Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-21 / 38. szám, Vasarnapi Új Szó

Álomgyár és nyomornegyed A híres hollywoodi Sunset- Boulevard fényei Los Angeles északkeleti részében ragyog­nak, de az USA harmadik leg­nagyobb városában található a Walts és a Charcoal-Alley, a két afro-amerikai gettó. A Watts délkeleten terül el, az „álomgyárral“ ellentétes irány­ban, de a hollywoodi villane­gyedből autóval harminc perc alatt elérhető. Tíz évvel ez­előtt itt robbant ki az ország első nagy gettólázadása, amely­ben hat nap alatt 34 ember — többnyire afro-amerikai — vesztette életét, 1035 megsebez sült, több mint négyezret pedig börtönbe vetettek. De a lázadás okait Amerika uralkodó körei egy évtized alatt sem tudták felszámolni. A rendőrség akkor elképzelhetetlen brutalitással lépett fel azok ellen a néger állampolgárok ellen, akik a nyomor, a munkanélküliség, a faji megkülönböztetés bilin­cseit akarták lerázni, és Wil­liam Parker rendőrfőnök győze- lemittasan jelentette ki: „Térd­re kényszerítettük őket!“ A Watts 103. utcájában még ma is láthatók a felégetett faházak maradványai. De a lakott há­zakban is megdöbbentő az em­berek helyzete. Pedig 1965-ben egy jobb életet ígértek a gettó­lakóknak, de köztudomású, hogy nemcsak Los Angeles nyomornegyedeiben várják az amerikai polgárok az ígéret tel­jesítését. Emellett történtek bi­zonyos kísérletek Is annak ér­dekében, hogy a gettólakők helyzetét megkönnyítsék. így például 400 millió dollárt irá-- nyoztak elő, egy poliklinika építésére (addig a legközelebbi kórházba 2 óra alatt jutott el autóbusszal a páciens), néhány üzem és lakótelep létesítésére, ez azonban „egy csepp volt a tengerben“ és nem volt elegen­dő sem a 60 ezer gettólakő egészségügyi ellátásának meg­oldására, sem a munkanélküli­ség enyhítésére. A Watts legnagyobb üzemé­nek 250 alkalmazottja van. Amikor a Lockheed Repülőgép- gyár a gettóban létesített egy kisebb üzemet, a 200 munka-? helyért 6500 gettólakó harcolt. Amikor egy kórház 40 munka­erőt keresett, szintén hatezren jelentkeztek. A munkanélküli­ség a Watts legégetőbb problé­mája. Mivel a gettó Los Ange- lesnek csak egy része, nincs pontos adat a munkanélküliség méreteiről, de reális becslések szerint a munkaképes gettóla­kók 50—60 százaléka munka- nélküli. A fiatalok között az arány még rosszabb, és ennek tragikus következményeként csökken az amúgy is hiányos műveltséget adó iskolák iránti érdeklődés, mert ..minek ké­szüljünk a jövőre, amikor ez a jövő csak nyomort tartogat szá­munkra?“. ,,A fiatalok úgy lépnek ki az Iskolákból, hogy nem tudnak sem írni, sem olvasni“ — je­lentette ki Ted Watkins a Watts munkásakcióbizottságá- nak a vezetője. Természetesen egyre emelkedik a bűncselek­mények száma, utcai bandák veszélyeztetik a közrendet és az emberi életet. „Több erő­szak, több 'bűncselekmény és fokozódó félelem“ — összegez­te a helyzetet T. Watkins. és feltette a kérdést: „Vajon — ha a helyzet továbbra is így Gyémánt és infláció Száznegyvenöt évvel ezelőtt — 1830. augusztus 25-én — D. F. Auber „A porticl néma“ cí­mű forradalmi operájának brüsszeli bemutatója kirobban­totta a belga fomidalmat, amely kivívta az ország függet­lenségét. Antwerpen kikötőváros leg­jobban őrzött (és az egész világ legjobban őrzött) negyedében semmi sem emlékeztetett a ne­vezetes évfordulóra. A pályaud­var közelében lévő városne­gyed képe a megszokott volt: gépesített rendőrőrjáratok (a negyedben parkolni tilos!), a kapuk előtt — főleg a híres Pelikaanstrasse épületei előtt, fegyveres őrök álldogáltak, a negyedből ezen a napon Is több, páncélos járművel biztosí­tott gépkocsisor indult a repü­lőtér felé. Ezt a negyedet — ez ideig — elkerülték az alvilági nehéz fiúk, ebben a negyedben még a legmerészebb gengszter-ban- da sem akar „üzletet“ csinálni, mert még mielőtt a rablók a gyémántbankok vagy a drágu- kő-tőzsdék kapuját átlépnék, már szitává lőnék őket. A lát­szólag jelentéktelen, kopott épületekben naponta több száz millió belga frank értékű üzle­tet kötnek a gyémántkereske­dők. Kereken 16 000 kiválóan kép­zett szakember fűrészeli és csi=? szolja az értékes köveket, amíg megkapják különleges tüzüket. Az ország évi gyémántkivitelé­nek az értéke 36 milliárd bel­ga frank, vagyis az egész kül­kereskedelem 4,2 százaléka. Azonban a Pelikaanstrasse ha­talmasságai nemcsak azért fe­ledkeztek meg a nevezetes év?* fordulóról, mert őket csak a pénz, a haszon érdekli, hanem elsősorban azért, mert még a fegyveres őrség sem tudta meg­akadályozni, hogy a nyugati vi­lág rettegett kísértete, a gazda­sági válság, az infláció beár­nyékolja, tompítsa a mesterien csiszolt kövek szikrázó fényét. A második világháború befe­jezése óta első ízben fordult elő, hogy a munkanélküliek egyre növekvő hadserege gyé^ mántköszörűsükkel is bővült, jelenleg 1500 ilyen szakember van munka nélkül, de ők kép­viselik az iparág összes dolgo­zóinak közel 10 százalékát. A gyémántnegyed halárain túl pedig még sanyarúbb a helyzet. Ez év májusában a munkaképes lakosság 7,3 szá­zaléka volt munkanélküli, az infláció 13,7 százalékos, és a társadalmi bruttó termelés még a múlt évi szintet sem érte el. A sors és a monszuneső Keserű tapasztalatokból született az az Indiai közmondás, hogy a monszunnak csak az állhatatlansága az állandó. Vagy túlságo­san sok esőt hoz és árvizet okoz, vagy keveset, akkor pedig szó- razsággal veri Indiát. Ebben az évben, különösen augusztus első tíz napjában szinte szünet nélkül ömlött a víz a magasból, anya nytra, hogy a fővárosban néhány napig megbénult az élet. Észa­kon, Asszám, Bihar és Uttar Prades államokban tragédiákat oko­zott, a folyók kiléptek medrükből, és 100 ember az áradatban vesztette életét. „A monszun a sorsunk ura" — hangzik a másik indiai köz­mondás, amit még ma is érvényesnek tartanak nemcsak azok, akik a természet romboló erejétől szenvednek, hanem érvényes­nek tartja a számtalan szegény kisparaszt is, hiszen a termésről a monszun határoz. De a szabályozott vízellátástól függ Indiának az a törekvése is, hogy növelje az élelmiszer-termelést. Sőt a monszuntól függ az energiatermelés és ezzel együtt természete­sen az ipari termelés is. Néhány nappal ezelőtt egy indiai folyóirat megállapította, hogy az országban még a mai napig is felelőtlenül gazdálkodnak a vízkészletekkel, nem hasznosítják az esővizet, sem a talajvizet, nem szabályozzák a folyókat, jelenleg csak a vízkészletek 36,6 százalékát használják ki hatékonyan. Az óhajtott és szükséges változások természetesen megkövetelik a kapacitások jelentős fejlesztését és koncentrálását, s az egész folyamat állami irányí­tását. Most azonban — az ország északi részében keletkezett károk ellenére is — örülnek annaíc, hogy kiadós volt a csapadék, hogy az idei monszun kielégítően csillapította a termő1 öld szomját. Ugyanis az utóbbi években az ország jelentős része szenvedett a szárazságtól. Emellett a bőséges eső megcáfolta azt a nyugati klimatológu- sok által kidolgozott és terjesztett elméletet, miszerint a világ* méretű klimatikus változás következtében a monszun délre húzó­dik. alakul — mi lesz öt vagy tíz év múlva?“ És ml a véleményük a gettó­lakóknak? Tommy . jacquette, 31 éves autószerelő: „Nem lá­tok haladást. Rosszabb az ok­tatás, rosszabbak a lakásviszo­nyok, egyre több a munkanél­küli. Nekünk itt nincs se Iste­nünk, se pénzünk!“ Stanley Sanders, fiatal néger ügyvéd: „Aki teheti — mene­kül a gettóból. Mindazok, akik valamikor egy jobb jövőről ál­modoztak, már elmentek. A Watts számára nincs reményi“ Azok között,, akik továbbra Is gettóéletre kényszerülnek, egy­re több az iszákos és az elme-- beteg. „Főleg a fiatal emberek szenvednek egyre többen a lel­ki depresszióktól“ — állapítot­ta meg dr. Roland jefferson, a gettó egészségügyi központjá­nak egyik orvosa, és hangsú­lyozta, hogy egyre több fiatal válik alkoholistává, és ami a legtragikusabb: egyre több né­ger fiatal követ el öngyilkossá­got. És emellett a Watts csak egy a számtalan amerikai gettók és nagyvárosi nyomornegyedek kö-- zül. Még a New York Times is kénytelen volt az egyik kom­mentárban megállapítani: „A Wattsban uralkodó viszonyok olyanok, mint az amerikai fe­kete gettók többségében, de sta­tisztikai adatai — ha lehet — még aggasztóbbak. Ezeket a közösségeket az infláció külö­nösen súlyosan érintette. A né­ger polgárok között — szám* arányukhoz viszonyítva — két­szer akkora a munkanélküli­ség, mint a fehérek között.“ A CBS televíziós társaság a közelmúltban helyszíni tudósí­tást sugárzott a Wattsból, és úgy kommentálta a helyzetet, hogy az az uralkodó társadal­mi rend csődje, mert ez a rend képtelen megoldani állampol­gárai jelentős részének a leg­égetőbb problémáit, jelképnek tekinthető — mondotta a tévé­kommentátor —, hogy még jnindig léteznek azok az okok, amelyek tíz évvel ezelőtt a get­tólázadást kiváltották. Időköz­ben egy nemzedék nőtt fel az illetékes szervek „tehetetlensé­gének csavarmenetében“, és en­nek a csavarmenetnek a jelek szerint soha nem lesi vége. A mai Belgrád legöregebb háza alig 150 esztendős, de a mú­zeumokban őrzött régészeti leletek tanúsága szerint már hétezer évvel ezelőtt emberi település volt a város terüle­tén. Sok neve volt, de mindegyikben benne volt a „fehér“, csak­úgy mint a mai neveljen, amely magyarra fordítva: „Fehérvár“. Az évszázadok során Belgrádot hatvanszor rombolták le égették fel és építették újra. Jugoszlávia fővárosa 1944. október 20-án, felszabadulása nap­ján indult igazi fejlődésnek. Lakóinak száma akkor még csak 280 Fejlesztési tervek Belgrádban ezer volt, viszont 1974 ben már meghaladta az 1,3 milliót. Évente 20 30 ezer polgár költözik vidékről a fővárosba, ahol a termé­szetes népszaporulat 10 000 fő. A gyors fejlődés sok gondot okoz a város vezetőinek. Igaz, hogy az elmúlt harminc évben Belgrádban 150 ezer új lakást építettek, de a lakásépítés távolról sem tud lépést tartani a lakosság szá­mának növekedésével. A problémák mielőbbi megoldása érdekében terjedelmes város- fejlesztési programot dolgoztak ki. Ebben az évben 10 ezer új la- kast adnak át Belgrádban. és további 20 ezer építését kezdik meg. A tanév első napján hat korszerű tanintézet nyitotta meg kapuit, és további tíz iskola alapkövét rakták le. Oj, 500 ágyas klinikát építenek, és nagy összegeket fordítanak a közművesítés­re.- Egy másik terv szerint 1977-re elkészül az új repülőtér is, évi 4,8 millió utas fogadására. ■ Eladó Moszkvics 408/2, teljes karosszériával. Cím a birdetöiro- dában. 0 1001 ■ Eladó kisebb ház (szoba, kony­ha, éléskamra). Cím a hirdetőiro­dában. 0 1004 H Eladó Moszkvics 408. Gyártási év 1973. ján Kőműves, 943 42 Gbel- ce 150., okres Nové Zámky. 0 1014 ■ Eladó Skoda 1000 MB. Gyártási év 1968. Stefan Barics, 943 42 Gbelce 222., okres Nové Zámky. Ü-1014/a ■ Eladó öregebb családi ház nagy kerttel. Stefan Hamar, Mlieč­no 155., okres Dunajská Streda. 0-1017 ■ Eladó háromszobás ház Stúro- vóban, 10 ár kerttel, a vasútállo­más mellett. Azonnal beköltözhe­tő. Ar megegyezés szerint. Ilkó Ferenc, ul. Janka Kráfa 1041/5., Štúrovo. 01018 ■ Eladó jó állapotban levő Sko­da 1202 STW személygépkocsi. ■ Moszkvics 408-1 kitűnő álla­potban eladó. Cinkos István, Sa- morín, Sídllsko Stred, E blokk. 0-1024 »SM ER KEDÉS ■ Lakással rendelkező, önhibáján kívül elvált asszony vagyok. Idő és társaság hiányában ezúton ke­resem azt a komoly és intelli­gens, magasabb termetű férfit, 55 éves korig, aki szintén boldogság­ra vágyik. Becsületes férfi leve­lét várom. Jelige: Egy gyermek nem akadály. 0-991 Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága kisfiúnkat, Takács Gabikát a felsőszeli temetőbe, és koszo­rúikkal, virágadományaikkal eny­hítették mély fájdalmunkat. Kü­lön köszönetét mondunk munka­társnőimnek. A gyászoló szülők. 0-1013 A Köztársasági és a Klement Gottwald Érdemrenddel kitüntetett Bratislavai lurai Dimitrov Vegyi Müvek nv. azonnali belépéssel FELVESZ: férfi- és női munkaerőket nagyobb számban gépekhez, a műanyag- fonal feszítésére, nyújtására, alakítására és készítésére; kisegítő munkaerőket a polipropilén-gyártásba. A jelentkezők a POP II. üzemben fognak dolgozni, amely mentes a káros hatásoktól és műszaki berendezése korszerű. Ugyancsak a POP II. üzembe felvételre keresünk karbantartókat a gé­pi berendezésekhez: lakatosokat, esztergályosokat, marósokat, szer­számlakatosokat, villanyszerelőket. Felveszünk még laboránsokat, mintavéteiezőket és mintaelemzőket. Szállást a nőtlenek és o hajadonok számára munkásszállókban biztosí­tunk. Étkeztetés az üzemi éttermekben és a munkásszállók éttermeiben, (szombat és vasárnap is). Bővebb tájékoztatás a vállalat személyzeti osztályán naponta 9 és 14 óra között kapható. Telefon: 177, mellékállomás 20 41, 24 76. A jelentkezés színhelyére a 3-as, az 5-ös és a 7 es villamossal lehet eljutni. ŰF-138 adásvétel

Next

/
Thumbnails
Contents