Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-16 / 218. szám, kedd
Látványos előadások Nyár eleji előzetesünkben már beszámoltunk arról, hogy sokrétű és gazdag lesz a budapesti szabadtéri kulturális műsor. Most röviden a legsikeresebb produkciókat értékeljük. Puccini japán tárgyú operája, Pillangókisasszony kimondottan bemutató számba ment és egyértelmű közönségsikert aratott. A rendezőség jól számított ezzel a művel, hiszen Csocsoszán és Pinkerton hadnagy szerelmi históriája a legszélesebb népszerűségnek örvend. A mostani előadás érdekessége, hogy a japán címszereplő mellett az előadást is japán karmester vezényelte. Matsumoto Miwako a címszerepben elsősorban természetes közvetlenségével és eredetiségével hatott. Kellemes, üde hangjának drámaibb színárnyalatait pedig pompásan kamatoztatta a harakiri előtti kis búcsú ariozóban. Az olasz Michele Molese hangban játékban kifogástalan Pinkertont keltett életre éppúgy, mint a kolozsvári Kónya Lajos Char- less konzul szerepében. A szófiai Alexandre Milcseva bársonyos altja szépen érvényesült Suzuki szerényebb szólamában éspedig különösen a híres „cse- resnyevirág kettős“-ben. Be- gányi Ferenc az átkozódó nagybácsi rövid jelenetét az első felvonás drámai súlypontjává sűrítette. A tavalyi karmesterverseny Óta az első díjas Kobayashi Ken-Ichiro elvitathatatlanul Budapest élenjáró kedvence. Valóban karimeisteri adottságokkal rendelkezik, azt bizonyította most is, mert Puccini partitúrájának nem egy részletét eszményi szépséggel szólaltatta meg a MÁV Szimfonikusok élén. Azt a tényt azonban, hogy ez volt első opera- karmesteri próbálkozása, a kifogástalan részletmegoldások sem tudták feledtetni, mert önkényesen választott és Puccini drámai lendületével ellentétesen lelassított tempói óvhatat- lanul szétdarabolták a mű szerkezetét. Így született meg hát az a furcsa ellentmondás, bogy ezen a margitszigeti Pillangókisasszony előadáson, Puccini és olasz temperamentuma némileg háttérbe szorult. A másik mű a szabadtéri színpadok világszerte közkedvelt darabja Verdi százhároméves örökszép Aidá-ja volt. Ez a mostani kitűnő előadás Mikó András főrendező tavalyi szín- padravitelének módosított változata, mely nők legfőbb erénye a lényegretörő egyszerűség volt. A Nílus parti felvonás árulási jelentetét például a hatalmas téren ilyen meggyőző és drámai erővel még egyszer sem sikerült megoldani mint most. Az előadás meglepetése a pályája kezdeten álló örmény származású, olasz iskolával rendelkező énekesnő, a kiváló képességű Séta Del Grande volt a címszerepben. Ritka jelenség, hogy valakinek a vokális adottsága ilyen pompás összhangban van színészi képességével. Ritka élvezet volt látni és hallani végig ideálisan kiegyenlített játékát, illetve hangját. Hasonló intenzitású teljesítményt nyújtott még Kónya Lajos is, aki nagyformátumú olaszokra emlékeztető pompás Amonasróvá fejlődte ki magát. Nílus-parti kettősük az előadás drámai csúcsa volt. Radamest, a szerelméért hazaárulóvá lett egyiptomi hadvezért Michele •Molese énekelte. Sajnos nála az egyensúly már nem olyan egyértelmű. Érces tenorjának hősi színezete ugyan ideálisan megfelel a szólam követelményeinek, de kifejező ereje és azonosulá- si készsége már sok követelni valót hagy maga után. Alexandra Milcseva is pompás Amneris, aki különösen az ítélkezési jeleneiben nyújtott kimagaslót. Begányi Ferenc méltóságteljes érces hangú Fáraó, míg Bódy József sokszor megcsodált gyönyörű basszusa Ramfis főpap szólamában ezúttal fáradtságról tanúskodott. A bevonulási jelenet balettbetétjében pontosság terén sok követelni valót hagyva maga után — Pártay Lilla, Sipeki Levente és a Magyar Állami Operaház balettkara adta elő. A Magyar Rádió és Televízió Énekkara viszont a számára nem mindennapos színpadi környezetben színvonalasan látta el feladatát. Az olasz nyelvű előadás, valamint a kezdeti lazaságokkal küzdő MÁV Szimfonikusok élén Lukács Ervin állott. A magyar főváros egyik sajátos nyári kulturális létesítménye a Körszínház idén tizenhetedszer játszott. Mióta a városligeti volt kiállítási pavilon végleg átment a színház birtokába, némi módosításokat eszközöltek a színpadon és a nézőtéren egyaránt. Határozottan előnyös a játéktér „szélesvásznúvá“ való növelése, valamint a nézőtér két oldalsó szektorának bővítése, bár így a kimondottan körszínházi jelleg némileg vesztett hatásából. Előző évadjaihoz hasonlóan Kazimir Károly idén sem egy klasszikus művet mutatott be, hanem Az agyagtáblák üzenete címen a sumer-akkád mítoszok világából egy felfedezés számba menő szabálytalan produkciót. Felfedezés számba megy ez az izgalmas körszínházi este, mert Kazimir Károly egyéni szemszögéből látva ugyan, de emberközelbe hozta az ókori Mezopotámia agyagtáblákon fennmaradt költészetét. A pátoszmentes gyönyörű dikció élményét számomra Ko- hut Magda görögösen nemes, cselekményt irányító papnője jelentette. Póztalan megjelenésével és búgó orgánumán elmondott első szavaival megteremtette azt az atmoszférát, mely fogékonnyá teszi az embert, hogy meghallja az agyagtáblák üzenetét a barátságról, szerelemről, hatalomról, az életről és halálról egyaránt. Kozák András (Gilgames) és juhász jácint (Enkidu) pompás kettőséhez ragyogóan csatlakozik a poklot járó Istár megszemélyesítője, Esztergályos Cécília. Rátonyi Róbert markáns bírója pedig mesteri alakítás éppúgy, mint Benkő Péter ifjúságtól duzzadó Gi- milje. VARGA JÓZSEF AZ IFJÚ SZÍVEK - HANGLEMEZEN Ezekben a napokban jelent meg hanglemezboltjainkban az Ifjú Szívek nagylemeze. Ez a jelentős esemény újabb bizonyítéka annak, hogy a megalakulásának két évtizedes évfordulóját ünneplő . együttes országos viszonylatban is a legjobbak közé fejlődött. Erről különben több százezer néző is meggyőződhetett a hazai, valamint a számos külföldi vendégszereplés során. A nagylemezen 10 kompozíció hangzik el. örvendetes, hogy a művek zömét hazai magyar tájegységeink dalai, táncai képezik. Ezek az alkotások is aláhúzzák az Ifjú Szívek érdemeit hazai magyar folklórkincsünk gyűjtése és ápolása terén. Kárába Gyula De szeretnék csillag lenni című feldolgozásában ismert népdalok csallóközi változatait eleveníti fel. Kovács Balogh Margit előadásában minden bizonnyal nemcsak Csallóközben hallgatják majd érdeklődéssel. Kodály Zoltán Három gömöri dalában a női kar kapott lehetőséget rátermettsége bizonyítására. Éltek is a lehetőséggel. Német-Samorinsky István szilicei népdalfeldolgozásaiban, valamint Karaba Gyula Hetényi népdalaiban az együttes két szólistája, Kovács-Balogh Margit és Német Imre adott ízelítőt sokoldalú énekesi képességeiről. A fiatal, tehetséges Németh Imre a hanglemezen még Karaba Gyula feldolgozásában, a Három hardicsai népdalban készteti elismerésre a hallgatót tisztán csengő, gazdag hanganyagával, sokszínű egyéniségével. Hazai magyar tájegységünk egyik legsajátosabb és legszebb vidékéről. Medvesaljáról Rajter Lajos gyűjtött Népdalcsokrot. Kompozícióját az együttes vegyeskórusa adja elő kitűnő színvoaalon. Ugyancsak a vegyeskórus s a szólisták éneklik kellő átéléssel, temperamentummal Dobi Géza Hardicsai népdalok című kompozícióját. A nagylemez változatosságát, sokszínűségét teszi teljessé Mózsi Gyula Ördöglagzija. AZ együttes egyik méltán népszerű műsorszámát a női kar adja elő. Farkas Mátyás Változatok magyar dallamokra című kompozíciójában a zenekar csillogtatta improvizációs és előadói készségeit. A hanglemez borítóján Kulcsár Tibornak, az együttes igazgatójának rövid, de minden lényeges adatot tartalmazó ismertetését olvashatjuk szlovák, magyar és német nyelven az Ifjú Szívek addigi tevékenységéről, sikereiről. Az OPUS hanglemezgyártó vállalat valóban szép ajándékkal köszöntötte a húszéves Ifjú Szíveket. Szarka Viktor felelős szerkesztő és Leos Ko- márek zenei rendező eredményes munkát végzett. A szlovákiai hanglemezgyártó vállalat úttörő jellegű és érdemdús tevékenységet fejt ki a szlovákiai magyar folklór és énekkultúra felkarolásában. Munkájuknak egyik nemes gyümölcse ez a mostani nagylemez is. -y-f A szovjet könyvkiadás eredményei A moszkvai Pravda az elmúlt napokban vezércikkben foglalkozott a szovjet könyvkiadással. Lenin és az SZKP mindenkor elsőrendű fontosságú állami feladatnak tekintette azt, hogy jó könyveket adjanak a dolgozók kezébe. A Szovjetunióban — írja a lap — 236 kiadóvállalat tevékenykedik és a Szovjetunió és a külföldi országok népeinek több mint 100 nyelvén hoz forgalomba irodalmat. A Szovjetunióban csupán a könyvtáraknak több mint 180 millió olvasója van. A szovjet könyv a kommunista párt megbízható segítőtársa a legfontosabb külpolitikai feladatok megvalósításában; a béke és a társadalmi haladás szószólója, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett történelmi békeprogram propagandistája. A szovjet kiadóvállalatok számos könyvet rendeztek sajtó alá az utóbbi négy évben külföldi, főként a testvéri szocialista országokban tevékenykedő kollégáikkal együtt. Ezek közül figyelemre méltó „A Győzelem Könyvtára“, amelyhez a fasizmus elleni harc hőseiről szóló 35"mű tar- tpzik. Ezek a művek bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, csehszlovák, mongol és szovjet írók alkotásai. A világ sok országában nagy példány- számban jelentek meg Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának művei, beszédei. Nagy jövője van a haladó országok könyvkiadása területén való együttműködésnek. A Szovjetuniónak a kultúra fejlesztésében szerzett felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait hangsúlyozva a Pravda rámutat: Ezek az eredmények különösen szembetűnőok, összehasonlítva a kapitalista világban uralkodó helyzettel. Hiszen még ma is sok tőkés országban a könyv a szegénység és az írástudatlanság miatt hozzáférhetetlen a széles néptömegek számára. A burzsoá propaganda pedig makacsul hangoztatja, hogy a tömegtájékoztatási eszközök viharos fejlődésének korszakában állítólag „válságát“ éli a könyv. Az ilyen állítások tükrözik a burzsoá kultúra általános válságát, azt a törekvést, hogy az emberek figyelmét eltereljék az őket érintő égető problémákról, s az uralkodó osztályok érdekében manipulálják az emberek tudató!* ÚJ FILMEK TALÁLKOZÁS ss m ea so (szlovák) A szlovák filmek alkotói az utóbbi években a háborút, az ellenállási mozgalmat vagy valamely történelmi eseményt ábrázolva egyre jobban arra törekszenek, hogy a művek középpontjába az embert állítsák s a harci megmozdulások korhű bemutatása, részletes felelevenítése helyett inkább azt vizsgálják, milyen hatást váltott ki az egyénekben az esemény, az adott helyzetben hogyan acélosodott az amelyek a harcokban, a küzdelemben meghatározták az egyén cselekvéseit. Az alkotás a főhős emberi sorsának művészi magyarázatait keresi a történelem menetében, a személyiség és a közösség kapcsolatát, szereplehetőségeit kutatja. A filmben helyenként nyor mon követhető a téma poeti- kusan átlényegített megfogad mazása. Ez nem csoda, hiszen •-> forgatókönyvet Ptilo Bielik Jelenet a szlovák filmből emberek akarata, önfeláldozása. A tények mögött a történelem kiindulópontjait, a nemzet sorsának fordulatait keresik. Ezt a vonulatot követték az új szlovák film alkotói is. Andrej Lettrich a Találkozásban az első és a második világháború vérzivataros éveit átvészelő nemzedék sorsát tárja elénk, a harminc év történelmi eseményeit azonban egy család életén keresztül ábrázolja. Azt elemzi-vizsgálja, milyen körülmények között bontakoztak ki azok a típusok, történelmi helyzetek, sajátosságok, írta, aki — mint ismeretes a szlovák filmművészetben el* sóként kísérelte meg, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelést új* szerűen ábrázolja. Egyébként a költőiség, a stilizált forma a film elején a leghatásosabb. Az alkotóknak a. kezdő képsorok stilizált formáját azonban nem sikerült mindvégig megtartaniuk, ezért a film nem elég egységes. Bár a rendezői szándék nem járt teljes sikerrel, ennek ellenére a film figyelmet érdemlő, annál is inkább, mert alkotói nem a kitaposott úton haladtak. A filmesek már évtizedekkel ezelőtt felismerték a sikerkőnyvek- ben rejlő lehetőségeket. Persze, nem kellett nagy matematikai tudás ahhoz, hogy kiszámítsák: ha egy bestsellerből filmet csinálnak, az csakis kasz- szasiker lehet. így az utóbbi évek egyik legolvasottabb regénye, a Pillangó' sem kerülhette el sorsát: alig járta be a világot, s hódította meg az olvasók millióit, az amerikaiak vállalkozásában máris filmszalagra került. (Mint ismeretes, Henri Charriére regénye a Francia Guayana Ördögszigetén fogva tartott bűnözők drámai és drasztikus életét mutatja be, kidomborítva a Pillangónak nevezett fegyenc — maga a könyv szerzője — személyes élményeit, szökési kísérleteit.) Nem mondunk újat, amikor azt állítjuk: egy regény filmre vitele nagy erőpróbát jelent. Nos, az amerikai film alkotói megkísérelték a lehetetlent: a hatszáz oldalas regényt átültetni a film nyelvére. Az alkotók azonban pórul jártak, amikor feltételezték, hogy a regényt képesek részleteiben is feldolgozni, anélkül, hogy közben a cselekményszál ne szakadjon meg, vagy ne tennének engedményeket. Bár Dalion Trumbo, a forgatókönyv írója fölényes mesterségbeli tudással végezte munkáját, a buktatókat nem tudta elkerülni. A terjedelmes regényt helyenként — alaposan lerövidítette, s kél és fél órányi vetítési időbe sűrítette. Ügy tűnik, túlságosan arra szorítkozott, hogy mindenki olvasta a Pillangót. Ha feltételezése igaz is lenne, a nézők annál inkább hiányolnak egy-egy részt, vagy érzik a kurtítást. Mi tagadás, egyesek kissé csalódottan hagyják el a nézőteret. Ám nem sajnálják a moziban, illetve a jegypénztár előtt töltött időt. Mert a sikerkönyv filmsikeréről ki-ki a saját szemével akar meggyőződni. Franklin J. Schaffner rendező a regényből igazi szuper- produkciót kreált: gazdag kivitelezésű, látványos filmet, pazar — bár döbbenetes és kegyetlen — jelenetekkel, kiváló színészekkel. Kétségtelenül érti a mesterségét: a nézők érdeklődését . nem hagyja lankadni, tökéletes biztonsággal, nagy rutinnal adagolja a feszültséget, a látványosságot, az izgalmat. Munkáját két kiváló karakter-színész: Steve McQue- en és Dustin Hoffman segíti. Színészi eszközeik egész arzenálját felvonultatva élik át szerepüket. Alakításuk — különösen Dustin Hoffmané — valóban élményszámba megy és sokáig megmarad emlékezetünkben. — ym.— 1975. IX. 16. PILLANGÓ (amerikai) Dustin Hoffman a Pillangó egyik főszereplője
