Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-21 / 38. szám, Vasarnapi Új Szó

1950 1873 1950 Í973 1950 1973 Bulgária 9,2 24,4 39,2 81,8 94,5 26,2 Magyarország 10,3 23,9 52,5 78,8 »5,7 34 NDK 11,3 21,7 102 109 72,2 ' 10 Lengyelország 4,6 i»,9 51,1 74,6 111,2 29,8 Románia 9,5 15,7 42,2 86,9 116,7 38,1 Szovjetunió 14,6 30,6 55,7 114 80,7 26,0 CSSZSZK 10,1 25,5 61,7 79,5 77,7 21,2 A KGST tagállamaiban a szocializ­mus építésének időszakában az egész­ségügy magas színvonalra jutott. Vala­mennyi polgár ingyenes egészségügyi ellátásban részesül az országok terű* létén egyformán Az egészségvédelem és a gyógyítás a tagországok polgá­rainak joga lett. Josef Pitlík CSe. mér­nök, a KGST moszkvai titkárságának dolgozója a Rudé právoban érdekes adatokat KOzöl a szocialista országok egészségügyének fejlődéséről és az ezen a területen folytatott együttműködés­ről. A KGST tagállamaiban a burzsoá rendszer idejében az egészségügyi el­látás a lakosság vagyonosabb rétegei­nek kiváltsága volt. A kórházakban nem volt elegendő férőhely, a falvak sok esetben nagyon távol estek a kór­házaktól, és a kórházi kezelés a dol­gozók és családtagjaik számára rend­kívül költséges volt. A rossz lakásvi­szonyok és a nem megfelelő táplálko­zás miatt terjedtek a különböző fertő­ző betegségek, a halandóság aránya magas volt, és a lakosság egészségi ál­lapota sem volt a legjobb. A KGST-országok többségében a fel­szabadulás után a kapitalizmus örök­ségeként a lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb volt, mint a fej­lett kapitalista országokban, és egyes mutatókat illetően megközelítette a gyarmatok vagy a függő országok hely­zetét. AZ ORVOSTUDOMÁNY előrehaladása Az orvostudomány a második világ­háború óta világszerte óriási fejlődé sen ment keresztül. Erről tanúskodik a fejlett kapitalista országok egész­ségügyére vonatkozó adatok is. A KGST tagállamaiban azonban a fejlődés még figyelemre méltóbb, úgyhogy ezek az országok ma már sok területen a leg­fejlettebb kapitalista országokat is megelőzték. A háború utáni és a mai időszakot összehasonlítva láthatjuk, milyen nagy előrehaladást értünk el az életkörülmények általános megjaví­tása s elsősorban a szocialista egész­ségügy fejlesztése révén. Míg a KGST-tagországokban az ösz- szes polgár számára körülbelül egyfor­mán hozzáférhető az orvosi ellátás, a kapitalista országokra vonatkozó átla­gos adatok nagy osztálykülönbségeket lepleznek. A kapitalista országokban az orvosok jelentős résae magánrendelő­jében pénzért rendel. A honoráriumot, különösen a szakorvosoknál, a munká­sok és más dolgozók nem tudják meg­fizetni. Hasonló a helyzot a kórházi ágyak kihasználásában, elsősorban a jobban felszerelt kórházakban vagy a magánszanatóriumokban. Ahol a pénz­keresés motívuma behatol az orvosi gondoskodásba, ott szükségszerű a hu­manizmus deformációja. SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS A szocialista országokban gyors ütemben folyik a nagy kórházak, poli- klinikák és más egészségügyi intézmé­nyek építése, bővül a készültségi szol­gálat és a higiéniai állomások hálóza­ta. Magas színvonalú a megelőző or­vosi gondoskodás, mint pl. a lakosság rendszeres tüdővizsgálata, a kötelező védőoltások stb. A dolgozók rendelke­zésére állnak a szanatóriumok, a gyógyfürdők és a különböző üdülők. Rendszeresen gondoskodnak a terhes nőkről, akik állandó orvosi felügyelet alatt állnak. A nők nagy többsége ma már kórházakban szül. A lakosság egészségéről való egyre tökéletesebb gondoskodás eredménye­képpen csökken a betegségek száma, meghosszabbodik a lakosság átlagos életkora. A szocialista országok nagy össze­geket fordítanak az ’ egészségügyre, a tudomány fejlesztésére és a kutatásra. A kutatási alap bővítése szempontjá­ból fontos szerepet játszik a szocialis­ta országok együttműködése. ÚJ BIZOTTSÁG A KGST Végrehajtó Tanácsának 70. ülésszakán 1975 januárjában Bulgária javaslatára megvitatták a KGST új ál­landó szervének megalakítását, amely az egészségügy területén megvalósítóit együttműködést irányítja majd, kidol­gozza az egészségügy, a gyógyszergyár­tás, az egészségügyi technika fejlesz lésének alapvető irányvonalát. A KGST 29. ülésszaka Idén júniusban, Buda* pesten, az előre kidolgozott dokumen­tumok alapján jóváhagyta az állandó bizottság kialakítását. A tagállamoknak az egészségügy te­rületén megvalósult eddigi együttmű­ködése Is pozitívan értékelhető. Sike­resen fejlődik Csehszlovákia és a Szov­jetunió együttműködése. Az elért ered­mények nagyon kedvezőek, de mindkét ország csak kiindulópontnak tartja őket. A jövőben a kutatóintézetek még szorosabban együttműködnek majd. Példaként említjük meg, hogy csak 1974-ben a szoviet és csehszlovák szakemberek 47 feladatot oldottak meg közösen. I ELMÉLYÜLŐ SZAKOSÍTÁS Csehszlovákia, úgy mint a többi tag­állam sem, a gyógyszergyártás len'ilo- tén nem nélkülözheti a behozatalt'. A sikeres fejlődés biztosítéka a többi KGST-orszaflokkal létesített kooperáció és fokozatos integráció. Tekintettel a gyógyszeripari termékek rendkívül ho választékára és a termelés minőségé­re, -a* gyógyszeriparban nagyon fontos a KGST tagállamok közti koordináció és specializálás. A kétoldalú és több­oldalú megállapodások alapján, ame­lyeket eddig a KGST állandó bizottsá­ga koordinált, már több gyógyszeripari termék előállítását szakosították. A tag­államok már ma közösen fedezni tud­ják a legfontosabb gyógyszeripari ter­mékekben mutatkozó szükségletet. A lakosság egészségügyi, állapota nemcsak az orvosi ellátás és a meg­előzés eredménye. Komplex jelenségről van szó, amely számos további ténye­zőtől, mint ni. az általános életszín­vonaltól, az életmódtól, az élet és munkafeltételektől stb. függ. Az egészségügy gazdasági hozzájáru­lása jelentős, de pontos számbeli ki­fejezése nagyon körülményes, mivel az egyre jobb egészségügyi ellátás gyak­ran csak közvetve érezteti hatását, és nehezen választható el a többi ténye­zőtől. A munkatermelékenység szempontjá­ból az ember egészségéről történő gondoskodás — az oktatással és a szakképzettséggel együtt — fontos vé­sze azoknak a beruházásoknak, ame­lyeket általánosságban a leghatéko­nyabbaknak tartanak. Az egészségügy­re fordított kiadások nagyon rentábi­lisak. Fontos azonban, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk őket ki. A KGST-országok egészségügyének az elért sikerek ellenére még jelentős tartalékai vannak, elsősorban a muiitta- szervezés megjavításában, a munkaidő és az értékes egészségügyi technika kihasználásában stb. A tagállamok komplexen viszonyulnak az életszínvo­nal kérdéseinek megoldásához, úgy oldanak meg minden kérdést, hogy az a lakosság életszínvonala emelése ál­talános programjának részét képezze. Az egészségügyi gondoskodás az a te­rület, ahol a tagországokban talán a legjobban megnyilvánul a javak elosz­tásának új elve, amely általánossá vá­lik majd a kommunista társadalomban. Dr. J. Prokopec, a CSSZK egészség- ügyi miniszter nagyon találóan mond­ta: „A dolgozók egészségé az alapfel­tétele annak, hogy az ember megis­mételhetetlen életét jólétben és bol­dogságban tölthesse, hogy teljes mér­tékben érvényesíteni tudja alkotóképes­ségét, és aktívan bekapcsolódhasson a szocialista társadalom további fejlesz­tésé be.M A dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem nőszövetségi szervezete a legjobb alapszer­vezetek közé tartozik a járásban. Ebben nagy ré­sze van Mórocz Valériának, a Nőszövetség üzemi alapszervezete elnökének, aki hosszú évek óta kiveszi részét a társadalmi munkából. Mint a lánc- csoport tagja kezdte, majd rövidesen az ifjúsági alapszervezet elnökévé választották. Amikor 1970- ben megalakult a nőszervezet, őt választották el­nöknek. Nem csalódtak benne. Az üzemnek akkoriban a város négy különböző pontján volt részlege. Másutt vágtak le a barom­fit, másutt dolgozták fel, másutt volt a tojásosz­tályozó részleg. S mind-mind elavult, e célra nem megfelelő épületekben. így hát a szervezeti mun­kának is voltak akadályai. A nőszervezet tagjai­nak egy-egy csoportja egymástól több kilométeres távolságban dolgozott, s a négy munkahelyen nem volt egyetlen olyan helyiség, amelyben mind a 160 tag elfért volna. Ezért a tagsági gyűléseken csak a részlegek képviselői vettek részt, akik el­mondták a többieknek, hogy miről is volt szó a gyűlésen. De még így is aktívan működött a nő­szervezet. Több ízben rendeztek tanulmányi ki-' rándulást az asszonyok részére. Voltak a győri Baromfifeldolgozó Üzemben, majd ők látták ven­dégül a győrieket. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából kirándulást szerveztek a felkelés nyomában. Meglátogatták az egykori harcok színhelyeit, elbeszélgéttek a felkelésben részt vett asszonyokkal. Több ízben voltak szín­házban, főleg Komáromban. Azután ez év január elsején átadták a város szélén az új baromfifeldolgozó üzemet. Valameny- nyi üzemrészleget ide költöztették. Az új üzem­ben megváltoztak a munkafeltételek. Nagy, tágas csarnokokban kezdték meg a termelést. A tár­sadalmi munkát is jobb feltétélek mellett végzik azóta. Az év elejétől ugyan a tömegszervezetek tevékenysége többé-kevésbé szünetelt a költözkö­dés miatt. Az utolsó üzemrészleget csak az elmúlt hetekben költöztették ide. De júniusban már sor kerülhetett a Nőszövetség alapszervezetének ez évi első tagsági gyűlésére. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a szervezet 1970-ben való meg­alakulása óta ez volt az első olyan gyűlés, ame­lyen valamennyi nőszövetségi tag részt vehetett. A tanácskozást az üzemi étteremben tartották, Ezen a gyűlésen Mórocz Valéria elnöknő ismer­tette a tagsággal, hogy a vezetőség milyen mun­katervet dolgozott ki az elkövetkezendő időszak­ra. Ebben mindenekelőtt a politikai iskolázások megtartása szerepelt. Az első előadást azóta már Steckler Borbála, az üzemi pártbizottság tagja, a nőszövetségi munka lelkes támogatója ,,A nő sze lepel a szocialista társadalomban“ címmel meg is tartotta. A tervből kitűnt továbbá, hogy olvasókört akar nak alakítani a szervezet keretén bélül. Ennek alapfeltételeit már részben biztosították. Ki akar­ják bővíteni az üzemi könyvtárat. Főleg mese­könyveket szeretnének vásárolni. Az anyukák ezekből a könyvekből olvasnának fel gyermekeik­nek esténként egy-egy szép mesét. Persze, na­gyobb gyermekeket érdeklő ifjúsági könyvekéi is szeretnének beszerezni. Az üzem vezetősége egyetértett a nőszervezet elhatározásával! így a könyvvásárlásnak nem lesz akadálya. Eddig is minden akciójuk megvalósítá­sához —- ha kellett anyagilag is — hozzájárultak. Azt tervezik, hogy kézimunkakört szerveznek. Elképzelésük szerint az asszonyok otthon kézi­munkáznak, viszont kéthetenként összejönnek szakmai eszmecserére, és bemutatják, hogyan ha­ladnak a munkában. A kézimunkakor tagjai az elképzelések szerint mindenekelőtt subaszőnye geket készítenének. Ebben az évben is szerveznek tanulniáiiyuta­kat. Ezúttal Veiké Pavlovicére készülnek. S a ter­vükből természetesen nem hiányzik a Színházié fdgatás sem. ' A tagsági gyűlés jóváhagyta a tervet, mosl már a megvalósításán van a sor. Az eddigi lapaszta latok alapján reméljük, hogy az sem marad el. KOVÁCS ELVIRA Csecsemőhalan­dóság (1000 él- . ve született cse­csemő közti] 1 éves korig meg­halt csecsemők számai lOOOO lakosra es ő kórház: ágyak száma A 10 000 fóre es ő orvosok száma A polgárok egészségéről tör­ténő gondoskodás a szocia­lista humanizmes megnyilvá­nulása @ Rentábilis beruhá­zások ® Sikeres együttmű­ködés BR \ fÁ 11ímBi- ír sŕn j . # r i rnr i * ? ^ I* «j j IHMUliUlUUif BE < I ti 111 mÍ Munkaterviik megvalósítását szorgalmazzák

Next

/
Thumbnails
Contents