Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 200. szám, kedd
A bratislavai Hydrostav vállalat sarai üzemének dolgozói a tervek szánni szeptember végén adják át Salán (Sellyén) a vrbovéi Trikota vállalat új, korszerű üzemét. (Tóthpál Gyula felv.) VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN EFSZ, Túrna nad Bodvou: Mint levelükben írják. Önök mint efsz-tagok az efsz kőbányájában és mészégető üzemében dolgoznak (72 dolgozó). Kétségük támadt afelől, jogosan vonnak-e le Önöknek fizetésükből munkabéradót, mivel tudomásuk szerint az efsz-tagok és az efsz más, állandó dolgozói az efsz-ben végzett munkatevékenységükért kapott jutalmazás után adót nem fizetnek. Tudomásuk szerint az efsz építőbrigádjának tagjai sem fizetnek munkabéradót. A még 1969-ben kiadott pénzügyminisztériumi hirdetmény értelmében munkabéradó alá esik az efsz-tagoknak és állandó efsz-dolgozóknak az a fizetése, amelyet már az efsz keretében, de más, idegen megrendelők részére végeztek, feltéve, hogy az ilyen tevékenységük nagyobb mértékű, mint a mezőgazdasági termelésben való részvételük. Az említett pénzügyminisztériumi hirdetmény ugyanis az efsz-tagok és állandó efsz-dolgozók ilyen tevékenységét a munkaviszonyhoz hasonló tevékenységnek tekinti. Az Önök által említett efsz- építőbrigád elsősorban az efsz saját építkezésein dolgozik és nem idegen megrendelők részére, mint az efsz kőbánya és mészégető üzeme, és ezért nem vonnak le javadalmazásukból munkabéradót. B. L.: Az 1970/159 sz. hirdetmény szerint az első munkába lépés elteltétől számított 25 év ledolgozása alkalmából a munkaadó vállalat dolgozóját, aki legalább 5 éve dolgozik nála, legfeljebb 2500 korona összegig terjedő jutalomban részesítheti. Erre a jutalomra a dolgozónak azonban jogigénye ninrs, de a szakszervezeti szerveken keresztül figyelmeztetheti a munkaadó vállalatot a kérdéses „jubileumra“. A tényleges katonai szolgálat idejét be kell számítani. A jutalom csak abban az évben fizethető ki, amelyre az évforduló esik. A közölt adatok alapján Ön ebben az évben kaphatna ilyen jutalmat. „Szeretnénk egymás mellett élni“ jeligére- Ön június 24 i kérelmében főként arra való hivatkozással, hogy megnősült, és feleségét követi új lakóhelyére, kérte, hogy a munkaadó vállalat azonnali hatállyal szüntesse meg önnel a munkaviszonyt A munkaadó vállalat július 2-i levelében nem tett eleget kérelmének, és rámutatott arra, hogy Ön három év ledolgozására kötött velük írásbeli szerződést. Az Ön kérelmét a munkatörvénykönyv 43. §-a 4. bek. szerinti kérelemnek kell tekinteni az iránt, hogy a munkaadó vállalat egyezzen bele a munkaviszonynak az Ön által megjelölt időpontban való megszüntetéséhez. Ha a munkaadó vállalat beleegyező választ adott volna, vagy egyáltalában nem adott volna választ 15 napon belül (elegendő egyébként a szóbeli válasz is), akkor a munkaviszonya bár nem azonnal, amint ezt Ön kérte, de a kézbesítéstől számított 15. nappal megszűnik, és kérhette volna az idézett törvényes rendelkezés alapján létrejött egyezség értelmében a munkaviszony megszűnésének igazolását személyi Igazolványába. Egyébként nem vitás Önök között, hogy Ön három évre írásbeli szerződésben kötelezte magát. Ha határozott időre kötött munkaszerződésről lenne szó, akkor a szerződés ideje alatt csak a munkatörvénykönyv 57. §-ának 2. bekezdésében említett okok alapján adhatna írásbeli egyhavi felmondást abban az esetben, ha a nemzeti bizottság munkaerőtoborzása alapján más fontos munkakörben vállalt volna állást (pl. bányában, vagy más kiemelt munkakörben), ha egészségi okok alapján az orvosi véleményező bizottság, vagy egészségügyi hatóság megtiltotta volna eddigi munkájának folytatását, ha esetleg rokkantnyugdíjba lépne, ha a munkaadó vállalat lényegesen megsértette volna az önnel kötött munkaszerződést, kollektív szerződést vagy más lényeges munkajogi előírást, vagy ha az utolsó 12 hónapban legalább 6 hónapon át nem használták volna ki az ön minősítését. (L. a munkatörvénykönyv 51. §-ának c) és d) pontjai). A munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bekezdésének e) pontja, azaz, ha a házastárs követi új otthonába a másik házastársat, vagy a fiatalkorú szüleit, nem szerepel a meghatározott időre kötött munkaviszonynak a dolgozó részéről való törvényes felmondási okok között. Levele alapján azonban feltételezzük, hogy ön, mint legalább másodéves ipari tanuló, vagy a kitanulás után a munkatör »énykönyv 227. és 227/a paragrafusai értelmében kötött munkaszerződést, hogy legfeljebb három évig fog a kitanít- tatásáról gondoskodó munkaadó vállalatnál dolgozni. Ezt a szerződést a törvénymagyarázatok nem határozott időre kötött munkaszerződésnek tekintik azzal a kötelezettséggel, hogy bizonyos ideig megmarad a munkaadó vállalatnál. (Lásd: „Zmlouvy a dohody“, Pudik Benes, Práce, Praha 1974, 195. old.). Tekintettel az ilyen szerződés jellegére, adhatna egyhavi írásbeli felmondást a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. ej pontja alapján is, tehát, hogy feleségéi-követi új lakóhelyre, de ebben az esetben ez a felmondási ok nem számít kivételezettnek, és ezért nem Ön, hanem, az új munkaadó vállalat lenne köteles megtéríteni az ön kitaníttatási költségeinek aránylagos részét. Ha Önre a munkatörvénykönyv 143. §-át kellene alkalmazni (a kitaníttatás fejében legalább 3 év ledolgozására kötelezte volna magát), akkor a már idézett 51. §. 1. bek. e) pontja értelmében szintén adhatna még a határidő eltelte előtt egyhavi felmondási idővel írásbeli felmondást és ebben az esetben saját személyét illetően mentesülne a kitaníttatási költségek részbeni, Illetve teljes összegben való megtérítési kötelezettsége alól. Ha napi munkába járása és onnan való hazatérése több mint három órát vesz igénybe, mint építőmunkás igényelheti az úti és étkezési költségekhez való hozzájárulást napi 8 korona összegben (lásd az 3967/96 sz. hirdetmény 19. §-a 1. bek. b) pontját). Ezt az igényét visszamenőleg legfeljebb egy évre érvényesíthetné, egyébként valószínűleg attól az időponttól számítva, hogy felesége otthonában lakik. Dr. F. J. PNEUMATIKUS SZERSZÁMOK AZ AUTÓMŰHELYEKBEN A motoros járművek gyors fejlődése az utóbbi évtizedekben a javító- és szervizműhelyek módszereinek és felszerelésének alapos korszerűsítését kívánta meg. Ezt a folyamatot meggyorsította a szakmunkáshiány, valamint a javítási munkálatok szabványárainak megállapítása iránti igény, és a biztosító társaságok nyomása azok gazdaságosabbá tételére. A kocsik felépítése általában megkívánja a javítási munkálatoknak kis méretű, könnyen kezelhető kéziszerszámokkal való elvégzését. Míg régebben leginkább elektromos kézi szerszámokat használtak és csak ritkán dolgoztak sűrített levegővel, újabban kimondottan a pneumatikus szerszámokat részesítik előnyben. Eleinte csak a gyártóiparban bevált szerszámokat használtak. Az általános mottó: „Javítsd kocsidat azokkal a szerszámokkal, amelyekkel gyártották“ jó is, rossz is. Minthogy a gépkocsiipar nagyobb haladást ért el a préslég használatában, mint bármely más ipar, a mottó jó abból a szempontból, hogy a javítóüzemek jobb és nagyobb kapacitású présszerszámokat követeltek és kaptak. Nem jó azért, mert a gyártási folyamat és a javítás követelményei alapvetően különböznek egymástól. A gyártáshoz használt szerszámok gyakran túl speciálisak ahhoz, ✓ hogy a szerviznél használhatók legyenek. E két különböző követelmény megállapítása után azonban már nem nehéz a szerszámokat a szükséglethez mérten úgy összeválogatni, hogy a gépkocsiműhelyeknek mind a gyártáshoz, mind a javításhoz a megfelelő szerszámok álljanak rendelkezésükre. Az abroncsüzlet tevékenységének jelentős része a szabad ég alatt bonyolódik le. Itt a kerekek felújításához alkalmazott nyomásmérős légfúvóberendezést a kerék-csavaranyák eltávolítására és visszaerősítésére különféle méretű, sűrített levegővel hajtott csavarkulcsokkal egészítik ki. A kerekek futófelületeinek megújítására pneumatikus csiszológépek találhatók acélkefékkel, valamint kerékabroncs-kalapácsok a nagy gépjárművek és traktorok abroncsainak leszerelésére. A rendszeres szervizt végző műhelyekben présléggel működtetett felvonókat találunk, a kenést pneumatikus hajtású kenőfecskendő végzi. Az alvázkezelés előtt ugyancsak pneumatikus csavarkulcsot használnak. A lemezműhelyben a szokásostól eltérően sok helyűit használják a sűrített levegővel működő forgacslemunkáló kalapácsot. A kárt szenvedett vagy rozsdás kocsikról eltávolítandó acéllemez-maradványok rendszerint a kocsi alvázához vannak csavarozva. Ezek lecsavarozása azonban nem fizetődik ki, mert a rozsda és a piszok a csavart és az anyacsavart egybefor- rasztotta. A forgácslemunkáló kalapáccsal viszont a lemezmunkás könnyen levésheti vagy letörheti az anyacsavart, vagy egy speciális lemezvágóval levághatja a lemez károsodott résziét. Miután a megfelelő rész helyett újabbat szerelnek fel, a présléggel működő csiszológépek a lemezeknek ugyanolyan sima felületet adnak, mint új korában. A lakkozóműhelyben különlegesen fontos a sűrített levegővel működő felszerelés. Ma már természetes, hogy a lakkot pneumatikus szóró- pisztollyal viszik a felszínre. A lakkozott felszín nedves csiszolása a kikészített felület számára kitűnő alapozást ad. A préslégcsiszolók automatikus vízszolgáltatása a tűzveszélyt is csökkenti. A lakkozóműhely közvetlen kapcsolatban áll a nagy javítócsarnokkal, ahol az alváz és a motor javítása folyik. A motor teljes kiszereléséhez elegendő egy kis méretű M 20-as pneumatikus csavarkulcs. A motort sűrített levegővel működő felvonó emeli ki, amelynek kiváló tulajdonsága, hogy sebessége egészen nulláig folyamatosan szabályozható. Ez nagy előny a motor visszahelyezésekor is. A fékbetét javításakor is sűrített levegőt vesznek igénybe, amikor a betét és a fékpofa beragad; ezek legkönnyebben olyan típusú pneumatikus kalapáccsal választhatók szét, amilyent a lemezműhelyben használnak. A fékhengerben levő betétfuratot legjobban egy csőtisztító acélkefével ellátott penumatikus fúróval lehet megtisztítani. Az üzem minden munkáját megkönnyíti a préslég használata: az állandóan visszatérő munkálatok, mint csiszolás, vésés, fúrás, anyacsavarok meghúzása, kicsavarozás, tisztítás, nagymértékben mechanizálhatók sűrített levegő alkalmazásával. A sűrített levegővel működő üzem ésszerű megszervezése esetén igen kis mennyiségű préslég szükséges az igényelt energia előállítására. Például egy kb. 10 atmoszféra nyomású kis kompresszor elegendő a kenőfecskendő hajtásához, az abroncsok felfújásához, a kocsik felemeléséhez és hasonló munkálatokhoz; egy ennél valamivel kisebb, 6 atmoszféra nyomású kompresszor szükséges a pneumatikus szerszámok hajtására. A levegőt különálló csőrendszerekbe vezetik a két különböző nyomású kompresszorból. A sűrített levegő nyújtotta előnyök a javító- műhelyekben az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: A sűrített levegő biztonságos. Nem történhet sérülés rövidzárlat, áramütés vagy szikra következtében. A préslégszerszámok adatai a fajlagos súly- és energiafelhasználás tekintetében rendkívül kedvezőek. A pneumatikus szerszámok nem érzékenyek, és károsodás nélkül leállásig túlterhelhetlek. A sűrített levegő univerzális energiaforrás, és legkülönbözőbb munkafolyamatoknál használható, mint pl. anyacsavarok megszorítása, fúrás, csiszolás, vésés, tisztítás, kenés, emelés, lakkozás stb. BIRKÓZÁS A LEVEGŐSZENNYEZÉSSEL A levegő szennyeződése már nemcsak az emberek egészségét és a természetet, hanem az ipar nem egy ágazatát is veszéllyel fenyegeti. Köztudomású, hogy még az a bizonyos „jó vidéki levegő“ is tele van megszámlálhatatlan por- és füstrészecskével, parányi folyadékcsep- pel, baktériumokkal — összefoglaló nevükön aerosolokkal. Nem minden aerosol ártalmas. Sőt, van egy olyan gyógyászati ágazat, amely gyógyít velük. Túlsúlyban vannak azonban az egészségre ártalmas aerosolok, kivált a városokban és az iparvidékeken. Egy rosszul szellőztetett, piszkos, elhanyagolt épület minden köbméternyi levegője 30 ezer baktériumot tartalmazhat. Különösen ártalmasak egészségünkre bizonyos fém-aerosolok, például a kadmium, a berillium, az urán és ezek ötvözeteinek aeorosoljai. A levegő ilyen szennyezettsége beláthatatlan következményekkel jár például egy műtőben. Itt teljesen pormentesnek és sterilnek kell lennie a levegőnek, ami azt jelenti, hogy a betegségokozó mikrobák mennyisége nem léphet túl bizonyos minimális határt. Ugyanez a szabály vonatkozik már jó néhány iparágra is. Tiszta levegőre van szüksége a gyógyszeriparnak, az élelmiszeriparnak, de az elektronikának is: a félvezetők, tranzisztorok, integrált áramkörök vagy akár a tv képcsövek gyártását is veszélyeztetik a porszemek. Az ipari országokban a levegő szennyeződésének legfőbb okai a szilárd tüzelőanyagok. A legkézenfekvőbb védekezés tehát ezek „leváltása“ folyékony, főként gáznemű fűtőanyagokkal, a távolabbi jövőben pedig az atomenergia szélesebb körű felhasználásával. A hírhedt londoni smogot a széntüzelés korlátozásával szüntették meg, az USA-ban pedig már a teljes hőener- gia-szükséglet 36 százalékát földgáz felhasználásával fedezik. Hazánk nagyvárosaiban is széles körű gázprogramot dolgoztak ki. Bonyolultabb, költségesebb megoldás a különböző füstszűrő berendezések alkalmazása. Előnyük viszont olykor kettős is lehet: azon kívül, hogy megakadályozzák a levegő szennyezését, leválasztják a füstben, gázokban levő még felhasználható anyagokat is. Például a cementgyárak pora nagy káliumtartalmával műtrágyázásra alkalmas. Az utóbbi években az elektrosztatikus porleválasztók kerültek előtérbe. Nagyfeszültségű elektródjaik között átvezetve a gázt, a negatív elekródokról kiinduló nagy sebességű elektronok összeütköznek a lebegő részecskékkel, s rájuk tapadva, leadják töltésüket. A több tízezer volt feszültségű erőtér hatására a negatív töltésű részecskék a pozitív elektródokra vándorolnak, ahonnan azután mechanikus eszközökkel távolíthatók el. Az elektrosztatikus porleválasztóknál is újabb szűrési eljárások „sztárjai“ — immár ki tudja hányadik szerepükben — a műanyag szálak. A vastagabb, illetve vékonyabb, laza szövetű műanyagszál-fonadékból készült szűrő teljes szűrőtömegének csupán néhány százalékát teszik ki a szálak. A nagyobb szennyezéseket szitaként fogja fel a szűrő. Nem jutnak be a szálak közé, fennakadnak felületén. Azok a részecskék, amelyek átesnek a szitán, de túl nehezek ahhoz, hogy a légáramlással megkerüljék a szálakat, egyenesen rázuhannak valamelyik szál felületére. A szálakat megkerülő még köny- nyebb részeckék súrolva a szálakat, ugyancsak fogságba esnek. A 0,3 mikronnál kisebb részekkel a diffúzió jelensége bánik el. E gázmolekulákkal övezett részeckék nem követik szigorúan a légáramlást, hanem állandóan ütközve a levegőmolekulákkal, cikcakkban haladnak. Az ilyen taszítások kilökhetik őket pályájukról, s így ugyancsak a szálak fogságába eshetnek. Végül a műanyag szálak is feltöltlietők villamossággal, s így ugyancsak magukhoz szippanthatják az ellentétes töltésű aerosolokat. A 2 mikron vastagságú PVC-szálból készült szűrő az aerosolok 90 százalékát tartóztatja fel. Ha ugyanezt a szűrőt villamossággal töltik fel, hatásfoka 99,9 százalékra nő. De ha a szűrő 7 mikron átmérőjű szálakból készül, 100 ezer aerosolból csak egy juthat át rajta. A hatásfok szempontjából fontos, hogy a szűrő légellenállása minél kisebb legyen. Természetesen a „leglégiesebb“ szűrő is bizonyos ellenállást fejt ki a tisztításra kerülő gázzal szemben, így nyomással kell átpréselni rajta. Milyen további tulajdonságokkal kell még rendelkeznie az eszményi műanyagszálas szűrőnek? Természetesen hosszú élettartamúnak kell lennie, mégpedig anélkül, hogy „eldugulna“. El kell viselnie a nyújtást és nem lehet törékeny. A felhasználási céltól függően másmás anyagok tulajdonságai bizonyulhatnak előnyösnek. A PVC-ből és fluorműanyagokból készült szűrőkben nem tesznek kárt a savak és a lúgok, a poliakrilnitril szálak érzéketlenek a szerves oldószerekkel szemben, az acetilcellu- lózbói készült szűrők pedig elviselik a 250—270 fokos hőmérsékletet is. (d'l
