Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám, péntek
űrszó 1975. Vili. 1. (Folytatás az 1. oldalról) kedő hegycsúcsa, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kap csokitok felépítésére. A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt. Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes „babérokkal“ az agresszorok, akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erő- tartalékaikat bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták fel. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek' a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részt vevő állam érdekeinek gondosan kimért egyen súlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a tetőpontig — a csúcsszintű befejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mind inkább meghatározzák az európai és a világpolitika alakulását, e tanácskozás és e ta nácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját öle iik fel: a békéi, a biztonságot és a különböző területeken va ló együttműködést. A részt vevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekén ma is harcol a szovjet nép. A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki területen, a környezetvédelem területén, a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetősé gei most olyan területekre is kiterjednek, amelyek i a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás. Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni a lehetőséget a kö- zép-európai haderőcsökkentésre úgy, hogy ez senkinek se csorbítsa a biztonságát. Vagy megEurópában tartóssá és mepaalhalallsinná lesszük a békét fordítva: mindenkinek hasznára váljék. A tanácskozáson elért meg állapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részt vevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak. Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summája az. hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzelfoghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és meging.(ihatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését, reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is. hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki Sem sérthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és azt újból kinyilvánítják erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről. Természetesen a harminchárom európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzet közi biztonság megszilárdítása a kölcsönösen előnyös egy ül I működés fejlesztésének folyamatában. Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar, további közös erő f es z í l ések re, va 1 a mén ny 1 részt vevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert résztvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden* egyes megvitatott kérdésben. Ezek ,i megállapodások nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és kö zös egyetértésben. Ha itt kompromisszumokról leket beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelvek a béke javát szolgálják anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban, a részt vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feliételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a lövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden állam népének szuverén joga, hogy megoldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó dokumentum az államok széles körű, de pontos akció platformja, amely egyoldalú és sokoldalú alapon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kindulőpont- tá kell válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és lettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépéseket az első európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és to- vábbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hal- gatóság előtt szeretném ismé- 'elten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó voná- tutl — a béke é$ a népek közötti barátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falust dolgozókét, az értelmiségiekéi, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az ún. nagypolitikát. Ugyanakkor érintik a mindennapos problémákat ift. Előmozdítják az emhir élet* körülményeinek Javításit, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket, összefüggnek az egészségről való gondoskodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, családokat a fiatalokat és a különböző társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az össaes résztvevők közös sikereként értékelem. Az értekezlet eredményei hasznot hajhalnak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségekben tömörültek, és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága Iwly- gónk békéje és biztonsága. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindannak a sikeres megvalósítása, amiről itt megállapodtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlévők kö/.ül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a részt vevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés élelet Európában és azon kívül. Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekkonen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev elvtárs. Mindent megteszünk a nemes célok eléréséért (Folytatás az l. oldalról/ Az európai szocialista államok közössége, amelynek Csehszlovákia szilárd, szerves része, jelentős és egyre erősödő tényező az európai népeknek ebben a hosszú távú törekvésében. Különösen értékeljük a Szovjetunió béke politikájának az értekezlet megrendezéséről folytatott tárgyaláson játszott szerepét. Egyszersmind értékeljük a reálisan gondolkodó, az európai államok közötti megértésre törekvő nyugat-európai', amerikai és kanadai erők és áramlatok, személyiségek hozzájárulását is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság iS\ hozzájárult a maga részéve^ e közös műhöz. Hazánk népe, amelyre oly súlyosan nehezedlek a sok euró- ’ pai fegyveres konfliktus okozta borzalmak és szenvedések, külpolitikai tevékenységünk tartópillérének tekinti a béke és a népek közötti együttműködés politikáját. Ezt a gondolatot rögzíti szocialista államunk alkotmánya is a következő szavakkal: „Békében és barátságban akarunk élni a világ minden népével, hozzá akarunk járulni a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséhez és jó kapcsolataihoz.“ Mindenkor ezekből az alapelvekből indultunk és indulunk ki kétoldalú kapcsolatainkban. Az utóbbi időben gyakorlati érvényesülésüket jelentette államközi kapcsolataink rendezése is a szomszéd országokkal. Ez elősegítette egy fontos stabilizáló elem kialakulását, ami oly éles ellentétben van éppen a közép-európai állandó konfliktusok és feszültség háború előtti történelmével. Elnök elvtárs! Hölgyeim és uraim! A történelem arra tanít minket, hogy a számtalan európai agresszió összefüggött a hatalommal való visszaéléssel, az erőszakkal és elnyomással. A müncheni diktátum, Csehszlovákia megszállása, Lengyelország, Franciaország és Jugoszlávia, a Szovjetunió és további európai országok megtámadása, a második világháború összes borzalmai és áldozatai ezt bizonyítják. A béke és a biztonság szavatolása megköveteli, hogy utasítsák vissza és az európai államok kapcsolataiból iktassák ki ezeket a módszereket. E szemszögből elsősorban abban látjuk az értekezlet jelentőségét, hogy a kialakult európai területi és politikai realitás elismerése alapján formálja és erősíti meg az európai államok kapcsolatainak alapelveit. Egyöntetű elfogadásukat ezen az értekezleten földrészünk békére és tényleges biztonságra vágyó lakossága sikerének tekintjük. Az államok békés kapcsolatainak fontos, mindinkább nagyobb jelentőségű tényezője a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Ezt a termelőerőknek a tudományos és műszaki fejlődésre támaszkodó rohamos fejlődése, a problémák nagysága és bonyolultsága és az emberi életkörnyezet védelme teszi szükségessé. Az e téren való előrehaladás hatékony nemzetközi munkamegosztást igényel, megkívánja sok állam erőinek és eszközeinek összefogását. Bármennyire is biztonságban, a válságos megrázkódtatásoktól védetten élnek hazánk polgárai, teljesen egyetértünk azzal a nézettel, hogy az ilyen együttműködés sokoldalú fejlesztése mindmáig a gazdasági fejlődés lehetőségeinek korántsem kimerített forrása. Ám az a fontos, hogy a kölcsönös előnyök és valamennyi résztvevő állam jogos érdekeinek tiszteletben tartása szempontjából közelítsük meg kihasználását. Vonatkozik ez a kölcsö nős kereskedelem további fejlesztésére, valamint a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és a termelési kooperáció progresszív formáinak mind szélesebb körű érvényesítésére. A béke viszonyai között az ember sokoldalú fejlődése fontos szempontjának tartjuk az emberiség igazi kulturális értékeinek hozzáférhetővé tevését minél szélesebb kör számára. Ezért a kulturális értékektől való lehető legszélesebb körű kölcsönös ihletettség, a békés megértést és az ember sokoldalú fejlődését szolgáló eszmék és információk cseréjének, a széles körű olyan személycserének a hívei vagyunk, amely elősegíti a tárgyszerű, sokoldalúan hasznos és jó együttműködést és kölcsönös megismerést. Már most sok irányban és valamennyi földrész számos országával fejlesztjük az ilyen hatékony, alkotó együttműködést. Egyre szélesebb kapcsolatok jönnek létre a - társadalmi szervezetek, az ifjúság, a tudomány, a kultúra és az iskolaügy képviselői között, a sport és a turisztika terén. Elmei lett szilárd meggyőződésünk, hogy minél megbízhatóbban szavatoltak lesznek a béke és a biztonság feltételei, annál kedvezőbbek lesznek e kapcsolatok más területeken való bővítésének a lehetőségei is. A legfőbb emberi értékek, a népek közötti béke és barát ság nemes elveinek fejlesztése és védelme ugyanakkor mind nyájunk kötelességévé teszi, hogy engesztelhetetlenek le gyünk a gyűlölet, az agresszió, a militarizmus, az erőszak propagandájával, jaji vagy nemzetiségi fölérendeltség hirdetésével szemben — mindazon irányzatokkal szemben, amelyek ellentétben vannak mind az ENSZ alapokmányával, mind a humanizmus és az erkölcs általánosan elismert elveivel. Tisztelt elnök elvtárs! Hölgyeim és uraim! Az első európai biztonsági és együttműködési konferenc.a eredményei kedvező feltételeket teremtenek arra, hogy a részt vevő államok kapcsolatai a békés egymás mellet^ élés és együttműködés elvei alapján egészségesen és kölcsönösen előnyösen fejlődjenek. Most az a közös feladatunk, hogy konkrét lépésekkel és intézkedésekkel, a feszültség enyhülésének állandó elmélyítésével és kiterjesztésével, a háborús veszély fennálló gócainak és lehetséges új gócainak felszámolására irányuló törekvéssel, minden egyes nemzet függetlenségi jogának egyöntetű, elismerése és tiszteletben tartása mellett a nemzetközi konfliktusok igazságos rendezésével, a kollektív biztonsági rendszer létrehozásával, valamint katonai enyhüléssel, a lázas fegyverkezés korlátozásával, amely a fegyverek és fegyverzet összes fajtáit és típusait, főként az atomfegyvereket is felölelné és az általános és teljes leszerelésbe torkollana, életbe léptessük ezeket az elveket. Hisszük, hogy ez az erőfeszítés végül is olyan nemzetközi légkört teremt, amelyben a biztonság és a békés jövőről való meggyőződés valóban valamennyi ország és nép tulajdonává válik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, népünk, kormányunk mindent megtesz, hogy elérjük ezeket a nemes célokat, hogy következő tárgyalásaink még tovább haladhassanak a világbékének és a népek biztonságának végleges szavatolásához vezető úton. Köszönöm a figyelmüket.
