Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-05 / 182. szám, kedd
A kosieei Kerámiai Vállalatban próbaüzembe helyeztek egy — a kohászat számára szigetelő lemezeket gyárló — újfajta gép sort. A gépsor segítségével az év végéig elkészítik az első 300 000 szigetelőlemezt, amelyeket elsősorban a Kelet szlovákiai Vasműbe, az ostravai Klement Gottwald Üj Kohóba, a Klement Gottwald Vasműbe és a podbrezovái Sverma Vasgyárba szállítanak. A tel jes üzembe helyezés után a gépsor segítségével kb. 680 000 le mezt fognak gyártani évente. Az itt gyártolt szigetelőid'nezék jelentős mértékben csökkentik a lökésországokból behozott leme zek mennyiségét. Felvételünkön: Estera Goliásová és Annu Vojte ková egy — a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért — versenyző munkacsoport tagjai munka közben. I Felvétel: A HaSöák — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK SZÖVETKEZETI LAKÁSOKRÓL B. F.: A lakásépítő szövet kezetek tagjai az általuk használt szövetkezeti lakások után lakáshasználati díjat, és a szolgáltatások reájuk eső ellenértékét (térítést) kötelesek fizetni. A lakáshasználati díi a szövetkezeti lakások ese télien különbözik a többi, fő ként az ún. állami házakban levő lakások lakbérétől. A szövetkezeti lakások esetében a lakáshasználati díj magában foglalja az egyes 'laka sokra felosztott kölcsön össze gének (beleértve a kamatokat is| törlesztését, a javítások, karbantartások és beruházások költségeinek aránylagos részét, az épület tűz és elemi karok esetére való biztosítási díjának megfelelő részét, valamint a többi kiadást (tagsági díj, a közös részek villany- világítása, szemételhordás, vizes csatornailleték stb.) A központi fűtéses házakban ebhez járul még a fűtés és meleg víz ellátás tényleges költségei bői az aránylagos rész térítési kötelezettsége. A lakásépítő szövetkezetek a javítások és karbantartás fe dezésére — amely az egyes években a szükséglet szerint nagyon eltérő lehet — kötelesek évente a megszerzési érték 0,6 százalékának összegében a lakáshasználati díj keretében beszedett hozzájárulásokból javítási és beruházási alapot létesíteni. A lakásépítő szövetkezetek 1970/11 sz. közlönye tartalmaz za e javítási és beruházási alapok létesítésére, kezelésére vonatkozó irányelveket. Ezek nek az irányelveknek 4. cikkelye értelmében az így létesí tett javítási, karbantartási és beruházási alapot a tagok az anyagi érdekeltség megerősítése kedvéért is, továbbá az egyes objektumok gazdaságom üzemeltetésének ellenőrzése miatt is az egyes objektumok szerint külön kell vezetni (még ugyanazon szövetkezet keretében is). Ha a kérdéses objektum (ház) javítási alap ja nem lenne elegendő a szűk séges javításokra, illetve beruházásokra, a szövetkezet elöl járósága más objektumok javítási alapját is felhasználhatja azzal a feltétellel, hogy az igénybe vevő objektum a megszabott határidőn belül köteles a felhasznált összeget visz szatéríteni. Egyébként a javítások, cserék és belső berendezések kiegészítésére vonatkozóan a lakásépítő szövetkezetek 1972/9 sz. közlönye tartalmaz részletes utasítá' sokat. A Szövetkezetek Központi Tanácsának 1966/1 sz. közlönye tartalmazza a minta házirendet. Ez szabályozza a ház- bizottságok és házbizalmi hatáskörét. A szövetkezeti tagok ezeken a szerveken keresztül érvénye hetik a szövetkezel vezetőségével szemben jogos igényeiket. A kémény ügyét is ezen az úton kellene szorgalmazniuk. Az évi elszámolást, íőleg a javítások és karbantartás kérdésében itt kellene megtárgyalniuk. Egyébként az ún. „kisjavításokra“ vonatkozó 1964 45 sz. hirdetmény 2— 6. §-a és függeléke vonatkozik a szövetkezeti lakásokra is. Az utóbbi években megváló sí tót t szövetkezet-összevoná sok a gazdaságosabb és ol esőbb üzemeltetést, a jobb karbantartást is igyekeznek megvalósítani. A szövetkezeti tagok a szövetkezeti demokrá ciából származó jogaikat és kötelezettségeiket főként a házbizottságok keretén belül gyakorolhatják. Az egyes esetekben sok múlik a tagok kezdeményező kedvén és munka vállalási készségén. Z. F.: Az új földadónak a földjövedelmi adóról szóló része előírja, hogy a különleges növénytermelésből és állattenyésztésből származó bevételt olyan esetben, ha az a kiadások leszámítása után meghaladja az évi 20 000 koronát, nem az előnyösebb tarifájú földjövedelmi adóval kell megadóztatni, hanem a lakosság bevételének megadóztatásáról szóló, s magasabb adót előíró törvény alapján. NYUGDÍJÜGYEKBEN V. K.: A nyugdíjvégzések felmutatása alapján a járási nemzeti bizottság szociális osztályán kérjen felvilágosítást. Az ön levele nem tártál máz minden adatot, ezért nem tudunk megfeleíŐ tájékoztatást nyújtani. A rokkantjáradékoknál ugyanis a tényleg ledolgozott éveken kívül mindig tekintetbe veszik az öregségi nyugdíjig még számításba jövő éveket is, és így kellett lennie ennek önnél is. Zs. Á.: Újból csak korábbi válaszunkra hivatkozunk. A Tanácsköztársaság megszűnte utáni időt az illetékes rendelkezések már nem veszik figyelembe, mint a Vörös Hadseregben teljesített szolgálatot, és mint a korábbi időszakba eső politikai üldözést szintén nem tekintik a magasabb nyugdíj jal járó időnek, mivel ez nem esik az 1939. március 15. és 1945. május 4. közötti időre. Csak kivételezés, a törvény merevségének megszüntetése alapján (v rámci odstráneniu tvrdosti zákona) kérhetné, hogy ügyét vizsgálják felül. Kérelmét a vonatkozó ajánlásokkal a Štátny úrad sociálneho zabezpečenia, Bratislava hivatalhoz kellene beadnia.K. P.: Az efsz az olyan nyugdíjas dolgozóját, aki már sze mélyesen nem tudja kivenni részét az efsz munkatevékenységéből, szociális alapjából ré szesítheti különböző juttatásokban. A nyugdíjasok háztáji föld használatára, vagy a helyette nyújtható más természeti juttatásra vonatkozóan az efsz saját alapszabályai és egyéb kollektív határozatai (taggyűlési határozatok stb.) a döntőek. Ezekre vonatkozóan mint nyugdíjas szövetkezeti tag joggal kérhet tájékoztatást a szövetkezet vezetőségétől. Dr. F. |. I VÁROSOK TETŐ ALATT Építészek, mérnökük és szociológusok egyre újabb módszereket keresnek a városi élet meg javítására. Ezek közé tartoznak azok a megoldások, amelyek teljesen zárt, mesterséges mikroklímáin települések építésiére tesznek javaslatot. Külföldi szaklapok is méltatják a szovjet várostervezést, amelynek célja olyan települések megalkotása, amelyek megfelelő életszínvonalat biztosítanak a mai lakosság számára, de kielégítik majd a jövő emberének megnövekedett igényeit is. Ez a cél többféle módon valósítható meg. A városok fejlesztés«?kor figyelembe veszik az egves körzetek természetes gazdasági adottságait és jellemzőit. Ennek megfelelően az ország keleti részét — ahol az alapvető nyersanyagok, üzemanyag, víz- és energiaforrások összpontosulnak — fejlesztik elsősorban. A nagy városok népességének növekedését korlátozzák, ugyanakkor a kisebb településiek fejlődését elősegítik. A nagyváros növekedésiének szabályozására jő példa Moszkva fejlesztésének távlati programja. Hogy megfelelő életszínvonalat biztosítani lehessen, a terv maximálisan 6,6—6,8 milliós la kosságol irányoz elő. Ennek a szintnek a fenntartására többféle megoldás van. Minden olyan irányú fejlesztés, amely a város növekedését vonná maga után, tilos. Üzemek, amelyek nagy mennyiségű vizet, üzemanyagot és energiát igényelnek, kiköltöznek a városból, a bent maradó ipar pedig egyre inkább olyan jellegű termelés felé specializálódik, amely főként magasabb fo ku — mérnöki — képesítésű munkát követel. A Moszkvából kitelepülő gyárakban dolgozóknak nem kell okvetlenül maguknak is elhagyniuk a várost, hanem átmehetnek a kiszolgáló iparágakba. Az ipar kitelepítésének többek között az az előnye is meglesz, hogy a vidékről naponta bejáró dolgozók száma mintegy a feléne csökken. A főváros növekedésének korlátozása mindenképpen hasznos és célravezető. A program szerint az egy főre jutó lakótér 9 köbméterről 12 —15 köbméterre emelkedik, qz 1000 lakosra jutó óvodai, illetve bölcsődei helyek száma 45- ről 60-ra, s általában valamennyi szolgáltatás hasonló arányban nő. A másik probléma, amely megoldásra vár:' hogyan kerülhető el az építkezés egyhangúsága. Az égető lakáshiányra és a nehéz időjárási viszonyokra való tekintettel a lakóházakat üzemben előregyártóit elemekből építik, jelenleg mintegy 330 előregyártó üzem működik a Szov jetunióban, ezek egy év alatt összesen 30 millió négyzetméternyi lakóterületet állítanak elő. Hogy az új lakónegyedek egyhangúságát elkerüljék, egyre nagyobb súlyt helyeznek az egyedi homlokzatburkolásokra, műanyagok és helyi anyagok, pl. a fa, kő és kerámia alkalmazásával. „HAVASVÁROSOK“ Az építészeknek és az építőknek 1« kell kiiz deniük az időjárás káros hatásait az építkezés folyamán, és gondoskodniuk kell a lakosok szá mára meglelelő klimatikus viszonyok biztosításáról is. Ez a probléma különösen fontos az ország északi részein, a sarkkörön túl, ahol a sarki éjszaka több hónapig tart, s a hőmérséklet ilyenkor mínusz 40, sőt mínusz 50 fokra süllyed. Az e célra alapított Északi Építészeti Intézet már számos olyan tervet készített, amelyek szerint az embert elszigetelik a külső környezettől, és alkalmas mikroklímát teremtenek számára egy zárt közösségen belül. Az egyik kísérleti terv szerint épített város egy erőműtelep dolgozói számára fog szolgálni, fenn északon, 100 kilométernyire Narilszktól. A zárt település — Sznyezsnogorszk („Havasváros“) —, mely a tervek szerint 1500 embernek fog otthont nyújtani, 600 m széles és 20 m magas lesz. A város külső falát alkotó lakóházak egy belső kupolával fedett kertre néznek, amelynek mesterséges éghajlatát infravörös sugarak biztosítják. A szerkezet betonból, fémből és speciális anyagokból készül. Mindezeket az anyagokat gondosan kell kiválasztani, mivel a hőmérsékletingadozás 90 fok körül van ( + 30 foktól — — 60 fokig). Sznyezsnogorszkban tanulmányozhatók majd az ilyenfajta kupolaváros különféle szerkezeti és élettani problémái, így a sarki körülményeknek megfelelő szerkezetek, a mesterséges környezetnek és a napszakok mesterséges váltogatásának a lakosokra gyakorolt lélektani hatása, valamint -növények termesztése zárt térben. MINNESOTÁBAN LEGYŐZIK AZ IDŐJÁRÁST Az Egyesült Államokban szintén készült olyan terv, amely egy teljes város bezárását oldja meg egy sor kupolával. Hat ilyen — két mérföld átmérőjű és a közepén egy mérföld magas — kupola mintegy negyedmillió embernek nyújt majd otthont — kb. az ideális méret az ilyesfajta város számára, legalábbis a tervek szerzői szerint. Vezető mérnökök, építészek és várostervezők vettek részt a város tervezésében, amelyet Minnesotában építenek fel, egy olyan területen, amelyet a kemény telek miatt a rohamos elnéptelenedés veszélye fenyeget. Tizenöt csoport — egyenként tíz-tíz szakértővel — vitatta meg, hogyan tegyék az új várost kellemes lakóhellyé, milyen legyen a kupolák formája és szerkezete, az anyagok kiválasztása, a napvédő berendezés, az esővízgyűjtő területek és a légkondicionáló rendszer kialakítása. A kupola anyagául üveget választottak, így egy kupola építése kb. 80 millió dollárba kerülne. Az ötlet meglehetősen radikális és költséges, ezért első léjiésként esetleg csak nagyméretű felülvilágítók alkalmazására kerülne sor, amelyeket a város kerületén álló magas házak kö zott helyeznének el. A kupolán belül maga a lakóház is más lenne, minthogy nincs szükség az időjárás viszontagságai elleni védelemre, sem a szélnyomásra méretezett erős szerkezetre. ÜJ ÉLETSTÍLUS A zárt közösségek tervezése során sok új ötlet merült fel a városi élet problémáival kapcsolatban. A kupolavárosban például egyáltalán nem lesz magánautóforgalom, helyette gyors kis elektromos járművek szállítják az embereket. Ha az illető céljához ért, a járművet egyszerűen otthagyja, indulásra készen egy másik utas számára. A kocsi használatáért ún. hitelkártyával fizetnének. E rendszer előnye, hogy kiküszöböli a hatalmas parkolóterületeket, és ugyanakkor sokkal gazdaságosabb megoldás, mint a saját jármű fenntartása, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a magánautók többsége a nap nagyobbik részében kihasználatlanul áll. A különféle hulladékokat és szemetet csővezetéken szállítva egy központi helyen gyűjtik össze, ahol azokat vegyi úton megsemmisítik. Központi számítógép tárolja a város életére vonatkozó adatokat, így az üzletek árukészleteit, a lakosok orvosi leleteit és feljegyzéseit, a személyi adatokat. A zárt rendszerű tv segítségével megszüntethető a mindennapi bevásárló- körút. A háziasszony az eladásra kínált árukat a tv-ben fogja látni, és megrendelését telefonon adja le. Ilyen körülmények között nem lesz szükség az eddig szétszórt üzlethálózatra, az egy helyre telepített élelmiszerpiacról házhoz szállítják a megrendelt árut. jelenleg egyne nő a szakadék a modern technika és a városi életben való alkalmazása között. „Smog“, légszennyeződés, erőszak és tolva jlás, gyatra tömegközlekedési rendszerek és az általános túlzsúfoltság miatt a városi élet egy inkább csődbe jut. így született meg a zárt települések gondolata, amelyek teljesen új, korszerű alapra helyeznék a városi életformát, ugyanakkor ezek segítségével benépesílhetővé válnak hatalmas, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ifiég kihasználatlan területek is. A zárt település tényleges előnyei és hátrányai valójában csak az első ilyen város megépülése után mutatkoznak majd. Úgy látszik, nincs már messze az az idő, amikor az első kupolavárosba beköltöznek az első lakók. Minthogy azonban egy ilyen település felépítése kb. ötször annyiba kerül, mint egy hagyományos városé, nem kétséges, hogy amennyiben a kísérletek be is váltják a hozzájuk fűzött reményeket, egyelőre akkor is csak a legszélsőségesebb éghajlatú vidékeken várható a kupolavárosok elterjedése. ROBBANTÁSOS CÖLÖPÖZÉSEK A nemzetközi építőipari robbantási gyakorlatban kiterjedten találkozhatunk a legkülönfélébb cölöpözési robbantásokkal. A környező országokban leginkább a Szovjetunióban és az NDK-ban, kisebb mértékben Romániában és Magyarországon terjedtek el ezek a módszerek. A szigorúan vett robbantásos cölöpözések tárgykörébe a robbantással behajtott cölöpök és oszlopok, valamint az alárobbantott cölöpök tartoznak. Az első eljárásnál a rövidebb (3—4 m-es) és kisebb átmérőjű vas- és facölöpöket, tartóoszlopokat úgy hajtják be verés vagy előzetes gödörkészítés nélkül a rendszerint laza (homok) vagy folyós (iszap stb.) talajba robbantással, hogy egy 50—80 milliméter átmérőjű, két ellentétes csigamenettel ellátott kézi fúróval lyukai fúrnak a talajba a kívánt mélységig (2—3 m). A fúró belül üres cső, ezen vannak kívül a csigamenetek. A cső vége alul ideiglenesen fadugóval van lezárva. A kívánt mélység elérésekor a dugót felülről rúddal kilökik, majd PVC töltőcsövet vezetnek be a fúrócsőbe. A töltőcsőbe becsúsztatják a töltetfüzért, a fúrót j>edig felhúzzák. A lyuk fojtása után négylábú, közéjxm gyűrűs bakkal megtámasztják és pontosan a furat felett elhelyezik a gyűrűn áttolt cölöpöt. A villamos vagy robbanózsinóros robbantás következtében a cölöp becsúszik, szinte beleszívódik a keletkezett lyukba. A másik eljárás lényege, hogy a cölöpűrbe vasalást, majd betont helyeznek el; a folyós betoncölöp alján levő töltet felrobbanása hagymát alakít ki a talajban, a híg beton utánafolyik, a hagymát kitölti, majd felülről a szükséges betont utánatöltik. Attól függően, hogy a talaj laza, híg vagy szilárdabb, a fúrt (vagy esetleg robbantott) cölöpűrbe béléscső helyezése is szükségessé válhat. Az esetek túlnyomó többségében tehergépkocsira szerelt földfúró berendezéssel készítik a cölöpűrt, de találkozhatunk háromlábú fúróállványos (bakos) munkával is. Az álló (csúcson támaszkodó), nyomott cölöpöket a lakás-, az ipari és a víziépítésben, a lehorgonyzó húzott cölöpöket az ipari, főként a híd- és vízépítésben használják. A tervezés megkezdése előtt az altalajt gondosan meg kell vizsgálni, éspedig különösen a talaj rétegződés, a hidrogeológiai viszonyok és a robbantáshoz szükséges talajtényezők tekinteté ben. A robbantás szeizmikus hatását is értékelni kell közelítő számításokkal, esetleg próba- obbantásokkal. (dj)
