Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám, péntek
Példás határőrközség A VÍZNÉL M. Vodéra felvétele Orvosi tanacsa. Az öregség nem betegség Vysokó pri Morcive közvetle íiiil az államhatár közelében fekszik. Az itt lakó 2200 em bér mindennapos munkáján ki- viil arra is ügyel, hpgy ü határon ne jusson át senki sem. Amikor az ütvenes évek elején sorkatonák vették át az államhatár érzését, egy-egy Örs nálunk telepedett le — mondja Frantisek Kovaricek, a nem Sieti bizottság elnöke. — Az Igazat megvallva egy kissé ide jgenkedtünk tőlük. A lányok mi étt is gyakran volt civakodás. Mindez azonban már a múlté. Ma már az őrs a falu szerves részét képezi, nélkülük el sem tudjuk életünket képzelni. Hogy ez nemcsak frázis, azt Igazolja az a tény is, hogy köz ségünk másodszor nyerte el a példás határőrközség címet. — A katonák igen sokat segítenek a falu fejlesztésében és szépítésében is, jóllehet a körzetükben is akad éppen elég tnunka — veszi át a szól fola na Dvoranová, a helyi nemzeti bizottság titkára. — A lakosság ífegységes honvédelmi neveléséből is kiveszik részüket. Fiataljainkat kellően előkészítik a tényleges katonai szolgálatra. Davidová Anna, az efsz párt- bizottságának elnöke sem fukarkodik az elismerő szavakkal. Elmondja, hogy a határőrök most is segítenek a termény betakarításában. De másutt: is szívesen segítenek, ha a szükség megkívánja. Ha nem is közvetlenül, de az őrs állományának abban is része van, hogy a szövetkezet az első fél évben tejleadási tervét 109, a marhahúsét 180, a sertéshúsét pedig nem egész 100 százalék ra teljesítette. A segédhatárőr-egység, amelynek parancsnoka f. Cermák, sem hoz szégyent a községre. A példá9 egység megtisztelő cím viselője. Nyugdíjba vonulás után csak kevés ember bírja a semmittevést. Ezért előbb, vagy utóbb csaknem minden nyugdíjas — ha egészségi állapota megengedi — könnyebb foglalkozás után néz. így volt ez Iványi József Dvory nad Žitavou-1 (udvardi) lakos is. Ö azonban nyugdíjaztatása óta is azt a munkát végzi, amit azelőtt. 1965-ben lépett munkaviszonyba faluja nemzeti bizottsága helyi gazdálkodási üzemé ben, ahol a betongyűrűk és betonoszlopok készítését bízták rá. Nagy a kereslet vidéken a kutakhoz szükséges és a házak •lőtti árkok áthidalására szol gáló betongyűrűk iránt. Ugyancsak sokan keresik az általuk gyártott betonoszlopokat, melyeket kerítés készítéséhez és szőlőtelepítéskor használnak. A betongyűrűk, betonoszlopok gyártása egyike a legnehezebb fizikai munkáknak. Iványi bácsi ennek ellenére jól bírta. Hozzá volt szokva a nehéz munkához, azelőtt is ehhez hasonló foglalkozása volt. A komjaticei (komjáti) kőbányában dolgozott. — Nem a munka miatt jöttem el onnét, hanem, mert meguntam az utazást — mond ja. Amikor Iványi bácsi munkába lépett, a helyi gazdálkodási tizem vezetője megígérte neki, hogy segédmunkást adnak melléje. A segítség meg is érkezett, de egy napon így szólt: „Nehéz ez a munka, Iványi bácsi" — és felmondott. Utána — Az egység tagjai önként vállalták feladatukat — mondja Cermák elvtárs. — A munkából hazatérnek, s naponta 2 4 órát szolgálatban töltenek el. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy körzetünkben megőrizzük az államhatár sérthetetlenséget. Örömmel tölt el bennünket ;iz is, hogy sorainkban egyre több a fiatal, és a pionírok is létrehozták a fiatal határőrök őrsét. A közelmúltban történt, hogy néhány fiatal a bratislavai vasút állomáson egy idegen állampolgárral akadt össze. Amikor megtudta. hova utaznak, az iránt érdeklődött, van-e ott szálloda. A fiúk igennel feleltek, és megígérték, hogy elvezetik oda. Nem csapták be. Szállásról gondoskodtak, mégpedig a legilletékesebb helyen, az őrsön. A pionírok is már sok esetben vezették nyomra a határőröket. Kalandos élményeiket az őrs krónikájában örökítették meg. — Az őrs és a község lakosai. egy nagy családot alkotnak — mondja jozef Kurhava százados. — A két SZÍSZ szervezet és a pártbizottságok szorosan együttműködnek, együtt keressük a problémák megoldását. Büszkék vagyunk rá, hogy nemcsak a község szerezte meg a példás elnevezést, hanem a századunk is. Ezt a megtisztelő címet igyekszünk az idén is megvédeni. Az őrs szálláskörletében valóban példás a rend. A kavicsos utcácskákat illatozó rózsabokrok szegélyezik. Kemény szolgálat után itt találtunk rá fakubec és Ondrácek példás határőrökre, akik néhány hét múlva leszerelnek. — Mi tagadás, az államhatáron nehéz a szolgálat — mondja Jakubec közlegény. Erre még néhányan cselekedtek hasonlóképpen. így aztán Iványi bácsi ma is egyedül önti a betongyűrűket, betonoszlopokat. De soha nem zsörtölődött emiatt. Hét éve dolgozott már a község helyi gazdálkodási üzemében, amikor betöltötte hatvanadik születésnapját. Olyan időszak ez minden ember életében, amikor mérlegre teszi, vajon mennyit bír még, mire képes. Bizonyára Iványi József is számvetést tett önmagával, és arra a megállapításra jutott, hogy elbír még ő ezzel a munkával. Ez az elhatározása nagy megkönnyebbülést jelentett Vadkerti) Istvánnak, a helyi gazdálkodási üzem vezetőjének, hisz ha Iványi bácsi elmegy, felszámolhatta volna ezt az üzemegységet:. így azonban évi 180 munkanapon át (ennyit dolgozhat Iványi József egy évben) továbbra is folyamatban van a termelés. Főleg a tavaszi és a nyári hónapokban. Különben is ez a legalkalmasabb Időszak a munka végzésére. Aki csak egy kicsit is ismeri a betonöntés titkát, az tudja, hogy melegben a beton hamarább ,,megköt“. Télen azelőtt sem foglalkozott Ilyesmivel, hanem mint fűtő a szolgáltatások házában dolgozott. Munkáját mindig odaadással és becsülettel végezte. Ezért munkatársai és felettesei szeretik és megbecsülik. KOVÁCS ELVIRA erős akaratú fiatalok kellenek. Ha az ember járőrben van és határsértővel találkozik, magában kell eldöntenie, hogyan cselekedjen. Amióta itt szolgálok, határsávunkon senki sem jutott át. — Sokan itt találják meg életpárjukat — kapcsolódik a beszélgetésbe Ondráöek példás határőr. — Ezekből lesznek az tán a jól dolgozó és önfeláldozó segédhatárőrök. A két év nekem is letelik. Lehet, hogy valaki furcsának tartja, de meg kell mondanom, hogy nehéz szívvel válók meg az egységtől, a községtől, ahol már csaknem mindenkit ismerek. Határőrközség. A mezőn kombájnok dolgoznak. Nem messze tőlük járőr igyekszik a rendeltetési helyére. A művelődési otthonban este táncmulatság lesz. Ük, iikik szolgálatban van nak, nem lehetnek ott, mert a katonai esktihif/, híven harci feladatot teljesítenek; ügyelnek államhatárunk sérthetellensé gére. — De nemcsak mi, hanem a falu apraja-nagyja is ügyel arra, hogy az államhatár közelébe hívatlan vendég ne jus són, hogy a példás határőrköz ség elnevezést megvédjiik — mondja búcsúzóul Cermák elvtárs. A lenyugvó nap még egy szer bearanyozza sugarával a tájat. Miközben az autóbusz- megállóhoz igyekszem, eszembe jutnak az egykori végvá rak. Végvár, határőrközség. Talán furcsa összhasonlítás, még Í9 találó. Mindkettőnek az volt a küldetése, hogy az országot megvédje az ellenségtől, természetesen más-más körülmények között. A határőrség ma is vég vár. A szocialista tábor előretolt bástyája. NÉMETH JÁNOS SZÁMÍTHATUNK - RÁJUK Mosolygó arcú lányok és asszonyok fegyelmezetten gyakoroltak. — Mire ez u nagy készülődés? — tettem fel a kérdést Mdcsodi Ka talinnak, a csoport parancsnokának. — Az egészség ügyi csoportok kerületi ver senyére készülünk és méltón szeretnénk képviselni a járást. Ezen a héten már minden délután gyakorta toztunk, bár rekkenn a hő ség, és ez a szokatlan felszerelés még nehezebbé te szí a gyakorlatot. Nagyon őrölünk azonban, hogy min denki nagyon becsületesen készül a versenyre. Amikor a lányoktól is er deklődni akartam, milyen el határozással készülnek a versenyre, elhallgattak. Végül Rácz Gabriella szólalt meg a nevükben: Majd a verseny után szívesen élbe szélg etünk. Megfogadtam kérésüket, megvártam a verseny ered ményét. Most itt ülök a voj nicei (bátorkeszi) gyermek orvosi rendelőben, szemben velem dr. Sós jenöné, a Csehszlovákiai Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke. Öt kértem meg, beszéljen a helyi szervezetről és az egészségügyi csoportok kn rtileti versenyéről. — Helyi szervezetünknek jelenleg 560 tagja van, kö zuluk hatvanötén véradók. Segítünk a választási prog ram teljesítésében. Az idén 1500 óra brigádmunka le dolgozását vállaltuk. 1972 tői vagyok a szervezel elnö ke. Két 23 tagú egészség- ügyi csoportunk van, melyek hirtelen szükség esetén nagyobb feladatokat is képe sek teljesíteni. Az egyik egészségügyi csoportunk a járási versenyben az első helyet szerezte meg, így ke rültünk a kerületi verseny be. A csoportot dr. Rázelová Magda gyermekorvossul együtt készítettük fel a ver senyre, amelyben II járás versenyzői vetlek részt. A versenyben végül a negyedik helyen végeztünk. Úgy gon dolom, méltón képviseltük járásunkat és községünket. MIRIÁK FERENC Az egyéni fejlődésnek, mint élettani jelenségnek velejárója a sejtek, a szervek „és a szervezet öregedése is. Az öregedés mélyebb okát nem ismerjük és többféle elmélet tárgyát képezi. A nézetek egyik csoportjához tartozik az a felfogás, hogy a szevezet sejtjei kimerülnek, elhasználódnák és nem helyettesítik őket új fiatal sejtek. Más felfogás szerint a sejtek örökletes (genetikai) lényegében szenvednek az idők folyamán károsodást. A harmadik csoportba sorolható feltevések, nézetek az öregedést normális élettani jelenségnek tekintik. Az ember fejlődése különbözik egyéb élőlények fejlődésétől, társadalmi munkájával különleges környezetet és különleges életmódot teremtett magának, amely aktívan hat saját fejlődésére. Az öregedés folyamatos, lassú alkati, élettani és lélektani változásokkal jelentkezik. Az idősek számának folyamatos gyarapodása számtalan orvosi, társadalmi és szociológiai kérdés megoldását sürgeti. A Legtöbb ember várakozással tekint a nyugdíjas kor felé. A nyugdíjazás döntő változást jeleni mindenki számára. Megváltozik az előző életforma, a megszokott életritmus, a napi tevékenység. Sokan terveket szőnek, készülnek erre az időszakra. Szenemének sok olyan tevékenységet pótolni, amire dolgozó éveik során nem volt idejük. Mások viszont félelemmel, szorongással várják a nyugdíjazást. El sem tudják képzelni a sok szabad időt, a munkától való elszakadást, a megszokott életrend felbomlását. Legtöbben a nyugdíjas kort az öreg seggel azonosítják, így szorongásuk lényegében az öregségtől való félelmet tükrözi. Hol is kezdődik tulajdonképpen az öregség? Kit nevezünk öregneki‘ Az öregségről alkotott fogalom nem egyértelmű, különböző korokban mást és mást jelentett. A öregség fogalmát az határozza meg, hogy egy népességen belül milyen hosszú életűek általában az emberek, es mennyi az öregek száma a fiatalokhoz viszonyítva. Az öregség kezdetének megelőzése és az öregség fogalmának meghatározása rendkívül nehéz. Az Egészségügyi Világszervezet a naptári kor alapján a következő életkori csoportosítást fogadta el: középkorúak a 45— 59 évesek, öregedők a 60—74 évesek, öregek a 74 év felettiek. Az ismertetett életkori beosztások alapján leszögezhetjük, hogy a nyugdíjas kor nem egyenlő ;tz öregséggel. Az idős kor nyugalma, kiegyensúlyozottsága két alapvető tényezőtől függ: a mindenkori egészségi állapottól és a szociális helyzettől. A két tényező egymással összefonódik, mindkettő szerejje egyaránt fontos. A nyugdíjas kor előkészítésével kapcsolatban tehát a két legfőbb törekvés az egészség megtartása és az anyagi biztonság megalapozása. Ez a két tényező szabja meg a tennivalókat is, mind az egyén, mind a társadalom számára. Az egészséges öregkort fiatalon kell megalapozni. A fiatalkor szertelenségei, a túlzott italfogyasztás, nagymérvű dohányzás, a túlzott testi igénybevétel maradandó ’nyomot hagyhat a szervezetben. Az öregedéstől nem kell félni, hanem tudatosan és józanul kell [elkészülni rá. A nyugdíjas kor elérése után senki se vonuljon vissza tétlenségbe, hanem egészségi állapotának és szellemi képességének megfelelően keressen magának olyan elfoglaltságot, amely számára rendszeres tevékenységet biztosít. Aki egész életén keresztül dolgozott és egyik napról a másikra tétlenné válik, az testileg-lelkileg összeroppan, idő előtt megöregszik. A munkát a korai és káros elöregedés legfontosabb ellenszerének tartjuk. Az idős ember lehetőleg olyan munkát keressen, amit szívesen csinál, de ne legyen megterhelő, ne menjen a pihenés rovására. A munka mellett szükség van rendszeres szórakozásra is, mely felfrissülést, kikapcsolódást jelent. A munka, pihenés, szórakozás megfelelő aránya biztosítja a napi elfoglaltságot, és ezen túl azt a szükséges életritmust, amely az idős kornak is elengedhetetlen követelménye. Megfelelő életmód mellett a biológiai öregedés kezdete évekre kitolható. A rendszeres séta, mozgás, sport, megőrzi a test rugalmasságát. Az egészséges életmód előfeltétele a kornak és lápláltsági állapotnak megfelelő táplálkozás és az étkezési időpontok rendszeres megtartása. A helytelen táplálkozás testsúly növekedést idézhet elő, ami káros a szívre, az érrendszerre, Ízületekre. Az élet különböző szakaszaiban más és más a szervezet lápanyagigénye. üregkorban kevesebbet és többször kell enni. Fogatlan öregeknél az első és legfontosabb feladat a fogatlanság megszüntetése. A műfogsor nemcsak az arc harmóniáját biztosítja, hanem igen sok kellemetlenségtől óvja meg az idős embert. Az öregség önmagában nem betegség. A kor előrehaladtával azonban bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő, de nem hozhatók összefüggésbe az öregedéssel. Fontos, hogy a korosodó ember panaszaival idejében forduljon orvoshoz. A másik fontos szabály, hogy az öregedő ember vizsgáltassa meg magát időnként akkor is, ha úgy érzi, hogy egészséges. A munkából kiöregedettek sorsának biztosítása az egész társadalom feladata. Az öregekről való gondoskodás ma nálunk nem könyöradomány, hanem szocialista törekvéseink szerves része. Or. M. KAHASÜVA CSc. MEGBECSÜLIK