Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 197. szám, péntek
Lehetőségek és akadályok Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá róokmányában a nemzetek békés egymás mellett élésének elveit meghatározó politikai, gaz cinsági és más kérdéseken kívül ;• záróokmány nagy figyelmet szentel a kulturális kap csokitoknak is. A dokumentum többek között megállapítja: „A részt vevő államok bővíteni és javítani akarják különböző szín tü együttműködésüket és érint kezesüket a kultúra területén, hatáskörükön belül kétoldalú és többoldalú alapon megfelelő intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy népeink az eddiginél szélesebb körűen és mélyrehatóbban kölcsönösen megismerkedjenek a kultúra különböző területein elért ered menyekkel, s hozzájáruljanak a kulturális értékek cseréje és fejlesztése lehetőségeinek meg javításához“. A záróokmány idézett része teljes mértékben összhangban van a szocialista országok kultúrpolitikájával. A szocialista országok a kulturális kapcsola tok kiépítésében arra törekednek, hogy ez az együttmüködés a népek közötti barátság ne mes ügyét szolgálja, s ne hasz nálják föl ideológiai diverzió céljaira. Tudatosítjuk, s gya korlati tettekkel igazoljuk, hogy a kulturális kapcsolatok további elmélyítésével, a kiasz srzikus és a mai kulturális értekek közkinccsé tételével nagy mértékben szolgáljuk a népek közötti megértés, barátság, vég sö soron tehát a béke ügyét. Hazánkban és a többi szociális ta országokban szocialista kul túránk fontos társadalmi szere pet tölt be elsősorban az ember harmonikus fejlődésében, gon dolkodásmódjának, s szociálist,: életstílusának kialakításában. Az eltelt három évtized alatt művészeti életünkben, népmüve lésünkben, s kultúránk demok ratizálásában olyan eredményekül értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék a külföldi szakemberek és más érdeklődők előtt is. Hasonló pozitív fejlődés tanúi voltunk a többi szocialista országban is. A szocialista országok kultúr politikáját azonos eszmei és művészi elvek határozzák meg, s így természetes, hogy kultu rális kapcsolataink fejlesztésé ben elsősorban a testvéri országok kulturális életének még jobb, még alaposabb megismerésére törekszünk. Az elmúlt években e téren is jelentős fej lődés tanúi voltunk. Moszkvában ezekben a napokban még tart a Harminc győzelmes év című kiállítás, amelyen valamennyi szocialista ország bemutatja szocialista képzőművészeiének legértékesebb alkotá sait. Az elmúlt hónapokban az európai szocialista országok könyvkiadóinak a gondozása bán látott napvilágot a Győ zelem Könyvtára című sorozat. Az itt megjelent kiemelkedő regények a háborús esztendők, s a békés épitőmunka emberi és társadalmi összefüggéseit elevenítik föl. Ebben az észtén dőben több helyen rendezték meg egy egy szocialista ország kulturális napjait. A Szovjet unióban és az NDK-ban nagy érdeklődés és siker övezte a mai cseh és szlovák kulturális élet eredményeit bemutató mű vésze ti együtteseket és szól i sí á kát. Tovább bővülnek a színhá zi szakemberek, a filmesek és más művészeti ágazatok képvi selőinek kapcsolatai is. Meg gyöződésiink, hogy ez a sokol dalú együttműködés a jövőben is nagymértékben hozzájárul egymás életének jobb megisme réséhez, ' szocialista kultúránk kölcsönös megbecsüléséhez. Különösen az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek kulturális kapcsolataink a/ úgynevezett fejlődő országokkal. Kultúrá lukban ma már nemcsak az eg zotikumot látjuk, hanem politikai, szociális fejlődésük egyik fontos eszközét is. Ugyanakkor .1 szocialista országok művészegyüttesei komoly művészi és politikai missziót teljesítenek ezekben az országokban, mert előadásaikkal bizonyítják a szocialista világrendszer fejlettségét, s humánus céljait. A politikai légkör enyhülésé vei párhuzamosan a kultúra szakaszán is fejlődtek a kapcsolatok a szocialista országok és a fejlett tőkésországok között. Néhány hónapja például a párizsi Nemzeti Színház vendégszerepeit az európai szocialista országokban, a moszkvai Nagy Színház pedig az Egyesült Államokban lépett föl. A japán Akira Kuroszawa rendezte azt a szovjet filmet, amely az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon nagydijat nyert. A LúŐnica együttes az elmúlt napokban utazott el újabb nyugat-európai kőrútjára. Sorolhatnánk tovább a pozitív példákat. A történelmi jelentőségű helsinki értekezlet záróokmányának szellemében tovább kívánjuk bővíteni ezeket a kapcsolatokat.'Ám nyomatékosan hangsúlyozzuk azt is, hogy napjainkban az egyre élesedő ideológiai harc közepette különösen nagy jelentősége van Lenin tanításának a kultúra osztályjel- legéről, a kultúra és az ideoló gitt összefüggéseiről. Végső soron a mai nyugati világban is kétfajta kultúra létezik. A haladó társadalmi mondanivalójú, művészi szempontból is színvonalas alkotás, amely közvetlenül, vagy közvetve a munkásosztály s más progresszív osztály és ré teg érdekeit szolgálja. A másik csoportba a polgárság és más réteg ideológiai, nemritkán anyagi érdekeinek uszályában lévő alkotások tartoznak. Bennünket nyilvánvalóan az előbbi művek érdekelnek, ezekkel kívánjuk megismertetni lakos Ságunkat. A válságos években drága árat fizettünk azért, hogy bizonyos csoportok kritikátla mii igyekeztek minden nyugati kulturális alkotást terjeszteni, s nemritkán utánozni. A helsinki értekezlet záróokmányának megfelelően a szocialista országok tovább kívánják bővíteni kulturális kapcsolataikat más társadalmi rendszerű országokkal is. Ezzel együtt azonban hangsúlyozni kell azt is, hogy Helsinki után szándékukat és tetteiket továbbra is a marxista -leninista eszmék és kultúrpolitikai célok határozzák meg. SZ1LVÁSSY JÓZSEF Ľ fiit a sok közül Akkor figyeltem fel rá, amikor a levicei j lévai) Ga ramvölgyi Színház bemutató előadást tartott a központi rendezői tanfolyam hallgatói nak. Szerepe ugyan nem volt. de tennivalója akadt éppen elég: a régi színházteremben afféle mindenesként serény kedett. Később megtudtam, hogy Kurcz Máriának hívják és azt is, hogy a városi művelődési otthon dolgozója. Nemrég újra találkoztam vele, persze, nem véletlenül. Amikor benyitottam hozzá, egy nagy könyvet lapozgatott. Krónika volt, arról a munkái ról, amelyből már ti is kivette a részét. De hogy is kezdő döt 1 ? — Számolással — mondta mosolyogva —, érettségi után ugyanis egy ideig számítókon pontban dolgoztam. Közben táncoltam a CSEMADOK he lyi szervezetének tánccsoport jában, és jártam a központi koreográfiái tanfolyamra is. A városi művelődési otthon bán két éve dolgozom. — Es mivel foglalkozik? — kérdeztem. — A tánccsoportokkal, ciz énekkarokkal, a zenekarokkal és a színjátszó csoportokkal, magyar és szlovák vonalon is — válaszolta. Aztán a lég jobb együttesekről kezdett be szelni. A szlovák Pohronskr divadlóról, a magyar Garam völgyi Színházról, a CSEMA DÓK helyi szervezetének tánc csoportjáról, a városi müve lődési otthon beüt zenekarai ról, és a többiről. Végül a cigány tánccsopotról. Másfél évvel ezelőtt alapi toltuk. A húsz táncos mind cigányszármazású és azok a zenekar tagjai is. — Rendszeresen dolgoz nak e az együttesek? — kér deztem újra. Válasz helyett elém tette a krónikát. Belelapoztam. A bejegyzések túl nagy erediné nyékét nem tükröztek, de a felszabadulásunk 30. évfordulójával kapcsolatos munka biz lató kezdetről tanúskodik, nyugtáztam magamban. Megjegyeztem néhány adatot is: a műkedvelő együttesek közül a szlovák Pohronské divadlo legutóbb a Mielőtt a kakas megszólal című darabot adta elő, a magyar Garamvölgyi Színház idén a Jókai napokon már nyolcadszor szeretteii, a beat zenekarok teadélutáno kon szórakoztatják a város fiataljait... _ — A műkedvelő együttesek munkájából bizonyára Un is kivette a részét ~ jegyeztem meg, miután Lecsuktam a krónikát. Érezte, hogy a mondatot kérdésnek szántam, s válaszolt is: — Én olyan mindenes vagyok, segítek a műsor és n szereplők kiválasztásában, a szövegkönyvek és a jelmezek beszerzésében, a műsorok elő készítésében, a jegyárusítás bán, a csoportoknak a verse nyekre való felkészítésében és sorolhatnám tovább... Igen, sorolhatná, ugyanis a CSEM ADOK helyi szervezeté nek és a SZISZ városi bízott ságának kultúrfelelöse, ezen kívül tagja a SZISZ járási bi zottsága mellett működő klub tanácsnak is. E tisztségek be töltése sok munkával jár. s bizony nem csoda, hogy a szórakozásra sokszor alig jut ideje. TÖZSÉR LAJOS C ívbeli és szellemi gyönyörűségben van része ^^azoknak, akik meglátogatják a piešťanyi park szoborkiállításéit. Hiszen a természet és művészet szépségének összhangja veszi körül őket. A hagyományossá vált, idén immár nyolcadik ilyen plasztikai seregszemlén a felszabadulásunk óla eltelt Ml) év te mával és formával is a szocializmus eszméje mellet! hitet tevő szobrok fogadják a nézőt. A nagy törté nelmi sorsforduló alkalmából megrendezett szabad téri bemutató „szövegkönyvét“ a szervezők úgy fogalmazták meg, hogy békés életünk nyugalma, biz ton sága, az ebből fakadó öröm és az alkotó, építő ember ereje, derűje s mindenekelőtt a felszabadítóink iránti hála jusson méltó kifejezésre. Csehszlovákiában egyetlen a maga nemében ez az átfogó [/lasztikai seregszemle. Az idősebb nemzedékhez tartozó művészek szobrai képezik a kisebb, visz- sza pillan tó részt. A nagy többséget a fiatalok kép viselik az élet új áramlatainak lüktetését éreztető munkáikkal. Az alkotások egy része a prágai Nemzeti Galéria és a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjte menyéből valók. De az újkeletű művek jó néhánya először szerepei a nyilvánosság előtt. így valamemy- nyi generációbeli szobrászunk sokféle törekvésével, szemléletével ismerkedhetünk meg. A levegőben, térben, ták alá, bokrok elé, a sma ragzöld gyepszónyegre felállított szobrokról az élet beszél. A korosabb mesterek régebbi alkotásai: R. Pribi'šnek letisztult, egyertelmű felfogású, szép, a sziabadbán Pihenő asszonya és J. Kostka bronzba öntött életerős Szövetkezeti dolgozónője. A košicei 70 éves Löffler Róla újabb figurája az arcát két tenye rébe hajtó, Múltra emlékező nő. A piešťanyi M. Vao- ro is nemrégen faragta hófehér márványból a Sze relem gyümölcsét. A gyermekét ölében tartó anya arcán szelíd derű fénylik, törzsét, lábszárát mérta- nian szögletes metszések tagolják. A közép nemzedékhez tartozó Trizulják tártkarú, viruló testű, bői dogan íellélegző Ifjú szabadsága, az éleibe szerel mes ku.jsú leányban, és /. Kulich parosztnyugalmat és bölcsességet árasztó Važeci asszonyában a két művész a korszerűség és közérthetőség közös neve zőjét keresi. T. Baník szerkezetileg világos, meleg emberségű, kék-sárga kerámia-asszony figura ja: a Ke nyér és só, a béke megszemélyesítője. L. Snopek ol dott csoport fűzésű igényes, három alakos bronzkom pozíciója: a Fiatal emberek a kiállítás mondanivaló járnak hűséges kifejezője. A. Racko Tizenhét évesek című műve meleg lírával bronzba fogalmazott üde alkotás. /. Hovorka hagyományból indul ki, de mai életérzéssel formálta a Nitra folyót megszemélyesi tő, a gyep zöldjében elnyújtózkodó asszony restét. A fiatalok közül A. Goliáš díszítő modorban stili zálta az élet melegét jelképesen jelző Nap virágát. A. Goliá'sová kőből faragta a sugárszerűen széttárt szirmú Boldogság virágát. A finom ívben hajló szá rú Hála virágai is szimbolikus alkotás. Az égés/ fiatal P. Lehocký magasra nőtt, tárulkozó kelyhű há rom szál fehér Virága a boldogság, a tiszta szépség lírai megnyilatkozása. A modern alakos szobrászat képviselője A. Hečko. Egy ütemre vibrál vele az Anyagba vésett érzelmek SZOBORKIÁLLÍTÁS Pl EŠŤAN YBAN Teodor Baník: KENYÉR ÉS SO (kerámia) anyag-, az epoxid, melyből szokványaién lesen majdnem csak két kiterjedésűre formálta a változatos felületkezelésű, friss, mai fiatal Asszonyt. Kitűnőek A. Susienka, a növény és állatvilág sugalmazta díszítő kertplasztikái, melyeknek elemei változatosan csoportosíthatók. Szívderítőén ötletesek M. Polotisky dekoratív rendeltetésű, szép színesmázú agyagplasz- tikái, különösen egy Virága, gyöngéden egymás fölé hajló porzóival. Közéleti eszmei mondanivalójú S. Prokop plasztikai erővel formált összetartása. A két egymás fölé helyezett izmos férfikéznek három- három ujja elválaszthatatlanul kapcsolódik egymásba, M. Struhárik domborodó falemezekre, díszítő modorban, különböző sárga árnyalatúkkal festette a Dalt. K. Hornik kőből faragott mértanias űrfiajósa és V. Gajda, a sugárzó Napot elevenen érzékeltető karcsú sztéléje (magas, lapos szobor] hazájuk jó művész« színvonalán készültek. A Balnea és a Splendid télikertjében kamaramű- vek sorakoznak. Az elhunyt cseh V. Makovsky nemzeti művész klasszikusan szép női arcmásán kívül még néhány lelkiséggel telített portré következik. /V. Ducháökov-í, S. Lacinová művei). K. IIladik volt akadémiai tanár már szintén nem él. Nagyvonalú, jelképi nyelvű szárnyaló Győzelme kiemelkedő, rangos alkotás. Elkötelezett művészek: A. Sopr izzó vasat formáló Olvasztani, M. Ramcr expresszíven lendületes Brigádosnője, /. Grusovsky hársfából faragott remek Maryska Magdonovája a helyüket megálló, példás emberi magatartás szobrászati hirdetői. /. Hendrych lepelbe burkolódzó, síró, arcát eltakaró asszonya: a Szenvedés szívszorítóan kifejező, gazdag formálásé mű. /. Kodét testben lélekben egymást értő Szerelmesei, V. Junusková Orfeusza plasztikai ihlettségű költői alkotások. F. Storsk sűrített, elvonatkoztató bronza- a Göb talán a nehezen megoldható problémákat példázza. /. Kostka egyéni alapítású, erővel telített, szellemi gazdagodásra törekvő embert ábrázol az Olvasőmunkásban. R. Pribis, harmonikus doni Ixirműterveit a nemes emberség hatja át. R. Uher Dorotkája érdeklődő tekintettel vágyik a világot megismerni. Űrhajósa az új „csodákra“ összpontosítja figyelmét. A múlt napokban elhalálozott /. Badura még nemrégen a Tavaszit ós az Ifjúságot életmelengető nőalakokban virággal, könyvvel ünnepelte. O. Ciöátka, a vert réz anyagának szépségét is érvényre juttatja a Boldog anyaság hálával és büszkeséggel teli mellszobrán. T. Bánik ugyancsak az Anyai öröm lirizáló megjelenítője. A. Goliá’sová fából faragott dekoratív reliefje az Ifjúság. Alkotójának színes, fiaitalos képzeletére, kitűnő díszítő készségére vall. Az embert szépségre nevelő, ízlését csiszoló park szobrai rendezvény ma már fontos és izgalmasan érdekes programpontot jelent a helybeliek, a fürdővendégek és az idegenek számára. Ezt bizonyítja, hogy két hónap alatt több mint 16 000 látogatója volt a teret, levegőt, fényt igénylő, szabadban elhelyezett műveknek, s mintegy 3500 a Téli kertben felállított alkotásoknak, melyek még szeptemljerig megtekinthetők. BÁRKANY JENÖNÉ
