Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. augusztus 2. SZOMBAT BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 180. szám Ára 50 fillér. lelentós hozzájárulás ni európai népek békés egymás mellett éléséhez Gustáv Husák elvtárs interjúja Helsinki — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki befejezése után Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke találkozott a Csehszlovák Televízió, a Csehszlovák Sajtóiroda, a Csehszlovák Rádió központi igazgatóival és további csehszlovák újságírókkal és, válaszolt kérdéseikre: Első kérdés: Egy pillanattal ezelőtt fejeződött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyen 35 ország vezetői záródokumentumot írtak alá. Hogyan értékeli Husák elvtárs általában a konferenciát és külön ezt a dokumentumot, amelyet már ma általában „az európai népek békés egymás mellett élése alapokmányának“ neveznek? Válasz: Az európai államok értekezlete, amelyen az Egyesült Államok és Kanada is részt vett, kétségtelenül rendkívül jelentős hozzájárulás az európai népek békés egymás mellett éléséhez Nagyra értékeljük az értekezlet lefolyását, az elfogadott és aláírt dokumentumokat. Befejeződött az értekezlet előkészítésén végzett bonyolult sokéves munka egy szakasza, amelyben a különböző társadalmi rendszerű államok eltérő nézetei közötti utakat kerestük. Türelmes, kitartó törekvéssel sikerült elérni, hogy összeült az értekezlet, részt vesznek rajta az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada képviselői s azonos következtetésekre jutottak, aláírták a közös dokumentumot. Megállapodtak a szuverén európai államok közötti kapcsolatok alapelveiben. Megerősítették az európai államok politikai, gazdasági, tudományosműszaki, kulturális és egyéb téren folytatott békés együttműködésének alapelveit. Ez a terjedelmes, mintegy 100 oldalas dokumentum az egymás mellett élésnek éppen azokat az elveit rögzíti, amelyekre támaszkodva az európai államok tovább akarnak együttműködni és amelyeket tovább akarnak fejleszteni. Nézetünk szerint rendkívül fontos tény, hogy megtalálták a hidegháborútól, a feszültségtől és a konfrontációtól a kapcsolatok békés rendezéséhez és elsősorban a békés együttműködés el(V oly tatás a 2. oldalon} Az együttműködés elmélyítéséért A csehszlovák küldöttség tanácskozásai Helsinki — A helsinki európai biztonsági értekezlet zárószakaszán részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai tegnap több kétoldalú eszmecserét folytattak. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára találkozott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB első titkárával. A szívélyes elvtársi megbeszélésen eszmecserét folytattak több időszerű nemzetközi kérdésről és nagyra értékelték az eut-ópai biztonsági konferencia sikeres befejezését, amely hozzájárul a biztonság megszilárdításához és az európai együttműködés elmélyítéséhez. Gustáv Husák és Erich Ho- necker ugyancsak áttekintették a két ország baráti pártjainak sikeres együttműködését. A tanácskozáson jelen volt Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnöke és Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke tegnap találkozott Todor Zsiv- kovval, a BKP KB első titkárával, az Államtanács elnökével. A találkozó során megvitatták és nagyra értékelték a biztonsági konferencia eddigi eredményeit és egyidejűleg megvitatták a két ország baráti pártjai további együttműködésének lehetőségeit. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke, ugyancsak tegnap Helsinkiben találkozott Joszip Broz-Titóval, folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ÜNNEPELYESEN ALAIRTAK A HELSINKI ZÁRÓDOKUMENTUMOT Gustáv Husák elvtárs baráti eszmecserét folytat Urho Kekkonen finn elnökkel. (CSiK-ielv.) Helsinki — Tegnap Helsinkiben 35 állam és kormány vezetői ünnepélyesen aláírták az európai biztonsági és együtt- müködési értekezlet záródokumentumát. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök rövid bevezető beszéde után elsőként Helmut Schmidt bonni szövetségi kancellár írta alá a záródokumentumot. Utána a francia abc szerinti sorrendben következtek a többi vezető államférfiak. Gustáv Husálk, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 16.25 órakor írta alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. Utolsóként Tito elnök, a jugoszláv küldöttség vezetője 16.30 órakor írta alá a dokumentumot. Az aláírás után Kekkonen finn köztársasági elnök rövid beszédet mondott s ezzel az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, befejező szakaszának záróünnepsége véget ért. Felvételünkön Gustáv Husák elvtárs és Erich Honecker, az NSZBP KB első titkára találkozója látható. (ÓSTK-felv.) Helsinki — A finn fővárosban tegnap 35 ország vezetői által aláírt okmány, amelyet hivatalosan záródokumentumnak neveznek, több mint 100- oldalas irat, amely az európai biztonsági együttműködés fő szempontjaival foglalkozik. „Az európai biztonság kérdései“ című első szakasz a részt vevő államok kapcsolataiban betartandó tíz elvet fogalmazza meg. Ezek az elvek: — A szuverén egyenlőség, a szuverenitásból eredő jogok tiszteletben tartása, — tartózkodás az erőszakkal fenyegetéstől, vagy erőszak al kalmazásától, — a határok sérthetetlensége, — az államok területi épsége, — a viták békés rendezése, ~~ be nem avatkozás a belügyekbe, — az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, — a népek egyenjogúsága és önrendelkezése, — az államok együttműködése, — a kötelezettségnek a nemzetközi jog szerinti lelkiismeretes teljesítése. Az első szakasz további része összefoglalja az államok közötti bizalom megteremtésére teendő intézkedéseket és felvázolja a biztonság és a leszerelés egyes szempontjait. Meghatározza annak elveit is, hogyan fogják tájékoztatni egymást az államok a nagyobb hadgyakorlatokról, hogyan fognak előze tesen közölni egyéb hadgyakorlatokat és nagyobb katonai átcsoportosításokat. Az első szakasz befejező részében a leszereléssel foglalkozik. Megállapítja, hogy valamennyi részt vevő állam „meggyőződése, hogy elengedhetetlenül szükséges olyan hatékony intézkedések foganatosítása, amelyek terjedelmükkel és jellegükkel lépéseket jelentenek a nemzetközileg szigorúan és hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelés elérésére és amelyeknek a világbéke és biztonság erősítéséhez kellene vezetniük." A második szakasz a gazdasági, tudományos—műszaki és környezetvédelmi együttműködéssel foglalkozik. Az aláíró államok ebben azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy a gazdasági élet valamennyi területén folytatott együttműködés kibontakoztatására irányuló erőfeszítésük elősegíti az európai és általában a világbéke és biztonság erősödését. Valamennyi állam tudatában van a gazdasági és társadalmi rendszerek különbözőségének, elismerik, hogy a gazdasági együttműködés csak az egyenlőség alapján fejlődhet, hogy tekintetbe kell venni az egész világ fejlődő országainak érdekeit. A fokozódó világméretű kölcsönös függőség fokozott és hatékony közös erőfeszítést követel a főbb világgazdasági problémák megoldására. Ezért a részt vevő államok elfogadják azokat az elveket és konkrét ajánlásokat, amelyeknek elő kell segíteniük a kereskedelmi csere az ipari együttműködés és a közös érdekű nagytervek, köztük a regionális szintű és ezen felüli tervek megvalósításában folytatandó együttműködés bővülését. Az államok továbbá kívánatosnak tartják a normák és műszaki előírások egybehangolását, a szabványosítási nemzetközi együttműködés fokozását. Bővíteni kell az érdekelt felek kölcsönös tudományos—műszaki tájékoztatását, hogy megjavuljon a tudományos—műszaki együttműködés. A legnagyobb lehetőségek például a mezőgazdaságban, az új technológiában az erőforrások ésszerű felhasználásában, a szállítási technológiában, a fizikában, a kémiában, a meteorológiában, hidrológiában, oceánográfiában, a szeizmológiai kutatásban, az űrkutatásban, az orvostudományban és egészségvédelemben és az életkörnyezet kutatásában rejlenek. A Imrmadik szakasz a földközi-tengeri biztonságra és együttműködésre vonatkozó kérdéseket fogalmazza meg. A részt vevő államok ebben annak a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy az európai bi** (Folytatás a 2. oldalon]
