Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-04 / 181. szám, hétfő
AZ EURÓPAI BEKE, BIZTONSÁG ES EGYŰTTMŰKŰDES AIAPOKMANYA (Folytatás az 1. oldalról) egyéb jogok, valamint szabadságjoguk hatékony megvalósítását, amelyek az emberi személyiség méltóságából fakadnak, és amelyek lényegesek az ember szabad és teljes fejlődése szempontjából. A részt vevő államok, amelyek területén nemzeti kisebbségek élnek, elismerik e kisebbségek tagjainak a törvény előtt az egyenlőségre való jogát, és teljes lehetőséget nyújtanak számukra az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tényleges érvényesítésére. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén a részt vevő államok az ENSZ- alapokmánya célkitűzéseivel és alapelveivel, valamint az emberi jogok általános deklarációjával összhangban járnak el. » 8 A részt vevő államok tiszteletben tartják a ■ népek egyenlőségét és jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsukról. Valamennyi nemzetnek mindig joga van teljesen szabadon meghatározni, mikor és hogyan óhajtja belső és külső politikai statútumát külső beavatkozás nélkül meghatározni és saját mérlegelése alapján megvalósítani politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. 9 A részt vevő államok az ENSZ alapokmá■ nyának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással és az összes többi állammal. Az egyenlőségen alapuló együttműködés fejlesztése során igyekeznek hozzájárulni a kölcsönös megértéshez és a bizalomhoz, a baráti és jószomszédi kapcsolatokhoz, a nemzetközi béke, a biztonság és az igazságosság megszilárdításához. Ugyanígy együttműködésük fejlesztése során igyekeznek emelni a népek életszínvonalát és képességét arra, hogy megvalósítsák vágyaikat, főként azon előnyök felhasználásával, amelyek az egyre szélesebb körű kölcsönös megismerésből a gazdaság, a tudomány, a technika, a társadalom, a kultúra terén, valamint humanitárins téren elért haladásból és sikerekből fakadnak. Abból az általános érdekből indulnak ki, hogy csökkentsék a gazdasági fejlődés színvonalában levő különbségeket, és elsősorban a világ fejlődő országainak érdekeit fogják szem- előtt tartani. 1 fl ^ résztvevő államok lelkiismeretesen telI U ■ jesítik a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeiket éppúgy, mint a nemzetközi jog általánosan elismert elveiből és normáiból eredő kötelezettségeiket, amelyek szerződésekből vagy más, a nemzetközi jognak megfelelő egyezményekből következnek. A résztvevő államok megerősítik, hogy abban az esetben, ha az ENSZ-tagok kötelességei e szervezet alapokmánya értelmében ellentétbe kerülnek valamilyen más szerződésből vagy nemzetközi egyezményből eredő kötelezettségeikkel, akkor elsősorban az alapokmányból következő kötelezettségeik lesznek érvényesek. A záróokmány hangsúlyozza, hogy mind a tíz elv elsőrendű jelentőségű, így tehát egyenlő mértékben és maradéktalanul fogják őket érvényesíteni mindegyikük értelmezése során, tekintetbe véve a többi elvet. A konferencia résztvevői kijelentették, hogy a vitás kérdések békés megoldása eszközeinek tökéletesítésére törekedve eltökélt szándékuk, hogy folytassák e kérdés megoldása általánosan elfogadható módszerének kidolgozását. Ezért Svájcban összehívják valamennyi résztvevő fél szakértőinek tanácskozását. A záróokmány külön fejezete foglalkozik a bizalom megszilárdítására irányuló intézkedésekkel és a biztonság néhány szempontjával. A résztvevő országok elsősorban abban állapodtak meg, hogy valamennyi résztvevő államot tájékoztatják nagyobb hadgyakorlatokról. Ilyen nagyobb hadgyakorlatoknak tekintik azokat, amelyeken a résztvevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 000 főt, s amelyet bármely résztvevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzá tartozó tengeri térségben és légtérben tartanak. A záróokmány meghatározza, hogy amennyiben a résztvevő állam területe túlterjed Európa határain, előrejelzést csupán azokról a hadgyakorlatokról kell adni, amelyek bármely résztvevő európai állam határától vagy pedig ezen államokkal közös határoktól 250 km-ig terjedő távolságban tartanak. A résztvevő államoknak azonban nem kell előrejelzést adniok abban az esetben, ha ez a terület ugyancsak szomszédos a nem európai résztvevő állam felé húzódó határaival, vagy pedig a határ ezzel az állammal közös. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adják. A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy a bizalom további megszilárdítása érdekében ugyancsak előrejelzést adnak más résztvevő államoknak kisebb méretű hadgyakorlatokról is, főként azoknak az államoknak, amelyek a hadgyakorlat térsége közelében fekszenek. A résztvevő országok felhívnak más résztvevő államokat önkéntes és kétoldalú alapon a kölcsönösség és a jóakarat szellemében, hogy megfigyelőket küldjenek a hadgyakorlatokra. A meghívó állam minden esetben meghatározza a megfigyelők számát, részvételük módozatait és feltételeit, és olyan tájékoztatásokat ad, amilyeneket hasznosnak lát. A résztvevő államok megállapodtak abban, hogy saját mérlegelésük alapján a bizalom megszilárdítása céljából tájékoztatást adnak csapataik nagyobb katonai mozgásairól, főként tekintettel azokra a tapasztalatokra, amelyeket a záróokmányban feltüntetett intézkedések megvalósítása során nyertek. A résztvevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetésük. hogy kiegészítsék u politikai enyhülést Európában, és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépést jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges meevalósítása felé hatékony nemzutknzi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és biztonság megerősítését kell majd eredményezniük az egész világon. A részvevő államok megtárgyalták az európai biztonság közös erőfeszítéssel való megszilárdítását érintő kérdéseket, amelyek a feszültség enyhülésének elősegítésére és a leszerelésre irányulnak. Ebben az erőfeszítésben főként a következő fontos elvekből indulnak ki: — a biztonság politikai és katonai szempontjainak egymást kiegészítő jellegéből; — minden egyes résztvevő állam biztonsága és egész Európa biztonsága közötti kölcsönös összefüggésből, valamint abból az összefüggésből, amely a világbiztonság szélesebb értelmezésében, az európai biztonság és a Földközi-tenger térségének biztonsága között fennáll; — az európai biztonsági és együttműködési konfrencián részt vett valamennyi állam biztonsága érdekeinek elismeréséből, amelyek szuverén egyenjogúságukból fakadnak; — abból a jelentős tényből, hogy a tanácskozások résztvevői gondoskodjanak róla, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi államnak a vonatkozó elvek alapján tájékoztatást nyújtsanak a fejlődésről, a haladásról és az eredménvekről, másrészt pedig figyelembe vegyék ezen államok x bármelyikének jogos érdekeltségét abban, hogy nézeteit megtárgyalják. A záróokmány azon fejezetében, amely a gazdasági élet, a tudomány, a technika és az életkörnyezet területén folytatott együttműködésre vonatkozik, a konferencia résztvevői kifejezték szándékukat ennek az együttműködésnek a kibővítésére. Kötelezettséget vállaltak, hogy csökkentik vagy fokozatosan kiküszöbölik a kereskedelem fejlődését gátló összes akadályt. A résztvevő államok készek támogatni az ipari együttműködést. Az ilyen együttműködés konkrét formáiként rámutattak a közös termelésre és értékesítésre, az építőiparra, iparvállalatok korszerűsítésére, ipari komplexumok építésében való együttműködésre, s emellett szem előtt tartják e vállalatokban termelt termékek égy részének megszerzését, a műszaki tájékoztatások és szabadalmak cseréjét. • A dokumentum feltételezi a tudósok szélesebb körű együttműködését a fizika, a vegyészet, az agrotechnika, a tengerkutatás terén és számos más ágazatban. A közös kutatások jelentős irányaként jelölték meg a világűrkutatást, a föld természeti forrásainak kutatását, valamint a szív-, az ér-, a rákbetegségekkel és a vírusos betegségekkel kapcsolatos munkálatokat. A záróokmány kiilün fejezete foglalkozik a humanitárius területen való együttműködéssel. A konferencia résztvevői kijelentették, hogy célul tűzik ki az emberek közötti szabadabb individuális és kollektív mozgás megkönnyítését, a nem hivatalos és hivatalos kapcsolatokat az emberek, intézmények, a résztvevő államok szervezetei között, és hozzájárulnak a humánus jellegű kérdések megoldásához, amelyek e területen felmerülnek. Megállapodtak abban, hogy pozitívan intézik el azon személyek be- és kiutazási kérelmét, akik családtagjaikkal akarnak találkozni. Pozitívan és emberies szellemben intézik el azon személyek kérelmét, akik újból együtt akarnak élni családtagjaikkal. A konferencia résztvevői megállapodtak abban, hogy megjavítják az utasforgalom feltételeit, bővítik a tájékoztatások cseréjét és az együttműködést a kultúra és az iskolaügy területén. Az összeurópai konferencia résztvevői kijelentették, hogy készek folytatni az európai biztonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését. E célból megállapodtak abban, hogy megszervezik képviselőik találkozóit. Az első ilyen találkozó a külügyminiszterek által kinevezett képviselőké lesz 1977-ben Belgrádban. Ez az értekezlet részletesen kidolgozza a megfelelő módozatokat, amelyek hasonló találkozók megrendezésére vonatkoznak, és amelyek magukba foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint új értekezlet megrendezésének lehetőségét. A belgrádi értekezletet 1977. június 15-én készítik elő ugyancsak egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartalmáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának eredeti példányát a finn kormánynak adták át megőrzés végett. Gazdasági és tudományos- mííszaki együttműködés Az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentuma, amelyet 33 európai állam, valamint az USA és Kanada állam- és kormányfői Helsinkiben jóváhagytak az európai biztonságot érintő kérdéseken kívül nagy figyelmet szentel a gazdasági élet, a műszaki tudományok és az életkörnyezet területén való együttműködés kérdéseinek is. A részt vevő államok a konferencián kifejezték meggyőződésüket, hogy a kereskedelm, az ipar, a tudomány és a technika, valamint az életkörnyezet és a gazdasági tevékenység más területein folytatott együttműködésre irányuló erőfeszítésük segíti megszilárdítani az európai és a világbékét, valamint a biztonságot. A részt vevő államok tudatában vannak gazdasági és társadalmi rendszerük különbözőségének, és megerősítették elhatározásukat, hogy kölcsönös együttműködésüket e rendszerekre való tekintet nélkül fokozzák. A részt vevő államok rámutattak a nemzetközi kereskedelem növekvő szerepére, amely a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás egyik legfontosabb tényezője. Egyúttal kifejtették nézetüket, hogy „a résztvevő államok közötti kereskedelem terjedelme és struktúrája nem mindig felel meg azoknak a lehetőségeknek, amelyeket gazdasági és tudományos— műszaki fejlesztésük jelenlegi színvonala nyújt. A részt vevő államok kijelentették, hogy a kereskedelem fejlődésére kedvező hatást gyakorolhat a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítése, és hangsúlyozták, hogy támogatni fogják a kereskedelem lehető legszélesebb körű és legsokoldalúbb kibővítését arra törekedve, hogy emellett kihasználják a különféle kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket. A záródokumentum ugyancsak rámutat, hogy a részt vevő államok kiveszik részüket a gazdasági élet fejlesztéséből, valamint a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséből, a korszerű termelési eljárások szélesebb körű érvényesítéséből, és támogatni fogják a gazdasági együttműködés felhasználását sokoldalú kölcsönösen előnyös eredmények elérésére a termelési tényezők valamennyi összetevőjének jobb felhasználásával, és meggyorsítják mindazok ipari fejlődését, akik ebben az együttműködésben részt vesznek. Kifejezték akaratukat azon intézkedések támogatására, amelyeknek célja, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az ipari együttműködéshez. Elismerték, hogy sokoldalú érdekük mellett az ipari együttműködés fejlesztésében hasznosak az olyan konkrét formák, mint a közös termelés és értékesítés, a szakosítás, a termelés és az értékesítés az építőipar területén, az iparvállalatok kibő- vetítése és korszerűsítése, továbbá együttműködés az ipari komplexumok építésében, tekintettel az e komplexumokban gyártandó termékek egy részének megszerzésére, továbbá vegyes társaságok létesítése, tapasztalatcsere, a műszaki tájékoztatások, szabadalmak és licenciák cseréje, valamint a konkrét együttműködési javaslatok keretében folytatott közös ipari kutató munka. A részt vevő államok megállapították, hogy gazdasági potenciáljuk és meglevő forrásaik lehetővé teszik a hosszú tartamú együttműködést nagyarányú tervek megvalósításában kifejtett közös erőfeszítés alapján, mégpedig regionális és szubregionális szinten, és hogy ezek a tervek hozzájárulhatnak a részt vevő országok gazdasági fejlődésének meg- gynrsításához. Rámutattak továbbá, hogy az energiaforrások, főként a kőolaj, a földgáz és a kőszén, valamint a nem ásványi nyersanyagok, elsősorban • vasérc és a bauxit jövesztése és feldolgozása megfelelő terület a hosszú távlatú együttműködés megszilárdítása és az ebből eredő kereskedelem fejlesztése szempontjából. A záródokumentum ezen kívül rámutat, hogy „valamennyi résztvevő érdeklődésére számot tartó és a hosszú távlatú gazdasági együttműködésre irányuló tervekre ugyanilyen lehetőség nyílik a következő területeken: • villamosenergia-csere Európában a villanyerőművek kapacitásának legésszerűbb kihasználása érdekében; • együttműködés az új energiaforrások kutatásában, főként az atomenergetika területén; • az úthálózat és az együttműködés fejlesztése és az egységes hajózási rendszer kialakítása érdekében Európában; • együttműködés a különbözőfajta szállítóberendezések és konténer kirakodó berendezések kutatása és tökéletesítése területén. A tudomány és a technika területén a részt vevő államok kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a tudományos— műszaki együttműködés jelentősen hozzájárul a biztonság és a közöttük folyó együttműködés megszilárdításához, segítséget nyújt azon problémák hatékony megoldásában, amelyek érdekük tárgyát képezik, és segítik az emberek létfeltételeinek megjavítását. Rámutattak ezen együttműködés fejlesztése során a tájékoztatások s tapasztalatok cseréje támogatásának jelentőségére, mégpedig a kutatások támogatásával, a tudományos- műszaki tapasztalatok átadásával, az ilyen tapasztalatoknak a kölcsönös előnyösség alapján való szervezésre, valamint az együttműködés azon területein, amelyekről megállapodás jött létre az érdekelt felek között. Példaként a részt vevő államok az együttműködés következő területeire mutattak rá: mezőgazdaság, energia, új technológia és a források ésszerű kihasználása, szállítási technika, fizika, kémia, meteorológia és hidrológia, oceanográfia, sze- izmográfiai kutatások, űrkutatás, orvostudomány, egészségügy stb. Az együttműködés formái- és módszereiként javasolták könyvek, folyóiratok és más tudományos-műszaki kiadványok és jelentések cseréjét, kölcsönös cserelátogatásokat, valamint közvetlen érintkezéseket és kapcsolatokat tudósok és szakemberek között, kölcsönös megállapodások és egyéb meg- egyezések alapján konzultációk, előadások kutatási munkák céljából beleértve laboratóriumok, tudományos könyvtárak és egyéb dokumentációs központok ezzel összefüggő felhasználását, nemzetközi és országos konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok, tanfolyamok és más tudományos—műszaki jellegű tanácskozások megszervezését külföldi tudósok és szakemberek részvételével, közös érdeklődés tárgyát képező programok és tervek együttes kidolgozását és megvalósítását. Az életkörnyezet védelme és megjavítása a természetvédelem, a természeti források észszerű kihasználása, a mai nemzedék és a jövő nemzedékek érdekében egyike azoknak a feladatoknak, amelyek nagy jelentőségűek a népek életszínvonala és valamennyi ország gazdasági fejlődése szempontjából. Az életkörnyezet számos problémáját, főként Európában, csupán szoros nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan megoldani — állapítja meg a záródokumentum. A részt vevő államok ugyancsak elismerték, hogy a nemzetközi jog elveivel összhangban minden részt vevő államnak az együttműködés szellemében hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a területén szervezett tevékenység ne okozza az élet- (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ szó 1975. VIII. 4.
