megfelelően „a hazai fonnivaló“ is a tarsolyomban volt, amikor ennek a szép országnak útjait róttam. Utólag érett meg bennem a felismerés, hogy ennél szebb, gazdagítóbb munkát még sohasem végeztem talán ... Megérlelődött bennem a meggyőző dés, hogy kötelességünk egy- más életének, kultúrájának mélyebb megismerése — s ehhez ér. is hozzá szeretnék járulni. Prágától nem messze, egy ki,s faluban találkoztam egy kerék gyártó mesterrel. Az országút mellett van a háza . . . jóllehet, ma már nincs szükség kocsi kerekekre, az öreg mestert ez nem ejti kétségbe. Tovább farag: a cseh történelem nagyjait formázza meg fából. Felfedte és elcsodálkozott ezen a japán és a jugoszláv televízió is . . . Azonban az ősz mester vendégkönyvében a nevek többsége közép- európai látogatókról árulkodik, magvarok, lengyelek, bolgárok, németek, románok jártak itt a legtöbben. Számomra a kerékgyártó mester példájából az a tanulság, hogy a mi régi „szerszámunkat“ (az értelmünket) a népek közeledésének új fór máinak kialakítására, felfedezésére kell felhasználnunk, hogy gyermekeink otthon érez zék magukat a szomszédos országban, hogy ezen túl még többen keressük és megtaláljuk egymást... SOMOGYI MÁTYÁS ÚJ FILMEK gombaszögi seregszemlén. Nagy élmény volt számunkra, és jó iskola. A Fürt fiatal kora ellenére szép teljesítményt nyújtóit Gombaszögön, Igaz, kevésbé igényes tánckompozíciói mutat tak be, bodrogközi népviseletben. — Idős emberek elbeszélései alapján varrattuk a ruhákat, abból a pénzből, amelyet a királyhelmeci vnb-től kaptunk. Az öregekkel állandóan tartom a kapcsolatot, szeretnék majd gyűjteni is. Sokat tanulok a koreográfusok számára rendezett tanfolyamon. — Tervek? — Mostanában egy másik ze nekarral próbálunk, de szeretnénk bevonni a bodrogszerda- helyi citerazenekart is, közös fellépéseket rendezni. Reméljük, két szólóénekessel is bővül együttesünk. Egy teljesen új műsorral készülünk a szüreti ünnepségekre. Új, tiszta táncok kai. Takács Bandi bácsitól kaptunk koreográfiákat. Végezetül hadd mondjuk el, hogy ismerve Szebellai Lászlónál az együttest és művészeti vezetőjét, Kassai Bélát, hisszük, hogy a Fürt színvonalas, jó munkát kíván végezni a jövőben; régi, kissé feledésbe merült hagyományokhoz méltóan akarja képviselni a Bodrogközt amatőr művészeti mozgalmunk országos seregszemléin. De ehhez a munkához szüksége lesiz az iskolák, a tanárok és mások segítségére. BODNÁR GYULA a Mirbaclx Palotában Ondrej il Zimka egy témára felépített képei fogadják a látogatót. A 28 éves festő Matejka és Chovan professzorok neveltje. Sokszorosan kitüntetett plakát- tervező, karikaturista és mese- illuszt rátör. A kysucai Turzovkáról származó Zimkába mélyen beleivódlak gyermek-, és ifjúkori benyomásai, ami általános jelenség. Zimka olyan festői szépségekben gazdag vidéken nőtt fel, ahol bőviben voltak a sajátos népi típusok és szokások. A népi mély rétegekben élő mondák, mesék, babonák még nem haltak ott ki a civilizáció és technika felé haladó XX. században sem. Piktorunk tehát felhalmozott élménytökével rendelkezik, s ezt a becses tulajdonát tehetségesen kamatoztatja. Amit a szabályos vagy szabálytalan alakú, síma vagy erezését, repedését, nyílásait sem leplezett falemezekre gvassal vagy temperával fest, az a valóságos és képzelt világ szerves összeszővődése. A természet-, és emberközelben élű, érzékeny és színes fantáziájú művész a saját nyelvén A MESEBELI FALU ONDREJ ZIMKA KIÁLLÍTÁSA közli azokat a csodás elemekben bővelkedő regéket, mélyen gyökerező babonákat, öreg nénikék szóbeszédeit, pletykálkodását, amelyek színessé tették a falusiak életét. lileven hatóerejü képei közlései révén sokszínűén tárul elénk a hegyvidék fenyős erdeje ivei, csobogó patakjaival, a kanyargós utcák gerendafalú, meredek tetejű házaiban élő nép munkájával, állataival vágyaival, álmaival., nyomasztó, riasztó rémképeivel, elbűvölő tündéreivel. A napi foglalkozásukat végző, vagy nézelődő, beszélgető asz- szenyok és férfiak hol egy fa ágai között, vagy egy bodros felhő szélén foglalnak helyet, mintha ez a legtermészetesebb dolog volna. Az alvó menyecskének, vagy az agglegénynek álmában megjelennek testet öltött vágyai. Az erdőben elszuny- nyadt nagyapó körül is hosszú hajú, vékony lenge ruhába burkolt tündérek lebegnek. S mindezek régi népmesék kedvesen részletező illusztrációiként hatnak. A szeretett táj és falu légkörét érezteti, amikor azt a holdas éj ezüstös fényében, vagy a napkelte színes derűjében veszi ecsetjére. A kéken domboruló égbolton ékalakban vonulnak fészkük felé tavasznyiláskor a vándormadarak. És az árvíz fenyegette faluban ijesztő ember- és állatalakok fejezik ki a rémületet. A dagadó vízben, mintegy nagy akváriumban csudálatos színű és formájú halak, polipok és más fajtájú vízi lények úszkálnak. Egy pillanatra Chagallra kell gondolnunk, de a nagy mester átszellemült és légies, Zimka pedig inkább a földön jár. Egészséges hjimora, tréfás, gu- nyoros hangvétele külön értéke képeinek. Meggyőződése s velünk is elhiteti, hogy: „A csodálatos mindig szép." BÁRKÁNY )ENONfi A MÚLT VISSZHANGJA (szovjet) A szovjet nemzetiségi filmstúdiókban az utóbbi évtizedben több remekmű is készült. Jellegzetességük, hogy legtöbbjük a népi hagyományok gazdag kincstárából merít s magán viseli a nemzeti kultúra, a folklór sajátos jegyeit. A múlt visszhangja az örmény film műhelyéből került ki s az alkotáson érződik a nagy múltú örmény népművészet hatása. Eri mond Keoszajan filmjének cselekménye festői szépségű környezetben, távol a zajos világtól, egy hegyvidéki településen 1v/.ód’k. a háború menetien jövevény — a hegyvidékre érkező geológus — zavarja meg a házaspár magányos életét. A geológus! lenyűgözi az asszony szépsópe . . A költői szépségű szerelmi történet az ősi regékre és eposzokra emlékeztet. Fon o szerepe van a filmben a Környezet ábrázolásának, az érintetlen természetnek; ezzei az alkotó azt akarta érzékeltetni: azzal, hogy az ember behatolt a természetbe, átalakult önmaga is. A történet a férfi és a nő közti sze- ° hű-rég ós megérté Vdázza, jelenet A múlt visszhangja című szovjet }ih.\b után az emberek többsége elhagyja a hegyvidéket, hogy közelebb kerüljön a faluhoz és könnyebb legyen a megélhetése. Azarija, a film hőse azonban úgy határoz, hogy ősei földjén marad. Vele él Arpen is, aki hűségesen vár a férfira, míg az hazatér a frontról. A tél elmúltával azonban egy isA VAD MESSIÁS azok életérzését és szemléletét mutatja be, akik még elkerülték a civilizáció negatív hatását és őseinkhez hasonló életet folytatnak. Ed mond Keoszajan filmje kellemes perceket szerez azoknak, akik kedvelik a lírai történeteket, a finom vonásokkal megrajzolt életképet. __________________________(angol) Ken Ru ssel angol rendező kedveli a merész témákat, izgatja őt a rendkívüli egyéniségű művészek, a kivételes tehetségű emberek élete. Évekkel ezelőtt filmet készített Richard Straussról, majd Csajkovszkijról és Gustav Mahlerről, most pedig Lui^-rT életét viszi filmre. A vad Messiás című alkotásában érdeklődésének középpontjában Henri Gaudier-Brzeska francia avantgarde szobrász áll. Henri Gaudier-Brzeska nevét kevésbé ismeri a közvélemény. Viharos, ellentmondásokkal teli élete viszont annál inkább izgatta a rendezőt, aki a filmben portiét rajzol a művészről. Ám nem hagyományos értelemben véve, hiszen a film rendhagyó. Az alkotó elsősorban Henri Gaudier és a lengyel származású Sophia Brzeska különös szerelmi kapcsolatát kíséri figyelemmel. A fiatal szobrász és a nála lényegesen idősebb asz- szony között plátói szerelem bontakozott ki, szokatlan kapcsolat fűzte őket egymáshoz, melyről meg voltak győződve, hogy maradandóbb minden testi szerelemnél. Kölcsönösen felvették egymás nevét, összekapcsolta őket a magány és a társadalmon kívül rekedtség. Ezt a rendkívül bonyolult és tragikus kapcsolatot (Henri Gaudier-Brzeska 24-évesen az első világháborúban vesztette életét) Ken Russel harsányra hangolt jelenetekben, pergő ritmusban mutatja be. Kidomborítja a főhős tiltakozását az elavult erkölcsi felfogás, a polgári konvenciók, az előítéletek ellen. Filmjében dominál a valóság képi megfogalmazása, a képi szépséget helyezi előtérbe. Az alkotó nem arra törekedett, hogy életrajzfilmet készítsen; általános érvényű gondolatokat vetett fel a művészetről, a művész társadalmi helyzetéről s a filmet igyekezett aktualizálni. Kétségtelen, hogy alkotása eredeti, nyelvezete sajátos. Ennek ellenére Ken Russel szándéka és a téma rendhagyó feldolgozása kissé vitatható. —ym— 1975 IX. 23. Scott Antony és Dorothy Tutin A vad Messiás főszereplői
