Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-13 / 216. szám, szombat
Kollektív biztonságot Ázsia népeinek ARCKÉPEK MUNKAHELYEKRŐL IRTA: JEVGENYIJ ZSUKOV AKADÉMIKUS Ázsia tartós békéje és biztonsága megteremtésének gondolata — viszonylag újkeletű; az ázsiai és afrikai országok 1955-ben megtartott bandongi értekezletének határozataiban jutott kifeje. zésre. Azonban csak most, több mint két évtized elteltével főttek létre azok az objektív feltételek, amelyek lehetővé teszik annak az eszmének a megvalósítását. A világpolitika fontos tényezője Az utóbbi évtizedekben Ázsiában hatalmas méretű politikai változások következtek be, amelyek átformálták az egész földrész arculatát. A sikeres nemzeti felszabadító harcok eredményeként Ázsiában megrendültek az imperializmus pozíciói. Népei, miután kivívták politikai függetlenségüket, létrehozták és megszilárdították szuverén nemzeti államaikat. Kihasználva a kedvező nemzetközi helyzetöt és a szocialista közösség országainak támogatását élvezve, harcot indítottak gazdasági önállóságukért, hogy nemzeti kincseik teljes jogú gazdái legyenek. Ázsia fejlődő országai a ví lágpolitikn fontos pozitív tényezőjét képezik. Erről tanúskodik az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetben kifejtett — az imperializmus agresszív politikája és az új gyar- tnatosítási törekvések minden megnyilvánulási formája ellen Irányuló — aktív tevékenységük. A gyarmati iga alól csak nemrég felszabadult ázsiai országok népeinek különösen nagy szüksége van a tartós békére, amely nélkülözhetetlen számukra az évszázados idegen uralom örökségének — a műszaki-gazdasági elmaradottságnak — felszámolásához. A fejlődő ázsiai államok nem Vihetik sikerre az élet minden területére kiterjedő gazdasági és kulturális felemelkedés haladó programjait akkor, ha a háború veszélye fenyeget. Ázsiában, akárcsak Európában, fennáll a népek közös érdekeinek megfelelő, hatékony biztonsági rendszer létrehozásának szükségessége. A hős vietnami nép győzelmiének példája azért is tanulságos, mert rámutatott a nemzetközi békeszerető erők, elsősorban a Szovjetunió es a szocialista közösség más tagországai által Vietnamnak nyújtott támogatás óriási jelentőségére. Az ázsiai államoknak a potenciális agresszor ellen irányuló közös erőfeszítései kétségkívül a béke hatékony biztosítékául szolgainak az ázsiai kontinensen. A kezdeményezés támogatásra tatát Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtését a Szovjetunió kezdeményezte. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai értekezletén elmondott beszédében vetette fel elsőként ezt a gondolatot. Ezt követően fejlődött tovább és vált általánossá az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének eszméje. A realizálásban való erőteljes érdekeltség nyilvánult meg számos nemzetközi fórumon — a moszkvai Béke-világkongresz- szuson, az ázsiai békeszerető erők értekezletén Daccában, a Szamarkandi nemzetközi találkozón, amelyet az Ázsia beké Jéért és biztonságáért folytatott Karc problémái megvitatásának szentelnek. Algírban megtartott negyedik konferenciájukon az ázsiai béke megszilárdításáért szálltak Síkra az elnem kötelezett politikát folytató országok is. Az ázsiai földrész kollektív biztonsága mellett többször állást foglalt például Indira Gandhi, India miniszterelnöke, Mohammed Daud afganisztáni elnfik, Ahmed Hasszán Bakr Iraki «*- nők, Nem meglepő, hogy az nalista körök és szekértolőik távolról sem érdekeltek Ázsia tartós békéjének megteremtésében, és elutasítják a szovjet kezdeményezést. Különösen dü- hödten támadja a kínai maóista vezetés. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának ellenzői megvalósíthatatlannak kiáltják ki ezt az elképzelést. Természetes, hogy az eszme megvalósításához határozott erőfeszítésekre és a nehézségek leküzdésére van szükség. Elvileg azonban az ázsiai kollektív biztonság megvalósíthatóságához nem férhet kétség. Fontos feltétel Magában a gondolatban nincs semmi rendkívüli. Reális tényből indul ki — a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elA dél-vietnami Da Hat városban és környékén az újjáépített ipari üzemeket és a háztartásokat az épülő Da Nhim villany- erőmű látja majd el villany- árammmal. Az erőmű teljes felépítése után azt is lehetővé feszi, hogy a környék további községeibe Is bevezethessék az áramszolgáltatást. (Felvétel CSTK — VTK) vének általános elismeréséből. Ez pedig minden ország számára elfogadható. Mi más lenne a békés egymás mellett élés, ha nem az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államok közötti kapcsolatokban, lemondás az egymással szemben álló tömbökről és csoportosulásokról és az összes vitás nemzetközi kérdés békés eszközökkel történő megoldása? Ennek megvalósítása földünk valamennyi népének létérdeke. A kollektív biztonság rendszerének megteremtése az ab bán részt vevő államok szuverenitásának, területi épségének fis határai sérthetetlenségének tiszteletben tartásából indul ki. Mindebből világosan kitűnik, hogy a kollektív elveken alapuló biztonsági rendszer létrehozása nem csorbítja senkiFelvét elünkön: a Dai-Dony-i szövetkezetben (Thai BinhJ tartomány Dél-Vietnamban egy négyhektárnyt úf tengervíz-tárolót építettek, hogy a PÍz elpárologtatósával s$t állítsanak elő, {felvétel: CSTK — VTK) nek a jogait, nem veszélyezteti az egyes országok politikai és gazdasági viszonyait. Ez lehetővé teszi, hogy kivétel nélkül minden ország csatlakozzék a kollektív biztonsági rendszerhez. És éppen ez az egyetemesség teheti hatékonnyá a biztonsági rendszert, megakadályozva ugyanakkor a béke potenciális megbontólnak minden mesterkedését. Ahhoz, hogy a kollektív biztonság megteremtésének gondolata Ázsiái1™ valóra váljon, csupán egyetlen feltétel szükséges: valóságos törekvés a békére, lemondás a háborúról mint az államok közötti kon fliktusok megoldásának eszközéről. A jelenlegi nemzetközi helyzet azt példázza, hogy bármely háborús tűzfészek kialakulása -=■• az úgynevezett helyi vagy „k's méretű“ tűzfészkeké is —, elkerülhetetlenül maga után vonja a fegyveres összeütközés kiszélesedésének,’ illetve más országok háborúba sodrásának a veszélyét. Szemléletesen illusztrálja ezt Ázsia, ahol az utóbbi években többször is fenyegetett a háború kiterjedésének réme. s ahol mindmáig nem sikerült felszámolni a veszélyes háborús tűzfészkeket. Elegendő a közel- keleti helyzet rendezetlenségére, Ciprusra, a nyugtalanító indokínai állapotokra és a közelmúlt kambodzsai hadicselekményeire utalni.' Min i az ideig semmibe veszik a haladó erők követelését, hogy vonják ki a külföldi csapatokat Dél-Koreá- ból. Akadályokat gördítenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország békés, demokratikus egyesítését célzó programja megvalósítása elé. Az ázsiai kontinensen és a környező tengereken továbbra is katonai támaszpontokat tartanak fenn, illetve újabbak létesítését tervezik. Szükséges lépések Természetesen hiba volna abban a hitben élni, hogy az általános ázsiai biztonsági rendszert azonnal egyetlen aktussal létre lehet hozni. „Az ázsiai biztonság és együttműködés kollektív erőfeszítések révén való biztosítása — mondotta Leonyid Brezsnyev tavaly, az é.M végén — nem egy állam politikai tapasztalatainak és útkeresésének gyümölcse. Ahhoz, • hogy ez a gondolat megvalósuljon, az államok állhatatos, következetes gyakorlati lépéseire, számtalan vélemény és álláspont gondos figyelembe vételére van szükség.“ Az ázsiai biztonsági rendszer szakaszosan, az államok kollektív és kétoldalú erőfeszítései révén valósítható meg. Széles körű tevékenységre, messzemenően humánus feladatoknak a megvalósítására ad lehetőséget az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó szovjet javaslat. Elsősorban az ázsiai országok államközi kapcsolatairól, a határozott politikai eredménynyel kecsegtető kormányszintű kapcsolatok kialakításához szükséges felté- elekről van szó. Nem kétséges, hogy ebben kivételesen fontos szerep vár magukra az ázsiai országok népeire, azok haladó közvéleményé-. A szovjet emberek a maguk részéről továbbra is arra törekednek, hogy létrejöjjön az ázsiai kollektív biztonsági rendszer, az általános világbéke biztosításának nélkülözhetetlen eleme. Lenini módon A járási pártkonferencián találkoztam vele először. Vállalata pártszervezetének küldötteként beszélt a dolgozók munkájáról és a megoldást sürgető problémákról. Jegyzetfüzetemben ma is megvan a néhány szavas jellemzés: „Az egyik legjobb, legmagvasabb felszólalási" A konfe-> renciáról írt cikknek a „Lenini szellemben" címet adtam, s a cím megválasztásában többek között VUKASOVÁ KA* TARÍN A, a filakovói Kovo- smult munkásnője felszólalásának tartalmából indultam ki. A vállalat munkahelyeit járva a napokban ismét találkoz• tani vele. A konuhacikkmühely munkapadjánál ült társai sorában. Húsőrlőgépeket szereltek serényen, begyakorlott mozdulatokkal. „Ez a Lenin-brigádl“ — mutatott körbe a műhelyben szo- goskodókra Fukasová elvtársnő. — Miért éppen ezt a nevet választották? 'A felelet tömör és világos: „Mert az ő nyomdokaiban akarunk haladni!“ Évtizedünk elején, 1970-ben határozta el a konyhacikkmü- hely kollektívája, hogy bekapcsolódik a szocialista munkabrigádok akkor izmosodó mozgalmába. A tizenhárom tagú kollektíva élére Katarina Fukasová elvtársnőt állították. A választást alaposan megfontolták. Nemcsak a munkahelyi jártasságot és ügyességet vették tekintetbe, hanem a jellembeli tulajdonságokat is, melyek alkalmassá tették őt e fontos tisztség betöltésére. Ezerkilenc százhetvenben csak egyedül volt kommunista a kollektívában. Ma a Lenin brigádban hat kommunista nő dolgozik. Fiatal, agilis elvtársnők, akik a munkahelyen és a párt életben egyaránt becsülettel helytállnak. Az emberek nevelése a kommunisták legfontosabb feladatai, kommunistává nevelésük pedig legszebb eredményeik közé tartozik. — Szereli ű munkáját? „Nagyon szeretem! — hangzott a határozott válasz. — Még tizennégy éves sem voltam, amikor munkába kellett lépnem. Pedig szerettem volna továbbtanulni, de a körülményeim ezt nem engedték, nem nyílt rá olyan lehetőségem, mint a mostani fiataloknak. Kívülállónak talán egyhangúnak tűnhet a mi munkánk, pedig nem az, mert aki megkedvelte, annak számára érdekes. A brigád többi tagjával együtt arra törekszünk, hogy az üzemünkben készült konyhagépekkel a háziasszonyok elégedettek legyenek nálunk, meg külföldön is, hiszen termékeinket a világ számos országába szállítjuk.“ — A kollektívában jó az összetartás? Nagyon jól megértjük egymást — hangsúlyozta a brigádvezető. — A brigádban szlovákok és magyarok dolgoznak, de ezt mi észre sem vesszük. Őszinte, baráti és elvtársi viszony alakult ki közöttünk nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is. Ha például esküvő, vagy más ünnepi esemény előtt áll valamelyik brigádtag, az előkészületekben a többiek is részt vesznek. Az őszi hónapokban a cukorrépaszedésben az egész brigád segít a falun élő tagjainak. A jó összetartás bizonyítéka az is, hogy ha valamelyik munkatársam figyelmét munkájával kapcsolatban felhívom valamilyen fogyatékosságra, ezért senki nem neheztel, hanem inkább köszönettel veszik az idejekorán elhangzott figyelmeztető szót. A kollektíva tagjai megértéssel vállalják a többletmunkát akkor is, amikor az alkatrészellátás zavarai miatt a tervteljesítésben keletkezett lemaradás behozására nemcsak szombaton, hanem vasárnap is munkába kell állni.“ A termékek jó minősége és a terv megvalósítására való törekvés a Lenin-brigádban természetes követelmény. Kötelezettségvállalásuk egyik pontja szerint vállalták a termékek minőségi ellenőrzését. Megígérték, hogy csakis kifogástalan minőségű árucikket adnak ki a kezükből, s a minőségi ellenőrzéshez nem igényelnek munkaerőt. Ily módon egy dolgozót más munka végzésére szabadítottak fel. Kötelezettségvállalásukat minden évben megújítják. A termelési feladatok megvalósításán kívül a többi között az épülő új üzem építkezésén /e- jenként nyolc órát dolgoztak le és ugyanennyi munkát végeztek el a pionírtáborban is. A Lenin-brigádot kiváló eredményeiért, a versenyfeltételek teljesítéséért 1972-ben a szocialista munkabrigádok bronz jelvényével, ez év májusában pedig ezüst jelvényével jutalmazták. Katarina Fukasová brigádvezetőnek „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést adományozták. — A szocialista munkabrl- gádok tagjai általában a társadalmi munkában is tevékenyek. így van ez a Lenin- brigádban is? À brigádvezető igenlően bólintott. „Kollektívánk tagjai külön-, féle tisztségek betöltésével is részt vesznek a közéleti tevékenységben. Jómagam az eltelt csaknem negyedszázad alatt, amióta Füleken lakom, számos funkcióban dolgoztam. A városi nemzeti bizottság képviselője és tanácsának tagja vagyok. Tevékenykedem az összüzemi pártbizottságban, és az üzemi tanács ellenőrző bizottságában is tisztséget viselek.“ — Amint hallottam, tisztségeit most és a múltban is a legnagyobb igyekezettel látta el. Itteni munkája is sok energiát igényel. Ezenkívül háziasszony is. Hogyan futja mindenre az idejéből? Elmosolyodik. Aztán így szól: „A férjemnek is sok funkciója van. Így aztán megértéssel viseltetünk egymás munkája iránt és kölcsönösen segítjük egymást." GÁL LÁSZLÓ BÁNYÁSZOK KÖTELEZETTSÉGVÁIXAlÁSAi (CSTK | — Növelik eddigi kötelezettségvállalásaik értékét és űj felajánlásokat (esznek a CSKP XV. kungressznsának tiszteletére, a Spišská Nová Ve*-i Vasércbánya Vállalat dolgozói. A rudnanyi bánya jozef Budza vezette munkacsoportja a vállalat legjobbjai köz* tartozik. A munkacsoport benevezett a CSKP XV. kongresszusának szocialista mun- kabrigódj» cím megszerzéséért indított versenybe. Eddigi felajánlásuk értelmében ino tonna vasércet kell terven felül bányászniuk. Felajánlásukat most újabb 300 tonnával növelték. , A Nižná Slaná-i bánya )án Balogh vezette 12 tagú szocialista munkabrigádja és Jozef Lipták 4-tagú munkacsoportja felajánlást tett, amelynek értelmében minden hónapban 400, illetve 300 tonna vasércet bányásznak terven felül. ÚJ sző 1975. IX. 13.
