Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám, péntek

FIATAL KEZEKKEL LÁTOGATÁS EGY NEMZETKÖZI ÉPÍTŐTÁBORBAN Bár a mű út majd elolvad a nagy forróságban, szívesen vin­ne tovább, be a faluba, az ud- vardi házak közé. De egyelőre búcsút intünk neki, mezei útra váltjuk föl. Pár száz méter után egy diadalkapu-utánzat, zászlók­kal. Azután egy nagy-nagy tér, sok barna bőrű lány és fiú. Fő­iskolások. Lapátolnak, betont kevernek, zsaluznak, ásnak. » Ilog/ mi épül itt? Hogyan kerültek ide ezek a fiatalok? — Egy modern 1200 férőhe-' lyes istállót építünk — tájékoz­tat Goldsmith János mérnök, az építkezés vezetője, aki 1954 óta dolgozik az udvardi Auróra eísz-ben. — Ez év május 20-án indultunk, és szeretnénk 42 hó­nap alatt vagy még előbb fel­építeni á több pavilonból álló komplexumot, amelyet mint „if­júsági építkezést“ tartanak nyil­ván. A SZÍSZ Központi Bízott sága ugyanis tudomást szerzet) tervünkről, és megígérte, hogy a munkálatok be felezéséig min­den nvárin nemzetközi építőtá­bort szervez — főiskolásokból. Az első turnusz, hetvenhat fiatal, július 7 én érkezett, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolá­ról, a Szlovák Műszaki Főisko­láról, valamint a kijevi egyetem építészeti karáról. — Tíz szakemberünk irányí­tása és felügyelete alatt dől goznak a csoportok, amelyek közölt egy rendkívül egészséges konkurrencia alakult ki — folytatja az építészvezető. — Például, az első napon a kije­viek sokat elvégeztek, szép tel­jesítményt értek el. Másnap a mieink is el akarták érni ugyanezt. A harmadik napon is iáét a szovjet fiatalok diktálták az iramot. Persze, nagy egyet­értésben, barátságos légkörben. Becsületesen dolgoznak, vidá­mak. Az internátusban talán túlságosan is. A SZISZ Közpon­ti Bizottsága és a szövetkezet vezetősége lehetőséget biztosít kulturális igén veik kielégítésé­re, sportolásra; kirándulásokat szervezünk. — ön elégedett a munka- htemmel, az eddigi eredmények­kel? — Igen. tervek szerint ha­ladunk. \ kanalizációval ugyan egy kicsit lemaradtunk, de a betonozáss il előbbre vagyunk. Szeretnénk egy kis előnnyel kezdeni a jövő évben. Ebben a nagy hőségben nem „jó munkát“, inkább árnyékot, hús vizet kívánnék ezeknek a fiataloknak, ha nem látnám, mi­lyen dolgos kedvükben vannak. fekete lánost egv frissen ásott gödör szélén szólítom meg. Megtörli homlokát, aztán fúrdőnadrájában a kezét. A Szlovák Műszaki Főiskola épí­tészeti karának másodéves hall­gatója. Több helyre mehetett volna, nyári brigádmunkára, de ö (Jdvardot választotta főleg Néhány méterrel odébb három lány földet lapátol, farmer­ban, köldök felett megkötött blúzban. Buckákon, mély kerék­nyomokon keresztül jutok el hozzájuk. Kijeviek. Lije^a An- tasuk, Natasa Oszovája és Nata­sa Homics építészmérnöknek készül. Még nem jártak Cseh­szlovákiában, és amikor azt kérdem, hogy érzik magukat, a legmagas ibbik, Lijena válaszol nevetve: — Ocseny haraso. Ugyanez a válasz, amikor a kosztról és a diákotthonról faggatom a három kislányt. — Nagyon jó emberek a falu lakói, és jó barátaink a fiata­lok, akikkel dolgozunk. fis a tenyerük? Natasa Homics előveszi kis kezét, 1-riteríii. Hát bizony .. — A szarva sm a rhi-tenyész­tés fejlesztése állami igény — mondja. — Mi még e téren a járási szint alatt vagyunk: 100 ha-ra csak 20,8 darab jut, 26 helyett. Az új létesítménnyel, reméljük, rövid időn belül si­kerül a megkívánt szintet elér­ni. Az építkezést szeretnénk 30 hónap alatt befelezni, utána fiatal munkaerőket alkalmazni. Már beszélgettünk arról a nit­rai főiskola rektorával, hogy a diákok járhatnak majd ide gya­korlatra. Ez számunkra is nagy segítség leti'í. — Elégedett a fiatalok eddi­gi teljesítményével? — Igen, elégedett vagyok. Különösen a szovjet fiatalok hozzáállása csodálatra méltó. Ük minden este külön kiértéke- ':1- r> tolipisfhnénvek^t Érvelőre ii Mišco felvételei] lei-nevet nek isinél, es azi mond­ják, ez semmi, nem számit.- Meddig maradnak? — Augusztus 2-ig Azután utazunk, de még nem haza. Prágába, Brnóba és Karlovy Va- ryba megyünk. Rövid beszélgetésünk végén még megkérdem, ismerik e Blo­11 int, a kijevi Dynamo híres csatárát. Egyszerre mondanak igent. Sőt: — Az édesanyja tornatanár­nő a mi egyetemünkön. Caraba Jozef, a Nitrai Mező- gazdasági Főiskola másodéves hallgatója még csak három nap­ja van itt, nem sokat tud mon­dani. Annál többet Gyúrásuk Ta­más. aki ugyannak az iskolá­nak harmadik évfolyamába jár. Tanulmányi átlaga 1,6—1,7. — Jó itt, isteni. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. Csak azt hiányolom, hogy xldig nem rendeztek mulatságot. Pedig annyi a fiatal. — Nem unatkoznak olykor? — Nem. Ha nincs műsor, csinálunk mi. Itt míg itt a mű­sor: a munkám. Azt hiszem, sok élménnyel tér innen haza mindenki. Meg úgy le vagyunk még nincsenek problémák. Re­méljük, hogy a különböző vas­konstrukciókat, berendezéseket szállító üzemek ifjúsági szerve­zetein keresztül eredményes lesz a kooperáció is, határidőre történik va leszállítás. Nvtri építőtábor, ifjúsági építkezés. Szép hagyományok folytatása. Szép eredmények iutnak eszünkbe. Három-négy év múlva eggyel több lesz azoknak a létesítményeknek a száma, amelyeket fiatal kezek hoztok létre. BODNÁR GYULA Harminc esztendő a gyermekek szemével Érdekes és értékes kiállítás A Nemzeti Galéria a tiarát ság Házában rendezte meg a felszabadulás 30. évfordulóját ünneplő tárlatát. Ennek a szívderítő seregszemlének sok­színű és sok műfajú anyaga gyermekkezek munkája, gyer­mekképzelet szülöttje. A gyermekek irányítói és vezetői a legnagyobb elisme­résre érdemesek. A művésze­ti alapiskolákat a „Látás Is­koláinak“ is nevezhetjük. A héttől 14 évig terjedő korosz tályba túrt ózó gyermekeket megtanítják a környező világ érzékelésére, felfogására és ábrázolására. A legtöbb gye rekben van érzék vagy haj lám a szépre. Van bennük va Unni készség és vágy, hogy a hitványt, vagy elképzelésükéi látható formában kifejezzék. Az érzékeny és szakavatott oktató szinte kitapintja ezt a sajátságukat és segíti őket t örekX)ésil kben. M ega llapított tény, hogy a gyermeknek van képszerű látása és képzelete bizonyos fokig hasonlít a mű­vész képzeletére. A gyermek öntudatlanul is leegyszerűsíti, és általánosít ja a látott való ságot. A rajzzal azonosítja mindennupi megfigyeléseit és megtoldja, vagy átalakítja és fantáziájával színezi azokat. Élményéi vonallal, formával, színnel tolmácsolja. Fejlettebb fokon a valósághoz való vi­szonyát, szeretetét, nemtetszé­sét , haragját, csodálatát, lel kesedését is ki tudja fejezni Meglepő, hogy az ö koruk bán hányféle technikával ta­nulnak meg dolgozni. Ceru za , és tolirajzokon, linómet­szeteken kívül akvurellel, tem perával, olajjal is festenek. Szinte érezhető a színekben tobzódó örömük. Kerámiáik bán is megnyilvánul ez. Ele venen csillog az ötletes, mó kás ember , és állatfigurák fénylő zománca. A díszítő jel legíí kerámia reliefek és ké pék modern formálásúak. Le leményesen bánnak a tűvel és a fonállal, goblenek, kis sző nyegek igazolják ezt. Finom stilizáló és színérzékre valla nak szabad, kötetlen alakítású batik munkáik fA 10 éven fe­lüliek bűbájos Bőség fája, a pompás Kakas, a finom fel fogású Mákfejek). Sikerült plasztikai kísérleteik: a fából faragott figurák, fejek, népi típusok, (Pandúr). Kedves öt­lettel, kacagtató szellemesség gél szerkesztettek a nagymé­retű állatfigurák. Humor, ke déiy. kézügyesség s főképp képzelet nyilvánul meg a vál lozatos bábokban. A technikai és formai sajá tosságokon kívül felfigyelteto a tárgyválasztásuk és a moti vumviláguk. Ők boldogok, már a béke korszakában születtek. l)e nemcsak a legszűkebb kör- nyezetüket, iskolatársaikat, közös ját ékaikat, örömeikéi, apró gondjaikat fejezik ki. Nem csupán a mát látják. Szülök és nevelök okosan és céltudatosan megismertetik velük a múlt fájdalmas, sú lyos eseményeit. Rámutatnak életünk változásaira is. Ami nek a gyermekek jelét is ad ják. Egy 6 esztendős, kisfiú például lejesti az Aurórát és biztosan tudatában van annak jelentőségével. A 8 és 15 éve­sek komor színekkel, zakla­tott formákkal ábrázolják a Menekülőket, az Ejtőernyősö­ket. Bennük is él már a fé­lelmetes háború bírálata. S éppen ezért újjongó, tarka színekkel veti ecsetjük papír­ra a Szabadság hírnökeit, a Szovjet katonát, a Felszaba­dulást, a Hála virágait és o mai Gyerekek boldog életét, meg a Boldogság faluját. Rop pánt fontos, hogy megbecsü lik „boldog életüket“. És kü lön hálát kell érezniük vizuá lis kulturájuk fejlesztéséért. Azért, hogy érzelmi és szel lemi életükben milyen jelen tékenyen gazdagodnak a mű veszeti alapiskolák oktatása révén. Mert igaz az, hogy hu valu ki spanyolul akar olvasni, meg keli előbb tanulnia spa nyolul. IPicasso./ S aki olvas ni, élvezni, érteni akarja a művészetet, annak a művészet nyelvén való olvasási is meg kell tanulnia. BARKANY JENONE Studia Academica Slovaca —1975 mert közelebb van szűkebb ha­zájához, a Csallóközhöz. Vár konyi. — Már kétszer voltam ott­hon, de itt is jól érzem ma­gam. Szép a diákotthon, van könyvtár, televízió. Filmet vetí­tenek: járhatunk az úszómeden­cébe. A szovjet fiatalokkal mindjárt az első napon össze- barátkoztunk. — Hány órakor kezdik a munkát? — Kát műszakban dolgozunk, reggel fél 5-től fél 1-ig illetve fél 1-től fél Q-ig. De ma már délben abbahagyjuk, mert dél­után meccset játszunk, este pe­dig a helyi SZISZ-szervezet kul­túrtermében a prasovi főisko­lások lépnek fel egy színdarab­bal. suive, mintha a víz mellett len­nénk — mutatja a karját. Az építőtábor vezetője nit­rai diáklány, Demanová Marta. Ügy érzi, a szövetkezet vezető­sége elégedett a fiatalokkal; nincsenek komolyabb problé­mák. — Nem üdülni jöttünk ide, hanem építeni — mondja. Visszatértünk a műútra. Vi-1 gyen tovább, be a faluba. Bal­ra kanyarodunk, a szövetkezet indája £el4. Szemben a mező- gazdasági iskola impozáns épü­lete. Az Auróra efsz székháza, a Kár egv új, modern művelő­dési otthon. Danis Pállal előbb a szövetkezetről, azután az építkezésről beszélgetünk. A bratislavai Komensky Egye­tem Bölcsészettudományi Kara az új középiskolai tanárok, tu­dományos dolgozók, kultúnnun- kások és újságírók képzése mellett nagy figyelmet szentel a szlovák nyelv és kultúra kül­földiekkel való megismertetésé­nek is. Ezt szolgálja a Studia Academica Slovaca (SAS) — ami nem más, mint a szlovák nyelv, irodalom és kultúra nyá­ri egyeteme, melyet éppen ma nyitnak meg ünnepélyes kere­tek között a bratislavai Prímás Palota Tükörtermében. A Studia Academica Slovaca nyári egyetem elődjének azok a bohemisztikai és szlavisztikai szeminárium-sorozatok tekint­hetők, amelyeket az 50-es évek derekától a prágai Károly Egye temen rendeztek. E szemináriu mok azóta nyári egyetemmé fejlődtek, s külön-külön kerül sor megrendezésükre minden év ben Prágában és Bratislavában. A SAS önálló nyári egyetem­ként 1965 óta létezik, s az idén tehát 11. alkalommal nyitja meg kapuit. Az előadások és szeminá­riumok már holnap megkezdőd­nek a Bölcsészkar előadóter­meiben, s négy héten át — au­gusztus 24-ig — tartanuk. A nyári egyetem idei évfolyamá­nak igazgatója dr. Jozef Mistrik egyetemi docens, titkárai: PliDr. Peter BaláZ, PhDr. Júlia Lauko- vá és Jozef Vatrál. Amint PliDr. Peter Báláz tit kár elmondotta, a SAS idei elő adássorozatán mintegy 110 hallgató vesz részt 17 ország­ból, a baráti szocialista orszá­gokon kívül többek között az Egyesült Államokból, Francia- országból, Hollandiából, Japán­ból, Kanadából, az NSZK-ból, Svédországból stb. Mint min­den évben, most is a Szovjet­unióból érkezett csoport a leg­népesebb, 17-en jöttek. De szép számmal —• 12-en — érkeztek az NDK-ból is, Jugoszláviából, Lengyelországból, Bulgáriából pedig nyolcán—nyolcán. Ma­gyarországról minden évben 4—8 hallgatót küldenek a SAS-ra. A nyári egyetem részt­vevőinek 80 -85 százaléka ösz­töndíjas. Tulajdonképpen kik is a SAS hallgatói? A külföldi egyete­mek felsőbb évfolyamainak diákjai, rajtuk kívül műfordí­tók, könyvkiadói szerkesztők, tudományos intézmények mun­katársai, szlovák nyelvet és irodalmat tanító egyetemi és főiskolai előadók, középiskolai tanárok. Francia- és Olaszor­szágból az idén kizárólag csak diákok érkeztek a szolvakiszti- kai nyári egyetemre. A nevesebb vendégek között van pl. Bronyiszlav Holopov szovjet író és műfordító, A. 1. Davidova, a moszkvai KGST- központ fordítója, Jerzy Ples- niarowitz lengyel író és műfor­dító, valamint Ishikawa Akihiro docens Japánból, neves szocio­lógus, a szlovák szociológia se­rény népszerűsítője. Ö egyéb­ként már tavaly is itt volt Bra- tislavában. A ma délelőtti megnyitó után a nyári egyetem résztvevőit fo­gadja a szlovák főváros pol­gármester«. Este pedig baráti összejövetelen ismerkednek egymással a hallgatók a Devín Szállóban. A SAS szervező bizottsága tartalmas és változatos progra­mot készített a szlovák nyelv, irodalom és kultúra külföldi barátai számára. A négy hét alatt a vendégek megismerked­hetnek a szocialista Szlovákia történelmi múltjával és jelené­vel, fővárosának építőművésze­iével, a szlovák nyelv kialaku­lásával, fejlődésével és mai ál­lapoíával, a szláv nyelvek csa­ládjában elfoglalt helyével, elő­adásokat hallgathatnak a szlo­vák nép-, zene-, és képzőművé­szetről, valamint a szlovák iro­dalomról (ennek keretében az irodalom utóbbi 30 esztendejé­ről, a dráma- és prózairodalom napjainkig megtett útjáról, a modern szlovák regény műfaji és gondolati sajátosságairól, a legfiatalabb szlovák próza prob­lémáiról stb.). Találkoznak majd a szlovákiai könyvkiadók kép­viselőivel és olyan neves alko­tókkal, mint pl. Eugen Suchoň, J. Solovic, O. Zahradník és má­sok. Az előadásokat és szeminá­riumokat a Komenský Egyetem és a Szlovák Tudományos Aka­démia legképzettebb előadói és tudományos munkatársai tart­ják, többek között Miloš Gosio- rovský akadémikus, dr. Eugen Pauliny, dr. Zoltán Rámpák, dr. Ján Števček, dr. Ján Stanislav, dr. František Miko egyetemi ta­nárok és mások. A résztvevők ezenkívül ta­nulmányi kirándulásokat tesz­nek Szlovákia nevezetesebb he­lyeire. Ellátogatnak pl. Beszter­cebányára is, ahol megtekintik a Szlovák Nemzeti Felkelés em­lékművét és múzeumát, s talál­koznak a fölkelés egykori résztvevőivel. A Sludio Academica Slovaca, melyet minden nyáron a Ko- menský Egyetem Bölcsészkara rendez meg a Szlovák Szocia­lista Köztársaság Iskola- és Mű­velődésügyi Minisztériumának védnöksége alatt, nagy jelentő­séggel bír a szlovák nyelv, kul­túra és művészet külföldi meg­ismertetése és népszerűsítése szempontjából. Ezért megér- delmi, hogy az illetékes szer­vek kellő támogatást nyújtsa nak munkájához. KŰVESDI JÁNOS Ismerkedés a tervrajzzal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents