Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 197. szám, péntek
na 1975. VIII. 22. 5 Aratás utón — aratás előtt Nem a véletlen szülie ezt a címet, hiszen a nyári kenyér- csata után mezőgazdasági üzemeinkben a legfontosabb tennivalók között tartják számon a talaj előkészítését az őszi vetések alá. Az idei talajmunkák minősége nagyban befolyásolja a jövő évi termést. Arról, hogy hogyan alakul a számvetés, s milyen a további felkészülés a komárnói járásban, Poka Vilmos mérnökkel, a járási párt- bizottság mezőgazdasági titkárával beszélgettünk. — A járási pártbizottság az lilén is mindent megtett politikai-szervezési vonalon az aratás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében — mondja Póka elvtárs. — Talán ennek is köszönhető, hogy a rendkívül rossz időjárás ellenére sikeresnek könyvelhetjük el a betakarítást. Az elemi csapásokról, a jégesőről már sokat írt a sajtó. Részletezés helyett néhány adatot említek — felelevenítésül. Járásunkban összesen 10 306 hektárnyi gabona szenvedett Jégkárt, a Duna vízszintjének emelkedése folytán pedig közel 2000 hektárt öntött el a talajvíz. A gyakori esőzések miatt 11600 hektár búza, 4500 hektár árpa és 220 hektár rozs dőlt meg. Eziek okozták azt, hogy az előzőleg szépnek Ígérkező termés a vártnál kevesebb lett, hektáronként 10 mázsával. Itt jegyzem még meg, hogy járásunkban az Állami Biztosító 60 millió korona kárt ismert e). — Milyenek voltak az idei hozamuk, s niely üzemek érlék el a legjobb eredményeket? — Több mint 29 000 hektárról takarítottuk be a termést, a' járási átlag hektáronként 45 mázsa lett. Több mint 130 000 tonna árpát és búzát termeltünk. Terven felül eddig 240 vagon gabonát adtunk át az állami alapokba, s továbbra is szállítunk a felvásárló üzemek magtáraiba. Egyes mezőgazdasági üzemekben, melyeket kevésbé érintett a jég, jó eredmények születtek. Például Lakszakállason 56,2 mázsás, Vágfüzesen 55 mázsás átlagos hozamot értek el, Tanyon, Bagotán és Du- naradványon pedig szintén 50 mázsán leiül aratlak. Csúcshozamok az idén is születtek. A Gyulamajori Állami Gazdaság 5ö hektáros parcelláján a Miro- novszkaja 72,6 mázsás átlagot, a Jubilejná ja Dunaradványon, Ifjúságfalván és szintén Gyulamajoron 70 mázsánál többet adott. Hasonló eredményt értünk el a Kaukázból Kolozsné- mán. A jó miellett a kevésbé jót is említeni kell. Nehéz helyzetben vagyok, mert a gyengébb eredményeket felmutató szövetkezetekben kivétel nélkül az időjárás okozta nagy veszteségek miatt volt gyenge a termés, vagy pedig a járás keleti lészén terülnek el, s rosszabb, homokos talajon gazdálkodnak. Remélem, hogy Hetényen, Mar- oplházán és Madaron jövőre jobban megtalálják számításukat. A járási pártbizottság névé- ben szeretném megköszönni a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek, a pártalap- szervezeteknek áldozatkészsé* güket, úgyszintén a gép- és traktorállomások, a felvásárló üzemek alkalmazottainak, a hazai és brigádos kombájnosok- nak, a szalmapréselőknek, s egyúttal minden mezőgazdasági dolgozónak lelkiismeretes munkáját, mellyel az idei betakarításban kitüntették magukat. Papírra kívánkozik a legjobbak névsora is. Ignác Klucho és Jozef Bystrický, az Ogyallai Gép- és Traktorállomás dolgozói, továbbá Gőcze Kálmán és Árvay Zoltán keszegfalvai, Michal Černej és Kocsis Árpád alsópéterl, valamint Pavol Kytka és Michal Kytka gútai kombájnosok értek el kiváló eredményeket. — Milyen a jelenlegi helyzet a földeken? — Rövidesen befejezzük a szalma begyűjtésiét, eddig. a munka 90 százalékát végeztük el. Jó ütemben halad a tarlóhántás és az őszi vetések alá a mélyszántás is. Szántóterületünk 64 százalékán termesztünk gabonát 1976-ban. Másik fontos feladat a kukorica begyűjtése. Az üzemekben a pártalápszervezetek elkészítették már a pontos munkatervet. Ezt azért hangsúlyozom, mert járásunkban a kukorica döntő mértékben hozzájárul a takarmányalap biztosításához. Szemléltető ]>élda erre az, hogy míg az idén 12 416 hektáron termesztettünk, jövőre már 17 000 hektárra emeljük a kukorica vetésterületét. — Titkár elvtárs már említette, hogy a jövőben számos változásra, újításra kerül sor járásuk mezőgazdasági életében. Melyek lesznek azok? — Az utóbbi évek kedvező tapasztalatai alapján tovább folytatjuk a szövetkezetek összevonását. Célunk az, hogy megteremtsük a mezőgazdasági termelés új és jobb feltételeit. Ezt szolgálják az egyes közös létesítmények, mint például a he- tényi agrokémiai központ, vagy a komárnói agrolaboratórium, melyek számos szolgáltatással segítik az üzemek munkáját. A jövő év január elsejétől 17 szövetkezet az összevonás után négy nagy gazdaságba tömörül, hogy korszerű, nagyüzemi termelési feltételek között lehessenek eleget szocialista társadalmunk növekvő igényeinek. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a mindennapi munkában is igényesebb hozzáállást követel a termelők részéről. Bízunk abban, hogy e faladátokat a párt- alapszervezetek, a kommunisták a gazdaságok vezetőivel és a dolgozókkal közösen, maradéktalanul meg tudják oldani. Ennek érdekében ki kell használni a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, a szemléltető agitáció és propagáció minden formáját. Jó példaként említhetem a Bálványi ÁG és a Bajcsi ÁG vállalásait, melyet a XV. kongresszus tiszteletére tettek. Megemlítem még a nagyszabású zöldségprogramot, melynek keretében a legújabb tudományos eredmények és technikai vívmányok alkalmazásával akarjuk a hozamokat növelni. Természetesen a vetésterületeket is gyarapítjuk, hiszen járásunk természeti viszonyai a zöld ség te r mész téshez meg f e 1 e - lőek. MALINAK ISTVÁN A laboratóriumokban dolgozók figycifUes és pontos munkát végeznek. ľ előételünk a dunaszerdahelyi cukorgyár laboratóriu- mában készült. TóthpáV Gyula felvétele A megrendelők igényei szerint hőmérőket és sűrűségmérőket készítenek Több mint fél millió üvegből készült hőmérő és sűrűségmérő kerül ki évente a Kava líor Üvegipari Vállalat nem nagy plechovi (jabloneci járás) üzeméből, amely egyedül gyárt speciális üvegből készült hőmérőket és sűrűségmérőket — lázmérőkön kívül — egész Csehszlovákiában. Az említett termékeket a lég; különbözőbb alakokban állítják itt elő, a megrendelők kívánsága szerint. A legkisebbek 7 centiméteresek, a leghosszab- bak elérik a három métert is. Igen különbözők a hőmérők skálájuk tekintetében is: mínusz 80-tól plusz 420 fokig terjedő skálával gyártanak hőmérőket. Termékeiknek csaknem 15 százalékát exportálják a Skandináv-államokba, Holla diába, Belgiumba és más tőkés országokba. Belföldi átvevőik az összes iparágak, a mezőgazdaság és az egészségügy. (CSTK) A nép erkölcsi-politikai egysége A Púdé práoobun a minap L. Tomásek és /. Matéjíček népünk erkölcsi és politikai egységének a kérdéseivel- foglalkozott IMorálnő politická jednota liduf. A cikk szerzői hangsúlyoz- iák, hogy a szocialista társadalom stabilitása és dinamikája jelentős mértékben függ a nép erkölcsi-politikai egységének fokától és mélységétől. Ez uz egység állampolgáraink növekvő politikai és társadalmi aktivitásának fontos része. Alább a cikk fontosabb részeit ismertet jük. Korunkban a nép éléti a munkásosztály qp annak forradalmi politikai mozgalma állfl. Nem beszélhetünk a népről, ha megfeledkezünk a proletariátus forradalmi küldetéséről. A nép az anyagi értékek alkotója, a forradalmi politikai fejlemények tő szubjektuma, s a nép életével elválaszthatatlanul összeforrt a valódi művészet. Minden társadalmi rendben a nép kemény, verejtékes munkájából születtek a döntő értékek, ezeket azonban a nép nem élvezhette, mert igyekezetének gyümölcse a kizsákmányolok ölé- 1x5 hullott, míg ő maga elnyomást szenvedett. Ezért szívósam igyekezett felszámolni a kizsákmányolást és az elnyomást. Azonban minden előző forradalom csak tökéletesítette és kiélezte az oszrtályelnyo- imíS't, ami alól csak a proletárforradalom szabadította fel a dolgozókat. Csak amikor politikailag szervezett és ideológiailag egységes proletariátus állt a nép élére, akkor szabadíthatta fel a kizsákmányolás iigája alól a többi dolgozókat is. A munkásosztály hegemóniája, internacionalista politikai mozgalma nélkül a nép örök időkre a tőke rabszolgája maradt volna. A PROLETÁR FORRADALOM A kapitalizmusból a szocializmusba vezető evolúciós út nem járható, ha fennmarad a gazda-sági éllet, az osztályok és az intézmények régi szerkezete, a gazdasági, ideológiai, politikai pluralizmus. A határvo mai itt szükség szérűéin a prole- tárforradalom, ami után a proletariátus diktatúra ja következek. A proletariátus — diktatúrája révén — osztály uralmat gyakorol a vereséget szenvedett burzsoázia felett, egyidejűleg a dolgozó nép uralmának a megtestesítője, élén munkásosztállyal és annak kommunista pártjával. A proletariátus szociális osztályalapja nfinőségileg különbözik a burzsoá diktatúra szociális osztálybázisától, ugyanis ez u'óbbi “a termelő- eszk ö z ök m agá n t u l a j d < máira épül és az állandó gazdasági ellentétek következtében ez a bázis egyre szűkül és ingataggá válik. Amint a burzsoázia elveszti a történelmi kezdeményezés lehetőségét, szociális osztályalapja még jobban ösz- szezsugorodik. A burzsoázia erre törvényszerűen azzail válaszol, hogy fokozza az elnyomást, megnyirbálja saját demokráciáját éspedig a' dolgozók démokratlkus jogai elten intézett nyílt és burkolt támadásokkal. A proletariátus diktatúrája a dolgozó nép szövetsége, élén a munkásosztállyal. A szocialista termelési viszonyok dialektikus jellegűek. Azonban még nem küzdöttük le a többnyire nem antagonisztikus ellentéteket A szövetkezeti földműves ós az értelmiségi egyrészt kötődik a régi gazdasági munkamegosztás maradványaihoz, másrészt gazdaságilag annál jobban összeforr a szocializmussal, minél jobban fejlődik — lenini módon - a szocialista ökonomika. Az egyik irányzat fokozatosan gyengül, a másik erősödik. De ahhoz, hogy ez így tört eb jen, szükség van a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepéire, arra, hogy a gazdasággal és a kultúrával szemben érvényesüljön a politika elsőbbsége, és szükség van az oszír liáilykapesolatok politikai irányításéira. A munkásoszitály, a szövetkezeti földművesek és az értelmiség új gazdasági helyzete teremti meg a nép politikád egységének ökonómiai feltételeit. A SZÖVETSÉG Amikor a szocialista társadalmi rendben a nép erkölcst- pol i ti ka i egységéiről beszélünk, rendszerint ennek az egységnek a politikai és ideológiai vonatkozásaira gondolunk. A nép egységének fogalma kifejezi a munkások, a földművesek és az értelmiségiek politikai és eszmei összetartásának a mélységét. A nép erkölcsi- politikai egységét sem megítélni, sem fejleszteni nem lehet a szövetség valós gazdasági alapján kívül. Ennek az egységnek a megszilárdítása egyidejűleg olyan folyamat, amelyben a. szövetségen belül fokozatosan közelednek egymáshoz az osztályok és a rétegek. A szocialista termelési viszonyok megtestesítik az anyagi feltételeket, de e folyamat anyagi létét is. A gazdasági alap mellőzéséből az következne, hogy a nép egységére gyakorolt politikai és ideológiai befolyás hatékonysága fokozatosan csők kenne, ami az erkölcsi-politikai egységet erősítő folyamat lassulásához, sőt megbénulásához vezetne. Még ennél is veszélyesebb az a változat, amikor elhanyagolják a szövetség gazdasági alapját azzal, hogy a gazdasági őszit önösség érvényesül, ami megbontja a nép erkölcsi-politikai egységét és magát a szocializmus alapját vészéi y eztet i. A nép erkölcsi politikai egységének megszilárdítása és elmélyítése megköveteli, hogy a szövetséget elszigeteljük az egykori burzsoázia hatásától, és hogy a szövetség ezzel a hatással szemben ellenálló legyen. Megköveteli, hogy tovább né jön a munkásosztály vezető szerepe a társadalomban és főleg a szövetség keretein belül, s hogy a nem munkástömegek formalizmustól mentesen, ténylegesen és tudatosan zárkózzanak fel a munkásosztályhoz és kommunista pártjához, s támogassák politiká ját A VEZETŐ SZEREP A munkásosztály és kommunista pártja vezető szerepe nélkül* nem beszélhetünk a nép erkölcsi politikai egységének a megszilárdításáról. A munkásosztály vezető szerepe a szocializmusban a gazdasági helyzetéből eredő objektív adottság. A revízión isták a hatvanas években tele szájjal hirdették a népi egységet, de hallani sem akartak a dolgozók olyan lenini szövetségéről, melyet ;T munkásosztály vezet. Ehhez a kategóriához az osztályéi lenség szemléletével közeledtek, s figyelmen kívül hagyták gazdasági alapjait és feltételeit, amivel a felépítmény területén is súlyos hibákat követtek el. Csökkentették, vagy teljesen elutasították a kommunista párt vezet:') szerep."t társadalmunk politikai rendszerében, ócsárolták a marxizmus—leninizmus integráló szerepét. Ehelyett előtérbe helyezték a gazdasági, politikai és ideológiai pluralizmust. Azonban ez a „tévedés“ nem csupán csehszlovák sajátosság, hanem a jelenlegi nemzetközi revizionizmus nagyon markáns jellemzője. Azok a fejlemények, amelyekre Csehszlovákiában a hatvanas évek végén került sor, meggyőzően bizonyították, hogy a revizionista receptek nem erősítik, nem tökéletesítik a szocializmust és nem mélyítik el a nép erkölcsi - ponti kari egységét, hanem ellenkezőleg: e koncepció látszólagos demokratizmusa végső következme- nyeibem mindenkor és mindenütt a kapitalizmus felújítását jelenti. A HAMIS „EGYSÉG* A „demokratikus szocializ• mus“ hamis egységet, ellenforradalmi egységei alakított ki, amiért a dolgozó nép, de elsősorban a munkásosztály kegyeltemül súlyos adót fizetett volna. Előbb vagy utóbb ismét megjelent volna a színen a kizsákmányolás, a dolgozó nép politikai, ideológiai és erkölcsi elnyomása. A mindent egyesítő egység, amivel a jobboldal és az ellen forradalom oly gyakran operált, a valóságban a kapitalizmus restaurálását célzó kísérlet álcázása volt. A nép erkölcsi-politikai egységének megszilárdítása és elmélyítése tá rsada l munk bel politikájának egyik alapvető vonása, azonban e feladat teljesítése jelentősen befolyásolja külpolitikánkat is, és hozzájárul a szocialista világrend egységének megerősödéséhez. A nép erkölcsi-politikai egysége a forradalmi folyamat aktivizálásának is kulcsfontosságú feltétele. A szocialista társadalom népének erkölcsi-politikai egysége követendő példát mutat a lőkésországok elnvomntt népének. A kapitalizmus megdöntéséért harcoló szövetség és a szocializmust építő nép szilárduló és mélyülő erkölcsi-politikai egysége között szerves, dialektikus összefüggés van. A mi feladatunk az — vonják le a következtetést az említett cikk szerzői —, hogy ezeket az ösz- sziefüggéseket a világforradalmi folyamat feladataival és szükségleteivel szembesítve elemezzük, és alkotó módon továbbfejlesszük. 1-1-1
