Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-15 / 217. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN 1973 IX. 15. FEJLŐDŐ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Az elmúlt hét nagyjelentő­ségű eseménye a Szíriái Arab Köztársaság párt- és állami küldöttségének csehszlovákiai látogatása volt. A szíriai kül­döttséget Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­ke vezette. Nem szükséges visszatérnünk a látogatás egyes részleteihez. hiszen azokról lapunkban kimerítően beszámoltunk. Hangsúlyozot­tan foglalkozni szeretnénk viszont ennek az eseménynek néhány gazdasági vonatkozá­sával, amelyek nyomatékosan aláhúzzák azt a tényt, hogy Szíriával a nemzetközi poli­tikai kérdésekben azonos vagy közeli az állásfoglalásunk. Ez kifejezésre jut a látogatás vé­gén kiadott közös közlemény­ben is, amely tüzetesen fog­lalkozik mindazzal, ami köl­csönös kapcsolatainkat szi­lárdítja. Ezeknek a kapcsola­toknak közös nevezőjük a ba­rátság, a kölcsönös megértés és a közös érdek. Lesznek talán olyan han­gok, amelyek — nyilvánvaló zavartkeltő célzattal — hivat­kozni fognak arra, vajon mi­lyen érdekünk fűződik a Szí­riái Arab Köztársaság gazda­sági fejlesztéséhez, amihez konkrét segítséget, hitelt nyújtottunk. A józanul és tár­gyilagosan gondolkodó ember viszont tisztában van azzal, hogy napjainkban az állam­közi gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésének ez a for­mája teljesen magától értető­dő, reális és bizonyos felté­telek megtartása mellett mindkét fél számára előnyös. A Szíriai Arab Köztársasággal kapcsolatos eddigi tapasztala­ta' '< alapján nincs okunk ké­telkedni abban, hogy gazda­sági segítségnyújtásunk nem­csak Szíria számára jelent majd hasznot, hiszen hozzájá­rul további gazdasági fellen­düléséhez, hanem ez a befek­tetés számunkra is előnyös.' Persze nem lennénk szocialis­ta állam, ha erre a kérdésre csakis és kizárólag ebből a szemszögből tekintenénk. Mi nemcsak kereskedni akarunk, nemcsak hitelt akarunk nyúj­tani azért, hogy egyszerűen elmélyítsük gazdasági együtt­működésünket, hanem ennél több a célunk. Magától érte tődő, hogy — minden beavat­kozástól mentesen — itt és másutt is elősegítsük azoknak a céloknak az elérését, ame­lyek a mi céljainkkal egyező ek vagy azokhoz közel állnak. Ennek jegyében örömmel fogadhatjuk azt is, hogy a lá­togatás alkalmából további egyezményeket is aláírtak. El­sősorban gazdasági egvüttmű- körésről szóló szerződést, to­vábbá hosszútávú kereskedel­mi szerződést, s végül meg­egyezést a tudományos-műsza­ki együttműködésről valamint az egészségügyi kapcsolatok elmélyítéséről. Ebből is lát­ható, hogy a Szíriai Arab Köztársasággal nemcsak poli­tikai és gazdasági fronton, hanem más területeken is kölcsönösen elmélyítjük kap­csolatainkat. NEMZETKÖZI GÉPIPARI SEREGSZEMLE Brnóban megnyílt a nemzet­közi gépipari vásár, amelynek a szakmai világban neve, rangja van. Ez nem véletlen, többek között azért nem, mi­vel Csehszlovákia gépipari ha­talomnak számít világviszony­latban. Iparunk struktúrájá­ban és nemkülönben a külke­reskedelemben is ez az ágazat ma is a legfontosabb szere­pet játssza. Mi sem tanúskodik erről jobban annál, hogy ta­valy a csehszlovák gépek és a gépi berendezés exportja több mint 19 milliárd korona értéket képviselt, ami külke­reskedelmi forgalmunknak hozzávetőleg a 46,5 százalékát tette ki. Legjelentősebb meg­rendelőink természetesen itt is a szocialista országok vol­tak, amelyek exportunk 83,4 százalékát vették át. Ebből a KGST-országokra 78,6 száza­lék esett. A laikusnak ezek az ada­tok talán nem mondanak so­kat. Világosabban felmérheti viszont a helyzetet, ha tud­tára adjuk, hogy nemcsak a gépipari kivitel, hanem álta­lában egész külkereskedelmi forgalmunk jelentősen növe­kedett az elmúlt időszakban. Szám szerint 1975 első felé­ben 13,1 százalékkal, ebből a kivitel 11,7 százalékkal, a be­hozatal 14 5 százalékkai. Már­pedig erre akkor került sor, amikor a világpiacokon nem­csak hog/ vége lett a kon­junktúrának, hanem a tőkés­országok idült pénzválsága, az elmélyülő inflációs folyama­tok következtében számunkra is kedvezőtlenül alakultak az árak. Ilyen megvilágításban már sokkal jelentősebb az a körülmény, hogy külkereske­delmünk megbirkózott és meg­birkózik a nehézségekkel. Ennek nyitja viszont az, amint azt Andrej Barcák szö­vetségi külkereskedelmi mi­niszter hangsúlyozta a bmói nemzetközi vásár megnyitása alkalmából adott sajtótájékoz­tatóján, hogy a szocialista or­szágok elsősorban a KGST tagállamai következetesen tö­rekednek a Komplex Program megvalósítására, vagyis gazda­ságunk hatásos integrálására. A zavartalan jövőt szavatoló további intézkedések legfonto­sabbikja pedig az, hogy a KGST-országok, és köztük a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság is, termelőerőik to­vábbfejlesztése érdekében strukturális változtatásokat hajtanak végre gazdaságuk felépítésében, hogy elejét ve­gyék a világpiacon bekövetke­ző negatív fejlemények hatá­sának. Ez ugyankkor termé­szetesen nem jelenti azt, hogy elzárkózunk a tőkésországok piacától. Csupán arra fogunk a jövőben kereskedelmi part­nereink megválasztásánál még következetesebben törekedni, hogy azok minél kedvezőbb feltételeket biztosítsanak szá­munkra — minden diszkrimi­nációtól mentesen. Abban vi­szont biztosak lehetnek, hogy Csehszlovákia továbbra is olyan partnerük lesz, amely­ben teljes mértékben megbíz­hatnak. CHILE NEM AOJA FEL A HARCOT Ezekben a napokban a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség meghívására a chilei Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kül­döttsége látogatott hazánkba Albe/Lo Corvalán vezeté.éve., aki C ti i 13 Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága börtön­ben tartott főtitkárának a fia. A cli'lei fijlsági küldöttség több városban, üzemben, in­tézményben és más munkahe­lyen járt, nagygyűléseken vett részt — országszerte. Ezek­nek a találkozóknak — bát­ran mondhatjuk, — közös ne­vezőjük az volt, hogy részt­vevőik, fiatalok és idősebbek egyaránt, spontán módon ki­fejezésre juttatták szolidari­tásukat Chile népével, amely sok megpróbáltatáson megy át a fasiszta katonai junta uralma alatt. Alberto Corva­lán ezt a szolidaritást a Prav­dának adott interjújában ezek­kel a szavakkal nyugtázta: „Rendkívül nagyra becsüljük a nemzetközi szolidaritást, amelyet harcunk ösztönzőjé­nek tekintünk. Örömmel fo­gadunk minden rezolúciőt, táviratot, az ENSZ-nek címzett szolidaritási aláírási akciót, amely támogatja igaz ügyün­ket.“ (gály) Nagy forgalom a bmói vásáron A mezőgazdasági gépek seregszemléje A nagyközönség számára a múlt bét szerdáján nyitotta meg kapuit a XVII. brnói nem­zetközi gépipari vásár. A dél- morvaországi kerület metropo­lisában nvolc órától a késő délutánig zsúfolt villamosok és autóbuszok szállítják a vásárba látogatók ezreit. A vásár terü­letén kívül tenger sok sze­mélygépkocsi parkol. A nehéz és általános gép­ipar legújabb vívmányait szem­léltető kiállítás nemzetközi vi­szonylatban is rangos helyet vívott ki magáinak. Az idén 30 ország 2000 képviselője állí­totta ki termékeit. A magas színvonal mellett tesz bizony­ságot, hogy az eddigi gépipari vásárokat átlag több mint 400 000-en tekintetté* meg a világ 70 országából idesereg- lett érdeklődők. A kiállítás központi épülete, a „Z“-pavilon melletti szabad térségen a mezőgazdasági gé­pek sokrétű és színes táborát tekinthetik meg a szakemberek és az érdeklődők. A kiállítók arra törekednek, hogy a leg­újabb típusú és nagy teljesít­ményű berendezésekkel szere­peljenek. A hazai mezőgazda- sági gépipart a Motokov kül­kereskedelmi vállalat képvise­li. A szovjet Traktorexporton kívül a szocialista tábor más országainak kereskedelmi vál­lalatai is jelentős mértékben állítottak ki. A kapitalista or­szágokból főleg olasz, osztrák és NSZK-beli cégek állították ki termékeiket. A szakemberek, idősebbek és fiatalok körében egyaránt az érdeklődés központjába ke­rültek a szovjet kiállítók ter­mékei. A Niva és Kolosz ga­bonakombájnok között láthat­juk azt a Koloszt is, amely az idei aratás során a legtöbb gabonát csépelte ki. Mellette többféle eke is látható, me­lyekkel a gabona és az ipari növények alá a mélyszántást akár 30 cm mélységben is el lehet végezni, továbbá a len­termelők munkáját megkönnyí­tő LK 4x' szedőgép, mely egyéb munkafolyamatok vég­zésére is alkalmas. A CKT 1,4 a hagyma kétfázisos betakarí­tására szolgál. Úgyszintén új­donságnak számít a „Volgar 5“, mely a nagy nedvességtar- tamú és a szálas takarmányok keverését végzi. Gazdag választékkal, sok újdonsággal jelentkeztek az NDK mezőgazdasági gépgyár­tásának kéoviselői. A kiállítás megrende 4 én kívül a gépek szép kivitelezése is megragad­ja a figyelmet. Sok látogatót vonz magához a szépen kivite­lezett Impulsa 622 automatikus fejőgép. Már eddig is jól be­váltak a burgonyaosztályozó gépsorok; itt az E-691-es típust láthatjuk. Amint a tájékoztató­ban olvasható, az E-684-es há­romsoros burgonyafelszedő és rakodógép a régebbi típusok­nál 50 százalékkal nagyobb teljesítményű, könnyen kezel­hető és karbantartása sem okoz különösebb gondokat. A vásár pavilonjai madártávlatból Lengyel hűtőberendezések exportra Az utóbbi öt év alatt Len­gyelország több mint négysze­resére növelte a hűtőberende­zések és a komplett hűtőházak kivitelét. 1971—75 között ilyen jellegű exportjának értéke mintegy 75 millió devizazloty volt, a következő két évben pe­dig a becslések szerint eléri a 130 milliót. Az adásvételi szerződésekben kulcsra kész hűtőlétesítmények, hűtőalagutak, illetve a petrol­kémiában használatos ipari hű­tőberendezések szerepelnek. A fő vásárlók a szocialista or­szágok. A lengyel iparvállala­tok — a Polimex Cekop külke­reskedelmi egyesülés közremű­ködésével — az NDK-nak 31 millió devizazloty értékben szállítanak hűtőházakat és ba­romfihús tárolására szolgáló hűtőalagutat egy nemrég kötött szerződés alapján. Csehszlová­kiában két hűtőházat építenek, és már folynak a tárgyalások egy újabb komplett létesítmény elkészítéséről, ami a tervek szerint Brno mellett lesz. Cseh­szlovákia zöldség-, gyümölcs­ös baromfiáruk fagyasztásához 6 lengyel hűtőalagutat is im­portált. Visszaesett az olasz ipar termelése Olaszország ipari termelése az 1972-es termelési szintre zu­hant vissza — állapítja meg az olasz Gazdaságkutató Intézet (ISCOJ jelentése. Az ipari termelés indexe az év első felében 12,2 százalék­kal volt alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipari termelői kapacitásokat az év során csak 70 százalékig használták ki, a beruházások, valamint a félkész termékek iránti kereslet ez idő alatt lé­nyegesen csökkent. Tovább nőtt a munkanélküliség, júniusban 1,2 millióan voltak munka nél­kül, több ezren pedig rövidí­tett munkahétben voltak kény­telenek dolgozni. Az ISCO sze­rint egyelőre meglehetősen ho mályosak a gazdaság javulásá­ra utaló kilátások. Lengyel—angol szerződés vegyikombinát építéséről Lengyelország 125 millió font sterling értékű megállapodást kötött egy angol céggel a Wloc- lawekben felépülő vegyipari kombinát létesítéséről. Az új gyár évente nagy mennyiségű marószódát és mintegy 200 ezer tonna polivi- nilkloridot fog előállítani. A munkálatokat az állami tulaj­donban levő Burmah Oil cég leányvállalata végzi. A kombi­nát építéséről szóló megálla­podást Shore angol s Olszews­ki lengyel külkereskedelmi mi­niszter látta el kézjegyével. A miniszterek aláírták az 1973- ban létrejött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és tudományos­műszaki együttműködési egyez­mény végrehajtási programját. A VEB Kombinát Fortschritt Landmaschinen Neustadt in Sachscni gépgyárra nagymérték­ben hozzájárult az NDK mező­gazdasági gépiparának a fel­lendítéséhez. Termékei ismer­tek, bevált példaként említhet­jük a E-519-es gabonakom­bájnt, az E-310-es sorhúzőgé- pet stb. Idei érdekességük az újonnan kifejlesztett K-453 magasnyomású prés. Eddig ez az egyedüli gép, mely a szal­mát a bálákba való préselés után azonnal a mellette hala­dó kocsiba rakja. Egy személy kezeli, s a nagy kiterjedésű par­cellákban használható ki a leg­jobban. Az A-201 -es vetőgép bármilyen talajon dolgozhat, s a vetés minősége 20 km-es óránkénti sebesség esetén is jó A legtöbb helyet a hazai mezőgazdasági gépek foglalják el. A szlovák és a cseh vállala­tok, üzemek nemcsak mennyi­ségre mutatnak be sokat, ha­nem a gépek minősége is az élvonalba sorolja hazánk gép­iparának ezt az ágazatát. A Munkaérdemrenddel kitünte­tett Agrostroj JiCín többek kö­zött három- és hatsoros cukor­répakombájnokkal szerepel. Ez utóbbi tavaly itt, Brnóban és az Ágra Markkleberg kiállítá­son egyaránt aranyérmet nyert. Az Agrostroj komáromi üzemé­ben készült a TB-150-es bur­gonyaosztályozó gépsor. A szakemberek véleménye sze­rint jól felveszi a versenyt ha­sonló külföldi berendezésekkel. Az Agrostroj Prostéjov burgo­nyaültető gépei és kis trakto­rai is nagy elismerést arattak, úgyszintén a humpoleci gép­gyárak hidraulikus rakodógé­pei. Helyszűke miatt lehetetlen megemlíteni minden kiállító nevét és a kiállított gépeket. Nem szóltunk a sokféle trak­torról, a szántóföldeken alkal­mazott lánctalpasokról, a kü­lönféle permetezőgépekről stb. Jelentős esemény az idei gépipari vásár, nagyban hozzá­járul a szocialista integráció, a KGST-tagországok együttmű­ködésének további elmélyítésé­hez, a tudományos-műszaki fej­lődéshez, s más ágazatokhoz hasonlóan a mezőgazdasági gépgyártás terén is. (-nák) Nő a Szuezi-csatorna forgalma A Szuezi-csatorna, ahol ai megnyitás óta mindkét irány­ban egy-egy konvoj haladt át, újból elérte korábbi teljesítő- képességét. Miután biztosították a 38 lábnyi merülést, a pilóták „elérték korábbi formájukat“, és elkészültek a hajózási se­gédberendezések, ismét három konvoj indulhat mindkét irány­ban. Megkezdődött a csatorna kiépítésének első szakasza: mintegy három és fél éven be­lül 53 lábra mélyítik, hogy le­hetővé tegyék 150 000 tonnás, megrakott tankhajók áthaladá­sát. Magyar gyümölcskonzervek Ciprusra A HUNGAROFRUCT első alka­lommal kötött szerződést cip­rusi partnerrel. Eszerint 6000 karton különböző gyümölcskon- zerv — sárgabarack, szamóca­dzsem, őszibarack és szilvabe­főtt — exportjára vállalkoztak, mintegy 50 ezer dollár érték­ben. A szállítást már májusban megkezdték, és most újabb megrendelést kaptak. Egyelőre az első szerződésben foglalt mennyiségnek körülbelül a fe­lére, de a jelek szerint ez a kapcsolat folyamatos lesz, és a továbbiakban is szállíthat a vállalat magyar gyümölcskon- zerveket Ciprusra. Az NDK műszálgyártása A lipcsei őszi vásáron nyil­vánosságra hozott adatok sze­rint a Német Demokratikus Köztársaság a műszálgyártás­ban egy főre eső 16 kilogram­mos termelésével a világon a negyedik helyen áll. Az NDK műszálgyártó ipara a KGST-tagországok 30 ipari üzemével és tudományo» inté­zetével működik együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents