Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-16 / 218. szám, kedd

úr sző MA DÉLUTÁN NYÍLIK MEG AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 30. ÜLÉSSZAKA A múlt hét végén, illetve a tegnapi nap folyamán már New Yorkba érkezett az ENSZ-közgyúlés 30. ülésszakán résztvevő küldöttségek többsége. A közgyűlésen résztvevő szovjet kül- döttséget ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter vezeti. Hazánk küldöttségvezetője BOHUSLAV CHftOUPEK külügymi­niszter. Tegnap megérkezett a világszervezet színhelyére GASTON THORN luxemburgi miniszterelnök, aki BUTEFLIKA algériai külügyminisztertől veszi át a közgyűlés elnöki funkcióját. Sze­mélyében első ízben látja el ezt a tisztséget miniszterelnök IANY«i\ m MSSOr BÁN New York — A világszerve­zet székhelyén befejeződtek az utolsó előkészületek az ENSZ- közgyűlés ma délután megnyíló 30. jubileumi ülésszakára. A népek fóruma talán még soha­sem gyűlt össze olyan kedvező nemzetközi légkörben, mint idén. Az elmúlt ülésszak óta el­telt évet az enyhülés további megszilárdulása jellemezte, és ez az irányzat egyre inkább meghatározója bolygónk politi­kai légkörének. Ezzel összefüg­gésben emlékeztetni szükséges a nemzetközi élet olyan kima­gasló pozitív eseményére, mint az európai biztonsági és együtt­működési csúcsértekezlet sike­res befejezése és hangoztatni, bogy a helsinki konferencia eredményei minden bizonnyal pozitív hatással lesznek az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülés­szakára. A világpolitika napirendjén levő feladata, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai téren hozandó intézke­désekkel, meg kell állítani a fegyverkezési hajszát. ENSZ-kö- rökben úgy vélik, hogy a te­kintélyes nemzetközi szervezet egyik legfontosabb feladata a leszerelési világértekezlet gya-. korlati előkészítését célzó in­tézkedések meghozatala. A Szovjetunió immár hagyo­mányosan mindig új kezdemé­nyezést tesz a napirenden levő nemzetközi problémák egyiké­nek vagy másikának megoldá­sára. A 30. ülésszak előtt hoz­ták nyilvánosságra azt a szov­jet javaslatot, amely a nukleá­ris kísérletek teljes és általá­nos betiltását kimondó szerző­dés megkötését célozza. Az ENSZ-palota előtti oszlo­pokon 138 állam zászlaját len­geti a szél. A jubileumi üléssza­kon várhatóan több új. függet­lenségét elnyert államot vesz­nek fel a világszervezetbe. Az ülésszak egyik feladata lesz, hogy folytassa a gyarmati or­szágok és népek függetlenségé­nek megadását kimondó ENSZ- nyilatkozat gyakorlati megvaló­sítását. A nemzetközi közvélemény azt várja, hogy az ENSZ-köz-r gyűlés a világszervezet teljes súlyát és tekintélyét latba veti a közel-keleti tartós és igazsá­gos béke elérése érdekében. Ma nyilvánvaló, hogy a közel keleti •konfliktus tényleges rendezése lehetetlen különféle „szaka­szos“ intézkedések segítségé­vel, arra van szükség, hogy az izraeli uralkodó körök ne sza­botálják a világszervezet is­mert határozatait, amelyek elő­írják az izraeli csapatok kivo­nását az összes megszállt arab területről. Az emberiség joggal várja el továbbá, hogy az ENSZ közgyűlése felemeli a tiltakozás hangját a chilei fasiszta junta önkénye ellen. A 30.. jubileumi ülésszak na­pirendjén több mint száz kér­dés szerepel. Az alapvető ten­dencia az enyhülés légkörének további megszilárdítása. Pápua Új-Guinea független Port Moresby — Gough Whit- lam ausztrál miniszterelnök je­lenlétében John Kerr, Pápua Üj-Guinea ausztrál kormányzó­ja tegnap ünnepélyes szertar­tások közepette levonta Port Moresbyben az ausztrál zászlót és ezzel az aktussal véget ért az ausztrál közigazgatás Pápua Új-Guinea területén. Éjféltől tehát Pápua Üj-Gui nea független állam. Ezzel vé­get ért a 69 évig tartó gyar­mati uralom. Új-Guinea sziget e keleti ré­szének első gyarmatosítói a né­metek, majd a britek és az ausztrálok voltak. Az új füg­getlen állam, melyet gyakran „utolsó vadonnak“ neveznek, 2.6 millió lakosú és 475 000 négyzetkilométer területű. Pá­pua Üj-Guinea eddig két auszt­rál közigazgatás alatt álló te­rületből tevődött össze: Pápuá­ból és Üj-Guineából. Új-Guineá- nak — a világ második legna­gyobb szigetének — mintegy felén terül el. A sziget másik része az Indonéz Köztársaság­hoz tartozik. NELSON ROCKEFELLER, az Egyesült Államok alelnöke egy­napos látogatásra Nagy-Brilan- niába érkezett. FAKHRUDDIN ALI AHMED in­diai köztársasági elnök Tito ju­goszláv elnök meghívására a közeljövőben hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába érkezik. RAUL CASTRO kubai minisz­terelnök helyettes, a forradalmi fegyveres erők minisztere a mexikói kormány meghívására Mexikóvárosba érkezett, hogy részt vegyen az ország mai füg­getlenségi ünnepségein. RICARDO CLARÖVAK, a chi­lei külügyminisztérium gazda­sági tanácsadójának vezetésé­vel elutazott Pekingből Chile kereskedelmi küldöttsége. LEÓ TINDEMANS belga mi­niszterelnök Bonnban Walter Scheel nyugatnémet elnökkel a nyugat-európai integráció kér­déseiről tanácskozott. FRANZ-JOSEF STRAUSS, a nyugatnémet Keresztény Szocia­lista Unió elnöke nyolc hó­nappal első pekingi látogatá­sa után tegnap ismét Kínába érkezett. GONZALES BARRIOST, a ve nezuelai kongresszus / elnökét, aki hivatalos látogatáson Buda­pesten tartózkodik, tegnap fo­gadta Apró Antal, az MNK Or­szággyűl ésé n ek el n öko. HECTOR HURTADO venezue­lai pénzügyminiszter szerint az ország kőolajexportb*1 szárma­zó bevétele 1976 b'r‘ /árhatóan 5,7 milliárd dollár lesz, vagyis 1,6 milliárddal kevesebb, mint idén. PINOCHET, a chilei fasiszta junta vezetője Santiagóban be­jelentene, hogy Chilében to­vábbra is érvényben van a rendkívüli állapot és az éjjeli kijárási tilalom. PÁRIZS mellett a múlt hét végén megtartott L’Humanité- ünnepségek idején több mint 4000 fiatal jelentkezett a Fran­cia Kommunista Párt tagjainak sorába. BARCELONA egyik északi külvárosában két ismeretlen férfi megölt egy rendőrt. Az áldozat, nem volt szolgálatban és fegyvertelenül tartott haza­felé. Ez a rendőrgyilkosság im­már a tizedik Spanyolországban azóta, hogy bevezetlek a „ter­rorizmus-ellenes“ törvényt. „Egy lépés hátra a békétől“ Asszad az egyiptomi-izraeli megállapodásról A két hete aláírt egyiptomi-izraeli 2. csapatszétválasztási egyezmény még mindig vitákra ad okot. Asszad szíriai elnök elmarasztalta az egyezményt, viszont az egyiptomi Nemzetgyű­lés tegnap azt jóváhagyta. New York — Haj ez Asszad szíriai elnök a Newsweek ma­gazinban közölt exkluzív inter­jújában a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban szíriai állás­pontot fejtett ki. Az izraeli— egyiptomi megállapodásról Asz- szad kijelentette, hogy az „egy lépés hátra a bekétől“ és „siet­tetni fogja, az újabb válságot". Asszad elmondotta, hogy a meg állapodás kidolgozásakor, illet­ve megkötésekor „nem volt semmiféle együttmüködés Da­maszkusz és Kairó közöttA megállapodás figyelmen kívül hagyja a konfliktus jellegét, és a problémát megkísérli különál­ló összetevőkre bontani. Egyip­tomnak az ellenségeskedések megszüntetéséhez és izraeli áru­nak a Szuezi-csa tornán történő szállításához csak a megszállt területekről való teljes vissza­vonulás és a palesztinai nép jogainak elismerése fejében lett volna szabad hozzájárulnia. Asszad hangoztatta, hogy a Kissinger amerikai külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseken semmiféle megállapo­dás nem született az izraeli— szíriai tárgyalásokat illetően. Arra a kérdésre, hogyan érté­keli a következő hónapok ame­rikai lépéseit. Asszad azt vá­laszolta, hogy az amerikai kor­mányzat .,szeretné elaltatni a helyzetet, és a jövő évi elnök- választásokra koncentrál“. Kairó — Az egyiptomi Nem­zetgyűlés három — a nemzet­biztonsági, az arab ügyekkel és a külkapcsolatokkai foglalkozó bizottsága — jóváhagyta az új egyiptomi—izraeli ideiglenes megállapodást. Az erről kiadóit közlemény élesen támadja a szíriai és az iraki Baath-pártot, amiért bírálják a Sínai-egyez- ménvt. A Nemzetgyűlés vitájában fel­szólalt Iszmuil Fahmi külügy­miniszter, aki védelmébe vette Egyiptom és Izrael megállapo­dását. Az arab országok, első­sorban Szíria bírálatát leszere­lendő, az egyiptomi külügymi­niszter azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „a legmaga­sabb szinten“ elkötelezte ma­gát a Golan-fennsíkról történő korlátozott izraeli visszavonulás mellett és ígéretet tett arra, hogy Izrael nem fogja megtá­madni Szíriát. Bejrút — A palesztinai el­lenálláshoz közelálló Al Liuva című libanoni napilap arról számolt be, hogy az egyiptomi hatóságok az ország azonnali 1975 IX. 16. A z Egyesült Nemzetek ** Szervezetének New York-i palotájában ma megnyí­lik a közgyűlés szokásos évi ülésszaka, hogy az előterjesz­tett napirendi pontok alapján folytassa a nagy világproblé­mák megvitatását és keresse megoldásuk módját. Az idei ülésszak a 30. lesz a világszer­vezet történetében. Ez a 30-as szám több mint jelképes jelentőségű: jelzi a világszervezet korát, ugyanak­kor a náci fasizmuson, majd a japán militarizmuson aratott világtörténelmi győzelem 30. évfordulójára emlékeztet. Harminc év — egy emberöl­tő. Az ENSZ életében is nem­zedékváltást jelentett. Ám az az út, amely Dumbarton-Oaks- ba, majd San Franciscóba, a vi­lágszervezet létrehozásának egyes kérdéseivel kapcsolatban a végső elhatározáshoz veze­tett, elválaszthatatlanul össze­függött azokkal a történelmi győzelmekkel, amelyeket a szövetségesek a világot fenye­gető német nácizmuson és a • japán militarizmuson arattak. A szövetségesek vezetői a múlt tapasztalataiból okulva felis­merték, hogy a drága áron ki­vívott béke csak úgy tartható fenn tartósan, ha a katonai győzelmet további, a népek bé­kés egymás mellett élését és együttműködését szolgáló in­tézkedések követik. Ez az el­határozás . szülte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely­nek bölcsőiénél ott állt a má­sodik világháborúban oly nagy áldozatokat hozó szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió. Joggal állíthatjuk, hogy a fa­sizmus fölött 30 évvel ezelőtt aratott világtörténelmi győze­lem tette lehetővé a világszer­vezet megalakulását, melynek szintén a 30. évfordulóját ün­nepük az idén. Az ENSZ-közgyűlés idei ülés­Várható, hogy a jubileumi ülésszak is heves küzdelem színhelye lesz. Most arról van szó, hogy a béke erőinek szá­mos sikere után a világszerve­zetben is előre lépjenek a meg­oldatlan világproblémák rende­zése irányában. A várható fel­szólalások közül minden bi­Világfórum harmincadszor szakának azonbán nemcsak az évforduló ad ünnepélyes kere­tet. A jubileumi XXX. ülésszak másfél hónappal azután ül ösz- sze, hogy Helsinkiben befeje­ződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek záróokmánya rögzíti mindazokat a legfőbb elveket, amelyeknek megvalósítására a világszervezetet 30 évvel eze­lőtt létrehozták. A XXX. ülés­szak tehát a legnemesebb em­beri törekvések diadalmaskodá­sa jegyében kezdi meg munká­ját. A jogos derűlátás természe­tesen nem jogosít fel illúziók­ra, ábrándozásra, mert a békés jövőért, az új világért küzdők­nek mindenkor szembe kell nézniük a kemény valósággal. Örvendetes tény, hogy az idei ülésszak is új tagok felvételé­vel kezdi munkáját. Mozambik, a Zöldfoki-szigetek és Síio Tó­mé volt portugál gyarmatok felvételével 141-re gyarapodik a tagállamok száma. Ez a gya­rapodás a kolonializmus régi világának folytatandó bomlását jelenti zonnyal egy készülő újabb szovjet javaslat beterjesztésé­nek lesz a legnagyobb hatása. A Szovjetunió javasolni kíván­ja, hogy szüntessenek be min­denfajta katonai célú atom- fegyverkísérletet, nem békés céllal történő robbantásokat, bármilyen közegben is történ­jenek. A napirenden nagyon fontos helyet kapnak a gazdasági kér­dések. Ez érthető is, hisz ez a kérdés a világ lakosságának igen nagy részét közvetlenül érinti. Szó van ennek kereté­ben a nemzeti kincsek szuve­rén kihasználásáról és értéke­sítéséről, méltányos kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok kihasználásáról, a fejlődő or­szágok hatékony megsegítésé­ről, kulturális és szociális problémákról, hisz világszerte félmilliárdra becsülik az éhe­zők és 800 millióra az analfa­béták számát. A napirenden szereplő 125 kérdés között tehát nagyon át­fogó és szerteágazó problémák szerepelnek, amelyeknek jelen­tőségét politikai összefüggé­seik méginkább kiemelik. így van ez az ún. harmadik világ országainak kérdésében is. Az ülésszakon szóba kerül a világproblémák keretében a ciprusi kérdés, a közel-keleti helyzet rendezetlensége, a ko­reai kérdés, továbbá a dekolo­nizációnak záros határidőn be­lül történő megvalósulása is. A dél-afrikai és a rhodesiai fejüldöző állam manőverei az utóbbi időben arra vallanak, hogy nem szándékoznak lénye­ges változásokat eszközölni po­litikájukban, csak szemfény­vesztő mesterkedésekhez fo­lyamodnak, közben tovább szö­vetkeznek a NATO, az imperia­lizmus legveszedelmesebb erői­vel. A vitában a világszervezet tevékenységének eredményit mellett bizonyosan rámutatnak fogyatékosságaira is. Például arra a tarthatatlan állapotra, hogy az Egyesült Államok megvétózhatta a két Vietnam felvételét az ENSZ-be. Az ülésszakon természetesen szóba kerül a chilei kérdés is, hisz a fasiszta diktatúra lábbal tiporja az egyetemes emberi jogokat és olyan cselekedete­ket követ el, amelyekről a vi­lágszervezet nem hallgathat. Az ENSZ XXX. ülésszaka elő­reláthatólag nagy küzdelmek színtere lesz, amelyen az em­beriség érdekeit legfőképpen képviselő szocialista országok tekintélyes szövetségesekre ta­lálnak a fejlődés új, nem ka­pitalista útját követő fiatal tag­államokban. elhagyására szólították fel * Palesztina Hangja rádióállomás palesztinai munkatársait. A lap közlése szerint az elmúlt na­pokban Egyiptomban őrizetbe vettek több palesztímiit, akik a sinai megállapodást megbélyeg- zö és a Palesztina Hangja rá­dióállomás betiltása ellen tilta­kozó röplapokat terjesztettek. London — Tegnap a BBC rá­dió riportere telefonon beszólt Mahmud Abdul Ghaffar-al, Egyiptom túszkénct fogva tar­tott madridi nagykövetével. Á rádióban közvetített beszélgetés a palesztin gerillák jelenlété­ben folyt le. A nagykövet el­mondotta, hogy öt támadó ha­tolt be a misszióra. Az épület egyik sarkát dinamittal és gyu­tacsokkal elaknásították. Fog­lyul ejtették a személyzet több tagját, A diplomata szerint a geril­lák elszántaiknak látszanak, de foglyaikkal udvariasan bánnak. A terroristák magukat az „Ab- del Khader al Husszaini mártír csoportjáénak nevezték. A nagykövet megerősítette, hogy az osztag követelése: Egyiptom Genfben tartózkodó delegációja utazzék el Svájcból és ítélje el a sínai-egyezményt. A túsz-diplomata végül arról beszélt, hogv ő maga nem látja a rendőrség beavatkozási előké­születeit, de reméli, ilyen be­hatolásra nem kerül sor. mivel ez vérontással járna. Mint ismeretes, Genfben köz­ben az egyiptomi és izraeli de­legáció folytatta tanácskozásait ez egyezmény gyakorlati meg­valósításáról. A palesztin geril­lák akciójukkal állítólag a meg­állapodás ellen tiltakoztak, mi­vel az nem tesz említést a pa­lesztin problémáról. VÁLASZ A PEKINGI RÁGALMAKRA Moszkva — A moszkvai Pravda tegnapi számában Andrej Krusinszkij szovjet kommentátor erélyesen eluta­sítja a pekingi Zsenmin Zsi- pao legutóbbi próbálkozását, hogy meghamisítsa a japán fasizmus felett aratott győze­lemmel összefüggő történelmi tényeket, lekicsinyelje a Szov­jetunió szerepét a harminc évvel ezelőtti eseményekben. A Pravda felidézi a kínai lap­nak a győzelem 30. évfordu­lója alkalmából megjelent cik­két, amelynek legfőbb célja szemmelláthatólag a Szovjet­unió becsmérlése és rágalma­zása volt. A cikk kísérletet tesz „egyebek között arra, hogy letagadja a szovjet had­seregnek a Kínában állomá­sozó japán megszálló erők szétzúzásában vállalt szere­pét. Az SZKP központi lapja hangoztatja: „A tények soka­sága kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy a szovjet hadseregnek döntő szerepe volt a militarista Japán szét­zúzásában. A japán hadsereg veszteségei Mandzsúriában a hadműveletek két hetében na­gyobbak voltak, mint ameny-* nyi emberveszteséget a japán fegyveres erők a második vi­lágháború összes frontjain szenvedtek az előző négy esztendőben összesen. Maö Cetung — emlékeztet a Prav­da — valamikor maga is el­ismerte: „Ha nem lett volna a Szovjetunió, ha nem zúz­ták volna szét a japán impe­rializmust, akkor a kínai for­radalom végzetesen veszélyes helyzetbe került volna. A Pravda emlékeztet arra, hogy kínai részről a napokban el­utasították a szovjet háborús veteránok kérését, akik meg akarták koszorúzni az elesett hősök sírját Mandzsúriában. A történelem a szovjetelle- nesség szellemében való át- szerkesztésére irányuló kísér­letei újra és újra világossá teszik, hogy elárulták a kí­nai forradalom irányvonalát, mely eredetileg a proletár szolidaritás, a Szovjetunióhoz fűződő barátság eszmélt szol-» gálta. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents